Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-05 / 63. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XI. évfolyam, 63. szám 1983. március 5., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A karibi körút (2. oldal) Sikeres évet zártak Baranyában a mezőgazdasági nagyüzemek (3. oldal) A totóbotrány további fejleményei (16. oldal) Pártvezetők vitája a nyugatnémet televízióban A tudományos hetek ünnepi megnyitója Vasárnap választások az NSZK-ban C«me««arr OsutuWaní inOKiwir,; i brings* 4 Min csu Vasárnap tartják az idő előtti parlamenti választásokat az NSZK- ban. Képünkön: hatalmas plakátok borítják a házakat München központjában­A vasárnapi nyugatnémet vá­lasztás kampányának zá rój, akkordjaként több mint három­órás televíziós vitát folytatott csütörtökön az éjszakába nyú­lóan a CDU, a CSU, az FDP elnöke, illetve az SPD kancel­lárjelöltje. A zöld baloldali tö­megmozgalom többszöri tiltako­zás ellenére sem képviseltethet­te magát­A vitában amelyet becslések szerint 30—35 millióan tekintet­tek meg, Hans-Jochen Vogel, az SPD kancellárjelöltje állami beruházási program megvalósí­tását sürgette az NSZK első számú belpolitikai problémája, a munkanélküliség leküzdésére. Helmut Kohl, a CDU, Franz Josef Strauss, a CSU és Hans- Dietrich Genscher, az FDP el­nöke a magántőke támogatá­sát, a tőkének nyújtandó adó- kedvezményeket szorgalmazta. Vogel annak a véleményének adott hangot, hogy a Kohl— Genscher-kormány hatalmon maradása egyet jelentene a Brandt—Schmidt-korszak re. formjainak visszavételével, A kormánypártok képviselői viszont azt állították, hogy az SPD csak a zöldek támogatásával kerülhetne újra hatalomra, ami az NSZK társadalmi rendszeré­nek gyökeres átalakulását, „balra csúszását” vonná maga után. Ezúttal is heves vita zajlott le Strauss és Genscher között a választások kimenetelét eldöntő második (nem egy jelöltre, ha­nem valamely pártra) leadott szavazatokról. Strauss óvta a választókat az FDP „lopakodó propagandájától" s arra szólí­totta fel őket, hogy mindkét szavazatukat az uniópártokra adják- Vogel szerint azok a választók, akik emlékeznek az FDP 1980-as választási ígére­tére. Helmut Schmidt melletti elkötelezettségére, ezúttal nem fognak az ígéretét megszegő FDP-re szavazni. Strauss azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az SPD nem ér el 42 százaléknál jobb ered­ményt, s így újra Helmut Kohl lesz az NSZK kancellárja, vagy abszolút többségű CDU—CSU kormány, vagy CDU—CSU— FDP koalíciós kormány élén. A keresztényliberális koalíció vezetői nyitva hagyták azt a kérdést hogy az utóbbi eseté­ben Genscher vagy Strauss len. ne-e a külügyminiszter A külpolitikai kérdések meg­vitatásánál szinte kizárólagos szerepet játszott az európai kö­zép-hatótávolságú fegyverek té. mája. Az SPD kanoellárjelöltje le­szögezte: g nukleáris fegyverze­tek mai szintjén a két világrend- szer biztonsága „nem egymás ellen” hanem „csakis egymás­sal” képzelhető el. Vogel meg­erősítette, hogy az SPD célja: minden eszközzel „feleslegessé tenni” az amerikai rakéták NSZK-beli telepítését- Francia- ország és Nagy-Britannia kö­zép-hatótávolságú rakétái ke­letre és nem nyugatra irányul­nak; ez olyan tény amit kielé­gítő megállapodás elérése érde­kében figyelembe kell venni a genfi tárgyalásokon — mondta Vogel. A szociáldemokrata po­litikus ezúttal is rámutatott: a Szovjetunió már előrelépett Genfben, s most az Egyesült Államokon a sör, hogy megfe­lelő ellenjavaslatot tegyen. Genscher külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az NSZK a Nyugathoz tartozik, s ezért nem lehet szó a „Washington és Moszkva közötti egyenlő távol­ságtartásról". Helmut Kohl a Szovjetuniót vádolta a fegyverkezési verseny erőltetésével és a Nyugat egy­ségéért szállt síkra, mert — úgy­mond — csak így biztosítható az erőeayensúly alacsonyabb szinten. Kohl meglepő érvelés­sel azt állította, hogy a francia és brit rakéták nem fenyegetnek senkit, csupán védelmi fegyve­rek­Franz Josef Strauss szerint az amerikai és a nyugatnémet kor­mány által szorgalmazott nulla­megoldás a Szovjetunió ellen­állása miatt nem valósítható meg. Helmut Kohl és Hans-Jochen Vogel pénteken utolsó sajtóér­tekezleten összegezte a kam­pány eredményeit és foglalta össze pártja célkitűzéseit. Lukács János előadását tartja Szokolai István felvétele Baranya lehetőségeinek jobb kihasználásáért Lukács János, az MSZMP megyei első titkárának előadása Gazdag rendezvénysorozat márciusban B aranya lehetőségeinek jobb kihasználásáért. Ez a hangsúlya megyénk hagyományos, a műszaki, az ag­rár-, a természettudományi és a közgazdasági értel­miséget megmozgató tavaszi rendezvénysorozatnak, a bara­nyai tudományos heteknek. Ünnepélyes megnyitójára tegnap délután került sor, a tudományos-társadalmi munka keretejt már rég kinőtt pécsi Technika Házában. A rendezők: a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetei. Dr. Földvári János, az MTESZ megyei elnöke köszöntötte a meghívottakat. Az elnökségben foglalt helyet Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, Horváth A Baranya megyei Húsipari Vállalat 10 darab asztali klipszelögépet vásárolt a közelmúltban a nyugatnémet Niedecker cégtől. A klipszelő gépekkel, amelyek a különféle bélbe töltött húskészítmények végeit fémkapoccsal zárják le, 50 százalékos létszám- megtakarítást értek el. A gépekkel óránként 4—6 mázsa töltelékárut lehet kapoccsal lezárni- Fotó: Proksza László Lajos megyei tanácselnök, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első tit­kára, Czente Gyula, Pécs város tanácselnöke, és dr. Jéki Lász­ló, az MTESZ főtitkárhelyettese. A rendezők nevében a 18. tu­dományos hetek célját dr. Föld­vári János körvonalazta: — Minden eddig megtartott találkozó ismeretbővülést ho­zott, és segítette a tudományos és gyakorlati feladatok teljesí­tését. Nagy szellemi erő, szak­mai tudományos ismeret hal­mozódott fel, és ennek anyagai hosszabb távon is szolgálják a mai társadalmat. A rendezvény- sorozat keretében 35 előadásra, további 23 más megmozdulás­ra, ankétra, kerekasztal-megbe- szélésre, gyakorlati bemutató­val egybekötött ismertetőre ke­rül sor. A program keretében az általános és konkrét szak­mai kérdések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a megye gazdaságpolitikai céljaira, ezen belül az ipar, a mezőgazdaság, általában a termelő ágazatok tennivalóira — különös tekin­tettel az ésszerű energiagazdál­kodásra, a liászprogramra, a földgázhasznosítás hosszú távú koncepciójára, a vízgazdálko­dásra —, kiemelt figyelem a városok és a községek telepü­lésfejlesztésének időszerű kér­déseire; s mindezzel kapcsolat­ban oly módon tervezzük a szakmai értelmiséggel a vita folytatását, hogy az segítse gazdasági építőmunkánkat. A március 31-ig tartó, a szel­lemi töltekezéshez tartalmas programot kínáló tudományos hetek első előadója Lukács Já­nos volt, aki politikánk valóra váltásának sokrétű feladatairól szólt, a nemzetközi összefüggé­sek tükrében az ország, de leg­főképpen a baranyai teendő­ket felvázolva. Hatalmas szel­lemi erők birtokában vagyunk itt, Baranyában, egyik legfon­tosabb feladatunk ennek mind teljesebb kihasználása. Annál is inkább, mivel — állapította meg Lukács János — a bara­nyai gazdasáq az eddig elért tisztes eredményeinél többre képes. E lehetőségek jobb ki­használását kívánja előmozdíta­ni a tudományos hetek. Mi a feladatunk? Jó néhány dolgot egy kissé másképpen is kell látnunk. Van iparunk, van­nak kapacitásaink, s ami ma nincs a kezünkben — a piac, értve itt természetesen elsősor­ban a külpiacokat. És hogy ezért vannak bajaink.. De nem egészen tőlünk független, befolyásolhatatlan a piac, az ezért folyó baranyai munka sem elégséges. A másik: két­ségkívül a gazdaság fejleszté­sében minőségi törekvéseké az elsőbbség, de azért ne szám­űzzük azt a korábban oly sok­szor hangoztatott fogalmat: a mennyiség. Kellő mennyiségű áru nélkül nincs nemzetközi szaldó, nincs színvonalas belső ellátás, amit az idén egy kicsit még javítani is szeretnénk. Ba­ranyában mindenesetre egyes iparágak termelésében vissza­esés van. Lukács János előadásában aláhúzta: kritikusabb viszony kell saját gyakorlatunkhoz, és minden szinten, az üzemekben — a szervezés és a munkafe­gyelem terén —, és a vezetés­ben eqyaránt javítani a mun­kán. Folytatódik a gazdaság­irányítás korszerűsítése, de ne feledkezzünk el róla, ez nem­csak „fentre" szól, a vállalatok belső mechanizmusának is meg kell újulnia. Minden téren to­vább kell lépnünk, s ehhez a továbblépéshez, a tettekhez, persze kell optimizmus is. Szám­űzzük a defenzív magatartást, pártoljuk a kezdeményező, előbbre vivő erőket. M. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents