Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-27 / 115. szám

1983. április 27., szerda Dunántúli napló 5 Elismerés a településeknek, kollektíváknak, személyeknek Értékelték az 1982. évi társadalmi munkát További anyagi ösztönzés az összefogásra A z 1982. évi településfejlesztési munkamozgalomban élen járó városok, községek, vállalatok, üzemek, intéz­mények képviselőit, szocialista brigádok tagjait, a tár­sadalmi munkaakciók szervezőit köszöntötték tegnap délután Pécsett, a Városi Tanács dísztermében. Az ünnepélyes munka, értékelésen részt vett Lukács János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára. Egyesületi élet népművelők Baranya megyei szervezetében Tartalmasabb, a gazdasági céljainkat jobban segítő össze fogásra ösztönöz a megyei ta­nács településfejlesztést és fenntartást segítő társadalmi munkáról hozott rendeléte. Bár ez a rendelet tavaly ősszel szü­letett. az 1982-ben végzett ön­kéntes. közhasznú munkát már ennek alapján értékelték, ör­vendetes. hogy az alaposabb, magasabb mércéjű elbírálás ellenére az elmúlt évben tovább nőtt az ellenszolgáltatás nélkü­li, egyéni és kollektív munka, ami összesen 331 millió forint­nyi értéket teremtett, azaz 38 millió forinttal meghaladta az 1981. évit. Krasznai Antal, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára méltató szavaiban többek között elmondta, hogy az össz­érték 54 százalékát közvetlenül a lakosság, 26 százalékát pe­dig a különböző szervezetek teljesítették. Döntő többségben — 95 százalékban — a tanács- rendeletben kiemelt feladatok­hoz kapcsolódott a tavaly vég­zett munka. A fontossági sor­rendet a helyi igényeknek megfelelően határozták meg. A közhasznú társadalmi munkák nagy része (66 százaléka) út-, csatorna-, járdaépítéssel, illet­ve parkosítással a korq^nunális ágazatot segítette, de jelentős mértékben hozzájárult különbö. ző egészségügyi, szociális és kulturális célok megvalósításá­hoz. A jövőben változatlanul szük­ség lesz a települések lakói, a kollektívák és személyeknek önzetlen munkájára. E tevé­kenység ösztönzésére a Bara­nya megyei Tanács, az eddigi fejlesztési alapkiegészítésen túl már ebben az évben továb. bi kétmillió forintot biztosít. A települések közötti verseny legjobbjainak Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke adta át az elismerő oklevelet. A Hazafias Népfront Országos Titkársága a közösségért vég­zett kiemelkedő munka elisme­réseként a Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet 15 kollek­tívának és személynek adomá­nyozta. A plaketteket dr. Ádám Antal, a Hazafias Népfront Ba. ranya megyei Bizottságának el_ nöke adta át. A huzamos időn át végzett eredményes társa­dalmi munkájuk köszönetéként 21 kollektívának, illetve 7 sze­mélynek a „Baranyáért” emlék, plakettet nyújtotta ót a megyei tanács elnöke. Az elismerésben részesültek névsorát lapunk holnapi számá. nak 6. oldalán közöljük. Soron következő tennivalóikról tanácskoztok tegnap délelőtt a Magyar Népművelők Egyesüle­te Baranya megyei területi szer­vezetének vezetői Pécsett. A te­rületi szervezet, mint hírül ad­tuk, az elmúlt évben alakult meg. Jelenleg 77 tagja van a megye főhivatású népművelői, kulturális szakemberei közül. Célja szerint a szervezet vonzó egyesületi élettel, közös szóra­kozással kívánja erősíteni a kultúra dolgozóinak társas kap­csolatait, szakmai közösségét. Rendszeres szakmai tájékozta­tással, és érdekképviseleti szervként is támogatják a me­gyében működő népművelők munkáját. Az egyesület, azaz területi szervezet keretében hat munkacsoport működik. Az egyik például a pályakezdő népművelőket, a másik a kis­településeken dolgozó főhiva­tású és tiszteletdíjas népműve­lők munkáját segíti. A tegnapi megbeszélésen a vezetőség tagjai megállapod­tak egyebek közt abban, hogy a közeli 'jövőben megkezdik a havonta egyszer tervezett klub­összejöveteleket: azonos klub­napokon, a pécsi délszláv klub­ban, ahol helyet adtak az egyesület rendezvényeinek. A területi szervezet vezetői szeretnék, ha további, elsősor­ban vidéken működő népmű­velők jelentkeznének az egye­sületbe. Jelentkezni a komlói Művelődési Központban lehet Páll Lajosnál, a területi szer­vezet titkáránál. Kiváló címet kapott a Videoton és a Győri Rába T. É. Lassan benépesül a pogányi horgásztó Proksza László felvétele Szerte az országban ezekben a napokban adják át a tavaly legeredményesebben működött v-'lalatoknak a Kiváló cím el­nyeréséről szóló oklevelet. Ked. den két nagyüzemünk — a szé. kesfehérvári Videoton Elektro­nikai Vállalat, valamint a Győri Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár — kapta meg ezt-a ma­gas elismerést. A kiváló vállalat cím elnyeré­séről szóló oklevél átadása al­kalmából mindkét nagyüzem­ben ünnepi munkásgyűlést ren­deztek. A Videoton dolgozóinak Méhes Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, a Győri Rába Gyár kollektívájának pedig Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök, helyettese adta át az okmányt. 21 S”-modell divatbemutató Finom elegancia és jó minőség Rangos divatbemutató szín­helye volt tegnap délelőtt a Gundel Étterem kongresszusi különterme. Az ,,S”-modell Ru­házati Kereskedelmi Társaság szakmai közönség előtt mutat­ta be az idei tavaszi—nyári szezonra készített modelljeit. Az „S”-Modell Ruházati Ke­reskedelmi Társaság alapító okiratát az 1980. év végén írták alá, és az azóta eltelt idő bi­zonyította létjogosultságukat. Sikeres működésük eredménye­ként idén elnyerték a „Kiváló” címet. A Társasáq gesztora a Skála-COOP, amely hat tag­vállalattal (Ramona Finom Kö­töttáru Szövetkezet, Budapesti Kötőipari Szövetkezet, Fővárosi Ruhaipari Vállalat, TÉMA. FORG, BUDAFLAX) építette ki az új üzlethálózatot. Céljuk, hogy kisszériás, vagy teljesen egyedi, divatos ruhákat kínál­janak azoknak, akik szívesen áldoznak, esetleg több pénzt is egy-egy igényesebb holmira. És hogy milyen ruhákat mu­tattak be tegnap? Szépeket! Az idei év divatvonala szélesített váll, karcsú derék. A szoknya­hossz térdközép, tizenéveseknek szuper-mini. Újdonság a lepke­dzseki, amelynek mindkét fele hordható. Szépek voltak a klasz. szikus, Chanel-hatású kosztü­mök, az alkalmi, selyemblúzok, és a lenge muszlin anyagból készült estélyi ruhák. Az „S"-modell üzlethálózat­nak eddig 11 budapesti és 8 vidéki üzlete van. Pécsett egye­lőre a Konzum Áruház konfek­cióosztályán alakítottak ki egy sarkot e modellek bemutatásá­ra. Tervek között szerepel egy pécsi ,,S"-modell üzlet meg­nyitása is, pillanatnyilag üzlet- helyiség hiányában késlekedik. S. Zs. Magyar-jugoszláv közlekedési és hírközlési tárgyalások Pécsett tegnap délelőtt, a MÁV oktatási központjában megkezdte XV. ülésszakát a Magyar—Jugoszláv Közlekedési és Hírközlési Albizottság. Ma­gyar részről a tárgyalásokat Urbán Lajos közlekedési ál­lamtitkár, míg jugoszláv részről Dusán Petrinovic, a Szövetségi Közlekedési és Hírközlési Bi­zottság elnökhelyettese, a ta­gozat elnöke vezeti a delegá­ciót. A várhatóan csütörtökön be­fejeződő tárgyaláson a külön­böző közlekedési ágazatok munkacsoportjainak előterjesz­tése alapján egyeztetik a to­vábbi teendőket a vasúti, köz­úti. vízi és légi szállítást tekintve mind a személy, mind pedig az árufuvarozásra vonatkozóan. Az albizottság XV. ülésszakán egyebek között a két ország közötti postai, rádió és távköz­lési együttműködés kérdéseire is kitérnek. r Értékelték a könyvtár munkáját Növekvő kulturális igények Szigetváron (Tudósítónktól) A városi-járási könyvtár te­vékenységét tárgyalta többek között tegnap a Szigetvár vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­sága. Visszatekintve az elmúlt hat év munkájára, megállapít­ható, hogy az intézmény alap­jában jól látta el feladatait. A város lakosságának kulturális igényeit nemcsak egyre növek­vő — jelenleg 36 738 kötetből álló — könyvállományával, ha­nem a zenemű- és hangtár mintegy 1500 hangzó doku­mentumával és a könyvtárba járó 150 féle napi-, hetilap és tudományos folyóirattal is meg­próbálja kielégíteni. Ezen túl­menően a járás 76 községi könyvtárának módszertani gon­dozása is feladatát képezi. A szorosan vett könyvtári munkán kívül egyéb tevékeny­ségeket is végeznek dolgozói. A várbaráti kör Zrínyiekkel kapcsolatos könyvanyagát helyismereti gyűjteményükben helyezték el, s részt vesznek a szigetvári műsor szerkesztésé­ben, kiállítások rendezésében. Művelődési hóz híján a könyvtár épülete gyakran ad otthont kisebb előadásoknak, s évek óta itt rendezi tudomá­nyos konferenciáját a TIT tör­ténelmi választmánya. Ravazdi László igazgató be­számolója a gondokra is rámu­tatott. Az elmúlt hót év alatt 13 fő távozott az inézményből. Megoldást jelentene, ha sike­rülne letelepíteni a könyvtár szakképzett alkalmazottait. Ma­ga az épület is komoly felújí­tásra szorulna. K. Cs. Nemzetiségeink és a haza ,,Ha a haza szót hallom. . címmel rendezték meg az IH-ban hétfőn este a pécsi tv-stúdió Tele-klub sorozatának má­sodik összejövetelét, ahol o közönség és az alkotók jelenlétében levetítették min­denekelőtt a hasonló című tv-riportfilmet, amely 1980 májusában készült, s adása­kor is élénk figyelmet keltett, főleg itt, a Dunántúlon élő német nemzetiségiek kö­rében. A riportfilm megkapóan szép val­lomás arról, mit éreznek hazájuknak egy Görcsönydoboka nevű kis baranyai falu sváb nemzetiségű lakosai, akik ötvenes éveiket tapossák, tehát — ahogyan a film­ben is megfogalmazódik —, akiknek „az életében több Változás következett be, mint őseik több mint két évszázados magyaror­szági története sprán együttvéve.” A „több változáson” ma már szinte fölmérhetetlen arányú szenvedéseket, a tragikus sors vál­lalását, újrakezdéseket kell értenünk — és mindannak ellenében, ami velük történt —, a sérelmeken felülemelkedő országépítést, szűkös és nehéz időben is. S ezek az embe­rek teszik, mondják, vallják mindezt valami megrendítően mélységes kötődéssel a szű- kebb pátriához. A haza ugyanis számukra nem elsősorban Budapestet vagy az orszá­got jelenti, hanem ezt a tájat, a környéket; egy jelet, egy patakot, egy magányos vén tölgyet a dombtetőn ... A gondolatokra ösztönző riportfilm a klub résztvevőiben újabb gondolatsorokat indí­tott el. Az eszmecsere dr. Andráslalvy Ber­talan kandidátus irányításával, csaknem két és fél óra hosszáig, késő estig tartott, s még mindenki tudta volna éppen folytatni. Középpontjában — különböző megközelí­téssel — az a „valami” állott, ami korunk változásai közepette is a nemzetiségi tuda­tot — nemzetiségi nyelvvel vagy anélkül — fenntartja, megőrzi és átmenti a jövőnek. A kötődés, az érzelmi feltöltődés e szű- kebb haza iránt ébben az ötvenes generá­cióban rendkívül erőteljes. A további nem­zedékekben ez vagy nincs vagy nem úgy van meg ... S jóllehet, az állam a párt nemzetiségi politikája jegyében igen sokat tesz nemzetiségeinkért, valami mégis hiány­zik. Valami, ami betölthető, amit pótolni kellene. Fiatalok vetették fel: szeretnék megismerni szüleik, nagyszülei'k sorsát a maga történelmi összefüggéseiben, mivel ez a filmből is hiányzott. (Ez nem is volt szán­déka, feladata). Igényük viszont jogos — a kérdés nyitott: mi kellene ahhoz, hogy egy mai fiatalnak a szülőház, a szülőfalu s — múltjával, jelené­vel — ez a táj jusson eszébe, ha a haza szót hallja? A kérdés nyitott, de egyben azért úgy ér­zem, egyetértés volt: ahhoz, hogy szeres­sünk valamit, ismernünk kell. Szépítés nél­kül. W. E. Rádió mellett... Fogyózgatunk? Se vége, se hossza a jóta­nácsoknak: hogyan lehet ered­ményesen fogyókúrázni. Saj­tó, rádió, tévé elég gyakran visszatér a témára és ezeknek a műsoroknak népszerűsége egyenes arányban növekszik az elhízott állampolgárok szá­mának emelkedésével. Mert ugye, ki ne szeretne olyan gyorsan megszabadulni fölös­leges kilóitól, mint amilyen gyors tempóban sikerült azo­kat felszednie? Dehát csoda­szert erre még fel nem talál­tak, és ha egyszer mégis lesz, akkor a feltaláló legalább Nobel-díjat érdemel majd. Olvastam írógéppel sokszo­rosított fogyókúrás recepteket, amelyek kézen-közön terjedtek el az országban. A „szerző” tíznapos kúja után hat-hét ki­ló súlycsökkenést garantált. Az étrend eléggé fura volt, egyik napon csak 1 liter bort enge­délyezett, más napokon csak 1 kiló marhahúst, vagy két ki­ló almát, vagy másfél kiló tú­rót és nem csoda, hogy a fo­gyózó paciens a negyedik na­pon már a küszöböt rágta el­keseredésében. A tévé-fazék — ami mellesleg kedves és szórakoztató műsor — gyakran ismertet meg bennünket „dié­tás" étellel, amely ugyan mel­lőzi a burgonyát és a kenyeret és babot, de van benne cukor­borsó, habarásnak liszt meg tejföl, amelyek tudvalévőén szaporán hizlalnak szénhidrát­•és zsírtartalmuk következté­ben. Viszont „könnyű étel” —, ahogy mondják. Könnyű bi­zony — a kibicnek, de nem a fogyózónak. Vannak vendéglők, amelyek hirdetik: fogyókúrásoknak ajánlott ételek a nap minden szakában! Milyen igaz. Csak ugye a nyersanyagban itt is szerepel a burgonya — igaz, nem olajban és zsírban, ha­nem vajban sütve (?!), — aztán „száraz” sertésszelet, amelynek rostjai között ott a zsír. A salátát cukorral édesí­tett ecettel öntik le, a feketét cukorral teszik a vendég elé, aki persze naiv. mert nem is­meri a főbb élelmiszerek ka­lóriaértékét és csak csodálko­zik, hogy egy dekányit nem fogy a kúra alatt. Sokan elhűlve húzzák fel a szemöldöküket: "Micsoda? Hogy a sajt hizlal?" Hizlal bi­zony. Csak meg kell nézni a ftltüntetett kalóriaértéket és rájön, hogy húsz deka trappis­ta sajt több mint hétszáz ka­lória, tehát annyi, amennyit eqész nap bevihet a szerveze­tébe, ha komolyan és tartó­san akar lefogyni. A napokban a rádióban eqy pesti szépséqszalon vezetőnő­je nyilatkozott a rioorternőnek. A legújabb fogyókúrás eljárás­ról, amelynek fő produktuma az akupunktúrás kezelés. Hogy a paciensnek mely testrészét bökdösik a tűvel, azt nem sike­rült kiderítenem, de nem is ez a lényeg. A hölgy azt mon­dotta, hogy a kezelést Bécs- ben látta — gondolom, a gya­korlati kivitelezést is magával hozta —, szóval megesküdött rá, hogy az eljárás hasznos és eredményes. Persze, — hozzá­tette —, az akupunktúra mel­lett erős diétát is tartania kell az elhízott ügyfélnek, külön­ben az egész nem ér semmit. (Erre és is megesküszöm . . .) A továbbiakban a riporternő — aki a műsorvezető szerint sovány kis lány, tehát nem le­het elfogultsággal vádolni —, megkérdezte a szalon vezető­nőjét: „ön saját magán is kipróbálta már e módszert?” A kérdés puszta elhangzása gyanút ébresztett bennem: ci­ki van a dologban. így is volt. „Kipróbáltam!” — felelte, mi­re a riporternő: „Nem tévé­kamerával áll szemben, tehát megkérem, árulja el: hány ki­lónak tetszik lenni?” „Kilenc­ven . . . Tudja, az a helyzet, hogy mindehhez még nagyon nagy akaraterő is kell, ami viszont nekem nincs...!” Hát erről van szó. Kedves fogyókúrázók. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents