Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-25 / 113. szám
Eok Imre új műsora Sólymos Pál és Bretus Mária a Marie című stúdiószínházi műsorban Fotó: Cseri László Színház a Nevelési Központban Alig fél éve működik, így első lépéseit teszi — s fogja ten- nT még hosszabb ideig — szolgáltatásainak legkülönbözőbb irányaiban a kertvárosi Nevelési Központ közművelődési intézménye. „Bejáratás alatt” áll. Előadás-szolgáltatásai: mozi, bábszínház, pódiumműsorok, tánczenei koncertek stb. közönsége számban-összetételben erősen változó. A ház dolgozói, a művelődés szakemberei folyamatosan tájékozódnak: milyen rétegek mit szeretnének látni, hallani itt. És természetesen ajánlani is szeretnék a jót, az értékeset. Szombaton este a Pécsi Nemzeti Színház kezdeményezésére fontos lépés történt ez ügyben. Sikerrel és merőben új színpadi formák közt lezajlott a Nevelési Központ első színházi előadása. Az intézmény nagyterme csak bizonyos kamara jellegű produkciókra, és ahogyan eddig is, pódiumműsorokra alkalmas. Ezért jelentős Eck Imre elgondolása , amikor a színház nevében fölajánlotta: összeállított egy stúdió jellegű műsort a színház művészeteivel, szívesen itt mutatnák be először. Az egyezség létrejött, szombaton az első előadás is Marié címmel, a késő esti órákban. A nézők számára fenntartott 150 ülőhely megtelt. A stúdióelőadás ugyanis rendhagyó formában jött létre. A nézők ültek a színpadon, ahonnan teljes látószögbe foghatták ezt a körfüggönyök előtt dal-próza-ele- mekből megszülető fantázia- színházat ahogyan a háromrészes műsor szerkesztő-rendező-koreográfusa műfaji jelzésként is elnevezte. A mennyezet mobil vascsöveiről több évszázad öltözékeinek jellegzetes kosztümdarabjai lógnak a vállfákon; köztük spotlámpák fénye hull a játéktér alakjaira. Megszólal egy Beethoven-dal, majd Brahms-, majd Kása György-dalokat hallunk; miközben - az egyidejűség varázsával — dialógusok szikráznak fel a Romeo és lulia, a III. Richárd, majd Tennessee Williams Az ifjúság édes madara ismert dráma részeiből; s miközben a dalok ritmikájára, hangulatára koreografált balettszólók, kettősök illeszkednek a prózai szövegrészekhez — vagy éppen ellenpontozzák azokat. Egy nő (a nő?) életének három időszakában, különböző aspektusokból végbemenő átalakulásai peregnek elénk — összhatásukban természetesen az élet (életünk) egyetemes érvényű metamorfózisait felidézve. Egy ilyen komplex színházi produkcióból nehéz kiemelni bárkit is. Előadóinak sorából —: Vadász István (tenor), Tamás Endre (bariton) Gergely V. Róbert színművész; Sólymos Pál, Bretus Mária, Váradi M. István, Körmendy László táncművészek és Hirsch Bence (zongora) — számomra az előadás középpontjában álló Sólyom Kati megrázó erejű átváltozásai és Németh Alice magával ragadó Kása-dalai jelentettek a vártnál tovább emelkedő és nagyon emlékezetes élményt. W. E. Ruzicskay György Bemutató a Budapest Sportcsarnokban Űj produkcióra készül a Győri Balett Sör és könyv Á cég reklámja Fürdőruhás vendéget nem szolgálnak ki Dicséret versben, prózában Nemrég érkezett haza a Győri Balett ausztriai vendégszerepléséről; a grazi operában két előadásban mutatta be az együttes a Don Juan árnyéka rajtunk című nagysikerű balettkompozíciót. — Ezúttal immár másodszor találkozunk a grazi közönséggel — mondja Markó Iván Kos- suth-díjas érdemes művész, a Győri Balett igazgatója. — Tavaly A nap szeretteit táncoltuk, s úgy érzem az előadással sikerült megnyerni az osztrák színházrajongókat. A siker nyomán az opera igazgatója újabb fellépésre invitált. Ennek a meghívásnak tettünk most eleget. — Don Juan irodalmi ihletésű táncjáték. Koreográfusa, Markó Iván a világirodalomból merített és Don Juanf Faustot, illetve Franz Kafka peréből losem K. urat vitte balettszinpad- ta a háromfelvonásos kompozícióban. De vajon vannak-e irodalmi forrásai a most készülő produkciónak? — Madách tragédiáját említhetném. Az izzó planéták nézői egy fantasztikus utazással egybekötött 20. századi misztériumjátéknak lehetnek tanúi. A monumentális igényű táncjáték díszletei látványosságukkal ezúttal is hozzájárulnak a mondanivaló közvetítéséhez. GoVn- bár Judit díszlettervező 15 méter magas krátert állít a színpadra, annak csúcsáról zuhan le az ember bolygónkra, s kezdi meg földi életét. Majd bekö- vekezik a rettegett katasztrófa, szétnyílik a föld, mindenki elpusztul, mindössze egyetlen ember menekül meg. Fantasztikus utazásra indul, végigjárja a planétákat, a Napot, a Hol□tiétföi dat, a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert. A planéták —, amelyek emberi tulajdonságok szélsőséges szimbólumai — az ismeretlen ígéretével vonzzák, azonban csak mesz- sziről gyönyörűek. Rá kell döbbennie, hogy számára az egyedül lehetséges élet a Földön ■ van. A történet izgalmas környezetben, három, egy-másfölé épített színpadon játszódik, alattuk a küzdőteret vízzel árasztják el, amelyből a színpadok apró szigetekként emelkednek ki életteret kínálva az embernek.- Küzdőteret említett?- Igen, ugyanis ezt a táncjátékot nem színházban, hanem a Budapest Sportcsarnokban táncoljuk 5000-es néző- közönség előtt, öt előadást tartunk, a produkció fővédnöke a KISZ Központi Bizottsága. — A sportcsarnok tágas színpadi terét be tudja-e népesíteni a 17 tagú együttes? — Az izzó planétákat a Győri Balett a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének közreműködésével viszi színpadra. Félszáz táncos jeleníti meg a produkciót Carl Orff és Vajda János zenéjére. A tánc, a zene, a színpadkép, szín- és fényhatásainak együttes erejével igazi spektákulumot, a ma emberéhez szóló látványosságot szeretné nyújtani a közönségnek. Markó Iván koreográfiájában készülő produkció bemutatója július 19-én lesz. A táncjátékról Tv-felvétel is készül. Maróti Zs. Ha egy vendéglő üzletvezetője elénk állna és azt mondaná; „Cégünk reklámja a sör és a könyv", legalábbis két oldalról vonnánk kétségbe hozzáértését: a vendéglátás és a közművelődés felől. Mindenesetre Dombóváron van egy söröző, amelyben könyvet is kölcsönöznek. Az elméleti vitákat hagyjuk meg a szakembereknek, mi elégedjünk meg annyival, hogy betérünk egy kicsit a Kisbetérőbe — népszerű nevén a Szász sörözőbe — és körülnézünk. A söröző 1977-ben nyílt meg a Dombóvári Atész és az NDK- beli Érchegységi Aue-i szövetkezet közötti megállapodás értelmében. (Tolna megye és Karl Marx-Stadt megye testvérmegyék). A berendezés a német szokásokat követi: faborítás, német népmesékből vett jelenetek festett üvegen és Münchhausen, Jancsi és Juliska faszobrai. A falon tréfás tízparancsolat, a szeszről, az aszszonyokról, a vendégek illő magatartásáról. Magnóról német zene szól, de a konyha magyar — német specialitásokkal ízesítve. A vendégkönyv több nyelven, versben, prózában dicsőíti az ételt és italt. Megnyitása óta Nagy István vezeti az üzletet. — A forgalomra nem panaszkodhatunk — mondja —, sok turistacsoportunk van, de a legtöbb vendéget az átmenő forgalom adja. Kezdetben amolyan talponállónak véltek bennünket, s bár rendőri intézkedésre nem került sor, sokat kellett hadakoznom, míg megszokták, hogy fürdőruhában, melegítőben, olajos munkásruhában nem lehet ide bejönni. Rendszeresen tartunk műsoros esteket. Csak néhányat említek vendégeink közül: Dévai Nagy Kamilla, Szuhay Balázs, Verebes István, Markos György, Nádas György, Vértes Éva. Telt házunk szokott lenni, ami 50—60 vendéget jelent. , Talán ez adta az ötletet Bali- pap Ferencnek, a dombóvári városi művelődési központ igazgatójának, annyi közművelődési kísérlet szülőatyjának, hogy a művelődési központ és a söröző együtt megpályázzák a Művelődési Minisztérium, a Hazafias Népfront és az Országos Köz- művelődési Tanács 80 ezer forintját egy fiókkönyvtár alapítására. 1982. február 26-án nyílt meg a sörözőben a könyvtár. 650 kötetből válogathatnak az olvasók hetenként kétszer két órában. A tavalyi esztendőt 'száz olvasóval zárták, az idén eddig nyolcvanon iratkoztak be — felnőttek, gyerekek. Helyben olvasás csak felnőtteknek! Dombóvár kertvárosi részében, ahol a Szász söröző működik, háromezer ember lakik, és semmilyen más vendéglátó vagy közművelődési objektum nincsen. Ezt a helyzetet tehát az élet hozta létre. És száz olvasó is olvasó. G. T. Ruzicskay György Szarvasról, az Alföld kellős közepéről indult világhódító útjára. Nagyváradon, Münchenben, Párizsban és más európai nagyvárosban tanulta a festészet tudományát. Nemcsak tanulni, hanem később a megszerzett tudást bemutatni is vissza-visszatért ezekbe a városokba, hisz kiállításait megtekintette Párizs, Moszkva New York, Torontó, Amszterdam, Róma és Budapest közönsége is. A világhírnév mellett egy másikat — egy számára igen kedveset — is a magáénak mondhat: Komló festője. Bizonyára sokan vannak, akik a komlóiak közül még a nevével sem talál, koztak. Másoknak meg talán eszébe jut: mintha a Május 1. Művelődési Ház falai között látta volna a festményeit! Hogy is kapta a Komló' festője címet? Harminc évvel ezelőtt — 1953 áprilisában — a Képzőművészeti Alap Komlón a Kökönyösben egy alkotóházat hozott létre. Ruzicskay György pedig elhatározta hogy a bánya, és az ott dolgozó bányászok, építkező munkások életét vásznain megörc-kíti. Heteken keresztül reggeltől napestig jár. ta a készülődő város utcáit, a Mecsek-oldalt. Nemegyszer lemerészkedett a bányába indulókkal a mélybe. Képein minden fontos és múló pillanatot megörökített. A képek pedig? Nagyon hamar gazdára találtak. Legtöbbjét a komlóiak vásárolták meg. Most lakásokat díszítenek, a Május 1. Művelődési Ház és a Szénbányák igazgatósága falain emlékeztetnek a hősi múltra. A művész budapesti műtermének rendezése közben három, a harminc évvel ezelőtti Komlót ábrázoló képre bukkant. Ekkor merülj fel benne hogy jó lenne összegyűjteni a komlói tanulmányút során született alkotásokat és egy kiállítást nyitni belőle. Megkérdeztük Pál Lajost, a komlói Művelődési Központ igazgatóját, mit szól az „elfelejtett" művész javaslatához? — Mi szívesen fogadjuk, és a közeljövőben megrendezzük majd a kiállítását. De természetes hogy előbb össze kell gyűjteni a kintiévá képeit. Ádám Erika A SZABOLCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételt hirdet ÉPÍTÉSZ, STATIKUS ÉS ÉPÜLETGÉPÉSZ TERVEZŐK, VALAMINT TECHNOLÓGUS ÉS MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ MUNKAKÖRÖKRE. ÉPÍTÉSZ-, ÉPÍTŐ-, ÉPÜLETGÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖKÖK, ÉS ÜZEMMÉRNÖKÖK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. Letelepedési lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán, NYÍREGYHÁZA, TOLDI U. 1. SZ. ALATT. A Siklós—Sellye mérkőzés eredményét eltaláló pályázóink közül a szerencse Kovács Miklós, Mohács, Terv u. 35. sz. alatti lakosnak kedvezett, aki a 100 forintos vásárlási utalványát postán kapja meg. E heti szelvényeink beérkezési határideje péntek 12 óra, a pályázatokat címünkre (7611 Pécs, Hunyadi út 11.) kell beküldeni. Főmérkőzés: PMSC—Haladás: ......................................................... P ótmérközés: Komló—Siklós: ............................................................. A pályázó neve: .................................................................................... A pályázó címe: ....................................................................................
