Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-09 / 67. szám
1983. március 9., szerda Dunántúli naplö 3 Előnyben a családi házak Építési lehetőségek a gyorsan fejlődő községekben Készülnek a rendezési tervek Mozsgón, a falu szélén, az Árpád utcában már szinte minden szabad házhelyet beépítettek, s az üresek előtt is ott az építőanyag. Fotók: Läufer László Egy sor baranyai község új arculata formálódik napjainkban. Részint a tervezőasztalon, részint a már szemmel látható valóságban. Készülnek az új rendezési tervek, folynak a magánerős lakásépítkezéshez szükséges területelőkészítések. Megnőtt, különösen a szerepkörrel rendelkező községekben az építési telek iránti igény. Három járás egy-egy nagyközségében arra kerestünk választ, hogy a magánerős építés fellendítése érdekében hozott rendelkezések, anyagi támogatások, s a helyi erőfeszítések milyen új lehetőségeket adnak az otthonteremtőknek? Mágocs ébredezik Hosszú évekig tartó álomból ébred Mágocs. Sokáig alig egy-két új ház épült itt évente, erősen éreztette hatását a közeli Dombóvár és Komló vonzása, Sziveri Mátyásné, a nagyközségi tanács elnöke az 1960- ban elkészült rendezési tervet csak „álomtervnek” titulálja. Valóban irreális elképzeléseket tartalmazott, a fejlesztéshez szükséges pénz, no és nem utolsósorban az építési igények, lehetőségek híján. Egészen más képet mutat azonban az új, tavaly elkészült rendezési terv. Egy új lakótelep képe bontakozik ki a rajzon. S már a valóságban is, hét új családi ház felépülésével! Az igények mindig is inkább a családi ház építése felé hajlottak, de a korábbi hitelfeltételek nem kedveztek ennek. Ez év elejétől azonban a megváltozott rendeletek következtében azok is családi házakat akarnak építeni, akik korábban beérték volna a sorházas lakásokkal. így tehát az új lakótelepen is több helyütt eltekintenek a tervezett telepszerű, többszintes beépítési módtól. A telepen 92 lakás megépítésére van lehetőség, de déli irányban is terjeszkedni tud a nagyközség. A Széchenyi utca eddig beépítetlen oldalán 33 családi házhoz tudnak telket biztosítani. Az említett területeken már ott van a víz és elektromos csatlakozási lehetőség, illetve a sorházaknál ott lesz, mire a beépítésre sor kerül. Mágocson évszázadok óta az volt a szokás, hogy több generáció élt egy fedél alatt. Az utóbbi 6—8 évben indult meg a szétválási folyamat, a fiatalok házat építenek, vagy ott vásárolnak a községben. Az építési területen már nem múlik a saját otthon. Sellye divatba jött * Az Ormánság életében Sely- lye mindig is meghatározó szerepet játszott. Drávakeresztúr- tól Potonyig, illetve Sumonytól Vajszlóig terjed a vonzáskörzete. S e vonzás egyik bizonyítéka, hogy egyre több a környező községekből bevándorló. Az építési szándékkal igyekeznek lépést tartani a nagyközség vezetői, a jelek szerint sikerrel. Annál is inkább, mert a január elseje óta életbe lépett új építési és hitelfeltételek szerencsésen találkoztak az igényekkel. Az emberek ugyanis elsősorban egyedi családi házas építkezést akarnak. Éppen ezért a korábbi, korszerű, csoportos beépítési módot tartalmazó tervet módosíttatni kellett. Az új tervek őszre elkészülnek, akkor megkezdődhet a területek értékesítése. Ami már konkrét, hogy észak- nyugati irányban terjeszkedhet a nagyközség, a Dózsa György út és a Kossuth Lajos utca által határolt területen. Itt két sávban, 16+18 családi házas telket alakítanak ki. A 800 négyzetméteres telkeken melléképületek is emelhetők, így semmi akadálya a háztáji állatta rtásnak. Egy másik területen, az Ormánság utcában 12 családi ház építésére alkalmas területet jelöltek ki. Valamennyi telekhez megoldott, illetve a közeljövőben megoldható a közműcsatlakozás. Mindezeken felül a terv tartalmazza 25 lakás családi ház formájában. Ezeket a termelőszövetkezet építi saját dolgozói részére. Hozsgó: jovore Az a kilenc kilométer Szigetvártól, a jó közlekedési lehetőség eleve meghatározza Mozs- gó szerepét az új lakások építésében. Van még egy másik ok, nevezetesen az, hogy itt emberemlékezet óta nem volt szokás, hogy az új házasok együtt lakjanak a szülőkkel. Az elmúlt pár év során ugrásszerűen megnövekedett építési telekigény azonban még azokat is meglepte, akik igyekeztek reálisan számolni a község fejlődésével. Úgy tűnik, hogy mégiscsak sikerül a lépéstartás a megnövekedett igényekkel. Két ütemben folyik a telekkialakítás. Az első ütemben új utca épül a korábban tervezett kettő között. Március végére várják a tanácson a Földhivataltól a telek- megosztást, ezután megkezdődhet az értékesítés. A víz- és villanycsatlakozás az idén elkészül, ezután, de különösen a jövő évben teljes gőzzel megindulhat az építkezés. Annál is inkább, mert az említett telkek közül tizenkettőnek már megvan a gazdája. A második ütem a későbbi évekre is olyan területelőkészítéssel számol, hogy nem kell elutasítani a telekigénylőket. Kurucz Gy. felépítését korszerű csoportos Sellyén, az Ormánság utca egyik oldalát már beépítették korszerű családi házakkal, míg a másik oldalon a napokban fognak csatornát építeni, hogy megkezdődhessen egy szalagház építése. Határidő A határidő, ugye, az az időpont, amire valamit el kell végezni. A határidő általában az állampolgárok — például megrendelők — és különböző szervek, személyek — például szolgáltatók — egymás közti ügyesbajos dolgait is szabályozza. Legalábbis elvileg, mert a gyakorlatban többnyire csak az ügyfelet kötelezik, a vállalatokat, szolgáltatókat nem. A megrendelőlapokon, számlákon, jegyzékeken kemény szavak intenek engem, mi történik, ha nem tartom be a határidőt. És csakugyan: a könyvtárban éppenúgy megfizetem a késedelmi díjat, mintha az adóval kerülök hátralékba. Ha azonban a vállalat késik, kiderül, hogy ő semmivel sem tartozik nekem. Beadom például a Patyolatba a szőnyegemet december 9-én tisztíttatni. Vállalási határidő: dec. 21. Megyek érte 21-én, nincs kész. Nézzek be egy hét múlva. Benézek, nincs kész. „Akkor miért vállalják el?” „Mi nem tehetünk róla, nekünk megvan mondva1, mikorra vállalhatunk, aztán, amikor elkészül, kiadjuk. Tessék érdeklődni egy hét múlva.” Érdeklődöm: nincs kész. Újabb egy hét múlva végre elhozhatom. (Érdekes, az átvétel napját nem kell ráírni a cédulára.) Természetesen ugyanannyit fizetek, mintha a szerződésben vállalt időpontra készült volna el. És természetesen? — a késedelem miatt egyetlen elnézést kérő szó nem illeti meg az ügyfelet. Csöpög a vízcsap. December 17-én bejelentem az ÉLISz-nek. Huszadikárai ígéri. Időpont-egyeztetés napra, órára, családi program átszervezése, lessük az ajtót. A szerelő nem jön. Sem azon a héten, sem a következőn. De jön január 4-én. Udvarias, szakszerű, gyors. Annyira örülünk, hogy a számlát már csak a szerelő távozása után nézzük meg: háromnegyed óra díja helyett két órát fizettünk. -De azzal vigasztaljuk magunkat, mi ez a két óra áhhoz a két héthez képest? Műpadlót kellene felragasztani az előszobába. B. J. mester hirdeti magát, telefonálok, sok munkája van, de pénteken megígéri hétfőre. Időpont-egyeztetés, programátszervezés stb. A mester nem jön. Sem akkor, sem azóta. Ennek most három hete. Tudja a nevem, lakcímem, foglalkozásom, munkahelyen, telefonszámom. De értesítésre, hogy mikor, hogy miért nem, hogy majd máskor, hogy egyáltalán nem —■ erre nem futja egy telefon. T. Szolgáltató (kis- és nagy-) Vállalkozók! „Határidő”: Értelmező Kéziszótár, 524. oldal. Másolják már át a Szolgáltatások Kéziszótárába! Netán a Határidőnaplóba — ha van ilyen kéznél. G. T. Van-e esélye? Mielőtt döntőnk a pályaválasztásról A címben feltett kérdés: Van-e esélye? — szülők és pályát választó fiatalok legaktuálisabb gondját fejezi ki. Sokan latolgatják aggódva, hogy akkor nagyobb-e a felvétel esélye, ha a felvételre jelentkezők nyomtatványon első helyen, mondjuk egy szakközépiskolát és a másodikon gimnáziumot jelölnek meg. Vagy jobb lenne megfordítva? Vajon nagyobb-e az esély akkor, ha középiskola alá szakmunkásképzőt írunk? De ezek közül is melyiket? Hová jelentkeznek többen? Hová kevesebben? Az 1982/83-as tanévben megyénkben 926-an jelentkeztek március 20-ig gimnáziumba felvettek 1007-et. (A szakközépiskolákból elutasítottak közül is sokan a gimnáziumok valamelyikében találtak helyet). A szakközépiskolákba 1632 diák kérte felvételét, ám csak 1378- an juthattak be. Máris nyilvánvaló: a szakközépiskolákkal összevetve, gimnáziumokban nagyobb a továbbtanulás esélye. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a jelentkezést csupán a területileg illetékes gimnázium fogadja el. A legkülönfélébb szakmunkásképző intézetekbe 2639 jelentkezési lap érkezett tavaly március 20-ig, mégis végül 3101 tanulót vettek fel. Ami csak úgy lehetséges, hogy a gimnáziumokba és szakközépiskolákba jelentkezett gyerekek közül nem kevesen végül egyik-másik szakmunkásképző intézetben kötöttek ki . .. Egészségügyi szakiskolában 101-en szerettek volna továbbtanulni, ez 73-uknak sikerült. A Gép. és Gyorsíró Iskolában a felvételi keretszám 34 fő (egy osztályuk volt és 49-en jelentkeztek). Az elkövetkezendő tanévben ismét két osztály indul. Legnagyobb túljelentkezés a ruházati eladó szakmánál' mutatkozott: 70-nel jelentkeztek többen, mint ahányat a szakma igényelt. Következett a fodrász (+45), majd a többi sorban: bútorasztalos (44 fő), kul- túrcikkeladó (+40), szakács (+40), cukrász (+32), nőiruha- készítő (+30), bőrdíszműves (+30), szobafestő és mázoló (+ 25 fő), felszolgáló (+24), vegyesbolti eladó (+21) hús- feldolgozó (+19), dízel-moz- donyszerelő (+12), majd még néhány szakma, melyre néhány, de legalább egy túljelentkezés jutott fehérneműkészítő, épület, burkoló, növénytermesztő gépész, dísznövénykertész. Az érettségihez kötött szakmák közül legtöbben kozmetikusnak és fogművesnek jelentkeztek, sákan szerettek volna rádió- és tv-műszerészek, fényképészek, orvosi műszerészek, háztartási gépszerelők elektronikai műszerészek lenni. Nyilvánvaló, hogy gyenge tanulmányi eredménnyel nincs értelme mindkét helyen túljelent- kezett szakmát megjelölni. Reá. lisabb esélyeket az úgynevezett aluljelentkezett szakmák kínálnak. Az elmúlt évi adatok szerint géplakatosnak felvehetők szá. mánál (112-vel) kevesebben jelentkeztek. A többi: bőrruhakészítő (—8), könnyűszerkezetlakatos (—9) vájár (—14), vendéglátóipari eladó (—20), erősáramú berendezés szerelő (—24), mezőgazdasági gépszerelő (—24), autószerelő (—41), épületvillamossági szerelő (—44), villamoshálózat-szerelő (—49), kőműves (—47), cipőfelsőrész-készítő, cipőgyártó (—69), kesztyűs (—69), esztergályos (—97). A sor hosszú, ezért számok nélkül, ám a felvétel esélyének sorrendjében ismerkedjünk tovább a szakmákkal: fonalgyártó, szövő, hegesztő, állattenyésztő,' élelmi* szertortósító, férfiruha-készítő, vasbetonszerelő, marós, élelmiszereladó, baromfihús-feldolgozó, telefonhálózat-szerelő, kovács, textiltisztító, szerszámkészítő, vasúti járműszerelő, tímár, ács-állványozó, sörgyártó, szőlő- és gyümölcstermesztő, zöld. ségtermesztő, gépszerelő, nagyvasúti járműszerelő, háztartási felszerelések eladója, kőfaragó. A felvehetők számánál kevesebben jelentkeztek az érettségihez kötött szakmák közül a következőkre: autóvillamossági szerelő (—19), és valamennyi nyomdaipari pálya: nyomdai montőr, magasnyomó gépmester, síknyomó gépmester, nyomdai fényképész, retusőr, szedő. Beszéljünk azonban azokról a fiatalokról is, kiknél nem a gyenge tanulmányi eredmény vagy érdektelenség, hanem sajnos valamilyen egészségi károsodás akadályozza meg a szabad pályaválasztást. A legtöbb iskolában megtalálható Az egészségileg károsodott fiatalok pályaválasztása című kiadvány, amely részletes felvilágosítást ad a lehetőségekről. A betegségeket típusokba sorolva felvilágosít a kiírt, illetve a javasolt szakmáktól. Áttanuímó. nyozásuk során kiderül, hogy az utóbbiak száma sem csekély. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők számára a lányok pályaválasztása külön gondot jelent. Kizárólag a lányok számára ugyanis a fiúkénál kevesebb szakma javasolható, összesen 14, ám 25 ma már azoknak a szakmáknak és pályáknak a száma, amelyekre nemcsak fiúk, hanem lányok is jelentkezhetnek. Ezekről ugyan, csak az iskolák osztályfőnökei, illetve pályaválasztási felelősei nyújtanak felvilágosítást A választható pályák elnevezéseinek ismerete azonban kevés a sikeres pályaválasztáshoz, még akkor is, ha tudják, hogy közülük melyeknél nagyobb a felvétel esélye. Egy-egy pálya: életpálya a pályaválasztással a fiatal: jövőjét is tervezi. Ismeri-e az adott szakma, hi. vatás követelményeit? Tudja-e, mit is kell majd csinálnia a gyakorlat során? Milyen eszközöket használ majd és milyen feltételek mellett? Milyen ismereteket kell elsajátítania a szakképzés során? E kérdésekre a végzős diákok közül senki sem tud válaszolni. Honnan is ismerhetné a számtalan szakma speciális követelményeit, hiszen tanulmányai során legfeljebb néhány gyárba, üzembe, műhelybe juthatott el a szokásos üzemlátogatások keretében. Szülei nagyobb tapasztalattal rendelkez. ne'k. ám minden szakmát ők sem ismerhetnék. Vonatozik ez a pedagógusokra is. Éppen ezért nélkülözhetetlenek azok a kiadványok, melyek viszonylag részletes pályaismertetést is tartalmaznak. Ilyen a Mi lehet? Mi legyen? című könyv, amely a tanuló testi fejlettségével, képességeivel, egéfz személyiségével szembesíti bármely szakma követelményeit. T udjuk, hogy az iskola elvégzése után az elhelyezkedés gondja következik. Milyenek az elhelyezkedés lehetőségei? Egy távoli városban való állásvállalás egzisztenciális problémákat, pél. dóul lakásgondot, is felvet majd. Nézzünk körül a környéken: lakóhelyünk közelében is szükség van-e a választott szakmára? Ugyanígy számot kell vetni közelebbről a kollégiumi elhelyezés feltételeivel. Hiszen egy 14 éves fiatal mégis gyerek. Nem köny- nyű számára az életformaváltás. Tegyünk meg mindent, hogy minél kevesebb csalódással, konfliktussal sikerüljön ez neki! Miksa Lajos 888888' J8y á s jjfl a vA ííTTa £y '*ccöf^c*T ^Jt fjg » j J8888888888t oooooty *”£ *~rT ^jÍJrJcy Jt-3T *_ /_ JSJ888I *__ k ^ggglA, / i *?IXJl.hR ilXa. & 8 t jL "~é,