Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-22 / 110. szám

1983. április 22., péntek Dunántúli napló 5 Ksngresszusra fcésztMve ■ ■ Ülést tartott a megyei tanács nemzetiségi bizottsága A hazánkban élő német nemzetiségiek közül egyne­gyede baranyai, így jogos a megkettőzött figyelem: meg. kezdődött az év utolsó felé­ben tartandó nemzetiségi kongresszusok előkészítése. Az előkészítés jegyében teg­nap a TIT Bartók Béla klub­jában ülést tartott a Bara­nya megyei Tanács nemzeti­ségi bizottsága mely ülés­nek egyetlen napirendi pont. ja volt: Klotz Miklós, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének főtit­kára vázolta a december 3- án és 4-én megtartandó kongresszus irányelveit, a ké­szülődés baranyai tennivalóit. Mint mondotta, a kétnapos kongresszus az egész- nem­zetiség ügye, feladata, hogy számot adjon az 1978 és 1983 évek között végzett munká­ról, elemezze a nemzetiség részvételét a szocialista épí­tő munkában szolgálja a nemzetiségi öntudat további emelését, buzdítsa a nemze­tiséget igényeik-szükségleteik bátrabb kinyilvánítására. A kongresszus pedig szögezze le: mint a többi nemzetiség, a magyarországi német la­kosság is annál jobban tud pártunk politikájával, a szo­cializmussal azonosulni, minél inkább biztosítva érzi kultúrá­ja, nyelve hagyományai meg. őrzésének lehetőségeit, az anyanyelvi oktatás iránti igény kielégítésének érvénye, sütését. A vitában részt vett és fel­szólalt Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizott­ságának titkára, aki elmond­ta : a nemzetiségi kongresz- szusok előkészítését jelentő küldöttválasztó gyűléseket megyénkben, a horvát-szerb és a német nemzetiség Mo­hácson, Olasz községben és Siklóson együtt tartja majd. Hambuch Géza kérte a szer­vezőket hogy legyenek e gyű­lések a nyílt és őszinte véle­ménymondás fórumai, adja­nak számot a közvetlen kör­nyezetben végzett munkákról, serkentse a nemzetiségi la­kosságot problémáik megfo­galmazására. Baranya 18 körzeti válasz­tó-gyűlést tart: Babarcon, Bolyban, Mohácson, Szeder­kényben Hímesházán, Som­berekén, Véménden, Pécsett, Mecseknádasdon, Olaszban, Pécsváradon, Vokányban, Szalatnakon, Sásdon, Mágo- cson. Siklóson, Villányban és Szigetváron választják azt a 72 baranyai küldöttet, akik a megyénkben élő német nemzetiségieket képviselni fogják. Egyébként hazánkban 12 megyében élnek német nemzetiségiek s összesen 298 küldött vitatja meg helyzetü­ket december 3-án és 4-én. K. F. Vitadélután A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Baranya megyei Szer­vezete az MSZB Liász-klubjá- val közösen vitadélutánt rende­zett csütörtökön Pécsett, a Liász- klubban, amelynek témája az iparjogvédelmi ügyek bírósági gyakorlata volt. A vitát dr. Szil- vay Géza, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke vezette, ügyvédek, újítási és iparjogvédelmi szak­emberek vettek részt a konzul­táción, amelynek időszerűségét részben az adta, hogy várható­an az ilyen ügyek száma emel­kedni fog, ugyanakkor a bíró­ságokon eddig ritkán tárgyaltak hasonlóakat. A szakmai eliga­zítást, az elvi segitségnyújtást Magyarország e téren egyik legképzettebb jogászától kap­hatták a vitadélután résztvevői. M agyar-jugoszláv közlekedési tárgyalás Mihájlovics István rakodó szemétürités közben, a kökényi hulla­déktelepen (A szerző felvétele) Igyekvő kukások Immár tradíció, hogy a ma­gyar és jugoszláv közlekedési szakemberek visszatérően Pé­csett találkoznak és értékelik a két ország közötti árufuvaro­zás eredményeit. Tegnap dél­ben a MÁV pécsi Igazgatósá­gának oktatási központjában dr. Ivány Árpád — KPM köz­lekedési főosztályvezető — a Magyar—Jugoszláv Szállítási Szervezési Állandó Munkacso­port magyar tagozatának el­nöke nyitotta meg azt a há­romnapos ülésszakot, amely a vasúti, közúti és vízi szál­lítás 1982. évi eredményeit hi­vatott értékelni, illetve kialakí­tani a két ország közötti vár­ható forgalom volumenét, az Történész szakhét kezdődött szerdán a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem Tanár­képző Karán. A rendezvényso­rozat szervezésében a házigaz­da intézményen kívül részt vett a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli tagozata, a pé­csi Nevelési Központ és az If­júsági Ház is. Egy héten ke­resztül minden nap egy-egy ér­dekes előadást tartanak neves történészek. Az első alkalom­mal Tóth Tibor kandidátus be­szélt az állam gazdaságpoliti­kai beavatkozásának történeti gyökereiről. A következő na­pon A huszadik századi nem­zetiségi kérdésről tartott elő­adást Polányi Imre kandidátus a Nevelési Központ tanácskozó termében. A további előadók: Mucsi Ferenc, Tilkovszky Ló­ránt, T. Mérey Klára és Or­mos Mária. A szakhét első napjaiban a Tanárképző Mozi­ban délutánonként történelmi filmeket vetítenek. elkövetkezendő három eszten­dőre. A jugoszláv delegációt dr. Vladislav Miric, Bosznia—Her­cegovina Szocialista Köztársa­ság Közlekedési Bizottsága el­nökének helyettese vezeti. A megbeszélések során kiemelten foglalkoznak a különböző köz­lekedési fuvareszközök kölcsö­nös kihasználásának kérdésé­vel, a tranzitszállítások koordi­nálásával, továbbá a korszerű fuvarozási módok — elsősorban a konténeres áruforgalom — arányának növelésével. Az ülésszak várhatóan hol­nap délelőtt a három évre szóló megállapodásról szóló jegyzőkönyv aláírásával fejező­dik be. Borverseny Megyei borversenyt rendeztek tegnap Villányban, az ipari szakmunkásképző intézet kol­légiumában. A termelőszövet­kezetek, szakcsoportok és az egyéni termelők 104 fehér és 49 vörös borral neveztek a ver­senyre. A zsűri a fehér borok 28 százalékát, a vörös borok 32 százalékát jutalmazta arany­éremmel. Legjobbnak a bólyi Kossuth Tsz borai minősültek: 14 fajtából 13 aranyérmes lett. Kiemelkedő minősítést kaptak a siklósi és a villányi tsz bo­rai is. A szakcsoportok között a villányiaké lett a nagydíj. Az egyéni termelők között a pécs- szabolcsi Antal János és a hosszúhetényi Sausek Béla bo. rai érték el a legjobb ered­ményt. A harmadik túra útvonalán autózunk végig a pécsi belvá­rosban, követve a szemétgyűjtő kocsik nyomát, ám nincs sze­rencsénk. Ittjártukról csak úgy győződhetünk meg, hogy egy- egy konténernél megállunk és Sinai László szállításvezető az üres edények láttán azt taná­csolja: menjünk tovább!... A Szalai András úton utolér­jük az FV 71-51-est, amelyen Rácz Béla gépkocsivezető, Ko­vács Ferenc brigádvezető, Ko­vács István, Vukovics Mihály és Orsós János teljesít szolgálatot. Egymás után gurítják ki a ka­pubejárókból a szemetesedé­nyeket. Intenek, hogy még le­mennek Málomba, legföljebb a kökényi szeméttelepen találkoz­hatunk. Igyezeniük kelt, mert elég nagy a körzetük ahhoz, hogy időben végezzenek. Lvov-Kertvárosban sem já­runk nogyobb szerencsével, úgy látszik, az itt dolgozó „Bobi-já- rat” éppen a szeméttelep bá­nyába tart, vagy igyekszik visz- szafelé. A pécs—harkányi úton aztán mintha randevút adtak volna egymásnak a Pécsi Köz- tisztasági Vállalat szemetes­kocsijai, néggyel találkozunk, míg a kökényi telepre igyek­szünk. Pécsről nem mondható el, hogy az ország tiszta városai közé tartozik. Köztereinken, a szemétgyűjtőedények környékén időről időre hulladékhalmok ék­telenkednek, olykor pedig a szemetet szállító autók is el­szórják a hulladékot. Legutóbb éppen a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban voltam tanúja az említet­teknek, amikor a konténerből röpködött a papír, műanyag flakon, miegyéb . . . — Tudunk az esetről, említi Sinai László, el is marasztaltuk a rakodókat, mert utánuk a gyalogmunkások újra takarít­hatták a beszennyezett útsza­kaszt. Napi átlagban ezer köb­méterre tehető az a szemét­mennyiség, amit össze kell szednünk az ipari üzemekben, illetve a lakóépületek elé he­lyezett tárolókból. Kővágósző- lőstől Hirdig terjed a gyűjtési terület kelet—nyugati tengelye, de a pécsi kukások kijárnak a városszéli településekre, így Ko- zármislenybe, Személybe, Pécs- udvardra is. Szó van arról, hogy további körzeteket kapcsolnak be a szervezett szemétszállítás­ba, csakhogy ez azt jelenti, hogy a hetven rakodóra, a húsz gépkocsira, vezetőikre még ne­hezebb feladatok hárulnak, an­nál is inkább, mert tavaly ősz óta kétszeresére nőtt a szállí­tási távolság, mióta a kökényi lerokóhely lett a szeméttelep. — Teljesen zárt és pormen­tes kocsikra lenne szükség — mondja Péter Jenő, miközben lapátjára támaszkodva leugrik a nyitott platójú teherkocsiról. Azt mondják, hogy a szűk utcák miatt a nagyobb befogadóké­pességű szemetesautók nehe­zen oldanák meg a szállítást. Mi Vasason, Újhegyen, az Alsó- és Felsőbalokány utcákban já­runk, ahol még ibrikekben ké­szítik a házak elé a hulladékot. Magam is szívesebben venném, ha ezeken a részeken is konté­nerek lennének, nem kellene emelgetni a szemetesedénye­ket, itt meg lelapátolni az au­tóról. Mihájlovics István rakodó és társa az imént végzett az ürí­téssel: a hengeres tartályból, miután kipörgették a hulladé­kot, máris indulnak vissza Új- mecsekaljára, mert még két for­duló vár rájuk. — Mióta tizenhárom kilomé­terre került a várostól az új szeméttelep, nagyon kell igye­kezni, hogy a túra szerint min­denütt kiürítsük az edényeket — kezdi Kremniczki János gép­kocsivezető. Hatodik éve cipe­lem magam mögött az öt köb­méteres konténereket, de mióta ide hordjuk a szemetet, az em­ber kétszer is meggondolja, mi­kor vegye ki a szabadnapot. Ma még legalább hét fordulótaka­rok csinálni, akkor megkeresem a 220 forintot. A jelenleg használatos Sko­da gépkocsikkal tízegyné­hány köbméter szemetet tud­nak egyszerre elfuvarozni. A vállalat kocsijai elavultak, állandó javításra szorulnak. Gondjaikat tetézi, hogy kis be- fogadóképességűek, mert húsz .autó ehhez nem elég. Mielőbbi segítségre lenne szükség: a megoldást a negyven-hatvan köbméter szemét elszállítására alkalmas gépkocsik beállításá­ban látják. Szociális intézmények boltja lesz Pécsett A támogatási számla száma: 581-330004-11II A pécsi Szociális Foglalkoz­tató, a megváltozott munka- képességű emberek, valamint a szociális otthonok és az öregek napközi otthonaiban gondozottak munkáinak, ter­mékeinek árusítására tervezik a Szociális Intézmények bolt­jának megnyitását Pécsett, a Zójom utcai patika helyén. Már tavaly októberben meg­bízást kapott a városi tanács egészségügyi és pénzügyi osz­tálya a városi tanács végre­hajtó bizottságától az üzlet létesítésére, amelyre több ok­ból is szükség van Pécsett: megoldható a Szociális Fog­lalkoztató termékeinek rend­szeres árusítása, és az egye­sületek tagjai (Mozgáskorlá­tozottak, Siketek és Nagyot­hallók, Vakok és Gyengénlá­tók Egyesülete) számtalan olyan népművészeti és ipar- művészeti jellegű cikket állí­tanak elő, amelyek kereset­tek. A rokkantak nemzetközi évében alakult megyei koor­dinációs bizottság legutóbbi ülésén éppen a tagjaik érde­kében ajánlották fel az egye­sületek, hogy a rendelkezé­sükre álló pénzösszegekből kölcsönt nyújtanak a közös üzlet megvalósításához. A három egyesület összesen 210 000 forint kölcsönt, vala­mint a koordinációs bizott­ság újabb 70 000 forintot ad át a támogatási számláról. S ezzel a számla ki is ürült — a koordinációs bizottság is­mét levélben kéri a vállala­tok, intézmények segítségét, mert továbbra is szükség van a pénzügyi támogatásukra a hosszú távú célkitűzések meg­valósításában. (A támogatási számla száma: 581—330004— 1111). Az elképzelések szerint a Zójom utcai patika helyén nyílik meg a bolt. A megyei Gyógyszertári Központ nem­csak az üzlethelyiséget adja el, hanem a teljes berende­zést is. Ha megvalósul, az or­szágban Pécsett lesz a har­madik ilyen profilú üzlet, amely nemcsak a pécsi, ha­nem a baranyai, s később esetleg más megyék megvál­tozott munkaképességű lakói­nak szép munkáit értékesít­hetné. S. Gy. Történész szakhét Toliseprű A névviselés új rendje 1983.. január 1-én lépett ha­tályba az Elnöki Tanácsnak 1982. évi 17. számú törvényere­jű rendelete és annak végre­hajtási utasítása, amely az anyakönyvekről, a házasságkö­tési eljárásról és a névviselés­ről intézkedik. Mivel a három közül bennünket a névviselés új szabályai érdekelnek, úgy véljük, nem lesz felesleges, ha néhány újdonságot tájékoztatá­sul közlünk belőlük. Az új rendelkezés szerint a családi név egytagú lehet, ille­tőleg több tagú csak akkor vi­selhető, ha annak a szülőnek az anyakönyvi bejegyzése, aki­nek az érintett személy a nevét viseli, ilyen nevet tartalmaz. Újdonság: az anyakönyvvezető a több tagú családi nevet kö­tőjellel összekapcsolva anya­könyvezi. E rendelkezés majdnem meg­egyezik a helyesírási szabályzat 222. pontjával, amely szerint „a kettős családnevek legna­gyobb részében kötőjellel kap­csoljuk össze a név két tagját, de néhány kettős névben a kö­tőjel nélküli írás a hagyomá­nyos: Körösi Csorna, Pápai Pá- riz, Kisfaludi Stróbl stb. „Azok­nak a kettős nevűeknek tehát, akik eddig kötőjel nélkül írták a nevüket, meg kell tanulni az új helyesírási formát, tehát ja-* nuár 1-től így kell írni a nevü­ket: Rébék-Nagy Gyula, Ko­vács-Nemes Mária, Nagy-Ko­vács József stb. Érdekesség az is, hogy anya­könyvezni a szülők által meg­határozott sorrendben legfel­jebb két — ha jogszabály más­ként nem rendelkezik — a nem­zetiségi utónevekkel kiegészített Magyar Utónévkönyvbe felvett, a gyermek nemének megfelelő utónevet szabad. Ezzel véget ér az a régi szokás, hogy a meg­születettnek néha négy-öt, sőt több keresztnevet is adtak, s ilyenkor a fiúnevek között gyak­ran szerepelt a Mária név is. Néha persze most is nehéz el­dönteni, hogy a választott név viselője fiú-e vagy lány. Amíg például a Nárcisz a nőnemet képviseli, addig a Jácint a fér­fiakhoz húz. Akinek több utóneve van, utóneveinek sorrendjét cserél­heti, de csak anyakönyvvezetői módosítással. Ha pedig a szü­lőknek (tehát nem a névvise­lőnek!) nem tetszik az általuk cdott utónév, a 14 éven aluli kiskorú utónevét egyszer módo­síttathatják. A név anyakönyvezésekor, va­lamint az anyakönyvi kivonat kiállításakor a „doktor" megje­lölés kivételével, címek, rangok és a jogszabály előírásaival el­lentétes más adatok bejegyzé­sét az anyakönyvvezetőnek meg kell tagadni. A volt feleség eddig a házas­ság megszűnésétől számított 60 napon belül kérhette csak a névviselét megváltoztatását, most: ha a házasság fennállá­sa alatt viselt névtől meg akar szabadulni, ebbeli igényét bár­mikor bejelentheti egy alkalom­mal az anyakönyvvezetőnek. Úgy tudom, az a szokás a kli­nikákon, hogy a szülés utáni órákban azonnal föl akarják jegyezni az újszülött családi és utónevét. Nos, nem kell elsiet­ni a névadást. Ha a szülők a gyermek nevében nem egyeztek meg, a gyámhatóság jogerős döntéséig a születés nem anya­könyvezhető. (50. §. Többes szü­lés esetén e tényt az anya­könyvvezető a „Megjegyzések” rovatban jelzi, és egyben a testvérek születési anyakönyvi folyószámát is megjelöli. Felhívjuk még a figyelmet ar' ra, hogy bizonyos esetekben a születési anyakönyvbe a gyám­hatóság jogerős határozata alapján „a képzelt apa ada­tait" is be kell jegyezni. Salamon Gyula Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents