Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-18 / 106. szám

Bemutatóra készülnek Kaposvárott Müller Péter drámája a Csiky Gergely Színházban Garas Dezső beállít egy jelenetet a porondon. Jobb oldalt: Ács János Fotó: Cseri László Péntek óta hatalmas csíkos cirkuszi sátor hökkenti meg az arra járó kaposváriakat a szín­házparkban. „Mi készül itt?"... „Már megint mit találtak ki?"... — kérdezik sokan, miközben az aktívabbja telefonokat és depu- tációkat meneszt Illetékes He­lyekre: „Tönkre teszik a színház­parkot, miért tűrik!?..." Mende-mondák és a közvé­lemény háborgása kísérte a múlt hét második felében a cir­kuszi sátor fölépítését. A leg­szellemesebb „kacsa" egy jó ismerősöm szomszédjától röp­pent fel, aki megkérdezte: „Aranyoskám, tényleg életveszé­lyes a színházépület? Ezért köl­töztek ki a cirkuszba? ..." Megnyugtatásul is szeretnénk itt elmondoni, hogy szó sincs önkényes vállalkozásról. A sá­tort engedélyezte a1 városi ta­nács, a KÖJÁL, a rendőrség, a tűzoltósági a szakszervezeti munkavédelem, a művészeti szakszervezetek és hosszan so­rolhatnánk. A kérdéses terü­leten valóbon „kitelepítettek” vagy 100 tő árvácskát és el­bontottak 6 füves dombocskát. Ez tény. Ám a tiltakozó lokál­patrióták bizonyára nem tud­tak arról, hogy ezzel a színház­park régóta tervezett rekonstruk­ciója elodázhatatlanná vált. Hírek szerint a régi park voná­sait szeretnék majd visszaigazí­tani, némi nosztalgiával és sok igaz jó szándékkal legalább olyonra, mint amilyen Csik Fe­renc sporttörténeti jelentőségű emlékfa-ültetése idején volt. A mintegy 1300 személyes cirkuszsátort a kaposvári szín­ház új bemutatójához, Müller Péter Búcsúelőadás c. — mű­faji jelölése szerint — bohóc­tragédiájának színpadra állítá­sához emelte a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat. Mibe kerülhetett ez? — gon­doltam magam is legelőször. „Nem többe, mint egy átlagos díszlet” — válaszolta Babarciy László igazgató, aki az első percekben ugyancsak ott ült egy kis izgatottsággal a kör alakú nézőtéren. S az izgatott­ság itt — egyébként mindenki részéről — úgy gondolom, tel­jesen indokolt. Hiszen több XX. századi nagy rendező csinált már színházat cirkuszporondon; kör alakú színházakról is tudunk manapság, de Magyarországon aligha állítottak még fel cirkusz- sátrat egyetlen színpadi mű be­mutatásához. Most pedig — szombaton délelőtt — indul az első próba a sátor alatt. A darab vendégrendezője, Garas Dezső színművész erről így nyilatkozott: — Babarczy László igazgató fölkérésére vállaltam el Müller Péter művének rendezését és Ács Jánossal kettős szereposztás­ban a Fehérbohóc szerepét. A mű két síkon fut. Látszólag ez az egész a, második világháború utáni pillanatokról szól, ami­kor egy társulat meg akarja szerezni Mussolinit, hogy ott, a cirkuszban mutogassa... Ez nem sikerül nekik, mire eljátsz- szák azt, hogy „mi lett volno, ha ..." A történelmi síkón szin­te dokumentatív hitelességgel ábrázolja a darab a története­ket: ugyanakkor ábrázolja az örök lázadást is a színház el­len — és mellette ... Az elő- odás a színházcsinálás gyötrel­meit is bemutatjaL — Hangsúlyozni szeretném, hogy ez rendkívüli vállalkozás a kaposváriaktól, ami mind- annyionknak sokat nyújt. Rég­óta ismerem a darabot, és a kaposváriak művészi törekvéseit is. S állíthatom, kivételes sze­rencse, hogy erre Babarczyék vállalkoztak. Tudom, hogy ez a társulat most különböző okok­ból fáradt; óriási munkát vé­geznek régóta, tartósan — még­is nagyon bizakodom abban, hogy ezt az előadást jól meg­csináljuk... — mondotta. Időközben elkezdődik a mun­ka a kör alakú színpadtéren. Egy tüntetés jelenetét próbál­ják, többségben a színház ve­zető művészei. Fűtés még nincs, — délelőtt fogják szerelni-— a sátor alatt az éjszakai 5—6 fo­kos hőmérséklet konzerválódott. De mindenkit fűt valami be­lülről ... Wallinger Endre Műszaki engedményes vásár 1983. ÁPRILIS 18-tól a CENTRUM ÁRUHÁZ MŰSZAKI OSZTÁLYÁN AJÁNLATAINK: Régi ár: Új ár: • Mosógép 303 1980,— 1580,— 0 Centrifuga 407 1790,— 1430,— 0 50 l-es bojler OW 2610,— 1830,— 0 Orion televízió Andok 7600,— 6080,— 0 Orion televízió Uránus 7900,— 6320,— 0 Lemezjátszó NC 420 3450,— 2420,— 0 Gáz sportföző 1110,— 777,­SZOVJET NŐI, FÉRFIKERÉKPÁROK 30%-OS ENGEDMÉNNYEL, AMÍG A KÉSZLET TART! pécsi Centrum Áruház Művészetek Háza épül Szekszárdim Kiállítások, hangversenyek, irodalmi estek otthona Deszkapalánk veszi körül Szekszárd belvárosában a zsi­nagóga épületét. Ebben az épü­letben lesz a szekszárdi „Mű­vészetek Háza" — avatás, elő­re láthatólag jövő tavasszal. A zsinagóga 1897-ben épült romantikus stílusban. Húsz éve ÓH bezárva: több mint tíz éve, hogy a városi tanács megvá­sárolta kulturális célokra. Nem_ rég véglegesen eldőlt, mi lesz a funkciója, és a munka a ter­vezők asztalára került. A hely­reállítás terveit Kerényj Józsel főépítész készítette, akinek ne­véhez — egyebek között — a kecskeméti belváros, ezen be­lül a kecskeméti zsinagóga át­alakításáriak és mai funkciókra^ való alkalmazásának terve fű­ződik. De — és ezt a véleményt a szekszárdiak büszkén idézik — azért vállalta még a kecs­kemétinél is szívesebben a szék. szárdi zsinagóga rekonstrukció­jának tervezését, ímert míg ott csak a külső maradhatott meg régi formájában, a belsőt igen szigorú, az eredetitől gyökere­sen eltérő funkcióhoz kellett át­tervezni addig az itteni temp­lom belső térelosztása is válto­zatlan marad, s így szolgál majd új feladatainak. S melyek lesznek ezek az új feladatok? — Szekszárd az egyetlen me­gyeszékhely, ahol nincs képtár — mondja dr. Vadas Ferenc, a Béri Balogh Adóm Múzeum igazgatója. — Az új Művésze­tek Háza segít majd abban, hogy megvessük ennek alapja­it. Olyan tervet kértünk Keré- nyitőh amely tiszteletben tartja a külső, keleties ornamentikát, és a belső szerkezetet a leg­csekélyebb változtatással kép­zőművészeti kiállítások rende­zésére teszi alkalmassá. Első­sorban képzőművészeti bemu­tatóterem lesz ez, a képek az emeleten a galérián kapnak helyet. Évente két-három egyé­ni kiállítást rendezünk az élő magyar művészet kiemelkedő alakjainak alkotásaiból, ezek­ből vásárolunk, így a múzeum meglevő, de raktárban tartott, tekintélyes mennyiségű és érté­kes történeti anyagából az ez­redfordulóra gyűlne össze egy képtárra való gyűjtemény. Az élők kiállítása felváltva jelent­kezne a klasszikusokéval. — Ezeket a bemutatókat iro. dalmi és zenei anyaggal egé­szítjük ki. Például barokkfest- mény-kiállítás idején barokk ze­nei hangversenyeket rendezünk a zsinagógában. Az erkélyen is lesznek székek, a földszinten 80 —100 személyes nézőteret és kamarazenekarok, énekkarok elhelyezésére alkalmas pódiu­mot építünk. Természetesen iro_ dalmi estek színhelye is lesz a Művészetek Háza. Ezeken a rendezvényeken kívül intenzíven (bekapcsoljuk az oktatásba és az ismeretterjesztésbe is az új létesítményt — ennek nálunk jelentős hagyományai vannak már. (G. T.) Franciaországba utazik a kaposvári színház Május 24-én Franciaország­ba utazik a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Az együttes nagy sikerű produkció­ját, az Ács János rendezte Marat halálát a belgrádi Bl- TEFF után meghívták Nancy- ba is, ahol 25 ország színhá­zainak részvételével Világ­színházi Fesztivált rendeznek. A kaposvári színház május 25— 26. és 27-én mutatja be a Marat halálát a nancy-i fesz­tivál programjában. Ezt köve­tően a Nancy közelében levő Metz városában adják elő a darabot. Vili. Henrik kedvence — a petrezselyemszósz Fűszerek ízesítőnek, kozmetikumnak, gyógyszernek, színezőnek Hogyan készítsünk fűszerecetet? A fűszernövények birodalma szinte végtelen. Igen gyakran fölmerül a kérdés: végül is mi számít igazán fűszernövénynek? Az értelmező szótárak többsége szerint azok a növények, me­lyek nem évelők és nem fás szárúak. Igen ám, de ez a meg­határozás számos olyan növényt kirekeszt e kategóriából, ame­lyeknek fűszeres vagy gyógyító hatását már réges-régen föl­ismerték — így például a le­vendulacserjét és a babérfát. A legpontosabb meghatározást talán John MacGregor, a cali- forniai Huntington Botanikus Kert szakértője adta: a napi használatban minden olyan nö­vényt a fűszernövények közé sorolhatunk, amelyeknek értéke a következő tulajdonságokban rejlik: aroma, gyógyhatás, íz, színező hatás. Néhány történelmi érdekesség a ma már közismertnek számító fűszerekről: itt van például mindjárt a petrezselyem, amely­nek A-, C- és E-vitamin-tartal- ma közismert, s az egyik leg­közönségesebb fűfélék közé számítják világszerte. Már az antik görögök is jól ismerték, de szentségtörésnek tartották fogyasztását. A rómaiak azon­ban már bőven használták: kö­rítésként is, s főként ezzel emel­ték ki az ételek ízét. Vili. Hen­rik szerint pedig egyenesen semmi sem múlhatta fölül a petrezselyemszószt, legfőképpen, ha halétel mellé tálalták föl. A rozmaringot, mint virágot már Shakespeare is említi a Hamletben, mint a megemlé­kezés virágát. Arra a szokásra utal, hogy esküvők és temeté­sek alkalmával friss rozmaring­szálakat használtak, ez volt jel­képe a soha nem múló szere­lemnek. De más* hagyomány is fűződik a rozmaringhoz: egy 1525-ben Londonban kinyomta­tott könyv tanácsa szerint sza­golgassunk minél többet roz­maringot, s fiatalok maradunk. Manapság egyik legnépsze­rűbb fűszer a ^bazsalikom. Ér­dekes, hogy az ősi hindu val- iásban szent növényként tisztel­ték, a középkori Európa pedig a skorpió elleni szert látta ben­ne. Nem feledkezhetünk meg a kakukkfűről sem: a Fehér Ház konyhafőnöke a fűszerek király­nőjének tartja, s leginkább a marhahúsételek készítésénél használja. (Egyébként ugyan ő a csirkéhez és a disznóhúshoz rozmaringot, az ecetekhez és. a francia mártásokhoz tárkonyt használ.) Ami a kakukkfüvet il­leti, ismét Shakespeare: A szentivánéji álomban írja egy helyen, hogy ismer egy partot, ahol még vadon nő a kakukkfű. E zöldfűszerek kiválóan alkal­masak ecetek ízesítésére; a californiai Norma Jean Lathrop nagy szakértője ennek. Az ő ta­nácsait írjuk le: akár csombor­ral, akár tárkonnyal, tormával, metélőhaljymával, majoránná­val ízesített ecetet akarunk ké­szíteni, teendőnk a következő. Az ecettel telt üvegbe tesszük a fűszernövényt, s az üveget ledugaszolva minimum három, maximum hét napig érleljük a napon, attól függően, milyen erős ecetet akarunk készíteni. Ezután még egy hónapig sötét, hűvös helyen tartjuk, hogy mi­nél tökéletesebb legyen az aromája. A majonéz ízesítésé­hez például a legkiválóbb a citrommal és tárkonnyal ízesí­tettecet. Nemcsak jó ízű, hanem gyönyörű, burgundi-színű fűszer­ecetet kapunk, ha bíbor ba­zsalikommal ízesítjük. Diicső Csilla Első képünkön a nálunk is jól ismert csipkebogyó egyik fajtá­ja. középen a rókaíü virága, amelynek kivonatát szív- és ér­rendszeri megbetegedések, har. madik képen pedig egy ma- dagaszkári gyógynövény, ame­lyet a leukémia kezelésére hasz­nálnak. ffcmgfemezftírelr Chopin-keringők. Kocsis Zol­tán zongorajátékával Philipstől származó licenc-felvételen gyö­nyörködhetnek idén a magyar zenekedvelők. Mélyen átélt, ugyanakkor virtuóz előadásá­ban filológiai hűséggel helyre­állított kották alapján szólal­nak meg a Chopin-keringők. Angol dalok. Csengery Ad­rienne és Malcolm Bilson ének­lik a Hungaroton angol nyel­vű lemezén Joseph Haydn: An­gol dalok című sorozatát. (Ké­pünkön: Csengery Adrienne.) Amfortas. Sólyom Nagy Sán­dor a Siklósról indult világhí­rű baritonista énekelt lemezre több Wagner-dalt, Richard Wagner halálának 100. évfor­dulója alkalmából, a wagneri muzsikát mindig szívügyének tekintő Ferencsik János gondos irányításával. Bruno Walter és Bernstein. Az idén a Hungaroton Hangle­mezgyár több remekmű szaba­dalmát vette meg a világ egyik legnagyobb lemezcégétől, a CBS-től. Közöttük van a Bruno Walter vezényelte két Mozart- szimfónia (Haffnér, Jupiter), va­lamint egy másik albumon Beethoven V. és Schubert Vili. szimfóniája Leonard Bernstein dirigálásával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents