Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-08 / 66. szám
1983. március 8., kedd Dunántúlt napló 5 Szénbányász szocialista brigádvezetők tanácskozása Gazdaságilag jó évet zárt a Mecseki Szénbányák, a tervezett 3 millió tonna szenet 38 720 tonnával a brikett termelést 25 000 tonnával megtoldottól«. Ebben nagy szerepet játszottak a szocialista brigádok. Ezt Gálfi István vezérigazgató, helyettes így foglalta össze tegnap délután a József Attila Művelődési Házban a brigádvezető küldöttek vállalati tanácskozásán tartott értékelő beszédében: ,,A szocialista brigádok tevékenysége meggyőző volt, ma és holnap is meghatározó lesz a Mecseki Szénbányáknál.” A tegnapi tanácskozáson Gálfi István értékelte az 1982. évi szocialista brigádmozgalmat és munkaversenyt, tett javaslatot a vállalati munkaverseny értékelési és díjazási rendszerének elfogadására. CB-rádiós segélyhívó rendszer Pécsett Tálosi Zoltán, a T7-es magántaxi-társulás tagja a Kossuth téri bázison. Fotó: Proksza László Megkezdték a facsemeték árusítását A Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolájának Bolgár Néphadsereg úti lerakató tegnap reggel 7 órától kezdte meg a facsemeték árusítását. Minden korábbinál nagyobb készlettel várták a vásárlókat. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva gyümölcs- félékből 30, fenyőből 60, örökzöldből és cserjéből 30 fajtával nagyobb választékot kínálnak. A gyümölcsfélékből csak a kaj. szí hiányzik. A bortermelők is könnyen vásárolhatnak, hiszen mintegy 34-féle fehér, vörös, illetve csemege szőllővesszőből válogathatnak. 1200 készülék van Baranyában A Kossuth Lajos utcai virágüzletben A tavasz virágai A témához tizenegyen szóltak hozzá. Kecskés György (Pécs- Bónyaüzem) az utánpótlás gondjairól, a felgyorsult munkaerő mozgásról szólt. Németh Lajos (Szénelőkészítő üzem) említette: örültek az 5 napos munkahétnek viszont a rendszeres túlműszakok egyre nagyobb megterhelést jelentenek; az utazási költségék megemelkedése miatt félő. hogy csökkenni fog a szocialista brigádok országjáró kedve. Vass László, a vállalat KISZ Bizottságának titkára a kölcsönös haszonnal járó jobb együttműködést szorgalmazta a brigádok és a KISZ-szervezetek között. Balogh László (Vasas Bányaüzem), a kisgépek, a jó minőségű szerszámok hiánya miatt érzi megvalósíthatatlannak, hogy jobban lehessen gazdálkodni az élőmunkával; a fiatalok és az újonnan belépők beilleszkedésének elősegítését gátló tényezőkről számolt be. Szekeres István (Vasas- Bányaüzem) hiányolta: a sűrített levegős viták sokat segítenének de kevés van belőlük, a bá- nyászlakáshoz az élőtakarékosság inkább riasztja, mint sem vonzza a fiatalokat. Halta Imre (Zabák Bányaüzem) javasolta, hogy a munkaverseny kiírásnál és értékelésnél jobban vegyék figyelembe a munkahelyi sajá. tosságokat. Felszólalt Korompai Péter, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője és dr. Schwarcz József, az MSZMP Mecseki Szénbányák Bizottságának titkára. A küldött tanácskozás véleményezte a Kiváló Vállalat pályázatot és a felterjesztések alapján döntött, melyik 27 szó. cia'lista brigád nyerte eí a Vállalót kiváló brigádja címet. A legjobb dolgozók közül 14 kapott vezérigazgatói dicséretet, 22 pénzjutalmat. Megválasztot. tők a szocialista brigódvezetők VI. országos tanácskozására a küldötteket: Molnár Zoltán, Bischoff Antal és Papp István csapatvezető vájárok, brigádvezetők képviselik a mecseki szénmedence bányászait. Három évvel ezelőtt kezdődött a CB-rádiók hazai karrierje, s azóta egyre több járműbe szerelnek ilyen készülékeket. Kezdetben sokan csak legyintettek, s néhány ember hobbijának tekintették a dolgot, de azóta az élet legkülönbözőbb területein bebizonyosodott, hogy a CB rádiórendszerben rejlő lehetőségek ígéretesebbek, mint hogy csupán hobbiként kezeljük. Hogy csak néhány példát említsünk: az orvosi ellátásban, a mezőgazdaságban, a gépjárművezető-képzésiben már jelenleg is fontos a szerepe. Baranya megyében mintegy 400 magán és 800 vállalati készülék van; ezek a számok jól érzékeltetik, hogy e berendezések társadalmi hasznosításának még számtalan kiaknázási lehetősége kínálkozik. A Magyar Autóklub megyei szervezetének CB-s csoportja több klubgyűlésen felvetette, hogy a tagok szívesen segítenének közérdekű feladatok ellátásában. Ennek alapján született meg az ötlet, hogy egyelőre csak kísérleti jelleggel Pécsett CB segélyhívó rendszert hoznak létre. Mi a dolog lényege? Az, hogy a Pécs városi Rendőrkapitányság központi ügyeletén elhelyeztek egy készüléket, mely a nap mindért percében hívható. A CB-sék vállalták, hogy ezt a központot minden olyan eset. ben hívják, — például tűznél', balesetnél, rosszullétnél, rendbontásnál, — amikor gyors be. avatkozás szükségeltetik, illetve továbbítják a lakosság részéről érkezett ilyen jellegű bejelentéseket. A rendszer hallatlan nagy előnye, hogy adott esetben nem kell telefon után kutatni, segélyhívó 'készüléket keresni hanem csupán egy CB-st megállítani az úton, aki hívja az ügyeletet, így lerövidül az intézkedési idő. (A CB-sek az ilyen jellegű közlendőiket, mint a világon mindenütt, a 27 MHz sávban, a 9-es csatornán, az úgynevezett segélyhívó csatornán továbbítják.) Ha e rendszernek bebizonyosodik a társadalmi hasznossága, (s miért ne lenne így?) akkor bővítik: az autóklub tervezi, hogy a „sárga angyalait" is felszereli CB-vel. Igaz, éhhez egyelőre nincs pénzük... A ké. sőbbiekben pedig várhatóan az egész megyéiben kiterjesztik a CB segélyhívó szolgáltatást. A CB rádióknak tehát egy újabb hasznosítását kezdték el az elmúlt hét végétől Pécsett. Csak üdvözölni lehet ezt a vállalkozást, — hisz valamennyiünk érdekében történik. R N. Hétfőre virradó éjjel az erősödő széf közreműködésével néhány óra alatt levetette téli takaróját a Balaton, ismét hullámzik a magyar tenger. A jégveszte — ahogyan a halászok mondják — gyorsan zajiott le. A szél már nem tudott heves zajlást előidézni, könnyűszerrel söpörte össze a múlt hét végén már csak helyenként feltűnt, ösz- szetöredezett jégszigetéket és a déli parton helyenként jéghegyeket emelt. A jégvágök örömmel fogadták ezt a lehetőséget, Akár anyák napján, akár pe. degógusnapon, a nőnapon is természetesen erősen föllen- dült a vriágüzletek forgalma. hiszen a tavon csak rövid időre állt be a jég és nem volt idejük megtölteni a vermeket. A tavaszi szezonmunkát első. ként kezdő halászhajók és a vízügyi úszóegységek alapos téli karbantartás után készen állnak a kifutásra. Célszerű azon. ban megvárni amíg az úszó és rejtett jégszigetek is elolvadnak. Az idén — úgy számítják — ez hamar megtörténik, mert már melegszik és a pezsdülő életet jelezve zöldül a Balaton vize. megszaporodtak az utcai virágárusok is. Már a múlt héten kezdődött a nagy virágvásárlás, ami a hét végén, hétfőn ért a tetőpontjára, s valószínűleg még ma is hasonló lesz a helyzet. Milyen virágokat kínáltak a vásárlóknak nők napjára? Természetesen elsősorban a tavaszi virágok voltak a kelendőek, vágott és cserepes egyaránt. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat több virágot szállított az üzletekbe, mint az előző évben, egyedül a szegfűt kevesellték a vásárlók. Ugyanis a szegfűk többségét koszorúkészítéshez kellett szállítani. De ez nem okozott különösebb gondot, hiszen ilyen, kor márciusban mindenki inkább a tavaszi virágoknak örül. A Kertészeti Vállalat összesen 87 600 szál vágott virágot — természetesen a hozzávaló zölddel — és 19 000 darab cserepes virágot vitt az üzletekbe. A cserepesek között volt begónia, fokföldi ibolya, ciklámen és tulipán is; s nem kevés dobozos orchideát is láthattunk az üzletekben. A vágott virágok között a sztár a hóvirág- és ibolyacsokor, a sárga és piros tulipán, s a legkülönbözőbb színű fré- zia, a nárcisz és a gerbera volt. Az üzleteknek viszonylag kevés ibolyájuk volt, de ezen segítettek az utcai árusok, akik a Mecsekben gyűjtött hóvirág- és ibolyacsokrokon kívül szintén árultak tulipánt és a rendkívül kellemes illatú jácintról sem feledkeztek meg. így hát el le. hét mondani, hogy a nőnapi virágkínálat mindent egybevéve kielégítő volt. D. Cs. M. L. Fametszetek a Ságvári Galériában Á Baltikum világa Néhány óra alatt... Jég veszte a Balatonon Á beszédhibák javítása Pécsett A Balti-tenger vidékének távoli világa elevenedik meg Viktor Menysilkov képein mélyekből tegnap délután nyílt kiállítás a Ságvári Endre Művelődési Ház stúdiógalériájában. A kamarakiállítás anyaga, Mesnyikov képei a kisgrafika barátok köre által kerülték Pécsre. Az ex libiris és kisgrafika műfajában rendezett nemzetközi találkozókon, így Budapesten, Linzben, Luganóban több alkalommal találkoztak a pécsi kör tagjai Menysikowal. A Leningrad környékén élő grafikusművész, belsőépítész több ízben kiállított már Magyarországon, Tokajban és Szegeden is láthatók voltak képei. A Ságvári stúdió galériájában felállított 22 tablón nagygra- fi'kái láthatók, linóleum- és főként fametszetei. Ezek mellett színes ex libris lapjaival is találkozhatnak a kisgrafikák gyűjtői, kedvelői. A Szovjetunióban és a külföldön megrendezett kis- grafikai és ex libris kiállításokon Menysikov mindig jelentkezik képeivel mint a műfaj szá- montartatt alkotója. Képeinek fő motívumait a közvetlen környezet, pontosabban a Baltikum sajátos, számunkra a távoli északot jelentő világa adja. A tenger, a vízpart, a vidék jellegzetes atmoszférája, az ott élő emberek otthonai. A beszédhibák szakszerű orvoslása igen fontos az iskolás kor előtti gyermekek számára. Pécsett jelenleg több helyen várják szakképzett logopédusok a beszédhibás gyerekeket: Kertvárosban az Anikó utcai orvosi rendelőben tartanak szerdánként 8—9.30 között logopédiai foglalkozást. A Nevelési Központ növendékeit itt nem fogadják, mivel az intézetnek van külön logopédusa. A volt I. kerületben élők a József Attila Művelődési Házat kereshetik fel minden csütörtökön 13—14 óra között. A volt II. kerületiek számára a Kulich Gyula u. 1. szám alatti belvárosi óvodában tartanak foglalkozást a hónap minden első és harmadik hétfőjén 9.45—11.45 között. A III. kerületben élő családok beszédhibás gyermekeiket a Szigeti út 35- be vihetik kezelésre, minden hétfőn 12.15—16.45 között. Választolt hazában A Dunántúli Naplónak ebben a hasábjában évek óta Hallania Erzsébet írja tévé-jegyzeteit. Még most is, amikor főfoglalkozásában már nem újságíró, hanem író, de szükségét érzi, hogy megőrizze azt a sajátos érzelmi és információs kapcsolatot a mindennapi élettel, omit csak a napilap-újságírás adhat meg az írónak. Ezúttal nem ő szól a tévéről —■ a tévé szólt róla a múlt pénteken este. A pécsi stúdió munkatársai (szerkesztő-riporter: Füzes János, rendező: Babiczky László) portréműsort készítettek Hallama Erzsébet író-újságíró pécsi lakosról. (A műsorban két részletet hallottunk az író műveiből Györy Emil és Molnár Piroska előadásában.) A lakóhely megnevezése azért érdekes, mert központi gondolatát jelentette az egész beszélgetésnek. Egy alig húszéves pesti lány újságíró gyakornokként vidékre jön, kezdetben csak kirándulásnak tartja az egészet, de aztán marad. Immár több mint húsz éve tartja fogva a város hagyományokban gazdag légköre, a szakma sze- retete, és az alapvető tisztesség, amellyel az őt befogadó „választott hazát” igyekszik szolgálni. Itt, Pécsett lesz országos lapokban is szívesen látott publicista, és itt írja azokat a regényeket, novellákat, omelyek oly érzékletes látleletei napjaink konfliktusainak, s amelyek révén számon tartja a szakmai és olvasói közvélemény. Mindez nem mondható éppen tipikus jelenségnek az utóbbi évtizedekben (bár Pécs az átlagosnál több ilyen példát tud felmutatni). Mert a hazánkban a tudományos, a művészeti intézmények egészségtelenül nagy többsége tömörül Budapesten, nem véletlen, oly sokan mentek „fel" vidékről Pestre — tudva, hogy ott nem köny- nyű, de azért könnyebb az érvényesülés. A fővárosban időnként viták indulnak a vidéki irodalomról, a vidéki értelmiségiekről stb. Ezek a viták többnyire azzal a vállveregető biztatással zárulnak, hogy a „vidéki” jelző ma már nem sértés. És, hogy még jelző se legyen, hát Pesten a vidéki színházakat, napilapokat elkezdik „nem budapestieknek nevezni. Egyébként más nem változik. Szerencsére itt, „lenn", vidéken változik. Egyetemek, múzeumok, folyóiratok, színházak írók költők születnek, a hagyományok okos ápolásából, vagy lokálpatrióták kezdeményezéséből. S nem kis mértékben azoknak a segítségével, akik hazájuknak választották valamelyik vidéki várost. „A Budapesten túli ország", a Hallama Erzsébetről készült portréműsor nem volt „vidéki sirám” —, mert a helyzetelemzést olyan valaki adta, akinél a panaszkodós nem helyettesíti a munkát. Különben is mindez egy igen plasztikus történelmi elemzéshez kapcsolódott a mai negyvenévesek nemzedékéről, okiknek világképében (éppen, mert ifjúságuk olyan történelmi korra esett) sok minden leegyszerűsítve került bele vagy talán hiányzik is. De hoztak magukkal egy sajátos közösségi érzést, és küzdeni tudást, amely — ma már ez látható — tehetségük mellett sikereik legfőbb titka. G. T.
