Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-11 / 69. szám

1983. március 11., péntek Dunantuli Tlanlo 3 A nyelvet beszélni kell (IL rész) A beszédközpontú oktatás A szövegtanuItatás hamis látszatkeltés idegen nyelvként tanítanák. Három hetet töltenek itt, ez­alatt tanítanak általános 4sko- lábon, gimnáziumban és felső- oktatási intézményben is. Ez egyúttal nemzetközi kapcsola­taink szélesítését is jelentené. Mindez a beszélni tudást szol­gálja, s Hogy ez mennyire fon­tos, mennyire befolyásolja gazdasági életünket is, arról majd legközelebb. orozatunk első részében az új, egységes, egyetemi szin­tű angol nyelvoktatásról beszélt dr. Bognár József, a JPTE Angol Tanszékének vezetője. Utaltunk arra, hogy Pécsett az angol egyetemi szakká válása mellett e sorozat in­dításának másik oka, hogy nyáron itt rendeznek konferenciát „Beszédközpontú angol nyelvoktatás” címmel. Mit takar a „be­szédközpontúság” fogalma? E témával folytatjuk a korábban elkezdett interjút. Dücső Csilla (Folyt, köv.) — Mindenekelőtt „szögezzük le", hogy a nyelvet beszélni kell. S a szakembereknek a szakmájukat is beszélniük kell idegen nyelven. És itt lép be igazán az angol fontossága, hiszen a nemzetközi kooperá­ció, az üzletkötés nyelve az ese­tek 80—90 százalékában ma már angol, messze megelőzve más nyelveket. Ha tehát alap­vető, hogy a nyelvet beszélni kell, azt úgy is kell oktatnunk, hogy tanítványaink valóban meg tudjanak felelni ennek a követelménynek. Ebben rejlik a beszédközpontú oktatás lénye­ge. — Sokszor hallani ilyenléle megjegyzést: beszélni ugyan nem beszélek ezen a nyelven, de olvasni-írni tudok. — El kell oszlatnunk egy tév­hitet. Az még hihető, hogy va­laki olvasni tud egy idegen nyelven, de az, aki beszélni nem tud, írni sem tud. Nem a szavak helyesírására gondolok itt természetesen, hanem a kö­vetkezőre: aki valamit le akar írni, annak azt meg kell tudnia fogalmazni. Gondolatait írás­ban is csak az tudja idegen nyelven szabatosan, érthetően megfogalmazni, aki azon a nyelven gondolkodni is képes. A nyugati szaklapok igen szívesen fogadnak angol nyel­ven küldött szakcikkeket, s bi­zony gyakran előfordul, hogy visszaküldik a kéziratot ózzál a „mellékesnek" tűnő megjegy­zéssel, hogy a szerző egy an­gol anyanyelvű kollégával né­zesse át a cikkét. Leírni ugyan leírt valamit, de nyilván az an­golok nem így mondanák — tehát az illető nem tud ango­lul beszélni, következésképp ír­ni se. Ezért igen fontos a be­szédközpontú nyelvoktatás. — Aminek nyilvánvalóan le­egyszerűsítve az q lényege, hogy beszélni tanítsunk meg idegen nyelven. — Igen. Sokon azt hiszik, hogy ez a most már annyit em­legetett beszédközpontúság mindössze egy divatáramlat — s ebben mélységesen téved­nek. Ez az egyetlen lehetséges módja a nyelvtanulásnak — már persze, ha valódi ered­ményt okarunk elérni. Ez a le­hető legmesszebb áll a beta­nult szöveg fölmondásától. Azok a tanárok, akik szöveg- tanultatással akarnak látszatot kelteni, hamis álmokat kerget­nek. A beszéd az, amikor vala­ki az idegen nyelvet spontán helyzetben megfelelően hasz­nálja úgy, ahogy ezt az éppen adott szituáció megköveteli. Az beszél jól, aki a szinonimák közül jól válogot, aki monda­nivalóját úqy közli, ahogy ezt egy angol, német vagy orosz teszi. Az élőbeszédben a spon­tán nyelvhasználat a döntő, tehát az a szint az ideális, ami­kor már nem ozon gondolko­dunk, hogy hogyan is mond­junk valamit, hanem hogy mit mondunk. Tehát az adott nyel­ven gondolkodni kell tudnunk. A beszédközpontú oktatás lé­nyege e cél megvalósítása. — Úgy tudom, az angol tan­széket ez nem éri váratlanul, hisz korábban is így oktattak. — Igen. S az ezt segítő jegy­zeteink is már jó néhány éve elkészültek. Az egyetemi prog­ramban nekünk nem az elejé­től kell kezdeni, csupán továbbfejleszteni kell ezt a módszert. Az új tantárgyak is a beszédközpontúságot szolgál­ják: o múltkor már emlegetett „Drama" a spontán beszéd­helyzetekre épít, a történelem és kultúra pedig a nyelv hát­terét vizsgálja meg. Ez a célja a hallgatók külföldi részképzé­sének is, amelynek előkészítése most van folyamatban. Egyéb­ként ennek a részképzésnek van egy másik oldala is. Erről is most folynak a tárgyalások; ez tulajdonképpen nem más, mint a külföldi részképzés meg- toldása úgy, hogy mi is fogad­nánk olyan angol anyanyelvű, végzős hallgatókat, akik Ma­gyarországon — Pécsett — folytatnák iskolai tanítási gya­korlatukat. Űk itt az angolt A nemzetiségek közművelődésének új központja Az Állami Gorkij Könyvtárat a közelmúltban bízták meg az­zal, hogy a nemzetiségi alap- könyvtárak hálózatának koordi­nációs központjaként tevékeny­kedjék. Munkájához tartozik a vi­lágirodalom, az irodalomtudo­mány, a zene és a nemzetiségi kérdések szakirodaimának gyűjté­se, feltárása, oktatási és kuta­tási célú hasznosítása. Ezt a fel­adatát több mint 250 ezer doku­mentumból álló gyűjteményével, szolgáltatásaival, kiadványaival, zenetárával, a kutatást segítő koordinációs, módszertani és do­kumentációs tevékenységével tel­jesíti. Az intézmény feladatát leg­jobban szolgáló módszerek kuta­tása és kifejlesztése után az Ál­lami Gorkij Könyvtár ma már a nemzetiségi mintakönyvtárak mo­delljeként működik, hasonlóan a más országokban is tevékenykedő ilyen intézményekhez. Erősödött kapcsolata a nemzetiségi szövet­ségekkel, szakmai tanácsokkal támogatják e szervezetek közmű­velődési munkáját. A könyvtár munkatársai a jövőben állandó módszertani segítséget adnak a nemzetiségi olvasótáboroknak, összehasonlítási alapul magyar olvasótáborok munkáját is meg­ismerték. Az új szervezeti formánál azt az alapvető nehézséget vették fi­gyelembe, hogy a nemzetiségi lakosság szórványosan él Magyar- országon. Emiatt gyakorlatilag lehetetlen egy-egy kisközség né­hány száz nemzetiségi lakosát megfelelő mennyiségű és válasz­tékú könyvvel ellátni. A körülmé­nyekhez igazodva a legjobb módszernek a báziskönyvtárak há­lózatának kiépítése bizonyult. Amikor az Állami Gorkij Könyv­tár a nemzetiségi könyvtárak központja lett, statisztikai felmé­rést készítettek a már meglévő hálózatról. Eszerint a különböző nemzetiségi alapkönyvtárak kö­zül a délszlávok 80, a németek 208, a románok 16 és a szlová­kok 111 település ellátásáról gondoskodtak. E hálózat fenn­tartását, fejlesztését, a nemze­tiségek kultúrájának ápolását ezentúl tudományosan szervezett módon, az Állami Gorkij Könyv­tár szakapparátusa hangolja össze. Kocsijavító bázis épül Pécsbánya-rendezőn A pécsi vasúti csomópont kocsijavítói jelenleg még a szabad ég alatt dolgoznak Lakásgazdálkodástól az üzemi konyháig Vasutas szociálpolitikai tervek —-----------------------. *------------------------------------------­E l égedettek lehetnek a pécsi vasúti csomópont kocsi­javítói: még ebben a tervidőszakban felépül a mű­helybázisuk. Új üzemi konyha építése kezdődik a pé­csi főpályaudvar közvetlen közelében — s ez a hír szinte min­den baranyai vasutast érint, sőt a vasutas nyugdíjasokat is. A pécsi Vasútigazgatóság idei évre vonatkozó szociálpolitikai tervében ez a két új létesítmény kiemelkedő jelentőségű. Mindkettő sokat javít a baranyai vasutasok élet- és munkakö­rülményein. Ha azonban valamiféle fontossági sorrendet pró­bálunk felállítani, egyértelmű, hogy 1983-ban is a lakásgaz­dálkodás meglehetősen összetett problémaköre kerül az első helyre.-------------------------------------—------------- V ■" A lakáskérdés legégetőbb gondként Pécsett jelentkezik, többek között azért is, mert a vasutas bérházak elöregedtek, ugyanakkor itt van az igazga­tóság központja, így a lakás­igények elbírálásánál nemcsak a szociális helyzet, hanem a munkaerő-gazdálkodás szem­pontjait is figyelembe kell ven­ni. A lakásgazdálkodás terén évek óta az a gyakorlat, hogy a gondokat elsősorban lépcsőze­tes lakáscserékkel oldják meg. Ez egyaránt vonatkozik a taná. esi, a vállalati bér- és a szerve­zett akcióban vásárolt laká­sokra. Például: a Mártírok úti bérházak közül egy-egy tömb lakásait 1—1,5 szobás kis laká­sokká alakították át a felújítás során, s most kerül sor egy újabb tömb hasonló átalakítá­sára. A Pécsbánya-rendező pálya­udvarhoz tartozó lakótelepüket az épületek leromlott állapota miatt még ebben az évben tel­jesen felszámolják. A Pécs vá­rosi Tanáccsal történt megálla­podás alapján 30 vállalati bér­lakás megvásárlására nyílt le­hetősége a vasútigazgatóság- nak. Ezekkel pótolják a Pécs­bánya-rendezőn felszámolt la­kásokat. Pécsett idén 26 szövetkezeti lakás építése kezdődik el Kert­városban, jelentős mértékű MÁV építési kapacitás felhasz­nálásával. A szövetkezeti laká­sok vevői kamatmentes kölcsönt kaptak támogatásként, sőt la­kásonként további 40—40 000 forint közműköltséget is magárg vállalt az igazgatóság. Szentlő- rincen tavaly 17 szövetkezeti la­kás vevókijelölési jogát vásá­rolták meg, s e lakások átadá­sa mór meg is történt. Baranya megyében dolgozó vasutasok részére tavaly közel 6 millió forint vállalati kamat­mentes kölcsönt adtak. A pénz­ügyi lehetőségek korlátozott vol­ta miatt azonban valamennyi saját erőből történő lakásépí­tési, illetve -vásárlási kölcsön­igényt nem lehetett kielégíteni. Az idei évben igyekeznek a le­hetőségeket még jobban kon­centrálni, hogy minél több dol­gozó sajáterős lakásépítését támogathassák. Úgy tűnik, hogy a jövőben nem a szövetkezeti lakások építése lesz a legked­vezőbb forma, hanem a csalá­di házaké. Mólom határában építési telkeket alakít ki a váro­si tanács. Ezekre is vevő a va­sútigazgatóság. Azt tervezik, hogy itt is jelentős részt váljál a csomópont építési részlege a kivitelezésben, a főbb szakmun­kák elvégzésében, a többi mun­kát pedig a lakó saját erőből fejezi be. Az 1981-ben átadott főpálya­udvari szociális létesítményköz­ponttal a pécsi vasúti csomó­pont sok korábbi gondja meg­oldódott, kivéve az üzemi ét­keztetést. 1100 főt kellene el­látni, de a hatvanas években épült üzemi konyha kapacitá­sa csak 600 adag. Sőt az utób­bi években már annyi sem, mert a konyha állaga annyira le­romlott, hogy a KÖJÁL csak napi 450 adag kapacitást en­gedélyezett. A Mecsekvjdéki Vendéglátó Vállalat elvállalta 600 vasutas étkeztetését, de ez csak ideiglenes megoldás, hi­szen nekik még a nyugdíjas dolgozókról is gondoskodni kell. Az új, 2000 adagos üzemi kony­ha építését idén kezdik el a főpályaudvari szociális központ mellett. A 43 millió forintos be­ruházás várhatóan az 1985-ös vasutasnapra készül el. Idén Pécsbánya-rendezőn kor­szerűen gépesített kocsijavító­bázis építése kezdődik el. A kocsijavítók rendkívül mostoha körülmények között, télen—nyá­ron szabad ég alatt dolgoznak. Az új javítóbázishoz öltöző, mosdó, étkező 'is épül. Ugyan­csak idén kezdik el a pécsbá- nya-rendezői szociális épület fel­újítását is. S végül, bár nem szociális létesítmény, bizonyára örömmel fogadja a hírt minden pécsi vasutas: idén végre (va­lószínűleg) befejeződik a Vára- di Antal utcai vasutas kultúr­otthon teljes átépítése, felújí­tása. D. I. Országos központi ünnepség színhelye lesz Pécs A FIN baranyai programja A forradalmi ifjúsági napok országos, központi ünnepségé­nek ebben az évben Pécs lesz a színhelye. A FIN néhány ren­dezvényére már március 15-e előtt sor került, illetve kerül, így 5-én megtartották a cser­tetői emléktúrát, március 12-én nyílik a pécsi Ifjúsági Házban a szegedi fiatal művészek ki­állítása, amely április 5-ig te­kinthető meg. Ez a bemutatko­zás egyébként viszonzása a Pé­csi Fiatal Művészek Klubja őszi szegedi útjának. 13-án mutat­ják be a „Sztárcsinálók” című első magyar rock-operát a sportcsarnokban. Mint minden évben, most is két koszorúzás lesz március 15- én Pécsett: délelőtt 10 órakor a Kossuth-szobornál, majd dél­után 16 órakor kerül sor a megemlékezésre a Petőfi-szo- bornál. Ezenkívül természetesen megyeszerte koszorúzással adóznak 1848 emlékének. A következő nagyobb jelen­tőségű esemény színhelye Komló lesz, a Kun Béla Gim­názium, ahol már hagyomány- szérűén rendezik meg a Kun Béla-napokat. Ennek időpont­ja március 18-a, csakúgy, mint a diákok megyei politikai ve­télkedőjének, amit a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium­ban rendeznek. Ezután vers­mondóverseny, kitüntetési ün­nepségek, sporfkupák, koncer­tek követik egymást a megye különböző pontjain és más-más napokon. Március 19-én, 20-án, 21-én rendkívüli nyitvatartással ismét várja a FIN résztvevőit a Diák­centrum a pécsi Ifjúsági Ház előtt. Á március 20-i, várha­tóan igen nagy érdeklődésre számot tartó esemény a moto­crossverseny lesz, melynek he­lye Vasas, Csertető, kezdési időpontja déli 12 óra. Március 21-én kerül sor, ugyancsak ha- gyományszerűen, T4 órakor a sásdi direktóriumi emléktábla koszorúzására. Az országos központi ünnepséget is ezen a napon rendezik. 17.30-kor kez­dődik a fáklyás felvonulás, majd ezt követi a pécsi, Köz­társaság téri koszorúzás, ahon­nan a résztvevők a sportcsar­nokba vonulnak. Itt kezdődik 20 órakor az ünnepi nagygyű­lés. Március 26-án rendezik Szi- getvárott a „Nekem szülőha­zám” elnevezésű honvédelmi játék városi-járási döntőjét. Természetesen, csakúgy, mint március 15-e után, most is sok kisebb esemény színhelye lesz Baranya. A következő nagyobb szabású rendezvényre április 2-án kerül sor: reggel 9 óra­kor kezdődik Harkányban az ifjúsági nap. Április 4-én — szintén már hagyománysze- rűen — csillagtúrát szerveznek a pécsi felszabadulási emlék­műhöz, ahová az Irányi Dániel térről, az Ifjúsáqi Háztól és a Steinmetz térről indulnak a résztvevők. Április 7-én és 8-án kerül sor a „Ki minek meste­re?" mezőqazdasági gépsze­relők vetélkedőjének területi döntőjére. Az említett eseményeken kí­vül három rendezvénysorozat is lesz, amelyek március közepé­től április elejéig tartanak. Az egyik a már említett szegedi művészek bemutatkozása, a másik a „Beszélgetések a tör­ténelemről” című sorozat, s vé­gül ez idő alatt tartják a FIN- filmnapokat is. D. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents