Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-17 / 105. szám
1983. április 17., vasárnap Dunántúli napló Könyvtár a „Nemzet Házában” Hz év sajtófotója kiállításról Leslie Howard, Olivia de Havilland és Vivien Leigh az Elfújta a szél című filmben Magyar származású Leslie Howard? Április 24-én lenne 90 éves, és ez év június 1-én lesz 40 esztendeje, hogy meghalt Leslie Howard. Származása, és halálának körülményei körül sok a találgatás. Az Új Filmlexikon szerint „feltételezik, hogy magyar származású volt” a Londonban született Leslie Steiner. A Films című angol folyóirat azt írja: „Leslie apja magyar volt, ő maga Angliában született és nőtt fel.” Banktisztviselő, majd amikor az I. világháború nyugati frontjáról sebesülten hazatért, anyja biztatására a színpad felé fordult. A .húszas évek elején már ismerték Londonban és New Yorkban is. 1930-ban került Hollywoodba. Az 1931-ben forgatott Egy szabad lélek nem hozta meg számára a várt kiugrást. (Bár ez elsősorban Norma Shearer filmje volt.) Két — haladónak nem mondható — produkció tette világhírűvé: az 1934-ben készült Vörös Pimpernel és az 1-939-es Elfújta a szél (képünkön). Az előbbit Korda Sándor rendezte, Howard partnere Merle Oberon és Raymond Massey voltak. Az utóbbi, David Selznick-produk- cióban Clark Gable-lel, Vivian Leigh-jel és Olivia de Havil- land-del játszott együtt. Felejt, hetetlen alakítást nyújtott Higgins professzorként Shaw Pyg- malionjában. Kitűnő beszéd- technikáját a kritikák mindig felsőfokon dicsérték. George Cukor nyilatkozta, amikor a Shaw-mű musicalváltozatát készítette, hogy Wendy Hiller és Leslie Howard filmjére építette alkotását. „Ami nekem a legjobban tetszett benne, az, hogy sokkal inkább volt a sallernek harca, mint romantikus szerelmi történet." Mindvégig világhírű rendezők irányításával, világsztárokkal dolgozott együtt, maga is rendezett, de volt producer és újságíró is. Norma Shearer oldalán elbűvölő Rómeót játszott az 1936-ban forgatott Sha- kespeare-adaptációban. A Maugham-regényből készült Emberi kötelékekben Bette Davis volt a partnere, az Inter- mezzóban a fiatal Ingrid Bergman. Aztán hátat fordított Hollywoodnak és hazatért Angliába. Az 1941-ben készült A 49. szélességi fok háborús történet, amelyben többek között Lawrence Olivier-rel, Anton Walbrook-kal, Eric Porterrel játszott együtt. Ugyanebben az évben készült a Modern Pimpernel. A Vörös Pimpernel a francia forradalomban az arisztokraták mellé áflt, a Modern Pimpernel — a jelentéktelen, szürke, szórakozott archeológus profesz- szor — viszont üldözötteket ment a nácik karmaiból. 1943-ban Lisszabonból hazatérőben lelőtték a repülőgépet, amelyen utazott. Legendák keringtek haláláról. Volt olyan változat, hogy Hitler halálra kerestette, mert tomboló dühöt váltott ki belőle a Modern Pimpernel metsző iróniája —, amelyet többször levetíttetett magának. Mások úgy tudták, hogy tévedésből lőtték le a gépet, a fasiszták valaki más, számukra nem kívánatos személytől akartak megszabadulni. Akárhogy is volt, korán, ötvenévesen ért véget egy ragyogó karrier, egy sokoldalú művész élete valahol Gibraltár felett. E. M. Az Országgyűlési Könyvtár az ország jogi és politikai információs szakközpontja, az ENSZ letéti könyvtára. Fő gyűjtőköre az állam- és jogtudomány, a legújabbkori egyetemes történelem, a magyar és külföldi parlamenti kiadványok. A könyvtár olvasói 600 ezer kötet könyv és kétezer folyóirat között válogathatnak. A képen: Az olvasóteremben. Á barátság útja így nevezik a XVIII. században épült, a Kaukázus hegygerincein keresztül vezető utat. Puskin, Lermontov, Tolsztoj, Gribojedov, Gorkij és Majakovszkij csodálta meg e tájat és öntötte művészi formába megismételhetetlen szépségét. A 210 kilométer hosszú út az orosz és grúz nép közötti megbonthatatlan barátság jelképe. Az idén ünnepük 200 éves évfordulóját annak, hogy Grúzia Oroszországhoz csatlakozott. Az utat felújítják, hogy előkészítsék a küszöbönálló jubileumra. Szobrokkal, domborművekkel díszítik, épületegyüttesekkel teszik változatosabbá. Elhelyezik a„ Nagy Honvédő Háborúban itt harcoló katonák hősi emlékművét is. A 200 éves évfordulóra a barátság útja modern autóút és egyben sajátos történelmi múzeum lesz. Lengyel Gábor: Vasutas Szigeti Tamás: Yehudi Menuhin Németh Ferenc: Fejesgól Zala György 125 esztendővel ezelőtt, 1858. április 16-án született. Budapesten a Mintarajziskolában folytatta tanulmányait, később a bécsi E. Helmer pallérozta tehetségét, végül a müncheni akadémia hallgatója lett. Mintázni tökéletesen megtanult, ez látszik minden művén, még akkor is, ha eszményei ma már olykor meghaladottnak tűnnek. Első fontos műve a Mária Magdolna, 1884-ben keletkezett, ma a Nemzeti Galéria őrzi. Iskolát teremtett az aradi Szabadság-szoborral, melyet Huszár Adolf kezdett el faragni, s Zala fejezte be 1889-ben. Ez a stílus lett később honos a világháborús emlékművek készítésénél. Jeles mű Ligeti Antalról készült portréja, de az igazi tett a millenniumi emlékmű, melyet pályázat nélkül 1894- ben kapott feladatnak, s melyen közel harminc évig dolgozott az építész Schike- danz Alberttel. A Hősök tere a magyar historizmus nagy emléke, mely a kolon- nádokban számba vette Bernini Szent Péter székesegyház előtti barokk terét és a párizsi Étoife-központúságát a hozzá igyekvő sugárutak- kal. Árpád fejedelem szoborcsoportját élete főmüveként Zala György mintázta. Az oszlopokra került nagy bronzcsoportok a Fiáborút és A millenniumi emlékmű a Békét, a Tudást és a Dicsőséget, a Munkát és a Jólétet szimbolizálják, a kolon- nádok réseiben királyaink, történelmi személyiségeink portréi láthatók, évszázadaink történéseit domborművek jelenítik meg. Ez a tér mai eszményeinkhez képest kétségtelenül konzervatív, de Európa más ilyen jellegű tereivel állja a versenyt; pompát és méltóságot sugall. E méltó külalak is hozzájárul ahhoz, hogy ez a tér ma szabadságharcos elődeink hősi terévé magasztosult, ahol ünnepeinken áilami szerveink koszorúznak, s minden jelentősebb külföldi delegáció is elhelyezi virágait. Figyelemre méltó a nagykőrösi hősi emlékműve, Deák Ferencről mintázott szegedi portréja, és az esztergomi székesegyházba került arcmása Csornoch János hercegprímásról is. L. M. 0 millenniumi emlékmű alkotója
