Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)

1983-04-16 / 104. szám

2 Dunántúli napló 1983. április 16., szombat IORA A NAGYVILÁGBAN Elhnnyl Illyés Gyula Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én hosszú betegség után, életének 81. évében elhunyt népünk, nem­zetünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát. Temetéséről később történik intézkedés. Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődési Minisztérium Magyar (rák Szövetsége Sarlós István felszólalása a Marx Károlv- konferencián Gordon McLennan-nek, Nagy- Britannia Kommunista Pártjai főtitkárának beszédével folyta­tódott pénteken délelőtt Berlin­ben a Marx Károly nemzetközi tudományos konferencia. Hangsúlyozta, hogy a brit testvérpárt céljának tekinti a szocializmus felépítését, még­pedig olyan formában, amely szavatolja az egyéni szabadsá­got, pártok pluralitását, a szak- szervezetek függetlenségét és az emberi szabadságjogokat. A délelőtti ülésen ezt köve­tően a magyar küldöttség ve­zetője, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes szólalt fel. Sarlós István emlékeztetett arra, hogy a magyarországi szo­cialista munkásmozgalom kez­dettől fogva szerves része volt a nemzetközi proletariátus Marx és Engels vezette mozgal­mának. Az Igazak Szövetségé­nek és a Kommunisták Szövet­ségének magyar tagjai is vol­tak és maqyar volt Frankel Leó, a párizsi kommün egyik veze­tője is, akit Marx és Engels nagyra becsült és barátjává fo­gadott. Az MSZMP büszkén vallja magát marxista—leninista párt­nak. Az 1956-os ellenforrada­lom után ezen az eszmei ala­pon volt képes megújulni és ki- dolaozni a szocializmus alap­elveiben és alapvonásaiban ma is érvényes stratégiáját. A tör­ténelem megtanított minket ar­ra, hogy a pártnak el kell ha­tárolnia magát mind a dogma­tikus meamerevedéstől, mind pedig a marxizmus—leninizmus tanításainak különböző eszmei alapokról történő revíziójától — mondotta a magyar küldött. Sem a morxi eszmék, sem az azokat megvalósító szocialista társadalmak, illetve társadalmi mozqalmak nem halódtak zök­kenőmentes sima: úton, és erre a jövőben sem számíthatunk. De az új társadalom mégis lét­rejött és eredményei letagadha­tatlan tények. A mozgolom elleni támadá­sok folyamatosak és mindany- nyiszor megerősödnek, amikor a szocialista fejlődésben való­ban felmerülnek nehézségek. Nos, Marx sohasem idealizálta o jövőt és az élő mozgalmat. Nemcsak tudta, hogy lehetsé­gesek a mozgalomban rendkí­vül nehéz periódusok, de át is élt közülük néhányat. Nehéz és hosszú történelmi harcra szá­mított. Nem tűzött ki határidő­ket és egyszer s mindenkorra érvényes kritériumokat az új társadalom számára. Tudta, hogy a szocializmus társadal­mát a jövő nemzedékei fogják megteremteni új feltételek és új viszonyok között — mondot­ta Sarlós István. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait II. Margit királynő születésnapja, Dánia nemzeti ünnepe olkalmából. + BECS: Izrael a világ leg­nagyobb békebontója — jelen­tette ki pénteken bécsi sajtó- értekezletén Bruno Kreisky osztrák kancellár. Az osztrák kormányfő szerint, aki Tel Aviv politikáját nyugati szemszögből bírálta, az izraeli kormány szél­sőséges, a tárgyalásokat eluta­sító irányvonala az „arab radi­kálisok" kezére játszik, ugyan­akkor gyengíti az arab világ mérsékelt erőit és Washington közel-keleti pozícióit. + NICOSIA: A ciprusi fővá­rosban pénteken véget ért a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának 35. ülésszoka. A világ 72 országát képviselő kül­döttek megvitatták az SZVSZ részvételét a békéért, a társa­dalmi haladásért, a munkanél­küliség ellen vívott harcban és elfogadták az 1983i—1985-ös időszakra vonatkozó akcióprog­ramot. Szpirosz Kiprianu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke az ülés­szak befejeztével Nicosiában fogadta a Szakszervezeti Világ- szövetség vezetőit, körtük Gás­pár Sándort, az SZVSZ elnökét, a SZOT főtitkárát. ♦ NEW YORK: Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az elmúlt hetekben■ felvette a kapcsolatot azokkal a kormá­nyokkal, amelyeknek lehetősé­gük van közreműködni az ango­lai kormányellenes erők által elrabolt csehszlovák állampol­gárok szabadon bocsátásának kieszközlésében. A világszerve­zet főtitkárának szóvivője csü­törtökön New Yorkban közölte: Pérez de Cuellar aggodalmát fejezte ki a csehszlovák állam­polgárok, köztük asszonyok és gyermekek helyzete miatt. A fő­titkár — tette hozzá a szóvivő — szükségesnek tartja a fog­lyok mielőbbi kiszabadulását. ♦ WASHINGTON: A kelet- nyugati viszony kérdéseiről, a fegyverzetkorlátozás küszöbön- álló döntő hónapjairól, a wil- liamsburgi csúcstalálkozón na­pirendre tűzendő világgazdasá­gi és politikai kérdésekről tár­gyalt pénteken Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök Helmuth Kohl nyugatnémet kan­cellárral. Kohl Genscher kül­ügyminiszter kíséretében érke­zett csütörtökön este az ameri­kai fővárosba, s előbb Shultz külügyminiszterrel, majd Bush alelnökkel vitatta meg ugyan­ezeket a kérdéseket. A két és fél órás fehér házi eszmecsere közép-európai idő szerint ai ké­ső esti órákban ért véget, ezért annak tartalma csak szombaton válik ismeretessé. Zsákutcában az ofajfoff- tárgyalások A nyolc öböl menti ország miniszterei pénteken lefújták ér­tekezletüket, amelyet a Perzsa­öböl vizét elborító olajfolt fel­számolásának megvitatására hívtak össze. A szerda óta tartó konzultációk után sem tudtak olyan megállapodást elérni, amely elfogadható lett volna mind Irak, mind Irán számára. Bár Irán !beleegyezett abba, hogy az öbölmenti országok kö­zös erőfeszítéseket tegyenek az olajfolt eltávolítására, elutasí­totta, hogy tűzszünetet kössön íróikkal. Irán kész lett volna el­fogadni egy olyan közös nyilat, kozatot, amely fegyvermentes övezetet biztosítana a szennye­ződés megszüntetésén munkál­kodó nemzetközi szakértői cso­portnak. Irak azonban csak ak­kor lett volna hajlandó segíteni, ha Irán elfogadja a bagdadi tűzszüneti ajánlatot. Az olajszennyeződés jelenté­sek szerint a Perzsa-öböl több mint kétharmadát borította már el. Zsivkov-Arafat találkozó Todor Zsivkov, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke meghívására '-‘i látogatásra Szófiába ér. kezelt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Todor Zsivkov pénteken meg­beszélést folytatott Jasszer Ara- fattal. A találkozón jelent volt Dimitr Sztanisev, a BKP KB tit­kára. + BEJRÚT: A. libanoni had­sereg kivezényelt egységei pén. tekre virradó éjszaka lebontot­ták és eltávolították talapzatá­ról a néhai egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer egyik nyugat-bejrúti szobrát. A két Nasszer-szobor ellen végrehaj­tott keddi és szerdai bombame­rénylet után a három libanoni nasszerista szervezet vezetői ar­ra számítottak, hogy a hatósá­gok gondoskodnak az arab egy. ség és szolidaritás jelképeinek védelméről, de a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt. ..Nasszert betiltották Libanon­ban" — állapította meg az Asz. Szafír című haladó újság. • Orvossztrájk Franciaországban —i Franciaországban már he. tek óta sztrájkolnak az orvosok az egyetemi klinikán. A sztráj­koló orvosok csak a sürgős ese. töket látják el, új betegeket nem vesznek fel. A közkórhá­zakban, amelyekre ez a sztrájk- moZgalom nem terjed ki, nagy a zsúfoltság ami egyre komo­lyabban veszélyezteti a lakos­ság megfeleíő egészségügyi el. látását. A kormány még korábban be. jelentette, hogy megreformálja az egyetemi klinikák szervezetét. Ez ellen tiltakoznak a klinikai orvosok, mert úgy vélik, hogy a reform bizonyos kiváltságaikat veszélyezteti. Pierre Bérégovoy, a szociális ügyek minisztere — az ő minisztériumához csatol­ták a legutóbbi kormányátala­kítás során az egészségügyi tárcát — bejelentette, hogy a kormány a reformot csak ősszel terjeszti a parlament elé. Ad­dig véleménycserét 'kíván foly­tatni az érdekelt orvosokkal, s figyelembe fogja venni javas­lataikat és kívánságaikat. Sztrájkolnak az orvostanhall­gatók is, akik az ellen tiltakoz­nak hogy az utolsó évfolyamon egy újabb vizsga letételére kö­telezték őket. E vizsga eredmé­nyétől függ majd az, hogy szak. orvosi továbbképzésre mehet­nék-e. Sztrájkoló orvostanhall­gatók csütörtökön több óra hosszat megszállták a Diadal­ívet, majd az Eiffel-torony első emeletét. Rennesben, ahol Ed­mond Herve egészségügyi ál­lamtitkár a polgármester, a helyi egyetem orvostanhallgatói megszállták a városházát. Illyés Gyula 1902. novem­ber 2-án született a Tolna megyei Rócegrespusztán. 1916-tól Budapesten tanult. Fiatalon kapcsolatba került a baloldali diákmozgalom­mal: rendszeresen eljárt a Galilei kör üléseire, 1919- ben a Szocialista Diákok Egyesületébe. A Tanácsköz­társaság leverése után el­kötelezett politikai tevékeny­sége miatt üldözték, emiatt 1920-ban el kellett hagynia az országot. Bécsben, Ber­linben, majd Párizsban, a francia szabad munkásmoz­galom és a nemzetközi avantgarde központjában töltött öt évet. Első versei — melyek a szürrealizmus hatását mutatják — itt je­lennek meg emigráns ma­gyar lapokban. Hazatérte után kezdetben Kassák La­jos köréhez tartozott, de verseire hamarosan felfi­gyelt a Nyugat is. 1928-tól a folyóirat munkatársa. Erede­ti, s már ekkor kiforrott köl­tészetének legfőbb vonása a néppel, a szegényparaszt­ság sorsával, s a hazai táj­jal való szoros együvé tar­tozás érzése. E korszakának csúcsa a Három öreg, Ifjú­ság, Hősökről beszélek cí­mű költeményei. A harmin­cas évekbeli költészetével és prózájával az ekkor szer­veződő népi írók mozgalmá­nak egyik elindítója és ki­emelkedő alakja. 1936-ban jelent meg korszakos jelen­tőségű műve, a Puszták né­pe. Babits halálától az or­szág német megszállásáig a Nyugat örökébe lépett Ma­gyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. 1934-ben Nagy Lajossal részt vett a szov­jet írók I. kongresszusán. Szerepet vállalt a Márciusi Front szellemi előkészítésé­ben és megszervezésében is. A felszabadulás után a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője volt, s egy ideig országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Művészetét ekkor a biza­kodó hangnem jellemzi, de megjelenik a belső küzdel­met is kifejező filozofiku- sabb, drámai mondanivaló. Érdeklődése ezekben az években fordult a drámaírás felé. írói tevékenységének középpontjában a közelmúlt és a jelenkor kérdései áll­tak, s e gondolatot olyan al­kotások fémjelezték, mint az Ozorai példa, a Fáklyaláng, s a Dózsa György. Műfordí­tóként is a legkiválóbbak közé tartozott. A francia köl­tőket a legmagasabb szín­vonalon tolmácsolta. Egész életében az elköte­lezett humanista irodalom híve volt. Sokszínű közéleti tevékenysége elválaszthatat­lanul összeforrt művészi pó­lyájával. Egy ideig részt vett a Magyar írók Szövetsége elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak és az Országos Béketa- nócsnak a munkájában, va­lamint egyik alelnöke volt a magyar és a nemzetközi Pen Klubnak. Művészetét számos magyar és külföldi kitüntetéssel is­merték el. Háromszor kap­ta meg a Kossuth-díjat, leg­utóbb 1970-ben. A Magyar Népköztársaság babérkoszo­rúval ékesített Zászlórend­jét 75., rubinokkal ékesített Zászlórendjét pedig 1982- ben, 80. születésnapja al­kalmából nyújtották át szá­mára. Munkásságáért meg­kapta a belgiumi költészeti biennálén a Költészet Nem­zetközi Nagydíját, és 1978- ban a Francia Költészet Nagydíját: a Barátság-díjat, 1970-ben Herder-díjjal, 1981-ben Mondello-díjjal tüntették ki. A NATO kettős határozatának végrehajtása volt a fő téma az amerikai—nyugatnémet csúcstalálkozón. Képünkön: (balról jobb­ra) Kohl kancellár, Genscher külügyminiszter és az amerikai dip. lomácia vezetője. George Shultz. A brit hadihajók gibraltári látogatása ismét a brit—spanyol viszony kiéleződéséhez vezetett. Madrid különösen nehezményezi az Invincible nevű repülőgép-anyahajó (képünkön) részvételét a flotta-csoportban, mert az jelentős sezrepet játszott a tavalyi falklandi háborúban. nagy árengedménnyel április 20-tól, amíg a készlet tart, a Dombóvári ÁFÉSZ bútorboltjában OTR-ügyintézés helyben

Next

/
Thumbnails
Contents