Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-17 / 105. szám
1983. április 17., vasárnap Dunántúli napló 3 Bahamától caprizöldig Kínálat fürdőszoba-felszerelésekből A piros üiökádat először Az utóbbi években feltűnően sokat javult hazánkban a fürdőszoba-felszerelési tárgyak választéka. Különöset* kedvező helyzetben vannak a pécsiek, ahol három szdkiizlet igyekszik kielégíteni a vásárlók igényeit. Egyik olvasónk mégis panaszkodott: nem talál olyan fürdőszoba-szerelvényeket, amelyeket faházába is be tudna építeni. E panasz nyomán kérdeztük meg először a pécsi TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat áru. forgalmi előadóit, majd a Fészek Áruház, a pécsi Áfész Szuperéit és a BARANYAKER Budapesti Szerelvényértékesítő Vállalat közös szereivényszak- üzieténék vezetőjét: milyen náluk a fürdőszoba-felszerelési tárgyak választéka? A TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat előadói — arról tájékoztattak bennünket, hogy a kiskereskedelmi vállalatok igényét hat színben tudják kielégíteni porcelán, és fajanszszerelvényekből (mosdókagyló, hozzá láb. csempe közé illeszthető szivacs, és szappantartó fogan- tyús és anélküli —, papírtartó, vécékagyló, piperepolc). Kádból hasonlóan jó a kínálatuk. Az apróbb szerelvények — faház falára is csavarozható — fém változata is rendelkezésre áll, sőt a MIKÖV-gyártotta tnő. anyag szerelvényeket is ajánlani tudják. Nemsokára forgalomba hozzák a Naszályvölgye Tsz fürdőszoba-felszerelési tár. gyait, amelyek műanyagból készülnek, s ragasztóval lehet őket a falra erősíteni. A Szuperett Áruház üzletvezető-helyettese káprázatos választékról számolt be: csempéből a bahamától a caprizöldig 80—90 félét, padlóburkoló lapból szintén széles színskálát, vettek meg kádból és porcelán-, fajanszszerelvényekből hat színben komplett garnitúrát kínálnak. A különféle csaptelepektől NSZK, jugoszláv, csehszlovák és "hazai gyártmányút tudnak ajánlani. Megtalálható náluk az összes kiegészitő szerelvény a mosdószifontól a különféle horganyzott árukig. A foház-tu- fajdonosoknak a. hazai gyártmányú alumíniumszerelvényéket és az időnként kapható igényes import garnitúrákat tudják javasolni. A Fészek Áruház üzletvezető, je szintén optimistán nyilatkozott: a csempe-, padlóburkolólap-, porcelán, és fajanszáru- vólasztékuk szinte száz százalékban kielégíti a vásárlók igényeit. Kádból sajnos nem gyártanak négerbarna színűt pedig a xyladekor festék elterjedésével egyre nagyobb lenne rá az igény. A Fészek Áruházban újabban 'ü'lőkád(!) is kapható. A bolt eladói lepődtek meg legjobban, amikor legelőször a piros színűt vitték el belőle. Aztán kiderült, hogy faházba szánták a vásárlók. Zuhanytál- ca is van náluk, ebből is hat színűt árulnak. A bolt a hazai a I u m íni u mta rtozékok mellett időnként importból származó, rendkívül elegáns fém és műanyag garnitúrákat is kínál, az igényesebb hazai termékeket a gyártók sajnos nem rendezik készletbe, s emiatt ebből elég néhéz komplett felszerelést ösz. szeállítani. A BARANYAKER szerelvényboltjának üzletvezetője ugyanolyan kádválasztékról számolt be, mint a többi bolt vezetője. Csempéből, padlóburkolólapból náluk valamivel kisebb a választék, ellenben szélesebb a műanyagárukból — tükör-pipe. repolc-fogas-szett; pipereszek. rények; fürdőszoba-egységcsomag stb. Kaphatók náluk modern vonalú, króm-nikkel törülközőtartók is. Az üzlet a Szerelvényértékesítő Vállalat forgalmazta termékeket árusítja, így választékuk — és az óraik is — kissé eltérnek a fentebb ismertetett három üzletétől. „Behavazott” völgyek a Zselicben Télies képet mutatnak ezek. ben a napokban a Zselic hűvös völgyei: mintha vastag hótakaró borítaná a vízfolyások mentét. Nem igazi hóról van szó, szerencsére, a meglepő látványt a kakukktorma nevű növény okozza, amely szokatlanul nagy tömegben virágzott ki az idei tavaszon. A sűrűn nyílt hófehér virágtól szinte nem is látszik a sarjadó fű a réteken és a legelőkön. Az „álhavat” a mostani szeszélyes időjárás idézte elő, a gyakori esőzés ugyanis különösen ked. vez ennek a mezei virágnak. A zselici völgyek télies látványát még csak fokozzák a rétek és legelők szegélyén virágzó kökénybokrok, ágaik rendkívül dúsan rakodtak meg fehér virágokkal. Távolabbról nézve úgy tűnik, mintha frissen hullott hó lepte volna be a zselici völgyeket. Magyar részvétel a lille-i nemzetközi vásáron Barta Zsuzsa Jó szórakozás két előadáson Süsü, a sárkány Pécsett Mauroy miniszterelnök szombaton délután megnyitotta Lil- le-ben az 52. nemzetközi vásárt. Az Észak-Francia iparvidék központjában rendezett vásáron Magyarország is részt vesz. A külföldi résztvevők között a magyar kiállítás a legnagyobb: a 2500 négyzetméteres magyar pavilonban 30 magyar vállalat mutatja be légkor, szerűbb termékeit, s külön idegenforgalmi részleg is kiegészíti a kiállítást. Mauroy miniszterelnök a magyar pavilonban tett látogatásakor nagy elismeréssel nyilatkozott a magyar kiállításról és hangsúlyozta: úgy is mint Lille polgármestere és úgy is mint Franciaország minis zterelnöke, köszönetét mond a méreteiben és ötletes elrendezésében egyaránt figyelemreméltó magyar részvételért, ami minden bizonnyal hozzá fog járulni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. A miniszterelnök hozzátette: csak elismeréssel lehet szólni Magyarországnak gazdasági és kulturális téren elért eredményeiről és erőfeszítéseiről s biztos abban, hogy ezeket az erőfeszítéseket siker fogja koronázni. Szombaton délután óriási csinadrattával, igazi gyerekeknek való hangzavarral látogatott el pécsi kedvenceihez Süsü, a sárkány. Két előadásra is megtelt a sportcsarnok apróságokkal, akik lesték-várták, hogy Süsü, az egyfejű, a jószívű, az otthonról száműzött sárkány eípanaszolja keserves történetét., Csukás István rádióból és televízióból is jól ismert mesejátékát ezúttal a Karsai Pantomim művészei hozták színre. Igazán hatásossá azonban a Bergendy-együttes közreműködésével lett a produkció, a szertelen, zajos jó hangulat velük együtt teremtődött meg. Mégpedig nem erőltetett „beszólások” révén, hanem természetesen, könnyedén a gyerekeket is bevonva az előadásba. Egyszerű, kulturált mozgással, kifejező gesztusokkal formálta meg Karsai János Süsüt, Laczkó Vladimír a királyt, Karsai Gizella a királylányt, Kiss Tamás a királyfit, Bárány Ilona a kancellárt, Kelemen Emma pedig a dadát. A bábfigurákat Schéner Mihály festőművész tervezte. L. J. Az ismeretlen ismerés Amikor kezet fogott valakivel, elsőnek a kézszorításának keménysége tűnt fel. Kidolgozott, inas, paraszti munkában is edzett keze volt. S a szorításban ott éreztük az üzenetet. Régi korszak nagyjainak kézmelegét közvetítette: Babitsét, aki fiaként szerette, örökösének tekintette; Kosztolányiét, akinek műveit ő adta ki, s látta el nagyszerű előszókkal; Szabó Lőrincét, akihez mély emberi barátság fűzte; Németh Lászlóét, akivel együtt melengették és dolgozták ki a nagy tervet: a népfőiskolákét, amelyekben megfelelő körülmények között tanultak volna a legtehetségesebb parasztfiatalok. Azok közé a ritka magyar művészek közé tartozott, akiket természetes és ölelő gesztussal fogadott be a nagyvilág. S ő azt a hatalmas tekintélyt, mely személyiségét és költészetét övezte, arra is felhasználta, hogy szálláscsinálója legyen irodalmunknak. Igazi „nagykövet” volt, a szellem küldötte, elegáns és bölcs, aki meg tudja becsülni az őt ért kitüntetéseket, de zsigereiben érezte, hogy annak a kis országnak a küldötte, melynek szellemi felemeléséért írt és dolgozott. Gőgösen dacolt a múló idővel. Lélekben maradt fiatal. Újra meg újra körülvették a fiatalabb pályatársak. A felszabadulás előtt a Magyar Csillag szerkesztőjeként — ez a folyóirat lett Babits Mihály halála után a legendás Nyugat folytatása — megvalósította azt, ami addig senkinek sem sikerült: összefogta az irodalom legjobb erőit, s olyan szellemi végvárat teremtett, amelynek ostromlott falai mögül eredményesen vívta harcát a fasizmus térhódítása ellen a jobb, tisztább és igazabb emberségért. Később — immár megváltozott történelmitársadalmi körülmények között — útjára indította a Választ, ahol ismét ő lett a mérték és a példa, a fiatalabb lírikusok tanítómestere. S ahogy múltak az évek, lassan megfogyatkoztak mellőle a régi társak, de min- diq megmaradtak a fiatalok, akik tőle várták az útmutatást. „Talán itt az ideje, hogy megmondjam: szeretem és csodálom ezt a költőt, ezt a nagy költőt. Mint a bátyámat. Mint a céh mesterét. Mint egy vezetőt, aki megvilágítja az emberek útját." Ezeket a szavakat nem magyar költő írta Illyésről, hanem francia: Jean Rousse- lot. S kivételesen jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy Illyést, a magyar költőt a világlíra legnagyobbjai közé sorolja, egyenrafigú társként. Azt az Illyést, aki a Tanácsköztársaság alatt vöröskatona volt, majd amikor menekülni kényszerült, rövid bécsi tartózkodás után Párizsban telepedett meg, s kétkezi munkásként kereste kenyerét, miközben a kor legnagyobb művészeivel került szívélyes, baráti kapcsolatba. De akkor is így írt: „Zsellérek fia vagyok én, az vagyok, sose szégyenlettem, — bennem forr örökre, mit emiatt nyeltem.", s a tékozló fiú gesztusával tért vissza övéi közé, hogy őket szolgálhassa, hogy nekik adja tehetsége gyümölcseit. A költő, akit oly szívesen fogadott testvérévé a világlíra, nem egy kiemelkedően nagy alakja, tudott hihetet lenül, a gyémánthoz hasonlóan kemény is lenni. Amikor úgy érezte, hogy népe nevében kell szólnia, mindig vállalta ezt a nem feltétlenül hálós szerepet. Azok közé tartozott, akiknek hangját meghallotta és tudomásul is vette a népek nagy családja, aki, ha szólt, annak súlya, tekintélye volt. Ezt a tekintélyt csak egy következetesen megvalósított, egységes élet szavatolhatja. Olyan volt, mint egy szigorú, kemény és bölcs apa, aki jól tudja, csak akkor lehet eredménye a nevelésnek, ha követel is gyermekeitől. Illyés emberséget, becsületességet, hűséget követelt, s azt követel ma is. A „remény” szó alighanem a végső kicsengése költészetének, amint Bernáth Aurél egy képe alá írt versében olvashatjuk: „A legnagyobb bátorság a remény". Ezt a kivívható, szorgalmas munkával és önneveléssel, az igaz értékek megbecsülésével és ijellemsziláirdsággal valóra váltható reményt su- gároztatja. Ezért is fejezte be egyik legszebb kötetét a Dőlt vitorlát ezzel a sorral: „Mennyi vár tennivaló még reátok.” Világosan, egyértelműen jelölte ki, mit célszerű még tennünk, hogy beteljesüljön, amiről ő is, költészetünk más nagyjai is álmodoztak. Rónay László A JPTE Tanárképző Karának hallgatói délszláv táncra tanítják a Tini klub résztvevőit. Fotó: Erb János Közbeszólt az időjárás? Hétvégi program - keveseknek Művelődési házaink többsége változatos eszközökkel keresi a közönség kedvét. A pécsi Doktor Sándor-Zsolnay Művelődési Ház is „bedobott" mindent a tegnapi és mai napra: minden olyat, ami egyszer-egyszer már sikert aratott: előadás, a népművészetről (tanárképzősc-k tartották tinédzsereknek), filmvetítés (Tarján Gábor néprajzos-mú- zeológus tartotta a Berek utcai általános Iskola tanárainak és diákjainak), kirakodó Vásár (fazekasok, faragók, bőr- és üvegdíszművesek, hímzők és posztókereskedők érkeztek még az Alföldről is) táncház gyermekeknek és felnőtteknek - ez utóbbiban a sza- lóntai Marica délszláv együttes működött közre. A szünetekben a Nevelési Központ pol-beat csoportja játszott. És tett hozzá a gazdag programhoz egy újdonságot is a Do-Zso: a Coopturist Utazási Iroda ajánlotta programjait plakátokkal, prospektusokkal és dr. Jégh Károlynénak, a Coopturist Baranya megyei irodája vezetőjének tájékoztatásával. Megtudhattuk, hogy a cég vidéki irodái közül a pécsi az első a forgalom tekintetében. Tavaly tö'bíb mint 7000 utasuk volt a megyéből: ebben benne van a hazai, a külföldi, a szakmai és a turista utak valamennyi vendége. Általában a legnépszerűbbek az autóbusz- szal Pécsről induló utak. Változatlanul szeretnek utazni a Baranya megyeiek a jugoszláv tengerpartra és a Tátrába sokan mennek az idén nyáron Bulgáriába. Azt viszont csak találgathatjuk. miért volt szerény a közönség érdeklődése. Talán mert kevés plakát adott hírt az eseményről. vagy mert a változékony idő otthon marasztalta az embereket? Pedig a vásározók többsége színvonalas árut tett az asztalra, s kitartottak a rossz időiben. S kitartanak vasárnap is. Lesz bemutató kosárfonásból, furulyafaragásból és fonás- ból-szövésből lesz játszóház és táncház; a gyermekeknek, felnőtteknek is a Fejér megyei Ti- linkó együttes muzsikál. G. T.
