Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-30 / 88. szám
1983. március 30., szerda Dunántúlt Tlaplo 3 Kenyérportya a Fekete-víz mentén „Hatan tej nélkül maradnak? Ezt még meg kell oldani!” Jegyzetlapok indulás előtt: „Birjánban tavaly napokig nem volt kenyér." „Marócsán ritkán van túró, tejtől, vaj. Késik a kenyéri" — De késik Okor- ágon, Kisasszonyfán is! Jegyzetlapok falugyűlésekről, telefonpanaszokról, újságíróutazá- - sokról .. . Lássunk tehát egy szeletet a baranyai tájból, a Fekete-víz déli partján egy sor falut: odaér-e a tej, a mindennapi kenyér? KÁKICS. Csendes délelőtt, betonlépcsős bolt. Benne olyan német férfizokni kapható, amit Pécsett nem árulnak, özvegy Hámori Pálné boltos: — A tej is, a kenyér is gyakran késik. A kenyér 10, 11, vagy délután 3 órakor jön, de jött már délután 5-kor is. Tejtermék? Kevés! Február 15-én egyáltalán nem is hoztak tejet. A helybeliek a csarnokból hordták, de ott most nem árulhatják. MARÓCSA: Marócsára Selyméről vezet aszfaltozott út. Apró falu, másnaponta nyitvatartó bolttal. — Kicsi ez a község — mondja Nagy János — természetes, hogy nem hoznak mindennap friss kenyeret. De amikor hoznak, annak az üteme is rossz, aránytalan. Mindennap délelőtt ide kellene érnie a kenyeres autónak. De van hogy csak délutánra érkezik . ENDRÖC. Napos az utca és vagy ötven méter széles, Linkl Józsefné, akj négy éve dolgozik az endrőci vegyesboltban, paradicsommagot keres, a magoszacskók tarka fiókjában. Azt kérik a vevők. Kicsit meglepődik : — Kenyérszállítás? Nem gond. Minden reggel'nyolc körül itt van, a tej meg a déli órákban, de az is szinte percre pontosan. Semmi panaszunk nincs, s méghozzá mi Kacsó- táról kapjuk a tejet, Endrőc pedig a szállítók számára az úton a legvégső falu. TEKLAFALU: Ragaszkodva a Fekete-viz déli partjához, Tekla- falu jön sorra, ahol Simon Zoltánná vezeti a boltot: — A tejet reggel szinte pontosan nyolckor hozzák, a kenyeret meg ugyanilyen megbízható pontossággal délben. Fél óránál nagyobb eltérés nincs ettől. Négyig van nyitva a bolt, addig mindenki ráér elvinni a kenyerét. Késés? Igen, régen késtek, tudom, tíz éve itt dolgozom, de az már tényleg régen volt. KÉTÚJFALU: És végül: Két- újfalu, középütt az emeletes, ódon házzal, szemben az élelmiszerbolttal, Gyenis Mária nyugodtan sorolja: — A tej nyitásra itt van, a kenyér délelőtt 10 és fél 11 között érkezik, melegen. Ennyi a tej- és kenyérportya. Csakhogy ezt a portyautat kétfelé kell váqni: gondokkal küzdő és gondtalan kenyérellátású falvakra. Ahol nincs gond, End- rőcön, Teklafaluban, Kétújfalu. ban azok a kisközségek keres- kedelmileq Szigetvárhoz tartoznak. Kákics és Marócsa? — A Sellyéi ÁFÉSZ-hez. Dr. Dibusz Ferenc, a Sellyéi ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályának vezetője megnyugtató választ ad: — A kákicsi, marócsai, tej- meg kenyérgondokat lassan múltidőbe kell tenni. A falugyűlésre mi is elmentünk, s utána tárgyaltunk a sütőiparral, a kenyérgyárral. Az eredmény: az itteni kenyérgyár az eddigi két teherkocsi helyett hárommal hordja majd a kenyeret, s legkésőbb pzletzárás előtt két órával kiérnek majd minden apró faluba. A tej, tejtermék? Két hónapja egyeztünk meg a szállítás javításában. Most már csak egy a gond: tejet húsz zacskós egységládákban hordják ki, ha tehát valahová negyvenhat zacskó kell, akkor csak negyvenet kapnak, hatan tej nélkül maradnak. Ezt még meg kell oldani ! Földessy Dénes Hunor Kick Box Kupa, avagy sport és üzlet A z elmúlt hét végén a pécsi sportcsarnokban, Hunor Kick Box Kupa elnevezéssel nemzetközi karate-versenyt rendezett a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. A szombat délutáni döntőkre szépszámú, 2500 főnyi, végig kitartó közönség volt kíváncsi. Közülük egyesekben nyilván megfordult a kérdés, a kéz- és lábügyességet egyszerre igénybevevő, a Távol-Keletről kiindult és Európában gyorsan tért hóditó sporthoz mi köze a Hunornak? A pécsi nagy- vállalat már jó néhány éve beszállt a sporteszközök gyártásába — sí-, és más sport- kesztyűkből jelentős mennyiségben szállít nyugati vevőknek —, újabban, felismerve, egyben ösztönözve az igényeket, karatéiéi szereléseket is gyárt, s így nemzetközi verseny megrendezésére vállalkozott. A rendező előzetes számításait igazolja, az osztrák versenyzők a helyszínen 30 ezer forint értékben vásároltak a Hunortól karate- lelszereléseket, a nyugatnémetek és az olaszok nagyobb mennyiségre jelentették be igényüket és mintarendelést adtak. A versenyen szereplő hazai egyesületek is vásárolni szeretnének, összesen 100 000 forint értékben adtak megrendelést a vállalatnak. Íme: sport és üzlet. M. Z. lfédení is kell! Városszépítő egyesület alakul Pécsett Április 15-ig várják a várost szeretők jelentkezését Közelebbről még meg nem határozott időpontban, de minden bizonnyal április második felében megalakul Pécsett a városszépítő egyesület. Egyelőre ezen a néven nevezzük, mert az alapszabály-tervezet is Így mondja. Talán az alakuló közgyűlés módosítani fog ezen, és akkor bekerül az elnevezésbe is az a sokat jelentő szó, hogy városvédő. i,ltt mindenki megkomolyodik Délelőtt a határőrsön D éli államhatárunk közelében, az egyik Dráva-menti határőrsön ez a délelőtt is olyan mint a többi. Talán csak annyiban más, hogy a tavasz közeledtének csalhatatlan jeléként idén először igazán verőfényes az idő. A fehérre meszelt épületek között megbúvó konyhakertben egyenruhás fiatalemberek szorgoskodnak, mások bent pihenőjüket töltik, szakterületen tevékenykednek, a többiek szolgálatban vannak, legfőbb feladatukat ellátva: határainkat őrzik. Az őrsparancsnok távollétében politikai helyettese, Kuti István sorállományú őrmester a parancsnok. — Nem nyomasztó ez a felelősség? — Kétségtelen, hogy az elején furcsa volt, de bevonulásom előtt is vezető beosztásban dolgoztam, a Dalmandi Állami Gazdaságban, így az itteni felelősséget is gyorsan megszoktam. S nagyon sokat jelentett, hogv a kiképzés során alaposan felkészítettek erre a munkára — válaszolt Kuti István. — Szükséges a tekintély? — Véleményem szerint igen. De én nem éreztetem azt a különbséget, ami egy parancsnok és a beosztottak között óhatatlanul megvan. Igyekszem következetes lenni, példát mutatni, s közel lenni hozzájuk. Úgy érzem, ez eddig sikerült. A bajuszos fiatalember néhány hónapja került ide az őrsre, fő feladata a politikai nevelő munka irányítása. Hogy ez hogyan zajlik? Politikai oktatást, tájékoztatót, tömegpropaganda előadást, csoportos beszélgetést, ogitációs értekezletet, módszertani foglalkozást vezet. — Tudom, hogy nehezen mérhető a munkám eredményessége, de nagyon szép. Szeretek emberekkel foglalkozni, s örömet jelent, ha a segítségemmel új ismeretekhez jutnak határőr-társaim. A politikai munkának nagy a jelentősége a határőrségnél, hisz a napi politika is szervesen kapcsolódik a határőrizethez. Terepjáróra széliünk, s kimegyünk a határhoz, az egyik szolgálati helyre. Berki István hctárőr szabályszerűen jelent Kuti Istvánnak: hajnal óta különösebb esemény nem történt. A pálfai fiatalemberen nem látszanak a fáradtság jelei, pedig roác,jó oébÁn.y. órája kint van. — Nem unalmas — válaszol kérdésemre némi gondolkodás után. — Az ember figyel, szemmel tartja a területet. Jó időben gyorsan mennek az órák, télen . . . hát hideg van. De jobban szeretek kint lenni, mint bent. — Félt már szolgálat alatt? — Mikor először voltam szolgálatban éjjel, akkor nyomasztott a sötétség, a magány, de nem féltem. Most meg már megszoktam . . . Visszatérve az őrsre szembetűnik az egyik folyosón a faliújság, amin a hétköznapok történései mellett találkozhatnak a határőrök az országos és megyei párt, állami testületek vezetőinek nevével, az évfordulók hátterével. A politikai helyettes irodájában puritán egyszerűségű a berendezés, az Íróasztalok és a szekrények mellett egy ágy is elfér. A szomszédos, jól berendezett klubban minden megtalálható, ami a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges. Az egyik sarokban lévő büfében kávét, cigarettát, üdítőt árulnak. A polcokon napilapok, folyóiratok, képes újságok. Őszintén szólva ez a helyiség nem különbözik semmiben, mondjuk egy vállalati üdülő társalgójától. A határőrélet sokat változott az elmúlt évtizedekben, de hogy ez milyen manapsáq, erről Török Sándor határőrt kérdem. — A szolgálat nehéz, de az őrsi körülmények ideálisak. Érezzük, hogy gondoskodnak rólunk. A koszt például olyan, mint otthon, s művelődésre is több...időr»w4Ui,rJBÍnt-bevonulá-.. Kuti István som előtt. Engem például régebben nem érdekelt a politika, ez itt az életem részévé vált. S az is nagyszerű, hogy jó közösség kovácsolódik össze, az ember életre szóló barátságokat köt. — Nem érzi feleslegesnek az itt eltöltött időt? — Egyáltalán nem, hisz fontos munkát végzünk, s ennek tudatában megyünk ki nap mint nap. Meg aztán megkomolyodik, megemberesedik itt mindenki. Leszerelés után másképp látja az életet... Az őrsnek saját „háztájija" van, melynek az a jelentősége, hogy a személyenkénti ellátmányt 6,50 forinttal tudják feljavítani. Hogy ez mennyit jelent? A határőrök döntik el, hogy mit esznek, naponta két menü közül választhatnak, s mennyiségi korlátozás nincs. A kellemes izekről szakképzett szakács gondoskodik. Tanúsíthatom: feladatát kiválóan látja el. A Nap magasan jár, határőr érkezik, megy ki a másik, a többiek dolgoznak, szabadidejüket töltik. Ez a délelőtt is olyan az őrsön, mint a többi . . . Török Sándor o kutyájával ftosipriai Nándor . Berki István.-szolgálatban Nagyon sok minden indokolja, hogy már a nevében is hirdesse ezt a célt az egyesület. Sok Pécsett a védenivaló! No, de erről valóban döntsön a közgyűlés, amelyre már most, ezúton is meghívjuk a városukat szerető pécsieket. — Az egyesület létrehozását, az előkészítést magunkra vállaltuk — válaszolta kérdésünkre Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára. - „Bábáskodásunk” egészen az alakuló közgyűlésig tart, utána az egyesület más szervektől függetlenül fog tevékenykedni. A vezetőség összetételére is olyan lesz a javaslatunk, amiből kiviláglik: nem azokra gondolunk elsősorban, akiknek főhivatású kötelességük a város szépítésével foglalkozni. — Milyen célokat szolgál majd az egyesület? — Mindenekelőtt természetesen a város szépítését minden városszerető erő összefogásával. Fontos feladata lesz a városi hagyományok ápolása, régészeti, történelmi és természeti értékeinek a feltárása, megőrzése, továbbá a pécsieket mozgósítani — érdeklődésük felkeltése révén a városszépítő, városvédő tevékenységre. Véleményezné a városrendezési, fejlesztési terveket, széles körű propagandatevékenységet fejtene ki a városszépitő, városvédő gondolatok általános elfogadtatására, megvalósítására. — Remélhetően nagy létszámú egyesület jön létre. Hogyan tud majd működni? — A HNF közjogi munkabizottsága, amely az alapszabálytervezetet kidolgozta, már működő egyesületek tapasztalatait figyelembe véve ajánlja, hogy a tagságot szakosztályokban — várostörténeti—műemlékvédelmi, városrendezési, természet- és környezetvédelmi, propaganda és társadalmi munka szakosztályokban — kellene foglalkoztatni, s ezeken kívül létre lehet hozni üzemi, területi és ifjúsági csoportokat is. — Kik lehetnek tagok? — Minden 14 éven felüli pécsi polgár, aki egyetért az egyesület célkitűzéseivel és azok megvalósításáért kész cselekedni. Pártoló tagok lehetnek a vállalatok, intézmények. — Tagsági dij? — Felnőttek évi 5.0-100, fiatalok 10 forint tagsági díjat fizetnek. A pártoló tagok tag- sáqi díjának az alsó határa 500 forint, Az egyesület annál többet tud megvalósítani a céljaiból, minél nagyobb anyagi alappal rendelkezik. — Ki dönt a felhasználásról? — Természetesen az egyesület, a közgyűlés, illetve a két közgyűlés közti időszakban a vezetőség. — Csaknem egy hónap van még az alakulásig. Kiket várnak? — A HNF körzeti bizottságai révén tájékoztató leveleket juttatunk el a lakosság egy részéhez. Minthoqy a levél nem juthat el mindenkihez, aki kész részt venni az egyesület munkájában, ezúton is kérek mindenkit (maidani egyéni pártoló tagokat), akit érdekel e tevékenység, hogy április 15- ig személyesen. írásban, vagy telefonon közölje részvételi szándékát a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságával (Geisler Eta utca 16., telefon: 10-782). Részükre meghívót küldünk az alakuló közgyűlésre és eljuttatjuk az alapszabály-tervezetet is. A hivatalos belépési nyilatkozatot az alakuló közgyűlésen kapja meg mindenki. Hársfai István
