Dunántúli Napló, 1983. április (40. évfolyam, 90-118. szám)
1983-04-13 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dui qntiill napló XL. évfolyam, 101. szám 1983. április 13., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vállalkozni mindenütt lehet Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kedden összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. A Központi Bizottság 13-án, szerdán folytatja munkáját. Törekedni kell a demokratizmus fokozottabb érvényesítésére Településpolitikánk célja és eszközei A tartalomból Nem üres szólam % (2. oldal) :< p jé A kisiparosok Pécs belvárosának rekonstrukciójáért (3. oldal) Ma adják át műszakilag a bicsérdi fejőházat. (Tudósítás az 5. oldalon.) Sok érték felfedezésre vár a Zselicségben A szigetvári vár északnyugati bástyája javításra szorul. Szokolai István (elvétele Felújítják a szigetvári várat M ár csak olyan az ember természete, hogyha valamit nem szeretne, vagy nem tud véghezvinni, akkor azt önmagán kívüli okokkal menti, magyarázza. Egyszerűen fogalmazva: kifogást keres. Manapság hovatovább ilyen ürüggyé válik az az érv, hogy nincs módja mindenkinek vállalkozni. Hi. szén — mondják e felfogás hívei — mégsem állhat neki mindenki gmk-t (gazdasági munkaközösséget), szakcsoportot, polgárjogi társaságot, kisvállalatot szervezni ... Hamis, önnyugtató logika ez, hiszen még az olyan kisvállalkozások alapításától is eltántoríthatja a figyelmet, amelyekre a társadalmunknak szüksége volna. S még hamisabb azért, mert a vállalkozás fogalmát leszűkíti a kisvállalkozásokra. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem ritkán az egyedül üdvözítő és korszerű megoldásnak kijáró nyomatékkai írnak, szólnak nálunk a kisvállalkozásokról. Ha Így haladunk, egyre inkább homályba szorul, hogy a kisvállalkozás csupán az országos és az egyéni gyarapodást szolgáló qazdaságszer. vezési megoldások egyike. Mint ahogy az is kieshet közgondolkodásunk figyelméből, hogy nem mindenütt üdvözítő a kisvállalkozás, még ott is lehet veszteni. Több oka van annak, hogy közfelfogásunk itt tart. A legfőbb ok talán az, hogy a 70- es évek legvégén a kisvállalkozások gondolata együtt jelent meg a vállalkozás, a kezdeményezés fontosságának hangsúlyozásával, a vállalati önállóság, a gazdálkodási rugalmasság erősítésének sürgetésével. Ezek a fogalmak egy- időben jelentek meg az új növekedési pályára való átállás programjának — és kommentárjainak — részben új szókészletével. Táplálta a félreértést az is, hogv az első kisvállalkozások az új programok meghirdetése után azonnal mutatták, bizonyították, hogy valóban rugalmasak, racionálisak, különösen a vendéglátásban és a kereskedelemben: hosszabb lett azét. lao, udvariasabb a kiszolgálás, néhány új kis üzlet nyitvatartott vasárnap délelőtt is stb. így — akarva-akaratlan — a vállalkozás, a kezdeményezés mo- delljeivé váltak. Szem előtt voltak, okos dolognak tűntek, hiszen igen kényélmesek voltak a vásárlók számára. A nagyságrendre. a népgazdasághoz mért értékükre, szerepükre a közvélemény kevésbé figyelt. (Annak idején a mezőgazdaságban a háztáji és a nagyüzem egymáshoz mért arányai sem tisztázódtak azonnal. Sőt: ezt olykor még ma sem ártfel- emleqetni, hogy melyik szektor a nagyobb jelentőségű, hozamú, ha az egész aazdaság gya. raoodását nézzük.) Egy-két adat összevetésével azonban elkerülhetők a félreértések. A nemzeti jövedelem 1982-ben mintegy 650 milliárd forint volt. Ehhez az ipar csaknem felerészben járult hozzá: 320 milliárd forinttal. Ennek az összegnek méq a fél százalékát sem éri el az, amit a kisvállalkozások nyújtottak tavaly. Pediq a vállalati qmk-k száma már több mint 3200. a függetleneké pediq több, mint 2300 és mintegy 41 ezres taglétszámmal működnek. A „gmk-kon kívüli" szocialista iparban viszont egymillió háromszázezren dolqoznak. Ha a kisvállalkozások száz százalékkal növelik a teljesítményüket (mezőgazdaság nélkül), még akkor sem fogják elérni a gmk- kon kívüli ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásának egy százalékát. Hol fontos akkor a vállalkozás, a kezdeményezés? Sehol sem szabadna megnyugtatni a lelkiismenetet azzal, hogy nincs mód a vállalkozásra, mivel nem lehet mindenütt gmk-kat alakítani. Mindenütt vállalkozni kell és mindenütt lehet is. Sőt: elsősorban éppen ott kell, ahol egyetlen ötlet, kezdeményezés azonnal milliárdokat hozhat, ahol a legnagyobb teljesítőképességű termelőeszközök kihasználását, fejlesztését lehet és kell javítani, tehát a naqyiparban. Sőt, általában az iparban, ahol a kis és közepes üzemek teljesítőképessége is sokszorosan felülmúlja, akár az iparon belüli gmk-k kapacitását. A kereskedelemben, a szolgáltatásban, helyileg lehet naayobb súlya a kisvállalkozásoknak, bár a nagyüzemi kereskedelmi és szolgáltató hálózat nélkül a fogyasztás mai szintjén lehetetlen lenne boldogulni, a kicsik itt is csak kiegészíthetnek, színezhetik a kínálatot. Nem negyvenezer, még nyolcvanezer ember is csak a töredékét képes előállítani mindannak, amire a 10,7 millió állampolgárt számláló szocialista társadalmunknak szüksége van. Ezért az egész országnak a hasznára válna, ha eqy új hullám indulna el, a következő qondolattal: elsősorban a gmk-kon kívül kell vállalkoznunk. A gmk-kat arra használjuk, amire valók: egy- egy helyi gond, szűk kapacitás feloldására, a nagygazdaság •nagy teljesítménvének elősegítésére például karbantartással, alkatrészavártóssal, egy-egy újítás kivitelezésével, anyagszállítással stb. E lsősorban persze mindenütt a vállalatok vezetésének kell vállalkoznia jövedelmezőbb fejlesztésekre, szervezési megoldásokra, üzletekre, társulásokra, akciókra, a belső érdekeltségi, irányítási rendszer tö- kéletesitésére törekednie. Az iqazság azonban az, hogy minden poszton bőségesen kínálkozik alkalom a hasznos ötletek, meaoldások kiqondolásá- ra. végrehajtására. Egy eszter- aályos is tud vállalkozni, a min. dennapos, megszokott munkája meaiavítására, tud újitani, ész. szerűsiteni, műszaki-szervezési intézkedésekre javaslatot tenni. Vállalkozás az is, ha valahol eav nagyüzemben a szűkös kapacitás ellensúlyozására gmk-t hoznak létre. Hasznos kezdeményezés, ha észreveszik, hogy az adott munkahelyen ez lehetséges és szükséges. De legalább ilyen jó vállalkozás az is, ha valahol például egy új brigád megalakítását kezdeményezik. amely a jobb hatásfokú, takarékosabb, feqyelme- zettebb munkára vállalkozik. Ha nagy, több ezres kollektívák fognak össze, annak alighanem hamarabb meg lesz a látszatja az ország pénzügyi mérlegében, mint pár száz, vagy ezer kisvállalkozás éves eedményességének, az abból befolyt adóknak. Nagyban kell vállalkozni, annak nagy az eredménye. Gerencsér Ferenc A cím pontos megjelölése annak a szerteágazó témacsoportnak, amely vezérfonala volt a Magyar Urbanisztikai Társaság dél-dunántúli regionális csoportja tegnapi tanácskozásának. Mohács' város Tanácsa látta vendégül a társaság tagjait, a meghívott szakembereket. a Csele szálló előadótermében megtartott rendezvényen tegnap délelőtt. A tanácskozást Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese nyitotta meg hangsúlyozva a napirenden levő kérdések fontosságát. Aláhúzta, hogy o településpolitika az általános politika szerves része, a lakosság életkörülményeinek alakulásában hosszú távra meghatározó jelentőségű. E gondolatokat bontotta ki részle. tesebben egy adott településre nevezetesen Mohácsra vonatkoztatva Fischer János Mohács tanácselnöke a tanácskozást megnyitó előadásában. A korreferátumok sorát Horváth József Lenti város tanácselnöke nyitotta meg, aki a kis lélekszámú, rövid városi múlttal rendelkező települések sajátos gondjait, fejlesztési irányait körvonalazta. Külön kitért a városkörnyék lakosságmegtartó hatásának erősítésénél jelentkező városi feladatokra is. Dr. Gáti István Siófoknak, e kétarcú városnak speciális helyzetét, ennek tükrében a településpolitika céljait ismertette. Az idényjellegű és az állandó szükségletek összhongját, ellentmondásosságait tárta fel. Dombóvár, három megye találkozásánál azért is figyelemreméltó, mert itt hangsúlyozottabban jelentkeznek a különféle települések együttműködésének igényei. Többek között erről szólt a Tolna megyei város tanácselnöke, Vidóczy László. A megyeszékhely sem mentes a településfejlesztési gondoktól, habár látszólag kivételes helyzetben von a többi városhoz képest. Különösen élesen jelentkeznek a lakás, és kamSzigetváron ülésezett tegnap a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság. A Baranya megye idegenforgalmi teendőinek koordinálására 1980-ban létrehozott bizottság napirendjén ezúttal első alkalommal szerepelt egy járás turizmusának komplex elemzése. A vizsgált körzet az ülés színhelye volt: a Szigetvári járás. Pethő Sándor, a járási-városi Pártbizottság titkára, a MIB teiületi munkacsoporjának vezetője, túrautak vonalát követve sorolta fel a Zselicség mindazon történelmi, néprajzi és földrajzi értékét - ismerteket és fölfedezésre várókat —, amelyek még tartalékokat rejtenek az idegenforgalom számára. Az alig ismert történelmi emlékek között szerepelnek a bicsérdi bronzkori leletek, a domolosi avarkori ásatások, a turbéki törökkori emlékek, a hetvehelyi Árpád-kori templom. A dobszai talpashoz, a samogyhárságyi kopjafa- gyűjtemény, az ibafai pipamúzeum, a magyarlukafai népi kismesterségek alkotóháza mind-mind olyan néprajzi unikum, amit bizonyára szívesen látogatnának a turisták — ha tudnának róluk. Több hires népművésze van a tájegységnek, akiknek alkotásait egyelőre csak magánházakban tekinthetik meg a legkitartóbb turisták. A Terecsenypuszta mellett épülő mesterséges tó a kis- hárságyi arborétum, az Almamellékre haladó vonat festőién szép útvonala gyermekeknek, felnőtteknek emlékezetes élményt ígér. S még nem szóltunk Szigetvár történelmi em- • lékeiről — a várról, a dzsámiról, a karaván szerájról, a Ku- milla kútról, — amelyek az ifjúság hazafias nevelésében is többet segíthetnének c jelenleginél. Mindezekhez azonban előszói meg kellene teremteni a feltételeket. A szigetvári várról az Országos Műemléki Felügyelőség tagjai már 1981-ben megállapították, hogy felújítása elkerülhetetlen. A délkeleti bástya már csaknem ledőlt, az északnyugati oldalon pedig egyre több helyen lazítja ki a csapadék a köveket. A bejárat mentén elhelyezett dróthálóval ugyan átmenetileg elhárították az életveszélyt, de a műemlék továbbra is pusztul. A tájékoztatás szerint az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei az idén elkezdik a felújítást, de a kazamatákat még mindig csak ideiglenes megoldással egy betonfedő elhelyezésével tudják megóvni a további rongálódástól. Gáspár Sándor Nicosiába utazott Gáspár Sádornak, a SZOT főtitkárának, az SZVSZ elnökének vezetésével kedden magyar szakszervezeti küldöttség utazott Nicosiába, a Szak- szervezeti Világszövetség irodájának 29. és főtanácsának 35. ülésszakára. A főtanács megvitatja a X. szakszervezeti világkongresz- szus után kialakult helyzetet, az SZVSZ 1982 februárja óta végzett tevékenységének tapasztalatait, a következő időszak nemzetközi szakszervezeti feladatait és akcióit. (Folytatás a 2. oldalon) A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi üzemegységének eddigi telephelye szűknek bizonyult, ezért a Megyeri út álsó szakaszának délnyugati részén 84 000 négyzetméter alapterületű 250 gépkocsi befogadására alkalmas új Helyet alakitanak ki, természetesen a megfelelő Uze. mi- és szociális épületekkel együtt. A befejezési határidőt 1985. tavaszára jelölték ki. Az I építkezés kivitelezője a Baranya megyei Magas, és Mélyépítő Vállalat. Erb János felvétele
