Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-23 / 111. szám

Lenin, fegyver és erő A legnagyobb tudós a forradalomban, a legnagyobb forradalmár a tudományban Fotó: Erb János Két tablósor kelti fel a figyel­memet. Az egyik Lenin életét áb­rázolja képekben, a másik A lenini úton címet viseli. Az MSZMP Earanya megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságá­nak Lenin osztálytermében va­gyunk és a „Lenin osztály" tör­ténetéről, életéről beszélge­tünk. Baka László, a pártiskola tanszékvezető tanára hosszú évekig, mint osztályfőnök kí­sérte figyelemmel az osztály életét, tőle tudom, hogy az egykor itt tanuló kollektíva az 1976—77-es tanévben vette fel a nagy tudós és forradalmár nevét. — Az Oktatási Igazgatóság és a hallgatók önkormányzati vezetősége pályázatot hirdetett abban az évben annak érde­kében, hogy egy-egy osztálykö­zösség örökítse meg a marxiz­mus klasszikusainak és a for­radalmi munkásmozgalom har­cosainak életútját, munkássá­gát. Az általam vezetett osz­tály a „Lenin osztály” elneve- zást pályázta meg. A pályázat eredményeit szakemberekből álló zsűri bírálta el — annak tartalmi értéke, esztétikai ké­pe, valamint a kollektív mun­ka minősége és mennyisége szempontjából. Nem kis örö­münkre a „Lenin osztály” lett az első a pályázaton. Az osz­tályközösség jó munkája jutal­maként háromnapos országjá­ró kiránduláson vett részt — mondja Baka László. ♦ A „Lenin osztály” az évek során egyre méltóbbá vált név­adója szellemi örökségéhez, te­vékenységével, tanulmányi fe­gyelmével, sikereivel szinte nap mint nap aláhúzva Majakovsz­kij verssorainak igazát: „Lenin az élőknél élőbb ma is / Tu­dásunk ő / Fegyver és erő”. Somogyi Ferenc, a Sopiana Gépgyár pártvezetőségének a titkára, az alapító osztály tag­ja: — 1976—77-ben jártam az első „Lenin osztályba". Emlék­szem, milyen viták voltak köz­tünk, hogy egyáltalán föl mer­jük-e venni Lenin nevét. Az itt eltöltött egy év alatt igazi kö­zösséggé formálódtunk és az év végén, mint barátok váltunk el. Nagyon jó kollektívánkat az jellemezte, hogy a tanulmá­nyi munka során az új elméleti ismeretek mellett mindig meg­vitattuk a gyakorlati gondokat és problémákat is. Ez számom­ra azt eredményezte, hogy az iskola után, mint az MSZMP Pécs városi Bizottsága PB- és VB-tagja — sokkal felkészül­tebben és bátrabban mertem véleményt mondani az ott napirendre kerülő témákban. Az iskolában tanultak nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy a gyári KISZ-szervezet titkára­ként meg tudtam állni a he­lyem. Amikor harmincévesen a vállalat párttitkárának válasz­tottak meg, újból elővettem jegyzeteimet. Ezekbe ma is sokszor belenézek, mert egy- egy feladat elvégzése előtt alapvetően fontos az elméleti kérdések tisztázása is. A So­piana Gépgyár elmúlt éveinek eredményei bizonyítják, hogy pártszervezetünk, dolgozó kol­lektívánk helyes úton jár. Eb­ben a vállalati összmunkában én is megtaláltam a helyem és szerepem. Ezt tartom a párt­iskolán, a „Lenin osztályban” végzett tanulmányaim legna­gyobb eredményének. Horváth Sándor, a MÉV Érc­dúsító üzemének munkaügyi előadója, szakszervezeti bizal­mi testületének elnöke: — 1981-ben kerültem az egy­éves pórtiskolára. Rövid idő alatt igazi kollektívává váltunk. A tananyag elsajátítása nem okozott különösebb gondot, mert ehhez minden segítséget megkaptunk. Talán a filozófia ment kezdetben nehezebben, de hamar rájöttem, hogy a legszebb gondolatok a filozó­fiában fogalmazódnak meg. A konzultációkon nyílt, őszinte vitákat folytattunk. Politikai lá­tóköröm bővült, gazdagodott, de egyúttal hiányérzetem is tá­madt, merj a tanulás egyre újabb és újabb gondolatokat, kérdéseket hozott felszínre. Tananyagot sokféleképpen el lehet sajátítani, de az egyén formálásában az általam ismer­tek közül a „Lenin osztályban” alkalmazott módszerek bizo­nyultak a leghatékonyabbak­nak. Ezt osztálytársaimon és magamon is lemérhettem a gyakorlatban. Az elsajátított is­mereteket frissen akarom tar­tani, ezért szívesen oktatok is. A Lenin osztály togjai Társadalmi tisztséget a szak- szervezetben töltök be, úgy ér­zem itt is jól tudom haszno­sítani a pártiskolán megszer­zett politikai ismereteket. + A lenini szellemi örökség napjainkban való mindenoldalú alkalmazhatóságát, a lenini gondolatok hétköznapjainkba történő bevitelének szükséges­ségét a szocializmus gyakorla­ta sokszorosan igazolta. E nél­kül az örökség nélkül aligha volna lehetséges korszerű ideo­lógiai. társadalomtudományi oktatásról, képzésről, korszerű társadalotudományról beszélni. Mi az, ami az életműből nap­jainkban a legaktuálisabb? Er­ről beszélgetek az oktatási igazgatóság felső szintű (sza­kosító) képzésében részt vevő pécsi társadalomtudósokkal. Dr. Fehér István, a JPTE Ta­nárképző Karának tanszékveze­tő egyetemi docense: — Lenin tanításaiból a ma élő ember számára nagyon fon­tos tanulságokat adnak pél­dául a nemzetiségi kérdés­ről írott tézisei, gondolatai. Nem véletlenül beszélünk leni­ni nemzetiségi politikáról ott, ahol jól oldják meg ezt a ké­nyes kérdést. Lenin azt tanítja, hogy minden kis hiba óriásivá nőhet ezen a téren, ha nem figyelünk rá kellőképpen. In­kább túlozzuk el a kedvezmé­nyeket, mint egy kicsit is csor­bítsuk a nemzetiségek jogait. A nemzetiségi kérdés nem ol­dódik meg, nem szűnik meg automatikusan a szocializmus építésével, fejlődésével. Ki kell bontakoztatni a nemzetiségben rejlő minden tehetséget, erősí­teni kell a nemzetiségi habi­tust, integrálva a nemzetiséget a szocialista építés egész folya­matába. Jogilag, erkölcsileg, politikailag egyaránt fel kell szabadítani a nemzetiséget. Nem elegendő a jó rendelet, a jó paragrafus, a valóságot kell mindig alapul venni. A nemze­tiségi kérdést csakis a mun­kásosztály nemzetközi érdekei­nek és a nemzetiségek sajá­tos érdekeinek kölcsönös egyez­tetése alapján lehet megolda­ni. — Lenin időszerűsége az élet minden területére kiterjed. Nagyon lényeges az például, amit a pártról mond. A párt­nak adott esetben sokkal ne­hezebb visszaszerezni az el­vesztett bizalmat, mint megtar­tani és erősíteni azt. Tudomá­nyosan össze kell egyeztetni a dolgozók napi és hosszabb tá­vú érdekeit s ez nem könnyű, ebből konfliktusok származhat­nak. De a lakkozás, a torzí­tás nagyon.sokat árthat a párt és a tömegek kapcsolatának. Az embereket nninden nap meg kell nyerni a mi ügyünknek és ebben a folyamatban nagyon kell ügyelni arra, hogy nincse­nek „nagy" és „kis" ügyek a mindennapi politikában. Nem szabad lebecsülni a dolgozók egyszerű ügyeit. Apró, türelmes munka kell az ideológiai, poli­tikai eredmények eléréséhez, a tudatformáláshoz. E területen nincsenek nagy látványossá­gok. Lenin azt tanítja, hogy nem az emberek, hanem az emberek hibái ellen kell har­colnunk. Dr. Lehoczky Judit, a JPTE docense: — Talán Jakusevszkij fogal­mazta meg legpontosabban Lenin emberi nagyságát. „Le­nin a legnagyobb tudós a for­radalomban és a legnagyobb forradalmár a tudományban" — mondotta. A lenini gondo­latok rendkívül gazdag s tel­jesen még ma sem föltárt együtteséből nagyon nehéz né­hányat kiemelni. A leninizmus szerves folytatása Marx és Engels elméleti rendszerének. Ma sem árt hangsúlyozni Le­nin alapján: a marxizmus a társadalmi cselekvések vezérfo­nala, Marx elmélete —ő teore­tikus volt — csak általános út­mutató tételeket nyújt, ame­lyeket egyedileg kell alkalmaz­ni konkrét esetekben. Lenin nagy érdeme, hogy nemcsak megvédte a marxizmust, ha­nem a mindenkori konkrét hely­zet követelményeinek megfele­lően alkalmazta is. Nagyszerű elgondolásai voltak a szovjet államapparátusról, annak egy­szerűsítéséről, a bürokratizmus felszámolásáról. Maga is val­lotta: meg kell tanulni gazdál­kodni. Tudományos lelkiisme­retességére vall, hogy kezdet­ben ő is az áru és pénzviszo­nyok szocializmusbeli megszű­nését vallotta, de a konkrét gazdálkodás kudarcai e tétel felülvizsgálására késztették. Maradandó példát adott arra, hogyan kell összhangba hozni a gazdasági és politikai fel­adatokkal az irányítás szerke­zetét. Kidolgozta a demokra­tikus centralizmus koncepcióját és ennek intézményrendszerét. Napjainkban különös hangsúlyt kaphat az, amit a centralizmus demokratizmusáról vallott. Meg volt győződve arról, hogy min­den ellenséges erő tehetetlen­né válik egy olyan proletáriá- tussal szemben, amely a tu­dományt és a technikát szövet­ségesévé, majd magáévá tud­ja tenni. Fontosnak tartotta, hogy a Szovjetunióban rend­szeresen tanulmányozzák és hasznosítsák mindazt, amit kül­földön a tudományban és a technikában, valamint a szer- rén elértek. Ezek közül a leg­jobbakat kell kiválasztani és al­kalmazni a mi tevékenységünk­ben. Dr. Pintér Zoltán, a JPTE Marxizmus—leninizmus tanszé­kének docense: vezéselméleti tapasztalatok te­— Mi is a maradandósóg s vele az aktualitás kritériuma a lenini életműben? Viszonylag könnyű volna azt válaszolni — mert a tapasztalatok széles kö­re igazol —, hogy Lenin a nemzetközi munkásmozgalom­ban a szocializmus gyakorlati­lag kiépült viszonyaiban kapja meg gondolatai helyességének, maradandóságának a bizonyí­tékát, s vele tevékenységünket fejlesztőén befolyásoló erejét. Számomra azonban, és mind­azokban, akiket tanítok, a kér­dés másként is felmerül: az oktatásban, a nevelésben mit hangsúlyozzunk a lenini élet­műből, magatartásból, mint odafigyelésre, követésre méltó tendenciát? Meggyőződésem, hogy Lenin gondolatainak, el­méleti tevékenységének mara- dandósága, aktualitása — igazsága mellett — abban van, hogy ellenáll minden részekre- bontásnak: bajos és életmű­véhez méltatlan volna Lenint csak filozófusnak, csak politi­kusnak, csak szociológusnak, csak közgazdásznak, csak eti­kusnak, esztétának, szociál­pszichológusnak stb... tekinteni. A csodálatos, hogy mindeze­ken a területeken külön-külön is valóban nagyot alkotott, a lenyűgöző, történelmileg ható ereje az életműnek mégis az, hogy e „szakmák" Lenin gon­dolkodásában, elméleti és gyakorlati tevékenységében hi­vatásként vannak jelen. Mint forradalmár, mindig a konkrét helyzetből, a konkrét emberek­ből indult ki. Lelkesedés nél­kül nincs forradalom — vallot­ta, de ő maga az előrefutó lelkesedés helyett a könyörte­len realitások számbavételére ügyelt. Ugyanakkor a legne­hezebb polgárháborús évben, a kemény realitások közepette is képes volt távlatos progra­mot Qdni az ifjúságnak, a szov­jet embereknek, egyéneknek az erkölcs, a kultúra, az új kö­zösségi lét fejlődéséről. A Kom- szomol III. kongresszusán el­hangzott beszéde is példa ar­ra, hogyan indult ki Lenin a konkrét jelenből, hogyan ra­gadta meg és hozta emberkö­zelbe a szélesebb és távolabbi jövőt is. + Az MSZM^ Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­sága — mint az eddigiekből is kiviláglik — nagy fontossá­got tulajdonít annak, hogy hall­gatóit a lenini emberi és szel­lemi hagyaték tényleges örö­kösévé tegye. Ez röviden any- nyit jelent, hogy a hallgatók­nak — tanulmányaik eredmé­nyeképpen — képesekké kell válniuk a leninizmus alkalma­zására a maguk területén. Mik az ezzel kapcsolatos munká­nak a legfőbb vonásai? Földes Andrásáé, a Baranya megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója t — Az Okattási Igazgatóság munkája arra a két alapvető lenini gondolatra épül, ame­lyek szerint: „forradalmi elmélet nélkül nem lehetséges forradal­mi mozgalom sem" és „az élen­járó harcos szerepét csak az a párt tudja betölteni, amelyet élenjáró elmélet vezet". E két le­nini alapkoncepció határozta és határozza meg ma is a párt­nak a káderek s a párttagság rendszeres eszmei-politikai kép­zésével kapcsolatos törekvéseit. Lenin több, mint két és fél év­tizeden át munkálkodott is azon, hogy a forradalmi mun­kásmozgalom, a kommunista pártok rendelkezzenek olyan tudományos világnézettel, amely megfelelő alapot ad a társa­dalmi haladáshoz. A marxiz­must a mi korunkra, a XX. szá­zadra alkotóan alkalmazta és továbbfejlesztette. Tanításait a közel hét évtized történelme és napjaink valósága igazolta. Ta­nításai a mára és a holnapra egyaránt fontos útmutatásokat adnak. Lenin világméretekben tudott gondolkodni, elméleti koncepciói a világ népeinek sorsára vonatkoztak és törté­nelmi jelentőséggel bírnak. Ezért méltán nevezhetjük a leninizmust korunk marxizmusá­nak is. Mindebből, következik, hogy igazgatóságunk oktató és nevelőmunkájában a marxiz­must következetesen alkalmazó Lenin műveinek feldolgozása egyik központi feladata. Ennek időszerűségét méginkább alá­támasztja az a körülmény, hogy szocialista építőmunkánk, mai feladataink eszmei-politikai megközelótése igényli a marxiz­mus—leninizmus alkotó, mai világunkra való következetes alkalmazását. A két világrend- szer közötti feszült helyzet is, amelynek következtében éle­sebb lett az ideológiai konfron­táció — fokozzák a marxi—le­nini elmélet és módszer ismer­tetésének, feldolgozásának je­lentőségét. Ezúttal csak néhány olyan lenini koncepcióra sze­retnék utalni, amelyekben a tisztánlátás erősítését fontos feladatunknak tartjuk. Időszerű feladatot jelent a gazdaság és politika viszonyának, dialek­tikus kölcsönhatásának minél jobb megértetése, a békével kapcsolatos lenini gondolatok alkalmazása napjaink valósá­gára, Lenin tanításai az új tí­pusú forradalmi pártról, a szö­vetségi politikáról, az emberi tényezők szerepéről, a néptö­megek történelemformáló szere­péről, a munkásosztályról — hogy csak néhányat említsek a lényegesek közül. Nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy hallgató­ink eredetiben ismerkedjenek meg Leninnel, a filozófussal, a Materializmus és empiriokriti- cizmus és a Filozófiai füzetek című műveinek tanulmányozá­sa révén. Lenin tanítási a szo­cializmusba való átmenetről, a jobb- és baloldali elhajlások elleni szüntelen harc fontos­ságáról, a dialektikának, mint tudománynak és módszernek a lényegéről a leghatásosabban az eredeti művek alapján is­merhetők meg. És mi ezeknek a tanításoknak a hallgatók ál­tal történő elsajátítására he­lyezzük a fő hangsúlyt. Bebesi Károly Profiltisztítás a Zsolnayban Az eozin sikereire tör a scharffeuer porcelán Új üzemrészt szerelnek fel Az eozin vázáktól a mini­atűr híradástechnikai porcelá­nokig terjed a Zsolnay Porce­lángyár termékeinek jelenlegi listája. Az égetőkemencékben békésen megférnek egymás mellett a Képzőművészeti Alap­nál jegyzett ritkaságok és az évtizedek óta „korongon lévő,, kommersz szobadíszek. Nehe­zen egyeztethető ez az eklekti­kus rendetlenség a patinás gyár hírnevével. — Mérsékelni szeretnénk ezt a zavart — mondja Lukács Ti­bor, a gyár beruházási főosz­tályának vezetője. __ Az a tö­re kvésünk, hogy a jövőben sok­kal kevesebb, de értékesebb tárgyat gyártsunk. A változtatásra az kínált al­kalmat, hogy az eozin mellett a gyár másik neves terméke, a scharffeuer porcelán gyártásá­ra kifejlesztettek egy új eljá­rást. A gyártási elv ugyan ti­tok, de annyit elmondhatunk róla, hogy a festési időt kissé le tudtuk rövidíteni. Ezáltal na­gyobb mennyiséget tudnak a piacra vinni belőle. A scharffeuer porcelán sár­gás alapszínével üt el a többi porcelántól. Ez a tónus teszi lehetővé a különleges, egyedi szinhatóst, amely nagyon sok díszítést elbír, anélkül, hogy a zsúfoltság hatását keltené. — Hogyan kerül sor a „pro­filtisztításra”? — Abban a csarnokban, Aranyozzák a félkész porcelán termékeket a gyár festőrészlegé­ben Fotó: Läufer László ahol jelenleg többnyire hír­adástechnikai alkatrészek ké­szülnek, scharffeuer terméke­ket fogunk gyártani. Egy évet adtunk magunknak az új üzem­rész felszereléséhez. Ez igen rövid idő, hiszen ez alatt kell beszereznünk és beépítenünk a korongozó és szárító berende­zéseket. az öt elektromos-kam- rós-váltókocsis kemencét, a kü­lönféle kisegítő laboratóriumi egységeket, mint mázfeszült- ségvizsgáló, szilárdságmérő, s c díszítőelemeket gyártó beren­dezéseket, amelyek a színtech­nikai kísérletekhez nélkülözhe­tetlenek. Ha szerencsénk van, azaz, ha továbbra is optimális ritmusban készítjük elő a tere­pet, kapjuk a gépeket, s szerel­jük be a meglévőket, az év vé­gén már visszatérül valameny- nyi abból az összegből, amit a beruházásra költünk. A terv huszonkilencmillió. En­nek nagy részét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az ÉVM kölcsönözte. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Thumbnails
Contents