Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-16 / 104. szám
Határozat a XII. kongresszos óta végzett munkáról és a póri feladatairól (Folytatás a 7. oldalról) 5 százalékkal, a mezőgazdasági termékeik termelése 6 százalékkal emelkedett. A termélés minőségi jellemzőinek kibontakoztatásában sze rény eredményeiket értünk el. Az iparban a munka termelékenysége ai termelést meghaladó ütemben nőtt, de elmaradásunk nemzetközi viszonylatban még jelentős. A termékszerkezet korszerűsödött, de a változás még nem kielégítő: a hatékonyan működő vállalatok termelésének bővülése még nem elég gyors a gazdaságtalan termelés csökkentése továbbra is lassan halad. A . műszáki megújulási készség és a vállalatok közötti kooperáció nem megfelelő. A helyzet javítása érdekében számos intézkedést tettünk. Központi program alapján lényegesen módosult az energiafelhasználás szerkezete. Biztató fejlődés tapasztalható az ipar egyes ágaiban, több a termék- szerkezetet korszerűsítő vállalati kezdeményezés. Megkezdődött az energia- és anyagtákarékossági, valamint a hulladék- és másodnyersanyaghasznosítási program végrehajtása. A kőolaj és a kőolajtermékek fogyasztása 1979—1982. között mintegy 20 százalékkal csökkent. A gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a vállalkozói készség élénkítése érdekében felgyorsult a vállalati szervezet és 'belső irányítási rendszer korszerűsítése, ösztönöztük a kieaészítő gazdaság új szervezeti formáinak a létrehozását, illetve a korábbiak bővítését. A kezdeti tapasztalatok többségükben kedvezőek. Nagyobb figyelmet fordítottunk a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködés szélesítésére. Arra törekedtünk hogy a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatokban új erőforrásokat nyerjünk gazdaságunk számára, a műszaki haladás meggyorsítására, a termelési szerkezet korszerűsítésére. Számos javaslatot tettünk a KGST tevékenységének javítására, az együttműködés színvonalának emelésére. Szélesítettük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. Annak ér- dékében, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsünk nemzetközi gazdasági munkánkhoz csatlakoztunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezeteihez, a Nemzetközi Valuta Alaphoz és a Világbankhoz. A Központi Bizottság megállapítja: a párt gazdaságpolitikájának fő célja a termelő- eszközök társadalmi tulajdona a lap ián fejlődésünk szocialista vonásainak erősítése, a termelő- eszközök hatékony kihasználása. az ország, a lakosság szük- ségleteinék jobb kielégítése. A következő években a XII. kong_ resszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai irányvonalat követve biztosítani kell a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, erőteljesebben ki kell bonta- k—tatai az intenzív gazdálkodást, és meg kell teremteni a gyorsabb gazdasági növekedés feltételeit. Közvetlen tennivalóink középpontiában a külgaz. dasági egyensúly megszilárdítása és az elért életszínvonal megvédése áll. Korábban azzal számoltunk, hogy 1985-től kezdjük meg az adósság csökkentését. A külgazdasági körülmények arra kényszerítették 'bennünket, hogy ezt a számítottnál előbb tegyük meg. Ezért a jelen helyzetben a fizetőképesség fenntartása és jelentős áruforgalmi aktívum elérése a légfantosabb feladat. Ez teszi lehetővé az életszínvonal megőrzését is. Gazdasági problémáink megoldása, a szocialista építőmunka eredményes folytatása mindenekelőtt a termelésben dől él. Előrehaladásunknak kulcskérdése a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a minőség és a munkakultúra javítása, s mindezek révén a termelés jövedelmezőségének és versenyképességének fokozása. A fejlesztési forrásokat elsősorban rekonstrukciókra, a műszaki színvonal emelésére, a technológia korszerűsítésére, az anyag, és energiagazdálkodás racionalizálására kell fordítani. Gyorsítani szükséges a tudományos eredmények álkalmazá- sát, a korszerű technológiák bevezetését. Biztosítani kelj a gazdaság .számára fontos tudó. mányos kutatások és fejlesztések megfelelő feltételeit. Kapjanak elsőbbséget a gyorsan kivitelezhető, rövid idő alatt megtérülő és az export- képességet javító beruházások. A fejlesztéseknél növelni kell a hazai gyártású gépek és berendezések arányát s fokozottabban kihasználni a KGST-együtt- működésben rejlő lehetőségeket. A szocialista ipar meghatározó szerepet tölt be a gazdasági életben, fejlődése nagy hatással van az egész népgazdaságra. Iparpolitikai irányelveket kell kidolgozni, amelyek számolnak a termelés differenciált fejlesztésévelt, a piaci követelményekkel és az ország nemzetközi gazdasági kapcsolataival. Azok a vállalatok, szövetkezetek fejlődjenek dina. mikusan, amelyek a külső és belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. Ennek érdekében működési feltételeiket javítani kell. Folytatjuk 'bevált agrárpolitikánkat. Hazánk természeti adottságai lehetővé, az export- képesség növelésének követelménye pedig szükségessé teszi a mezőgazdaságnak — az értékesítési lehetőségekhez és a feltételeinkhez igazodó — fejlesztését. A mezőgazdasági termelésben is jobban figyelembe kell venni a világpiac változásait, s ezekhez tudatosabban kell” alkalmazkodni. Ez megköveteli, hogy különös gondot fordítsunk a költségek mérséklésére, az anyag, és ener- g iafelha szná lás éssze rűsítésére, a takarmánygazdálkodás javítására, a tárolási, szállítási és feldolgozási veszteségek csökkentésére. Kiemelt feladat a növénytermesztés és az állat- tenyésztés hozamainak gazdaságos növelése, a minőségi követelményék érvényesítése és a termőföld védelme. Az élelmiszer-kivitel bővítése érdekében szélesíteni kell a választékot, javítani a minőséget, valamint a termelés, a feldolgozás, a táró. lás és a forgalmazás összhangjátA népgazdaság fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele kül- gazdasáqi kapcsolataink bővítése aktív részvételünk a nemzetközi gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésben. Politikai és gazdasági érdekeink egyaránt azt követelik, hoqy jobban használjuk ki a KGST keretében megvalósuló, kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségeit. További kezdeményező lépéseket kell tennünk az áruforgalom, a szakosítás és a kooperáció bővítésére. Aktívan részt kell vennünk a szocialista gazdasági integráció kibontakozását célzó olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek már a nyolcvanas években elősegítik országunk és a szocialista gazdasági közösség eredményes, az intenzív szakasz követelményeinek megfelelő fejlődését. A fejlett tőkés országokkal továbbra is a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük gazdasági 'kapcsolatainkat. Célunk az export és az import kiegyensúlyozott fejlesztése. Növelni kell a feilődő országok részarányát külkereskedelmi forgalmunkban. A szocializmus építésének egész időszakában a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdaság fejlesztésében alapvető a párt irányító és az állom szervező szerepe. A gazdaságpolitika következetes megvalósítását a párt mindenekelőtt élvi politikai eszközökkel segíti. A párti rá nyitás módszerei igazodjanak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. Erősíteni kell az állam szerepét a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági, intézményi feltételek megterem, tésében és összehangolásában, valamint a tulajdonosi felügyelet ellátásában. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítését, továbbfejlesztését. A bevált alapelvéket megtartva és a tizenöt éves gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a gazdasági mechanizmust úgy 'kell fejleszteni, hogy az egyidejűleg szolgálja az intenzív gazdálkodásból és a világgazdaság változásaiból adódó feladatok eredményesebb megoldását. A gazdaságirányítási rendszer a jövőben is a szocialista terv- gazdálkodás keretében fejlődik, a népgazdasági terv, valamint az áru. és pénzviszonyok összekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételére épül, s lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket, se. gíti a kezdeményező és a vállalkozási készség kibontakoztatását. A tervezőmunkában alapvető feladat olyan népgazdasági tervek kidolgozása, amelyek reálisan határozzák meg a gazdaságfejlesztés fő céljait, mértékét és arányait. A közgazda- sági szabályozás keretében fokozni kell az áraknak és a béreknek a költségmegtakarításra, a hatékonyságra ösztönző és késztető szerepét, javítani kell az érdekeltségi rendszert, s elő kell segíteni a munkaerő és d munkaeszközök ésszerű átcsoportosítását. Tovább kell haladói a népgazdaság intézményi és szervezeti rendszerének egyszerűsítésében. A gazdálkodásban segíteni kell a rugalmas formák alkalmazását. Az állami vállalatok és a szövetkezetek elsődleges A VI. ötéves terv első két évében a lakosság egy főre jutó reáljövedelme több mint 3 százalékkal, fogyasztása pedig csaknem 4 százalékkal nőtt. A reáljövedelem 1983-'ban a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek miatt némileg csökken, összességében a lakosság élet- színvonalát ez ideig sikerült a kongresszusi határozatnak megfelelően megőrizni. Az egyes társadalmi osztályok, rétegek jövedelmi arányai érzékelhetően nem változtak. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben kis mértékben növekedett a közös bevételből származó személyi jövedelem, amiben a kiegészítő te. vékenység bővülésének is szerepe van. A családok életszínvonala differenciáltan alakult. Javult a jövedelmi színvonal azoknál a családoknál, ahol az elmúlt időszakban többletjövedelmet értek el, vagy új kereső állt munkába. A családok döntő hányadánál váltó, zatlan maradt a jövedelmi és a fogyasztási szint. Romlott a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknél a munkabér jellegű jövedelem nem tartott lépést a fogyasztói árak emelkedésével. A gyermekes családoknál az egy főre jutó reál- jövedelem valamelyest csökkent. A nehezebb körülmények kö. zott is kiegyensúlyozott volt az áruellátás. A vásárlóerő és az árualap egyensúlyának fenntar. tása a múlt évben elkerülhetetlenné tette a fogyasztói árszínvonalnak az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékű emelését. A szolgáltatások színvonala nem javult kielégítő mértékben. Hazánkban a foglalkoztatottság változatlanul teljes. Megvalósult az ötnapos munkahétre való áttérés. Az új szabadságolási rend bevezetésével nőtt a dolgozók egyes kategóriái — főként a fiatalok — szabadságának időtartama. Felgyorsult a munkaerőmozgás, több százezer dolgozó változtatott munkahelyet. de a munkaerőnek a hatékonyabban működő vállalatokhoz, gazdálkodó egységekhez való átáramlása még nem kieléqítő mértékű. Nem sikerült kellő haladást elérni a béreknek és a kereseteknek a teljesítmények alapján történő differenciálásában. A nagyvállalatok körében — a belső érdekeltségi rendszer hiányosságai miatt — továbbra is erős az egyenlösdi szemlélet, o kiugró teljesítményeket általában inem ismerik el azzal arányban álló, kiemelkedő bérrel. A lakosság jelentős részének életkörülményei javultak. Folyás meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakossági igények kielégítésében a kisipart és a kiskereskedelmet, valamint a termelőtevékenységben pótlólagos erőforrásokat feltáró kisvállalkozásokat, munkaközösségeket. A Központi Bizottság szükségesnék tartja a dolgozók aktív részvételét a vállalatók gazdálkodósával összefüggő elgondoló- előkészítésében, kidolgozásában, a döntések meghoza. tolóban és végrehajtásban. A munkahelyi demökrácia fejlesz, tésé're politikai és gazdasági szempontból egyaránt szükség van. Eredményes működtetése felszínre hozza a vállalaton belüli torta lékókat, segíti hasznosításukat. Társadalmunk fejlődésében továbbra is fontos szerepet tölt be a szocialista bri- gádmozgalam és a munkaver. seny. A jelenlegi helyzet az eddiginél több erőfeszítést követel. Széles körű összefogással, kezdeményezésékkel, fegyelmezett munkával a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonal érvényesítésével megalapozható az intenzívebb, kiegyensúlyozott fejlődés. tatódott a lakásépítési program megvalósítása. Az elmúlt két évben 153 ezer lakás épült, több mint 2000 új kórház; ágy, 5100 bölcsődei és 1300 szociális otthoni férőhely létesült. Kedvezőbbek lettek a járóbetegellátás feltételei. Tovább bővült az öregek napközi otthonának hálózata. A párt és a kormány nagy figyelmet fordított az oktatás feltételeinek javítására. Az óvodáskorúak óvodai elhelyezése — néhány nagyobb város kivételével — gyakorlatilag teljes körűvé vált. Meggyorsult az általános iskolai tanteremépítés. Változatlanul go.ndot jelent a kétműszakos oktatás, egyes iskolákban a pedagógushiány. Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítósa továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. Arra kell törekedni, hogy a lakosság reáljövedelme az idei megtorpanás után a VI. ötéves terv hátralévő éveiben szolid mértékben emelkedjék. Változatlan cél, hogy a dolgozók keresete mindenütt kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségével, minőségével, feltételeivel és eredményeivel. A bérszabályozás, a bérrendszer hasson abban az irányban, hogy a dolgozók keresete arányos legyen a teljesítménnyel. Ezért a gazdálkodó eavségek belső érdekeltségi rendszerét tökéletesíteni kell. A vállalati vezetés teremtsen olyan feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy a kiemelkedő munkát végző szellemi és fizikai dolgozók megfelelő anyagi elismerésben részesüljenek. A közgondolkodásban el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló, eddiginél nagyobb jövedelemkülönbségeket. Meg kell akadályozni viszont a teljesítménnyel nem arányos jövedelmek keletkezését. Biztosítani kell, hogy a jövedelemkiáramlás összhangban legyen az árufedezettel. Gazdcxsógpolitikai céljainkat változatlanul a teljes foglalkoztatás fenntartásával kívánjuk elérni. A munkaszervezés javításával, a nélkülözhető munkaerő átcsoportosításával kell biztosítani a hatékony foglalkoztatást. Az ötnapos munkahét tapasztalatait felhasználva elő kell készíteni az iparban a 40 órás munkahétre való áttérést. A szociálpolitikával tovább kell erősíteni a jétbiztonságot. A következő években ót kell tekinteni a szociálpolitika intézményrendszerét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekes IV. Életszínvonal és szociálpolitika családokra, a családalapító fiatalokra, a nehéz körülmények között élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberekre. Az állam, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közös erőfeszítéseivel és felelősségével, ésszerű, szervezett tevékenységgel javítani kell a lakásellátást és a lakókörnyezetet El kell érni, hogy a családok, különösen a lakással nem rendelkező családalapító fiatalok lakásigényük kielégítését reálisan tervezni tudják. Az általános lakásépítési program keretén belül az önerőből történő lakásépítést a telekgazdálkodás javításával és jobb anyagellátással is segíteni kell. Fontos érdekünk az általános iskolai oktatás anyagi feltételeinek javítása1. Lehetőségeinkkel összhangban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, az ellátás színvonalának emelésére, a lakosság egészségügyi kulturáltságának növelésére, a társadalom széles rétegeit érintő ártalmak visszaszorítására. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelmi programok megvalósításáért. A jövőben a lakossági infrastruktúra fejlesztésében nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Az állami és a gazdálkodó szervek anyagi forrásai mellett a települések fejlesztésében kapjon nagyobb szerepet a lakosság öntevékenysége, önkéntes hozzájárulása. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának növelése, a hozzájárulások bővítése elősegíti a lakosság növekvő részvételét a helyi döntésekben. Új, átfogó terület- és településfejlesztési koncepciót szükséges kimunkálni, amely az eddiginél jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az életkörülményekben meglevő indokolatlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. Nagy fontosságú nemzeti és társadalompolitikai kérdésként kell kezelni a népesedési helyzet alakulását. A születésszám növelése érdekében javítani kell a gyermeknevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit. V. A XII. kongresszus vívmányaink megőrzését, társadalmunk szocialista vonásainak erősítését állította az eszmei, politikai tevékenység középpontjába. A szocialista építőmunka eredményeinek, a párt nyílt, őszinte politikájának, ideológiai tevékenységének hatására fejlődött népünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését és megoldását. A tájékoztatás eredményesen hozzájárult a közéleti aktivitás fokozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, oktatás. A közművelődésben nagyobb figyelmet kapott a gazdasági, műszaki ismeretek terjesztése. Felélénkült a szakembereket tömörítő szövetségek, egyesületek tevékenysége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, humanista szellemű, a béke, a szocializmus mellett kiálló alkotások. A Központi Bizottság az eredményeket elismerve meaóllapít- ja, hogy a pórt ideológiai tevékenysége, agitációs és propagandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a nehezebb, bonyolultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem kielégítő. Az új kérdésekre ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég gyorsan és megfelelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka és o szocialista építés gyakorlata egyaránt megköveteli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hogy nemzetközi méretekben éleződik a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti ideológiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesz- szimista, a távlatvesztést tükröző megnyilatkozások. A köztudatban a szocializmusról torz és téves nézetek is jelentkeznek, és tovább élnek elvont, illuzórikus felfogások is. Nem tudatosultak eléggé a rendszerünkre jellemző jelentős szocialista értékek. Nem kaptak kellő magyarázatot a szocializmus építésének ellentmondásai és a feloldásukra tett erőfeszítések. A társadalmi gyakorlat konfliktusai felélénkítették a továbbhaladásunk irányával, útjával, konkrét megoldásaival kapcsolatos vitákat, különösen egyes értelmiségi körökben. Ezek a viták többnyire konstruktív, a kétségkívül meglevő gyengeségek és hibák mielőbbi leküzdését segítő szándékból 'a. kodnak, de esetenként megnyilvánul bennük társadalmi helyzetünk és feladataink meg nem értése, társadalmunk valódi problémáinak egyoldalú, torz beállítása. Tapasztalható konzervativizmus, a megszokotthoz való ragaszkodás, s az új megoldásokkal szembeni bizalmatlanság is. Helyenként felerősödtek felelőtlen, zavaros, az ország reális helyzetével nem számoló felfogások, ellen- zékieskedő, valamint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. Az utóbbi időben társadalmunk egyes rétegeiben újraéledtek és felélénkültek nacionalista nézetek. Ezek nagymértékben az öröklött burzsoá nacionalizmusból táplálkoznak, amely ellen a magyar kommunisták mindig következetesen harcoltak. A felszabadulás élőt. ti időkben a burzsoá nacionalizmus nagy károkat okozott hazánknak, Kelet-Európa népeinek, s nemegyszer súlyos tragédiákhoz vezetett. Az imperializmus tudatosan, s napjainkban erőteljesebben szítja a nacionalista érzelmeket, hogy éket verjen a szocialista országok közé, gyengítse egységünket. Pártunk, kormányunk a leghatározottabban elítéli a búr. zsoá nacionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okozhatnak népünknek. Nemzetünk fel- emelkedését, hazánk és népünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fejlődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmussal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacionalizmusunkat. Politikánkban természetesen ötvöződik nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdé. keink szolgálata a népek közötti barátság és . szoliraditás ápolásával. Az ideológiai és a kulturális irányító munka, az agitáció és propaganda középpontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősítését, szélesítését, politikánk meggyőző képviseletét, a szocializmus történelmi küldetésé, be vetett bizalom szilárdítását, a szocialista hazafiság és in- ternacionalizmus eszméjének terjesztését kell állítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani történelmünk, szocialista vívmányaink bemutatására, a nemzeti érzés, a reális nemzeti ön. ismeret fejlesztésére. Társadalmi feladataink meg. oldása szükségessé teszi a párt ideológiai tevékenységének erősítését. Határozottan és rendszeresen ki kell fejteni nézeteinket a társadalmat, a gaz. dasági helyzetünket és a távlatainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a Ideológia és művelődés
