Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-12 / 70. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ngpto XL. évfolyam, 70. szám 1983. március 12., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hazánk energiastratégiája <3. oldal) Az Ormánság képviselője (4. oldal) Emlékezés Marx Károlyra (7. oldal) Kétfrontos érzékenységgel... M ilyenek legyünk? Mit igényel, mit vár tőlünk a kor? A váloszt gyakorta halljuk mostanában: legyünk . vállalkozószelleműek, kezdeményezők, önállóak, öntevékenyek, alkotó- és újító- készségűek, kockázat- és felelősségvállalók. S ha a sűrű ismételgetés mintha már kezdené is koptatni egyik-másik követelmény értékét, aligha vonható kétségbe, hogy valóban ez a kor parancsa. Mégpedig hosszú időre szólóan az: nem átmeneti gazdasági nehézségeinkből, a külgazdasági egyensúly időleges megbomlásából adódik, hanem a szocialista építés, a gazdaság- és társadalomfejlesztés fejlettebb szakaszának természetéből. Márpedia, ha ezek társadalmunk alapvonásaiból adódó követelmények, akkor természetszerűen beillesztendők az erkölcsi, nevelési eszményekről, az új típusú szocialista emberről, a követendő kommunista magatartásról alkotott felfogásunkba is. Hiszen ez a felfogás sem lehet merev, egyszer s mindenkorra adott, hanem követnie kell az élet, a gyakorlat változásait. Nagyon rossz dolog lenne, ha a szocialista ember, a jó kommunista bennünk kialakult képe szembe kerülne a korszerű emberről alkotott elképzeléssel, mintha az előbbiek mellé a „konzervatív" jelző társulhatna. Hogyan tölthetnék be ez esetben a kommunisták élenjáró, vezető szerepüket? Ha jól meggondoljuk, a kezdeményező- és alkotókészség, az önállóság és felelősségvállalás voltaképpen nem vadonatúj követelmények a párt életében sem. Jó tizenöt-tizenhét éve, a gazdasági mechanizmus reformjának elhatározása és bevezetése óta beszélünk róluk, számolunk velük. A gyakorlatban ez a felfogás mégis mintha lassabban tört volna utat a kelleténél. Sok helyen egyoldalúan értelmezik az egységes cselekvést, a fegyelmezett végrehajtás követelményét. S emiatt helyenként olyan kép alakulhatott ki, hogy az igazi kommunista az, aki beáll a sorba, nem sokat töpreng, hanem teszi a dolgát, végrehajtja a határozatokat. Nem arról van szó természetesen, mintha a fegyelmezettség, a határozatok következetes valóra váltása ne lenne joggal elvárható, sőt megkövetelhető és megkövetelendő jellemvonása a párt tagjainak. De nem mindegy, miképpen értjük ezt a követelményt. Nem egy alkalommal kapott már hangot az a felismerés, hogy a határozatok végrehajtásának megszervezése voltaképpen egyet jelent a szükséges feltételek maradéktalan megteremtésével. S ha ezt így fogjuk fel, akkor a következetes végrehajtáshoz nagyon is hozzátartozik az öntevékenység, a felelős, önálló gondolkodás és cselekvés, az alkotó és kezdeményező szellemiség. Nyugodtan kimondhatjuk: fejlődésünk jelenlegi szakaszában ezek nélkül semmilyen elhatározás, semmilyen döntés nem váltható igazán valóra. Mondják meg, mit kell cselekedni, s mi megtesszük — az ilyesfajta igényben nemcsak a tettrekészség munkál, hanem a másokra, a „felelősségre” váró tanácstalanság is. Ma mór követelmény, hogy ne másoktól várjunk „eligazítást”, hanem magunk döntsünk teendőinket illetően, s magunk feleljünk döntéseinkért. Nehezíti a dolgunk, hogy nemcsak „tegnapi önmagunk, kai", korábbi beidegződéseinkkel kell szembeszállnunk. Mert létezik a vállalkozó szellemnek olyan felfogása is, amely ha elfogadottá válna, alapos zavart okozhatna. Nevezetesen az a nézet, amely egyenlőségjelet tesz a vállalkozókedv és a kisvállalkozás közé, amely a kockázat- és felelősségvállgiys lehetséges területének csupán a „második gazdaságot”, a ház. tájit, a különféle gazdasági munkaközösségeket és más hasonló társulásokat tartja. Nemcsak a közfelfogásban él ilyen nézet, de hangot kap némely nevesebb gondolkodónk okfejtésében — például a televízió Tudósklubjának decemberi műsorában — is. Eszerint a korszerű, vállalkozó „autentikus személyiség” csak ebben a szférában alakulhat ki, s akad, aki ennek tápláló forrását, hagyományrendszerét a korábbi kistulajdonosok immár példaképpé magasodó vállalkozói mentalitásában véli megtalálni. Márpedig ha ez így lenne, akkor a vállalkozókészséggel, mint pozitív erénnyel az emberek túlnyomó többsége aligha tudna mit kezdeni. S itt nemcsak az a kérdés, hogy — a divatossá vált formulával élve — „szeretjük-e lángossütőt?”. A keményen dolgozó, becsületes, a társadalomnak hasznot hajtó kisvállalkozót éppenséggel nyugodtan szerethetjük, de az óriási többség nem válhat kisvállalkozóvá, ez nyilvánvalóan képtelenség lenne. S olyan erényekkel nem sokat kezdhetünk, amelyeket éppen fő tevékenységi területünkön, fő munkahelyünkön, életünk alapvető színterén nincs módunk gyakorolni. Ha ez így lenne, értelmetlenség lenne a szocialista embertől, a kommunistától elvárni azokat. C sakhogy nincsen így! Nem tagadva a nagyüzemi munkaszervezet szükséges fegyelmét, a nélkülözhetetlen alá- és fölérendeltség meglétét, nem hunyva szemet gazdasági irányításunk némely kényszerű, vagy szubjektív okokból adódó túlzott kötöttsége felett, azt kell mondanunk: nemcsak a háztájiban, hétvégi különmunkáinkban, nemcsak a kisvállalkozásokban van szükség a kezdeményezésre és vállalkozásra, hanem minden gazdasági egységben, hivatalban, intézményben. Sőt itt van erre szükség igazán! A munkafolyamatban is, de nem kevésbé a munkahely közösségi-közéleti fórumain, a politikai-társadalmi szervezetekben, a termelő- eszközök köztulajdonából adódó tulajdonosi jogaink gyakorlása közben. Minél inkább jellemez bennünket ezeken a területeken a kezdeményező, felelősséggel vállalkozó magatartás, annál inkább tekinthetjük úgy, hogy eleget teszünk a szocialista embertől, a fejlődésben élen járó szerepet vállaló kommunistától elvárható követelményeknek. Indokolt tehát ezt a kérdést is kétfrontos érzékenységgel megközelíteni. így lehet szemléletünk és gyakorlatunk ebben a tekintetben is korszerű, szocialista. Gyenes László Ipari szövetkezetek küldöttközgyűlései Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet Parázs viták jellemezték a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet március 11-i küldöttközgyűlését, ami nem meglepő. A sirámok helyett a kiutat keresték és nem szégyellték bevallani, ha keservesen is, de komoly erőfeszítésekre von szükség. A 300 fős szövetkezeti kollektíva nincs gazdasági mélyponton, mert fennállásának legszebb esztendejét zárta 1982- ben. Rekord a 180 milliós termelési érték, valamint a 19 millió forintos nyereség. Az idei gazdasági évben ezt már nem érik el, szerényebbek a számok az említett mutatók esetében. Mindennek létrejöttében nem okolták a szabadszentkirájyi egységet, amely majdnem ötven taggal, kihasítva a szövetkezeti közös vagyonból legalább 40 milliós termelési értéket, önálló útra lépett és megalakították Baranya megye első kisszövetkezetét. Elnökük Török László lesz, aki 12 éven át töltötte be az anyaszövetkezet vezetői posztját. Miben látják az egyre szigorúbb termelési, főként értékesítési körülmények közepette a megoldást? Csakis óbban, hogy továbbra is vállalkoznak, mégha az veszélyes kockázattal is jár. Komoly importmotor- gond sújtja a szövetkezetét, emiatt lemaradtak a rotációs kapák és egyéb kisgépek gyártásában. Ugyanakkor beléptek a Pannónia Innovációs Közös Vállalatba, befektettek 45 000 forint tőkét, hogy a maguk és mások szellemi termékeit, ötleteit hasznosítsák. A Pannónia révén már motorhoz is jutottak és a keresett kiskapáló berendezések csehszlovák és szovjet motorok felhasználásával készülnek majd. Visszahódíthatják az elveszettnek tűnt piacokat. A két öntöde is a talpon maradást tűzte célul. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet forgácsoló csarnoka Fotó: Erb János Ennek érdekében alakul egy újahb szakcsoport, immár a negyedik. Továbbfolytatják a bá- nyahidraulika-gyórtási programot is. Arra is futja az erejükből, hogy idén az OKISZ kölcsönös támogatási alapjába más gyenge felkészültségű ipari szövetkezetek megsegítésére legalább négymillió forintot adjanak be. A tegnapi ünnepségen félmillió forint nyereséget osztottak szét a dolgozók között. Csuti J. Siklósi Építőipari Szövetkezet A két év előtti „hűtlenség" — teljes kőműves brigád hagyta őket faképnél — váratlanul érte a Siklósi Építőipari Szövetkezetét. Gondjaikat fokozta, hogy a 25 OTP-értékesítésű lakást Siklóson nem tudták átadni 1982-ben, mert műanyag- padlót és szőnyeget, Stollogén festéket és radiátorokat nem tudtak szerezni. Az építési-szerelési tevékenységük az elmúlt évben a tavaly előttinek 4—5 százalékkal alatta maradt, mégis eredményes évet zártak. A Siklósi Építőipari Szövetkezet tegnap délután a siklósi várban tartotta az 1982. évi mérlegzáró közgyűlését. Magyar Mihály elnök ismertette eredményeiket. Az összes termelési értéküket több mint 2 millióval növelték, az építőipari termelésük elmaradását kárpótolta az ipari tevékenységük. A TDZÉP-nek és a Titánnak kétszárnyas garázskapukat és egyszárnyas vasajtókat gyártanak. Átadtak 5 családi házat, ezen túl nagyobb munkát nem fejeztek be, viszont minden eddigit felülmúló lendülettel vettek részt felújításokban. Az egy főre jutó termelési érték 4,9 százalékkal emelkedett, árbevételük meghaladta a 32 millió forintot, örvendetes, hogy a kisszövetkezet — átlagosan 130 dolgozót tömörít — a korábbi évek rossz emlékét feledtetve a tanulóképzésben is előrelépett. 1981-ben egy lakatos tanulójuk volt, tavaly szeptemberben már több szakmában összesen 15. Ez is a jövőt jelenti számukra. Idei feladataik sorában szerepel 25 siklósi lakás átadása, mellettük további 20 megkezdése, a harkányi tsz-üdülő szociális épülete, Nagyharsányban 2 pedagóguslakás, Kisharsányban 2 családi ház, Harkányban 7 lakásos sorház átadása és tető alá hozzák a harkányi 112 lakrészes Szauna társasüdülőt. A felügyelő bizottság, a szövetkezeti bizottság jelentését, az alapszabály módosítását, az OKISZ, valamint a megyei tanács és a KISZÖV ajánlását is elfogadta a tagság, mint az elnöki beszámolót. Mayer György, az MSZMP Siklós járási-városi Bizottságának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szövetkezetre mind nagyobb feladat vár a lakásépítkezések és a felújítások terén. A mérlegzáró közgyűlésen tízen kaptak törzsgórdajel- vényt, míg Kiváló Dolgozó kitüntetésben Horváth Zoltán, Perzsa Ferenc, Spiegel Árpáa- né és Balogh Antal részesült. A tagság egy heti munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kapott. M. L. ■ ... . - - . Virágba borultak a mandulafák Pécsett, a Barbakán-kertben. Fotó: Cseri László Nem zártak az el nem kötelezettek Pénteken az esti órákra halasztották a záróülést az el nem kötelezett országok VII. csúcs- konferenciáján, mivel az eredetileg tervezett délutáni időpontig nem jött létre megegyezés a tervezett dokumentumok végleges szövegében. A dokumentum politikai részében elsősorban az Irak és Irán közötti konfliktus kérdése, illetve a következő csúcskonferencia helyének kijelölése maradt vitatott kérdés, a gazdasági részben ugyancsak voltak még megoldatlan problémák. A politikai nyilatkozat tervezete, mint azt a konferencia szóvivője közölte, tartalmaz utalásokat az Egyesült Államok felelősségére több nemzetközi konfliktus, így a közel-keleti válság és Dél-Afrika helyzetének elemzése során.
