Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-16 / 104. szám

JELENKOR

IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT

RABA GYÖRGY verse 239 WEÖRES SÁNDOR versei 291

KENYERES ZOLTÁN: CsSngétó! Pécsig (Weöres Sándor pályakezdése. II. réflzí 292

NAGY GÁSPÁR versei 303

SZAKOLCZAY LAJOS: Az élére állított vers (Nagy Gáspár: mái pórók) 305

RAKOVSZKY ZSUZSA versei 309

ESTERHAZY PÉTER: Egy Pobjeda kátéé űMséo (iajtul a Kis Magyar Porrwgráíia c. kártyából. I. részi 311 K8ASZNAHORKAI LÁSZLÓ: Onlógcfiecs és sátán tengő (regéoy- részlet. LJ 319 VASAD! PÉTER verse 32«

JÓKAI ANNA: Jöjjön Lilliputba' (elbeszélés) 327 RÓNAY LÁSZLÓ: Az elsí fáklyáját {Jókra Anna: Jákob lajtotfája) 33«

TATAY SÁNDOR: Bakony (Emlékek is találkozások, XVII.) 339

*

SPIRO GYÖRGY: Moméüo Nestásijevié (KeU-cutópá iráportrik. IV.) 347

PÁLINKÁS GYÖRGY versel 304 ■ PALYI ANDRÁS: Pécsi színházi esték (Szó móry: Hagyd a nagypapát!. Mohére: Tastulie, Hugo: A király asszony lovagja. Pohakoít: A természet lágy öUtt) 35«

BÉCSY TAMAS: Színházi etóeáások Bodapesten (Cseres Tibor: Parázna szobrok: Szobányi Károly: Holdtölte) 363

ÁPRILIS

A Jelenkor áprilisi száma

A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatábon Nagy Gáspár, Pálinkás György, Rakovszky Zsuzsa, Rába György, Vasadi Péter és Weöres Sándor költeményeit, a szépprózák sorában Esterházy Péter, Jókai Anna és Krasznahorkai László elbeszéléseit, valamint Tatay Sándor Bakony-szociog rafiájának újabb fejezetét olvashatjuk.

Az irodalmi tanulmányok közül figyelmet érdemel Kenyeres Zoltán Csöngőtől Pécsig c. írása Weöres Sándor pályakezdéséről, továbbá Spí- ró György portréjo Momcilo Nastasijevic szerb költőről.

RÁBA GYÖRGY

Pátyi András színházi szemléje négy pécsi előadást elemez, Bécsy Tamás pedig két új magyar dráma — Cseres Tibor: Parázna szobrok és Szakonyi Károly: Holdtölte — fővárosi bemutatójáról közöl beszámolót.

A kritikai rovat élén Han- kiss Elemér Diagnózisok c. kötetéről ír Vekerdi László. Bírálatot olvashatunk emellett többek között Nagy Gáspár és Serfőző Simon verseskötetéről, valamint Jókai Anna és Lengyel Péter regényeiről.

A számot a pécsi születésű Gyarmathy Tihamér festőművész rajzai illusztrálják, okinek április 15-én nyílik kiállítása a Pécsi Galériában.

A tárgyak jóslata

Tisztul a porvihar A föld kalandozó szemcséi leülepednek a fényesedé levegőben dereng a tárgyak jóslata

A közelkép

lapátnagy dohánylevél tévelyegni ez az erdőnk egymásra hányt lándzsafejek gömbölyödnek a szemhatáron oldalukon kísérletük a meddő vércsatorna

Az intő ujj a messze mutató lehanyatlott korábban hepehupákon rázkódott az eggyé kerekített két tenyér ezeS itt már cserepei csészeívük szétnyílt

Nincs idézhető másik jövő

kristálygömbjét lehet csak összetörni a mondott szó kövülete nem hasad szét szikrát ad kalapácsütésre

Eredj tovább utazó ha pihenő volt ennél már itattak ha tanácsadás ligete visszhangját már testesülni látták eredjetek hát más kopogtatások

PÁLINKÁS GYÖRGY

Ujjával rábökött az a gyermek

Sir mint mondta sir

biztosan sir a gyermek

kín bujkál tudatlan szeme

sarkában s mint akit vernek

fájdalma résén kiles

hogy elég volt vagy elég

lesz-e mára s aki befogadja

ki lesz tartósan fogadott

mása gyötrelmeinek apró

hazug vétség de tülekedünk rá

engesztelhetetlen símogatásért

megelőlegezve borzoljuk hajunk

s ki simogat vigasztalan simogatnánk

mi magunk kócosán bár

P

rospektusunk nem a teljesség igényét, csak a teljességet nélkülözi. Kedvcsinálónak szántuk minőségi utazóknak. Tisztázzuk a mi. nőségi utazó fogalmát, a félreértések elkerülése végett. A minőségi utazó kétféle: pénzes

vagy szegény. Az előbbi túlzott igénye a csömörből származik — az utóbbié a valósulatlan ól. mok reakciója. Aki túl sok „mást" lát, előbb-utóbb trájön: minden ugyanaz. Aki csak körbe taposhat, előbb-utóbb megérzi, a négyzet vagy téglalap szintén mértani idom; nem vonzza a kúpszelet csonkagúlö: a piramisalakzat talán. De annak sem külső látványa, hanem 'keletkezésének oka és módja: miért és mi által? Tehetősebb polgáraink irodánktól joggal várnak szenzációt — a csekély javadalmúak pedig különlegesen bensőséges utakat.

Nos, helyzetünk jelenleg sze. rencsés. Kínálhatunk végre valami egészen extrát; kinek így- kinek úgy. A szűkös nyomdai és egyéb viszonyok a részletező ismertetést nem teszik lehetővé. A mellékelt reprodukciók a színeket és arányokat csupán közelítőleg tükrözik. De spécié, lis törekvésünk éppen, hogy a vólódi élményt az előzetes be- haranqozás túlzásai ne csökkentsék.

Jöjjön Lilliputba! Nem fog csalódni. Ha csak egy hétvégét telt: megismeri Lilliput örömeit — de betekintést nyer Lilliput hétköznapi életébe, ha szezonális ajánlatunkat válasrtja. Ennél hosszabb tartózkodás azonban — bármily gördülékeny a diplomáciai kapcsolat — nem ja- vaso't. Lilliput bezárul; a turistát honosítja. Nem enqed többé vissza. Megnyugtathatjuk az aaqályoskodákat: ez az egyetlen veszély. Különösebb természeti csapások, komoly belvillongás, pokolqépes terrorakc'ó Lilliputot csak fenyegeti. Lakói a tájfunt, földrengést kitiltották. Puccs, hatalomátvétel Lilliputban? Urnák úján vagy susmus, egyezkedés. Vér? Legfeljebb iz. zadmány. Lilliput folyamatosan dolgozik; a szorqos lilliputi nem szünteti be tevékenységét Csip- csup érdekeiért. S ahol mégis: lásd alább, „népünnepély” Lilliput, ami nem reális, úqyis beszüntette központilag. Ha méq. sem. fiaveljen: ahová készült, nem oda jutott! Éppen ez az általános békesség ajánlatunkban kecsegtető. Hiszen hovatovább nincs kockázat nélküli barangolás; valljuk be, edzett utazók, a világ járása a halál kihívása. Sátortáborunk kiqyul. lad, felhőkarcolónk összeomlik, a repülőnk lezuhan, vonatok hullnak darabokra, a sarkon merénylők lesnek, gyilkolnak szavadért, puszta tekintetedért, és a hazád jaj de messze .. Nos Lilliputban a katasztrófa is miniméret.

Lilliput újra-felfedezéséről, a kutatócsoport feltáró tevékeny- séaéről a szaksajtó nyilatkozott már. Ámulat-bámulat, mily közel volt csak nem vettük eddig észre. Pediq képviselete folyamatosan hőzönaés nélkül működött. Fontos információ: Lilliputot törpék lakják, de korántsem kicsi. Inkább kiterjedt. Teker- véflyesen behálózza a golyót, akár az ér a koDonvát. Ezért semmi ugrás eavet erre, eayet arra, hát méq följebb! — s ki tudja hova tévedsz . . .

Lilliput szívélyessége megejtő. Ha a határt átléptük, a vendéglátó szervek előzékenysége hihetetlenül meqyorsítja az asszimilálódási. Néhány kellemes nap és saját antropológiánk szinte kellemetlen. Zavaró a különbség-érzet. sőt fölö'eqes. A zsugorodás fájdalom nélkül 'be. következik, az újra-nyúlás visz- szafelé aliq megerőltető. LilliDut iól o'dja az idegenséget. „Sok kicsi sokra megy, amíg meg nem bolyaatják” — jelszavuk a régi mondás némi kiegészítéssel. Ezért nem nyílik óriás előtt a sorompó: ajánlatunkat mellőzzék kérjük a feltűnően szabva nyfelettieket. Lilliput nem tud disztingválni. Jó óriás? Rossz óriás? Turistában is üldözendő a nagyság. •

Konkrét tájékoztatás, a túra jellege szerint:

TÖLTSE A HÉTVÉGÉT LILLIPUTBAN!

A rövid időt célszerű szórakozásra szánni — a lilliputi hétvége, a lilliputi pirosbetűs szün. nap üdítő a monumentalitást kergető gondolkodónak. A ki- kapcsolódás három típusformája:

a) „Népünnepély” (hang- és fényjátékok)

b) „Csendes pihenő” (csaló, di idill)

c) „Dísztánc" (primitív vagy cifra)

A „népünnepély" színes forgataga ablakból és járdáról is élvezhető. Tökmag, illetve rágó. gumi körbekinálva. (Helyi szokások.) A liIlipútiak adott jelre összesereglenék s vékony cérnán léggömböket tartanak. Az utcákon pezsdítő nyüzsgés, a zsibongás erősödik: tréfás lök- dösés után megindulnak. Kiáltozásuk érces. Nagy tömegben mór egyáltalán nem látszanak kicsinek, sőt... tudatukat sajátos növekedési képzet hatja át, mámoruk ettől felforrósodik, ne. vetnek. Az izmok kilazulnak, a zene imponálóan bömböl, falécek virágoznak művirágokat. Énekéinek: mást az eleje és mást a vége de ez még elevenebbé dúsítja a harsogást eltűnik minden ijesztő belső zörej. (Egyes tájakon dobpergés és flitteres sroknyácskalibbentés;

élet ellen vétek. A lilliputi szereti ha igyekezetét dicsérettel nyugtázzuk — ilyenkor baráti gesztussal mindent sorra megmutogat. Csodálhatjuk tornyozott zenegépeiket, a távirányítású mozgóképmasinát, süppedő és forgó ülő. és fekvőalkalmatosságaikat, a sűrű polcok faragásán az ismerősökre hasonlító állatfejeket. Csodálattal adózhatunk könyves tárának, ahol valamennyi kötet centire egyezik. (Bizalmas közlés: Lilliput intelligenciájára jellemző, korán rájöttek, a különbözőnek hirdetett könyvek különbözősége any. nyiira elenyésző, hogy praktikusabb egyazont rendelni ezres szériában, a borító színskálája pótolja a belekötött szürkét.) A vidéki vagy oda kiruccanó lilliputi csendes családi pihenője még változatosabb; a fentiek mellett a természet ápolása közben lephetjük meg őket. Fe. lejthetetlen és magasztos látvány, ahogy apraja-aprajabbja kötözi és metszi szölöbokroit, lo. csői a slaggal vagy a gyepet

JÓKAI ANNA

Jöjjön Lilliputba!

(K iadványtervezet)

lényege ugyanaz.) A csúcsponton a gyerekek léggömbje elszáll, a felnőtteké elpukkan. Ez a mozgással kombinált hangjátékuk nappali. A fényjáték, igen takarékosan, másik alkalom. Az általunk ismert isteni tűzijátékhoz hasonló, csak kicsi lövész: kicsi patron — kicsi patron: kicsi szikra. De durrogásban nincs hiány itt sem. Meghitt sziporkák, majd sóhajtás jelzi a véget: a görögtűz a hegy oldala, ról lassúdon a semmibe csurog. Mindkét esetben fontos szerepe van a szoros tapadásnak — a testek érintkezése mintegy magnetikus hatású az individuum nyomasztó magányát és a kórosan túlzó egyéni felelősségérzetet sikeresen oldja. Aki a fáradságot nem sajnálja, csak be kell állnia, és a saját bőrén tapasztalja a zsongás kellemetességét. Ha ennek eile, nére tömeqiszonya — finnyás betegség! — tiltakozik, a lilli- putiak vendégszeretete révén a b) változat előnyeit korlátlanul élvezheti.

„Csendes pihenő": kirakóverseny vagy ilyesmi. A család tagjai egymáshoz illesztik a héten, havonta, év közben megszerzett tárgyaikat, többnyire további munkálkodással. Kivétel néhány fölmutatási ünnep: háromtól öt óra hosszáig az ösz- szehordott holmik nem szaporodnak, tapintásuk, szaglásuk és súlyuk megméretése bárkinek megengedett, sőt illő. A város, ban vagy falun élő lilliputi személyiség alaposan a padlótól a mennvezetig halmoz; ügyessége 'bámulatra méltó, ragaszt, szegecsel szerel, majd csereberél. Érdekes jelenség, hogy Lilli, putban nagyobbak a használati eszközök, mint aki használja őket. Ezért a zsúfoltságban látszatra kényelmetlenül mozognak. tekeregnek tréningszerűen. Ez a szemlélőt roppantul mulattatja. Próbáljuk, mosolygásunkat elfojtani! Más törvény! Lilliputban az üresen hagyott helynél nincs nagyobb szégyen, a szabadon hagyott idő (mélázói, töprengés) pedig a natúr

nyírja, szórófejjel vizet permetez. (A tájjelleg: itt 's dominál). Ez a rendkívül célszerű matatás, étkezésekkel tűzdelve, tölti fel a lilliputi testet-lelket, hogy a hétköznapokban teljes ener. giáját a munkájára fordíthassa. Drága műsorberendezéseiket kímélik: fülüket szemüket, ideg- rendszerüket nem terhelik a folytonos működtetéssel: illetve kiváló érzékkel választják ki az amúgy is Lilliputra szabott programokból az abszolút lilliputi t. Homályos látású, tompult hallású egészség a sírig! Nem megszívlelendő vajon? Nem vonzó ez a derék, egyszerű töltése az időnek? Ámbár — s ezt csak a tárgyilagosság kedvéért jegyezzük meg — a lilliputi op. timizmusba néha eléggé el nem ítélhető pesszimizmusra utaló je'enségek vegyülnek: általános szökős (s ahol mégsincs. van karnevál), 'hoqy a naptári év utolsó éjszakája a fentebb „népünnepélynek” definiált ka- teqóriábo csúszik, esetleg a későbbiekben ecseteit „dísztáncba" torkollik. Különös ellentmondás: az életörömtől majd kicsattanó lilliputiak buborékos italféleséggel, trombita szóval, ajakcuppogatással üdvözlik, hogy ismét kurtább lett egy esztendővel az élet... A fogalmazó itt magán-vágányra téved. Hivatalos sokszorosításkor ez a passzus kihagyható.) Csa. ládi idill . . .?! Kertápolás? Mint a méz! Nem, ne csüggedjen! Ha önnek — ma oly gyakori az extrovertált, exhibicionista alkati — töményen mégis unalmas, a c) pont ígér minden képzeletet felülmúló egzotikumot:

„Dísztánc" (primitív); a fiatalabb vaqy (lustasága 'micjfct szegényebb — más ok nincs je. qyezve! — lilliputi körülbelül éjfélig engedélyezett mulatsága. A lilliputi hamar szőrzetet ereszt, amely szőrzet elsősorban szakállt bajuszt, hajat képez — s valószínűleg biztonsági okokból szin. te megkülönböztethetetlenné te. szi egyiket a másiktól fiút a lánytól. Ezáltal szexuális visel/mar.

kedésük megszabadul a házasság nélküli „párosdi” elavult formáitól, sőt, a különneműék haszontalan a nemzést hanya. goló szerelmi (harcát az egyneműek közötti érdekesebb tapasztalás váltja fel. Tehát korántsem prüdek, ómig ezt a törvény meg nem szabja nekik. A lilliputi leányzó dróttrapézfrizurája és a lilliputi ifjú drótsörénye a göndör-böngyör, ügyel arra, hogy a homlokot fedje. Mint már említettük, lilliputi szemérem mindent, ami üres, elta'kar. Táncba kezdenek, erős zajra, föl-fölvitlogó vadszínű vil. lanykörték felettük és működ go. molyog combjuk között. Táncuk tartózkodó, az érintés tilos. Vo- naglósuk hőfoka azonban arra enged (következtetni, hogy a lilliputi fiatalság eljutott a fejlettség azon fokára, amikor a kielégülés partner nélkül' is be. következik, (önextázis.) Fe'lsze. relésük nem olcsó de mivel a hivalkodás lényükből hiányzik, a drága cuccokat megszaggat- va viselik, a bőrmellényeket át- lyuggatják. nehogy jólétükkel irigységet keltsenek. A sima farmer fehér ing Lilliputban már „pipec”. Aki ilyet hord a lépcsőn ücsörögve, kerüljék! Nem vérbeli lilliputi. Ez az „inog-re. zeg tánc” eqyes tájakon ritkán dacosra fordul: az erős zaj valami feqyverféle. rendőrlámpáké a villogás, a füstgáz valódi. Páholyból szemlélni ajánlatos, bár vége hamar. (Makacs-idűlt forma: biztos, hoqy már nem Lilliput.) Az idősebb korosztály kedvence a „dülöngélős hajde- bajde” amelyet kis poharak, nagy üvegek tartalmának bámulatos gyors eltüntetése vezet be. A dülöngélés talpon állásból kezdődik, hanaszert nem igénylő kornyikávol folytatódik, majd kollektive addia dőlnek, amíg az első a körből ki nem esik. A kés nevű evőszerszámukat — mivel használni tudták — kérésre se adjuk kezükbe! A győztes az utolsó hanyatteső. Jutalomból ayengéden kipenderítik, megkímélve a járás fáradalmaitól.

A disztánc (cifra): szimbolikus jelölése annak a tehetősebb réteqekben kialakult divatnak, amelv btto-nyos alkalmakkor pontos koreográfiára történő bizonyos huHámmozqás'ban nyilvánul meg. Ezen alkalmak: teátrum! bemutató, elit-szakmák bálja fogadása és party. Nyitány: a „ki-kivel? találqatósdi”, és a kosztümök felvonultatása. A lüliDUti férfi nem annyira öltözékével, mint inkább ke'lékként hu'-olt hölqyével jellemezhető. A hölgy lehet szerződtetett vagy státussal bíró. Akad közöttük csimpaszkodó és tenyéren hordott. Az utóbbiak egyre szaporodnak. Ezek rendszerint unoka, korúak, a csillogó hárembuqyo- gót és bokaláncot kedvelik. A tenyéren csak a nyilvánosság előtt tartózkodnak egyébként otthon a lábtörlő szerepét is maradéktalanul ellátják. Rend. kívül sokoldalúak A csimpaszkodó (eset'eg púpként cipelt) l'lliouti bölqy súlyos: minden uiián gvűrű minden ráncán arany. Ha ez nem, 'hát fityegő a blúzon, vaqy a fej felett glória: a liWiouti atva qondos va. gyónt és érdemet-rangot átörökít. Nemes látvány az is. amikor egy-eav pillangónak maszkírozott b-bu'ka (rom'édill szárnyaival üde hímoéldányokra tá. maszkodva tipeg a csarnokon végig, a lilliputi kölcsönösségi- elv eleven Déldáiaként: ..ha megtartasz, kitarta'ak.” A li'li. D'rti asszony már életében mu- m'fikálódik, hatásos hirdetésük: .h»mDor a legiobb balzsam". A li'!!i-yrti 'Vsársi tcson*'o-d) még a toló'zékben is utódot nemz; technikusaik speciális to'ósréket gyártottak, ezt megkönnyítendő. Néhány feltűnést keltő összeillő pár vagy magányos egyed — ne pazarolják rájuk a figyelmet: nem igazi belpolgórak. A hullám-mozgást sem követik, ténferegnek és furcsa perverzitással a színpadot lesik, illetve az oldalkijáraton elpárolognak.

Kedves jövendő utasunk, eny- nyi. A műemlékeket ne reklamálják. Lilliputban minden emlék mű. És minden mű emlék. Ennek ellenére a született lilliputi a semmiről is lajstromot vezet, s kívánságra készséggel elhadarja. Ha valami valódi valóban fölrémlik: templom, vár, múzeum, galéria az ősi nép művészete — vigyázat! Ne közelítse! Vízuma oda már érvénytelen. Inkább hosszabbítson.

Gyarmathy Tihamér rajza