Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-27 / 115. szám

1983. április 27., szerda Dunantiili rinnlo 3 Vízgondok Baranyában A nagynyárádi törpe vízmű a falu központjában Ez évben tíz kutat fúrnak Nitráttalanító berendezés Mázaszászváron Egymás után épülnek a községi vízművek Baranya megye az országos statisztika legelső — és egyben a legrosszabb helyét szerezte meg az elmúlt évek során a nitrátos víz miatt, öt évvel ez­előtt, 1979 januárjában, me­gyénkben 192 községben volt ihatalan minőségű a víz. Ez év januárjáig ez a szám csökkent; jelenleg 129 falu lakosságának okoz gondot az iható víz nye­rése. A Baranya megyei ÉKV osz­tály a Baranya megyei Vízmű Vállalattal karöltve keresi a megoldást, hogy megnyugtató módon tudják a falvak vízgond­ját enyhíteni és az egészséges ivóvizet biztosítani. Ahol a mű. szaki lehetőségek adottak vol­tak — tsz, gazdaság kútjáról való vízvétel — ott már a falu­si otthonokba bevezették a vi­zet. Másutt kutakat fúrnak, vagy tartálykocsival hordják az ivóvizet. Új eljárásokkal is kísérletez­nek mindezek mellett: nitráttá, lanitó berendezést állítottak munkába kísérleti jelleggel, és ivóvíz- adagoló -csomagoló gyáregységet építenek. Kezdjük talán a legegysze­rűbbel — a kútfúrással: ez év­ben tíz kutat fúrnak a nitrátos víz miatt veszélyeztetett bara­nyai közséqekben. Magyarluka. fán Somoqyhárságyon, Botyka- peterden, Drávafokon, Diósvisz. lón (Márián). Mattyon, Kistót- fclun Palkonyán, Villányköves. den és Mórokon. Ezenkívül köz­ségi vízműveket építenek Duna- falván, Hímesháza—Székelysza. bar—Szűrön, Almamelléken, Hetvehelyen, Baranyaszent. pyörgy—Tormáson, Kisdér— Ócsárdon, Nagytótfalun, Mária- kéménden, Oroszlán és Szuli- márrban. Mintegy 38 millió fo­rintot fordít erre a beruházásra a megye. Természetes, hogy e- mellett a helyi községi és a vízügyi alapból való hozzájáru. lásra és a lakossági támoga­tósra is szükség van. Folytatják és ez évben befe. jezik a szaíántai vízműhálózat építését. Ennek továbbvitelét a későbbi évek során Siklósig ter­vezik. A pécs—mohácsi beru­házás részeként a múlt évben átmenetileg összekapcsolt Pécs—Komló vízhálózat végle­ges megoldására is sor kerül. A mostani átmeneti rendszer megmarad a jövőben is, de csupán a bányát fogja vízzel ellátni. A komlóiak az állandó vízhálózatról 1984. december 31-én kapják az első 20000 köbméter vizet. A kísérleti jelleggel működő nitráttalanító berendezést Má­zaszászváron állították munká­ba. Egy köbméter vizet 70 fo­rintért tisztít meg. (Csupán ér­dekességként: a lakosság 1 fo­rintért kap egy köbméter vizet, lajtkocsival 250 forint, míg cso­magolva 2000 forint a víz köb­métere). A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve a víztisztítás látszik a legcél­szerűbbnek. Ezért a Baranya megyei Vízmű Magyaregregyen üzembe helyezte a második készüléket is. Sajnos a nitrpttalanításnak nemzetközi irodalma nincs — licencet nem tudnak vásárolni, így a megyéknek az egyéni kí­sérletezés költséges és rögös út­jaival kell próbálkozni. Hasonló, kísérleti megoldás lesz a csecsemők és terhesek vízellátását biztosító ivóvíz­csomagoló gyár is. Ez év máso. dik felében kezdik meg az épít­kezést Komló-Budafán. Az egészséges ivóvíz-csomagoló gépeket ikermegoldással állít­ják munkába majd. Mindenből kettőt szereznek be, hogy az üzemelés során esetlegesen fel­lépő zavarokat el tudják hárító, ni fennakadás nélkül. A vizet a tejhez hasonló fóliás csomago­lásban, egy literes kiszerelésben hozzák forgalomba. A csecse­mők és a terhes anyák díjtala­nul. a felnőtt lakosság némi té­rítés ellenében kaphat a vízből. Most kísérleteznek, hogy tartó­sítsák hosszú ideig a vizet. Szombathelyen ugyanis a ha­sonló vízcsomagoló gyárban li­teres üvegbe palackozzák a vi­zet, de néhány napos állás után megposhadt. Ezért szénsavval dúsítják ott. (A csecsemőknek ártalmas a szénsav, bár a for­ralással elveszti savhatását!) Emellett vízszállító hűtőkocsikat és községi víztárolókat is kell építeni. Kár, hogy a központi kuta­tás nem foglalkozik a vízcso­magolási problémával. Mennyi, vei egyszerűbb és olcsóbb len­ne, ha a megyék a kész terve­ket — nitráttalanító, vízcsoma­goló — kapnák kézbe és a he­lyi viszonyoknak megfelelően esetleg csak módosítani kelle­ne! Talán a jövőben előtérbe kerül ez is ... Ádám Erika Útrekonstrukció Mohácson Felfordulás, a forgalmi csúcs- időszakokban közlekedési du­gók fogadják napjainkban az autókkal Mohácsra, vagy a jugoszláv határ irányába igyek­vőket. . A Duna-parti városban még tavaly megkezdték az 56-os út Mohácson áthaladó szakaszának rekonstrukcióját. A KPM Pécsi Közúti Igazga­tósága és a városi tanács ösz- szefogásával indított munkákat tavaly pénz hiányában az el­ső szakasz elkészültével — a Kossuth Lajos utca vasúti ke­reszteződésétől a Pécsi úti cso­mópontig beszüntették. Most az út következő szaka­szát — a Pécs, úti csomópont­tól a Liszt Ferenc utcai torko­latig — építik, hogy annak el. készültével folytathassák a munkát egészen a köztemető­vel szemben létesített üzem­anyagtöltő állomásig. A rekonstrukció első tervvál­tozatában ugyan az út kiépíté­se csupán a vetőmagboltig sze­repelt, ám az ÁFOR kérésére és természetesen anyagi támoga­tásával meghosszabbítják a le­endő töltőállomásig. Az év vé­géig befejezésre kerülő útre­konstrukcióval az 56-os számú út városon átmenő szakasza 3 méterrel lesz szélesebb. Lehé- tőség nyílik arra, hogy a nagy­számú mohácsi kerékpárosok számára mindkét oldalon kü­lön kerékpársávot alakítsanak ki. Az útszélesítő munkák kivi­telezője a Pécsi Közúti Építő Vállalat. I Uj rendelő, orvoslakás, felszerelés lfajszló is egészségügyi központ leket A lakossági igény találkozott a felsőbb elképzeléssel Ha egy-egy községbe elju­tok, szinte már reflexszerűen végignézem az orvosi rende­lőt és a művelődési házat. Csak úgy kívülről, mert ez is sok mindent elárul. Többek között azt is — természetesen a település anyagi lehetőségei mellett —, hogy milyen ran­Ötezer gépkocsivezető között a legjobbak Országos ejsők a pécsi ÉPFU solőrjei Az ÉPFU 5. üzemegysége győztes csapatának tagjai balról jobb­ra: Kiss József (Kaposvár), Szokol Sándor (Pécs), Kolozsvári Sán­dor (Paks), Vecsera József (Pécs). Most már joggal tartanak a pécsiektől az ÉPFU orszá­gos nagyvállalat gépkocsive­zetői. Mikor néhány évvel ez­előtt először nyerték meg a vállalatnál dolgozó ötezer so­főr közül az országos szakmai versenyt, nem számított senki sem arra, hogy a pécsiek be- ■ törése zsinórban egymás után három első helyet jelent majd. Így történt ez most is. Kolozsvári Sándor, aki egyé­niben lett első, a paksi kiren­deltségen dolgozik, a kapos­vári Kiss József harmadik he­lyezést ért e' és a négy fős csapat, melynek tagja volt Ve­csera József és Szokol Sándor, nagy pontkülönbséggel utasí­totta maga mögé a többi üzemegység versenyzőit a nő­napokban rendezett KRESZ- és vezetéstechnikai versengésben. A paksi és kaposvári kollé­gák nincsenek jelen e beszél­getésen. a két pécsi gépko­csivezetőn kívül viszont tár­salgópartnerünk Scheller Já­nos és Szilágyi Mihály oktató­tisztek, akiknek legalább ak­kora érdemük van az országos első helyezésben, mint a kö­rünkben ülő Vecsera József­nek és Szokol Sándornak. Az oktatótisztek természete­sen tiltakoznak e kijelentés hallatán, de hozzáfűzik: A ki­emelkedő eredmény alapja az üzemegységnél folyó gép­kocsivezető továbbképzés. — A mi munkánk eredmé­nyessége így mérettetik meg- szól Szilágyi Mihály. — Az üzemegységnél dolgozó hat­száz gépkocsivezető szakmai továbbképzése, a háziverse­nyek, a megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács által rendezett vetélkedők mind-mind sofőr­jeink nagyobb felkészültségét szolgálják.- Az itthoni eredmények alapján állították össze á csa­patot, melynek tagja lettem — veszi át a szót a Kétújfaluról elszármazott Vecsera József. - Az MHSZ-nél szereztem meg a hivatásos vezetői jogosít­ványt, még 1969-ben, akkor jelentkeztem az ÉPFU-hoz, az­óta is itt vagyok. Különleges utánfutóval kiképzett KRAZ-zal ingázok a panelüzem és az építkezések között. Az egyik legnagyobb „mutatványom­nak" azt tartom, mikor a Pak­si Atomerőmű balatoni üdülő­jéhez szállítottam a hat mé­ter átmérőjű lépcsőházi kupo­lát: a keskeny utakon a célig eljutni izzasztó dolog volt . . . Szokol Sándor MAZ-zal jár. A Beremendi Cement- és Mészmű, Paks, Dunaújváros, vagy Vác mindennapos utat jelent számára. És ő 15 éve pontosan érkezik a cement- szállítmánnyal. Az ÉPFU évekkel ezelőtt kezdte az ' úgynevezett KA- MAZ-programot. Mindannyian hangsúlyozzák: a KAMAZ ide­ális típus, könnyű a kormány­zása, a tíz fokozatú sebesség- váltó, az optimális motorfor­dulat az üzemanyag-felhasz­nálásban jelentős megtakarí­tást eredményez. — Csak a típus volt szá­munkra ismerős a budapesti versenypályán. A központ ál­tal biztosított KAMAZ-on kel­lett végrehajtani az ügyessé­gi gyakorlatot, tíz tonnával terhelj kocsival — mondja Szo­kol Sándor. — Szerencsére az elméleti tesztnél akkora előnyt szereztünk, hogy azt a szla­lompályán már nem tudták behozni a többiek. A pilóta mellett ülő versenybíró a be­épített fogyasztásmérőről köb­centi pontossággal olvashatta le az elhasznált üzemanya­got. A megfelelő vezetéstechni­kai ismeretek, az ÉPFU V. üzemegységénél évek óta al­kalmazott és a gépkocsikba épített automatikus fogyasz­tásmérők, a bevezetett érde­keltségi rendszer mind-mind közrejátszott az országos első helyezésben. A norma alatt hatszázalékos üzemanyag­megtakarítás havonta leg­alább ezer forint többletkere­setet jelent a gépkocsivezetők­nek az üzemegységnél. A pécsi csapat mosj az Autó Motor által meghirde­tett „Keressük a legjobb gép­kocsivezetőt" országos ver­senyre készül. A vállalati el­ső helyezés belépő az őszi döntőre . . . Salamon Gyula 75 mázsa gesztenye Hetvenöt mázsa gesztenyét vettek meg a pécsiek, baranyaiak két hónap alatt. Az elmúlt őszön ugyanis rendkívül gazdag volt a üesztenyetermés. Ezért a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat nyereményakciót hirdetett február 17-én. Aki öt, 250 grammos gesztenyesűrítményt vesz, részt vehet a gesztenye-nye­reményakcióban. Ez április 30-ig tart, és május 12-én tíz 1000 forin­tos, tíz darab 500 forintos, valamint húsz 200 forintos élelmiszer- vásárlási utalványt sorsolnak ki. A mínusz húsz fokon hónapokig eltartható, de háztartási hűtőszekrényben is több hétig tárolható gesztenyesűrítményt ezenkívül árubemutatókon is népszerűsítet. ték. Közbejött a húsvét, ugyancsak nagy gesztenyevásárlást ered. ményezve. Végül is a pőrének, tortának, krémnek és sokféle más ételnek felhasználható, nem túlédesített, eredeti ízű sűrítményből eddig 75 mázsát vettek meg, s ezzel megszületett a pécsi-bara­nyai élelmiszerkereskedelem gesztenyerekordja. Az Ujházy-tyúkhúsleves A régi Nemzeti Színház színészei nagy szeretettel jártak ét­kezni a Színházzal csaknem szemben lévő Keszei-léle ven­déglőbe nemcsak annak híres jó konyhája, hanem a tu­lajdonos gavallér magatartása miatt is, kedvenc színészei iránt. Minthogy pedig akkortájt a szinészkedés inkább hivatás volt, mintsem foglalkozás, a gázsi pedig igen-igen szerény, bizony gyakran előfordult, hogy nemcsak a hó végén, de már a közepe táján is, nem diétás 'kényszerből. hanem az anyagiak vészes fo­gyatkozása miatt, még a nevesebb színészeknek is csak egy tál ételre futott keresetükből, különösen ha bohém természetűek voltak. Ujházy Ede is ezek közé tartozván, bizony gyakran kénytelen volt megelégedni egy-egy tányér húslevessel. A művészbarát, jó­módú vendéglős, ezért kiadta a rendelkezést a konyha leié, hogy amikor a ,,mester" (ez volt a neve művészkörökben Ujházynak), a pincértől csak az egyfogásos húslevest kéri, abba minden eset. ben főzzenek bele egy egész tyúkot. Ujházy nem akarván meg­sérteni a gavallér vendéglőst másrészt pedig méltányolván a jóindulatú vendéglátást, jóízűen elfogyasztotta a „szerény" egy­fogásos ételt. Révész Kálmán got kap az egészségügyi el­látás és a közművelődés. Ami az előbbit illeti, Vajsz- ló különleges figyelmet érde­mel. A nemrég átadott új kör­zeti orvosi rendelő és orvos- lakás építészetileg is érdekes, különleges homlokzati megol­dása inkább praktikus, mint hivalkodó. Belső elrendezése pedig mindarra alkalmas, ami c korszerű egészségügyi alap­ellátásban követelményként jelentkezik. Dr. Harasztia Zoltán körzeti oivos munkatársaival együtt e hónap 5-én vette birtokába oz új létesítményt. Igaz, hogy a telefont még csak a napok­ban szerelik fel a rendelő­ben, várnak még néhány mű­szert, berendezést a teljes felszereléshez, de a korábbi körülményekhez képest máris szembeszökő a javulás. — Négy csatolt község tar­tozott a körzethez Vajszló mel­lett, több mint háromezer la­kossal - mondta dr. Harasz­tia Zoltán. — Naponta átlago­san nyolcvan beteg jelent meg a rendelésen, emellett meglehetősen sok az ügyeleti esemény napközben is, többek között a vojszlói üzemekbe bejáró dolgozók baleseti és egyéb ellátásával. A régi ren­delőben egyedül végezni ezt nagyon nagy feladat volt. Most megoldható, hogy két körzetet alakítunk ki, ezzel végre a vajszlói körzethez tar­tozhatnak Kemse és Zaláta betegei is. Ök korábban Csá- r.yoszróra kényszerültek utaz­. ni. A rendelő szép tágas, előtte kulturált körülmények között várakozhatnak a betegek. Ki­alakítottak egy úgynevezett interjúszobát is, ahol a beteg — ha úgy akar-ja - négyszem­közt, zavartalanul beszélget­het problémájáról az orvossal. Jutott hely és felszerelés a kislaboratóriumnak (hogy itt is inkább a lelet utazzon, mint a beteg), mód nyílik különféle kissebészeti ellátás­ra, van automata sterilező ké­szülék és a jobb diagnoszti­kai lehetőségeket segítve két EKG-berendezés. Katona Zoltán tanácselnök joggal elégedett, hiszen a la­kosság régi igénye vált való­ra, s a jelenlegi körülmények között nincs akadálya annak, hogy megszervezzék a közpon­ti körzeti orvosi ügyeletet. És elégedett lehet azért is, mert mint mondta: — Ez a beruházás az ötlet­től a megindulásáig, jórészt a kivitelezés során is valóban „alulról jövő kezdeményezés" volt. Jelentkezett a lakossági igény, a tanács feladata volt, hogy minden eszközzel segítse ennek az igénynek a kielégí­tését. Az már külön szeren­csénk volt, hogy a megyei egészségügyi vezetés koncep­cióiba beleillettek a helyi kí­vánságok. No, és nem szabad megfeledkezni a siklósi kór­ház segítőkészségéről, támo­gatásáról sem. Egy évvel ezelőtt készültek el a tervek az AGROBER-nél, Vértes Ildikó elképzelései alapján, alig másfél hónap alatt. A tanács építőbrigádja végezte a kivitelezést, a la­kosság, a helyi üzemek bri­gádjai is segítettek, mintegy 60 ezer forintos társadalmi munkával. A költségvetés 2,1 millió forintos végösszeggel számolt, úgy tűnik, hogy tény­legesen nem érték el a két­milliót sem. A vajszlóiaké szerencsére nem egyedülálló példa a me­gyében, de az egészségügyi alapellátás javítása érdeké­ben jó volna, ha több köve­tője is lenne Baranyában. Kurucz Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents