Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-16 / 104. szám

Szombati interjú Fűzi Árpáddal, a Volán 12. Vállalat igazgatójával A tavaly átadott pécsi autóbusz-pályaudvar millió forint jutott beruházási célokra, idén 115 millió jut erre a célra. Ebből az összeg­ből 98 millió forintot költünk járművek beszerzésére: 76 te­hergépkocsit, 37 autóbuszt, nyolc rakodógépet, 31 sze­mélygépkocsit, illetve XX-es mikrobuszt szerzünk be. — Az említett járműfejlesz­tés elegendőnek bizonyul-e a nullára futott tehergépko­csik és autóbuszok pótlá­sára? — Helyzetünk kedvezőtle­nebb, mint a korábbi évek­ben volt. de a nullára futott gépkocsik aránya vállala­tunknál még mindig alacso­nyabb a Volán országos át­lagánál. Teherfuvarozási pro­filunkon belül tovább csök­kentjük a benzinüzemű gép­kocsik számát: a tavalyi 261- ről 188-ra, hetven ZIL gép­kocsit alakítunk át idén, amelyekbe IFA-motort szere­lünk. Ami a városi tömeg- közlekedést illeti: az elöre­gedett és igen magas költ­séggel üzemelő Skoda tipusú autóbuszokat kiselejtezzük. Az árufuvarozást illetően 1983-ban árutonna-kilométer­ben 5,7 százalékos, súlyban pedig 2,2 százalékos növeke­dést irányozunk elő, feltéte­lezve, hogy mind a. tömeg­áruk, mind a kereskedelmi áruk versenyképességünk ja­vul. — A Volán 12. Vállalata ha nem is a tranzit, illetve jelentős export vonzatú terü­leten fejti ki működését, sze­relvényei ennek ellenére többször jártak és járnak kül­földön. Várható-e ennek a profilnak a bővülése? — A tröszt a Hungarokami- onnal tavaly kötött szerződés értelmében skandináv fuva­rokat vállalt. Idén Norvégiá­ba szállítottunk bútort és a tröszt a közelmúltban kapott jogosultságot a közel-keleti szállításokra. Vállalatunknál megközelítőleg húsz szerel­vény alkalmas a nemzetközi fuvarozás szabta követelmé­nyek teljesítésére. Elképzel­hetőnek tartom, hogy a 12- es Volán is nagyobb részt vállalhat e tevékenységből, annál is inkább, mert az el­múlt esztendőben 295 ezer dollár nettó devizabevételt jelentett az általunk végzett fuva rozás. — Végezetül, engedjen meg még egy kérdést. A gaz­dasági szabályozók és külön­böző rendeletek, illetve kor­mányszintű állásfoglalások mindinkább hangsúlyozzák a vállalati önállóságot, az az­zal együtt járó nagyobb fe­lelősséget. Ha holnaptól ön­álló vállalatként működnének tovább, miképpen érintené ez a 12-es Volánt? — Ez év elejétől a Volán­vállalatok önállósága is nőtt, ezzel együtt a felelősségünk is. A már megkezdett belső vállalati korszerűsítést tovább folytatjuk, élve a nagyobb le­hetőségekkel. Különben nem tartunk attól, ha felmerülne: a későbbiekben saját lábon kell megállni. Erre garanciát jelent négy és félezer dolgo­zónk munkája, több mint 130 felsőfokú végzettségű munka­társunk. Salamon Gyula Kulturáltabb tömegközlekedést, versenyképes árufuvarozást zött szeptembertől vasárna­ponként a 29-es vonalán 34 járat közlekedik és a 47-es zsúfoltsága is csökken a reg­geli és délutáni csúcsban beállítandó kocsikkal. Az ed­dig végrehajtott és az ősszel tervezett járatsűrítések éves szinten megközelítőleg 161 ezer többlet kilométert jelen­tenek, melyeknek várható költségkihatása eléri a há­rommillió forintot. Ezzel együttvéve azzal is tisztában vagyunk, hogy a megyeszékhely igen dinami­kus fejlődése, az új városré­szekből a centrum irányába történő be- és visszautazás csúcsidőben, a tömegközle­kedés nagy léptékű fejlesz­tése ellenére is napi gondot okoz a lakosságnak. Tudjuk, hogy különösen a munkába járás időpontjában egyes vonalakon, így főként Lvov- Kertvárosból, nagy a zsúfolt­ság. Ezen, mint ahogy emlí­tettem, a járatok sűrítésével kívánunk segíteni. De hadd tegyem hozzá, hogy e tekin­tetben a legjobb szervezés mellett is időről időre jelent­keznek reklamációk, pana­szok. A menetrend szigorú betartásával, az autóbuszok műszaki állapotának javítá­sával, az utastájékoztatás színvonalas és teljeskörű megoldásával még ebben az évben el szeretnénk érni, hogy anyagi lehetőségeink­hez képest mindent megte­gyünk az érezhető változások érdekében. — Az önök távolsági jára­tai az elmúlt esztendőben több mint harmincegy és fél millió utast szállítottak. A szeptemberi tarifaemelés óta 33%-ka/ csökkent a fizető utasok aránya az említett já­ratokon. Mivel számolnak idén? — Huszonkilencmillió hét­százezer lesz a várható utas- forgalmunk, amely 1982-höz viszonyítva megközelítőleg hétszázalékos csökkenést je­lent. Az elmúlt évben és idén több mint negyven települést kapcsoltunk be a helyközi autóbuszforgalomba, a to­vábbi fejlesztések ez év má­jus 28-tól, a menetrend-vál­tozással lépnek érvénybe. Az alapellátást tekintve a ma­gunk részéről is fontos fel­adatnak tekintjük, hogy saját eszközeinken kívül a vállala­ti, illetve közületi autóbuszo­kat is bevonjuk a nagyobb mérvű személyforgalomba. Ám mielőtt erről szólnék, hadd említsem meg, hogy ti­zenhárom baranyai faluba 26 járatpár közlekedik majd munkaszüneti napokon is, és a tanácsi ügyfélfogadáshoz, illetve a körzeti orvosi ren­delés idejéhez igazodva. Húsz községből könnyebben juthatnak el — jelentősebb időmegtakarítással — az ál­lampolgárok a székhelyköz­ségekbe, vagy a járási szék­helyre. Sokat segíthet és nem újkeletű igény, a falun élők részéről, a közületi gépjár­művek személyszállításba tör­ténő nagyobb mérvű bevoná­sa. Erre rendeletileg is meg­adatott a lehetőség, hiszen minden 35 utasnál többet befogadó jármű ilyen jellegű közlekedtetésére szerződést kötünk a tulajdonossal. Ba­ranyában évek óta három mezőgazdasági üzemmel mű­ködünk ilyen formában együtt: a magyarteleki, a szalántai és az újpetrei ter­melőszövetkezettel. Az eddigi felméréseink szerint a me­gyében 71 közületnél több mint 110-re tehető az Ikarus 200-as családba tartozó, na­gyobb befogadóképességű autóbuszok száma, amelyek- tekintve a megye aprófal­vas településszerkezetét - nagy segítséget nyújthatnak az autóbusz-közlekedésben. Eddig 15 vállalatot, illetve mezőgazdasági üzemet ke­restünk meg annak érdeké­ben, hogy szerződéses ala­pon, alválallkozóként, vagy egymás közötti megegyezés­sel járuljanak hozzá az isko­lások vagy munkába járók utaztatásának javításához. Bízunk abban, hogy május végétől e tekintetben is érez­hető változások történnek, mert tudjuk, hogy a megyé­ben lévő hatszáz körüli kö­zületi autóbusz — ezek meg­közelítően háromnegyed ré­sze nincs kellőképpen kihasz­nálva, illetve 35 személynél kisebb befogadóképességűek- nagy része, a Volán-jára­tokkal azonos útvonalon köz­lekedik, sokszor néhány utas­sal. Ezt mindenféle tekintet­ben pazarlásnak tartjuk. Megfelelő szervezéssel köz- megelégedésre javíthatunk a jelenlegi helyzeten, és az üzemeltető, a rendeletek ér­telmében, kellő számú fuvar esetén mentesül az adó alól. Különben, ismereteink szerint a kisebb buszok többsége eléggé elhasználódott, ezért is tervezzük, hogy vállalatunk kilencszemélyes Barkasokat, illetve huszonkét személyt be­fogadó Roburokat vásárol, huszonnégy darabot. Terveink között szerepel, a szabad ár­kategóriába tartozó járatok teljesítményének növelése, a fuvarpiaci kereslet élénkítése érdekében a rugalmas, ked­vezményes díjszabás alkal­mazása.- A fejlesztési forrásokat illetően mivel számolhatnak 1983-ban? — A lehetőségeink szeré­nyebbek, mint az elmúlt esz­tendőben voltak. Tavaly 152 Az ötnapos munkahétre va­ló átállás, a tavaly májusi menetrendváltozást követően további negyven település bekapcsolása az autóbusz­közlekedésbe, az évtizedek óta várva-várt pécsi autó­busz-pályaudvar elkészülte, a szeptemberi tarifaemelés, végezetül a jegylyukasztó­készülékekre való áttérés je­lentős feladatokat rótt a Vo­lán 12-es Vállalatra. A több mint négyezer embert foglal­koztató vállalat tevékenysége mind a személy-, mind a te­herfuvarozásban meghatáro­zó: az elmúlt évben több mint 175 millió utast szállí­tottak a vállalat autóbuszai és az elfuvarozott áru meny- nyisége meghaladta az 5,3 millió tonnát. A vállalattal szemben támasztott követel­mények a személyszállítás­ban és az árufuvarozásban is nőttek, amelynek szigorúbb feltételek között, a fejleszté­si lehetőségek behatároltsá- ga mellett kell megfelelniük. Többek között ebből indul­tunk ki, amikor a vállalat idei elképzeléseiről beszél­gettünk Fűzi Árpáddal, a 12- es Volán igazgatójával.- Az önök tevékenységé­ben igen fontos — mondhat­nánk elsőrendű helyet foglal el - Pécs város tömegköz­lekedésének megfelelő szín­vonalú lebonyolítása. Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzet­ben ezirányú munkájukat? — Vállalati szinten a helyi és helyközi járataink az el­múlt esztendőben több mint 175 millió utast szállítottak. Idén is várhatóan ekkora utasforgalomra számítunk, melyből a pécsi tömegköz­lekedés megközelítőleg 137 és fél millió utast jelent: ami az idei esztendőt illeti, mér­sékelt — egyszázalékos emel­kedést várunk. A forgalmat több mint 580 autóbusszal bonyolítjuk le. Az eszközfej­lesztés tekintetében viszont lehetőségeink behatároltak, erre az évre mindössze ki­lenc új, nagy befogadóké­pességű autóbusz beszerzé­sével számolhatunk, többek között azért, mert 1983 terhé­re még az elmúlt év decem­berében hat autóbusz érke­zett vállalatunkhoz. A kultu­ráltabb tömegközlekedés megvalósítása érdekében el­sőrendű feladatunknak tart­juk Pécsett, a csúcsforgalmi zsúfoltság további csökken­tését, amit elsősorban a já­ratok sűrítésével kívánunk el­érni. Ennek érdekében feb­ruár elsejétől a 47-es, már­cius elsejétől pedig további tíz pécsi járatnál hajtottunk végre járatsűrítést, a közel­múltban pedig a patacsi la­kosok is új járatot kaptak, : 25-ös jelzéssel. Terveink kö­Á közigazgatási területi beosztás- politika (II.) A közigazgatási területi egy. ségek alapját a felszabadulás előtt a vármegyei beosztás ké­pezte, mely a félfeudális kapi­talista viszonyaikat tükrözte. Ezen a helyzeten — csak a legsürgősebb intézkedésekre szorítkozva — változtatott, az 1945. július 8-án hatályba té­pett 4330/1945. ME. sz. rende­let, mélynek leglényegesebb Intézkedései: — 5 vármegyét újbóli össze­vonással megszüntetett, — új megyeszékhelyeket álla. pított meg, — elrendelt néhány terülted átcsatolást ott, ahol ezt a dóm. borZati, földrajzi viszonyok, vagy más körülmények feltét­lenül indokolták és az átcsato­lást nagyobb átszervezés nélkül meg tehetett oldani. A fejlődés következő fontos állomása az Alkotmónytörvény élfogadása utáni időszak ez­irányú szabályozása. A 4343/ 1949. Korim. sz. rendelet az aránytalanul kis területű me­gyék megszüntetésével és Pest megye ketté-vólasztásával 19 megyét alakított ki. E rendelet megszüntette a megyék terje­delmében és lélekszámában az eddigi legnagyobb aránytalan. Ságokat, valamelyest figyelem­be vette a gazdasági adottsá­gokat, érvényesítette a tervgaz dál'kodás követelményeit és ezeknek megfelelően egyes he­lyeken elrendelte a megyéi székhelyek áthelyezését is. Ez­zel a rendelettel tulajdonkép­pen kialakult a jelenlegi álla­pot, 1949 óta megyerendsze­rünkben lényeges változás nem következett be. Az 1975. január 1-én történt megyehatár módosítósök csu­pán csekély területátcsatolá. sókat jelentettek. Itt célszerű idézni a társadalomtudomány többségi álláspontját kifejező nézetét e témáról, miszerint ,.a vármegye kialakulása I. István alatt kezdődött el, s uralkodá­sát követő évtizedek alatt a megyék területe nagy vonalak­ban élrendeződött. Ha jelentős változás történt is, a későbbi századok a korábbon kialakult megyei határokat nagy tiszte­letben tartották. Említést ér­demlő módosulás történt a ki­egyezés után, az f. világháborút követő esztendőkben s a fel- szöbadulást követő években. Azt is szögezzük le — s itt nagyfo­kú tárgyilagosságra van szük­ségünk — hogy a mai megye- rendszerünk területi alapjait illetően, a változások ellenére, évszázadok terhes hagyatékát cipeli. Természetesen nagymér. tőkben kötik a mai államrende­zők kezét és elképzelését a századok során kialakult terü­leti centrumok, a közlekedés országos rendszere, a vasutak és a közutak hálózata és így tovább. A jórásök lényegesen több változáson mentek át, mint a megyék. Számuk az 1950. évi 140-hez képest az összevonások, megszüntetések következtében 83-ra csökkent. Még nagyobb változásoknak tehetünk akkor tanúi, ha ezt is megvizsgáljuk, hogy járásaink milyen hatáskör­rel rendelkeznek, pontosabban szólva, ha a iárási szervek tevékenységét, hatáskörét te. kintjük át röviden. Ha az 1950. évi állapotot vesszük „teljes járási hatáskörnek" akkor a mai állapot már ehhez viszo­nyítva igen csak részleges. Az 1950. évi járási hatásköröket a következők változtatták meg elsősorban: közös községi ta­nácsok kialakulása, mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek összevonása, járási szintű pofi. titkai, társadalmi szervek meg­szűnése, pl.: KISZ, Hazafias Népfront, MHSZ, községi taná­csok városi tanácsi irányítás alá kerülése stb. Röviden szólva megállapíthat­juk, 'hogy a járások számának csökkenése, a járási szintű szer­vék hatáskörének csökkenése, vagyis a járások szerepének mérséklődése, politikai, állami szerveinek és gazdasági szer­veink irányításának mechaniz­musában tükrözi az 1945 óta társadalmunkban bekövetkezett változásokat. Nagy problémát jelentett és jelent ma is a városok jogállá­sának megállapítása úgy, hogy az előbbiekben emllített köve­télményeknek megfeleljenek. Az 1950. évi I. törvény vala­mennyi várost — főváros kivéte­lével — a járási tanácsoknak rendelte alá. Ezt azonban már a 143/1950. (V. 18.). MT rende­let módosította és a volt tör­vényhatósági jogú városok jog­állását megyei, váróéi jogállás, ban állapította meg, vagyis a megyei tanácsnok rendelte alá városi tanácsukat. Egyes nagyvárosaink továb­bi fejlődését gátolta a megyei tanácsnak alárendelt jogállá­suk. Ezen változtatott az 1954. évi X-es örvény, a II. Tanács- törvény. A törvény minden vá­rost közvetlenül a megyei ta­nácsnak rendelt olá, ugyanak­kor lehetőséget adott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsé­inak arra, hogy egyes különle­gesen fejlett városok tanácsát közvetlenül saját irányítása alá vonja. Ezzel a tehetőséggel élt az Elnöki Tanács, amikor 1954. Október 1. hatállyal megjelent az 1954. évi 12. NET határozat, amelyben Miskolc, Debrecen, Pécs, Szegted városókat megyei tanácsi jogú városként közvet­lenül a NET alá rendelte. Ezt a helyzetet változtatta meg az 1971. évi I. törvény, amely az előbbi négy várost és Győr vá­rost megyei városként ismerte el, aimi annyit jelent, hogy e városok irányítását is a terü­letileg illetékes megyei tanács véqzi, csupán költségvetésüket, fejlesztési alapjukat határozza meg az Országgyűlés. A jelenleg hatályos jogi sza. bályozás a megyei városok te­kintetében annyiból előrelépést jelent, hogy a várost össze­kapcsolja környezetével. Nem megoldott a városok agglomerációs fejlesztésének kérdése sem. A nagy városok szoros gazdasági, kulturális, egészségügyi stb. szálakkal kapcsolódnak környékükhöz, amelynek központjai. Ezt a már kialakult, vagy kialakulóban lé­vő agglomerációs egységet is megosztják a közigazqatási ha. tárok. Nem megoldott e nagy városoknak szűk környezetükkel, az úgynevezett „primőr vonzás- körzethez” tartozó közséqékkel való kaocsolata sem. Különös módon éppen e nagy városok­nak nincsenek városikörnyéki községei. (Kivétel: Pécs megyei város 1979. január 1-óta 9 közös községi tanács munkáját irányítja). Dr. Bunna Gyula (Folytatjuk) Receptközvetítő postaszolgá lat Győr-Sopron megyében az országban elsőként bevezették, hogy postán át válthassák ki a lakosok a recepteket azokon a településeken, ahol nincs pati­ka. Az orvosi vényeket a beteg leadja a kisközség postáján, a postai alkalmazott borítékba helyezi, s a levelet a rendsze­res postai járattal a területileg kijelölt gyógyszertárba továb­bítják. Ott csomagolják, ha kell elkészítik a medicinát, és térítési díj ellenében átadják a postásnak. A küldeményt ezt követően eljuttatják a kisközség postahivatalába, ahonnan a kézbesítő házhoz viszi. A beteg a postásnak fizeti ki a gyógy­szer megelőlegezett árát, s to­vábbi tizenhat forintot a szállí­tási díjért.

Next

/
Thumbnails
Contents