Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-28 / 86. szám
Sandra, Szidj és Niki Oroszlánkölykökkel „gyesen” Szuszognak, forgolódnak, átmásznak egymás hasán. Egy doboznyi királyi kölyök a kandalló mellett. Az embernek óhatatlanul az a csacska mondóka jut az eszébe: „Az oroszlán is macska, csak egy kicsit nagyobbacska”. De ezek a két és fél hetes, bársonyos szőrű apróságok ma még egy cicánál is kisebbek. Súlyuk most még alig valamivel több, mint egy kilogramm. Az életük majdnem tragikusan kezdődött. Az anyjuk, Csilla, a pécsi állatkert ötéves nőstény oroszlánja ellés után nem volt hajlandó foglalkozni a köiykeivel. Mire az ápolók észrevették az oroszlánmama közönyét, a kölykök egyike már elpusztult, a másik három is félig kihűlt már. Dajkakutya ily hirtelen szóba sem jöhetett, így a nagymacskák ápolója vitte haza magával a kölykö- ket. Ettől kezdve igencsak sajátosan alakult Dumics Andor, 27 éves fiatalember élete: „gyesre" került a három oroszlánkölyökkel. Maradt még a múlt évi szabadságából néhány nap, s ezt most a kölykök felnevelésére fordíthatta. Az oroszlánbébik életében az első két-három hét a legkritikusabb: megmaradnak-e anyjuk gondoskodása nélkül? Mi kell mindehhez? Állandó meleg hőmérséklet, s olyan táplálék, amely pótolja az anyatejet: tápszerek, antibiotikummal, kamillával, Imolákkal és Polivitaplex 10- zel kevert tej.- S persze a cumisüveg egy - fadarabbal merevített gumival - teszi hozzá igen halkan Dumics Andor a Pécs, Felszabadulás úti kertes ház szobájában, ahol Sandra, Szidi és Niki a legkedvesebb időtöltésével, az alvással foglalkozik. - Hamarosan felébrednek, mert megszokták, hogy hóromóránként etetem őket. Éjszaka sincs probléma: itt alszom a szomszéd szobában, háromméternyire a dobozuktól, s ők most már jeleznek, ha éhesek. Egy-egy étkezésnél 50 gramm tejet szopnak fejenként. S valóban. A három kölyök szinte egyidőben kezdi el a nyávogást. A cumisüveghez persze egyszerre csak az egyik juthat, a másik kettő ezalatt elkószál.a szobában. Még nem látnak igazán, a hang alapján tájékozódnak, nagy a csetlés-botlás, a kúszás még jobban megy, mint a lábon maradás. De már kezdik tanulgatni az „oroszlán-szakmát”: próbálgatják visszahúzni a körmüket, a jellegzetes, hátborzongató üvöltés azonban ma még csak me- kegés. Egy-két hónap múlva azonban remélhetőleg ők lesznek a pécsi állatkert óvodájának sztárjai: Sandra, Szidi és Niki, a kölyök állatkirályok. D. I. Turisztika - gyógyászat A barlangkutatás haszna Oxigénfürdő, izomláz és diéta Jane Fonda szépségreceptje 2A órán át táncoltak A barlangok világa régtől fogva izgatja az embert. Talán arra az időre vezethető vissza ez az ösztönös érdeklődés, amikor a barlangok még lakóhelyül szolgáltak az ember számára. Védték az időjárás viszontagságaitól, a vadállatoktól. De milyen haszna lehet ma, a huszadik század vége táján a barlangoknak? Mi az értelme a most folyó karsztkutatásoknak? — kérdeztük meg Fodor István kandidátustól, a Dunántúli Tudományos Intézet osztályvezetőjétől, aki az MTESZ tudományos heteinek programjában e témáról tartott előadást néhány nappal ezelőtt. — Megpróbálom pontokba foglalni a választ: a barlang- kutatás fontos lehet például hidrológiai szempontból. A karsztvíz a legtisztább ivóvíz, tehát a kutatás segítheti egyes területek vízgondjainak megoldását. Ugyancsak hasznos lehet geológiai szempontból: gyarapítja a tudósok földtörténeti ismereteit, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható ásványtani információkhoz juttatja a szakembereket. A barlangkutatásban egyre nagyobb szerepet kapnak a turisztikai szempontok, az iskolai oktatás, a népművelés szempontjai. És rendkívül nagy a kutatás egészségügyi jelentősége is. — Beszélgessünk egy kicsit az egészségügyi hasznosításról. — Kossuth Lajos már 1871- ben tapasztalta a monsumma- nói barlang gyógyhatásút. Az igazi felfedezés azonban a második világháború alatt történt meg a Ruhr-vidék egyik barlangjában. A környék lakói óvóhelyül használták ezt az üreget, s a bombázások megszűntével meglepődve tapasztalták, hogy az asztmás betegek állapota javult, sokan tünetmentessé váltak. Ezután kezdték tudományosan is vizsgálni a barlangi klíma gyógyító hatását. — Miben rejlik ez a gyógyító hatás? — A barlangi levegő ezerszer tisztább, mint egy közepesen szennyezett város levegője. Lent gyakorlatilag állandó a □netföi Légáramlásmérés az abaligeti barlang bejáratánál Dr. Fodor István felvétele hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom. A barlang kizárja a levegő elektromosságának változásait. A barfangban való tartózkodás megnyugtatja a vegetatív idegrendszert, és a lobos, izgalmi stádiumban lévő nyálkahártyát, a váladékot felhígítja és elősegíti kiürítését. Az Egészségügyi Minisztérium eddig két magyarországi barlangot nyílvánított gyógybar. lángnak: az aggteleki Béke barlangot és a tapolcait. Véleményem szerint ezeknek a jellemzőivel megegyezik az abaligeti barlang klímája is. Dr. Fodor István 1981-ben könyvet írt a barlangok éghajlati és bioklimatológiai sajátosságairól. Az Akadémiai Kiadónál megjelent könyv a Meteorológiai Társaság nívódíját kapta meg, és azóta is előszeretettel forgatják a barlangászaitól kapcsolatos tudományok művelői. — Vannak-e még lölledezet- len barlangok Magyarországon? — Rengeteg meglepetésre lehet még számítani a föld alatt. Havasi János ■■ ane Fonda rendkívül te- 1 vékeny hölgy, aki ismét & hallatja hangját az amerikai békemozgalmakban, aratja filmsikereit és ezenkívül útjára indított egy sajátságos testedző programot. Senki sem gondolná róla, hogy ötvenedik életéve felé közeledik, s Jane azt állítja, hogy kitűnő kondiciójo azoknak az aerobikus tornagyakorlatoknak köszönhető, melyekről sikerkönyvét megírta, videokazettákat adott ki, tornatermeket nyitott, sok-sok pénzt keresett, s melyekről ma rengeteget ír a világsajtó. A módszer lényege a friss levegőn való erőteljes testmozgás egészen az izomlázig. Az olyan erőfeszítés, ami az embert megizzasztja, mely által a test több oxigént fogyaszt, s azzal elégeti a fölösleges kalóriákat. A futás, úszás, kerékpározás, tenisz mellett a program lényege az a gimnasztika, amit tulajdonképpen az amerikai pilóták eszeltek ki a második világháború idején, amikor a teljes testi-lelki készenlétre kellett törekedniük. Tornagyakorlataik annyira alaposak és hatékonyak voltak, hogy ezeket később az amerikai űrhajósok számára is kötelezővé tették. A program aranyszabálya mindennap a test teljes megmozgatását, megizzasztását írja elő, életkortól, nemtől függetlenül, csodát ígérve a negyvenéveseknek is. A nyak-, váll-, karkörzések után jöhet az egyórás program, amely így fest Jane Fonda receptje szerint: tízperces bemelegítés utón erőteljesebb gyakorlatok következnek, s a bőr felületén megjelennek az első izzadtságcsep- pek. Ekkor kell helybenfutással, szökdeléssel „felszítani a tüzet”, ezzel meggyorsul a szívdobogás, a tüdő egyre több levegőt kíván és lankad az erő. Ekkor sincs azonban megállás, mert jönnek még 20 percig a legkeményebb gyakorlatok állva vagy szőnyegen, míg végül 10 perces lazítással fejeződik be a napi testedzés. Sokan kihulltak ebből a valóban katonás programból, Jane Fondónál azonban nincs pardon. Az évek múlásával ugyanis egyre hajlamosabbak leszünk az elhízásra, és ha szeretjük a kényelmet, a naponta 100 pluszkalória ötévenként 20 —25 kilogrammal terheli meg a szervezetet... Mindnyájan emlékszünk még A lovakat lelövik, ugye? című filmsikerre, melyben Fonda egy maratoni táncverseny résztvevőjét játszotta. A színészek valóban 24 órát táncoltak annak idején, hogy látszódjék rajtuk a kimerültség, egyedül Jane Fonda partnere, Michael Sarrazin (aki legutóbb a Viadukt című magyar film főszerepét játszotta), maradt friss 24 óra után is. Neki is volt egy receptje, és Jane Fonda ezt is megfogadtatja híveivel: helyes táplálkozás, minél kevesebb só, semmi alkohol, cukor helyett méz, semmi zsír, gyümölcs, zöldség. Álljunk fel tehát a karosszékből, és ne térjünk nyugovóra jóllakotton! G. O. Nemzetközi elismerés Szennának Évekkel ezelőtt a filmhíradó egyik munkatársa azt kérdezte Szennán a falu egyik legidősebb asszonyától, Tóth Füles örzse nénitől: — Tessék mondani, őrzik-e Szennán a hagyományt? — Őrzik bizony — felelte a néni. — Hogyan? — firtatta emez tovább, mire a felelet: — Hát négy éjjeliőrje is van a Máriának !. .. Valahogy így, ilyen ellentmondásosan kezdődött a ma már országos hírű Szennai Sza. badtéri Néprajzi Gyűjtemény története. Csak kevesen voltak, akik tudták, mit akarnak — a népi kultúra minél több tárgyi emlékének megmentését, köz- kinccsé tételét —, ám még e kevesek sem tudták pontosan, hogyan tegyék. Azonban mind többen lettek, az elképzelések tisztázódtak, határozott formát öltöttek, és a falumúzeum ügyének egyre több nemcsak lelkes, hanem szakértő, sőt tenni tudó és okaró híve is akadt. M.int például a már. említett Nem múzeum - élő gyűjtemény! Csepinszky Mária, a gyűjtemény őre, gazdája, a benne és érette folyó munka mozgatója; aki évekkel ezelőtt, még mint a Somogy megyei Tervező Vállalat munkatársa kezdett el ezzel foglalkozni, s kapta meg később a sokrétű, sokoldalú mai feladatot Munkája sokoldalúságát az adja, hogy nem csupán fogadni, kalauzolni kell itt a sok-sok látogatót — évente mintegy 20— 25 ezret! — hanem bővíteni, gyarapítani, fenntartani gondozni is a gyűjteményt. Vagy ami ennél is nehezebb: alkalmat, lehetőséget teremteni rá, hogy a gyűjtemény ne csak holt szemlélnivaló legyen, hanem része is a falu életének, közművelődésének. Szennán például azok is megtanultak szőni — eredeti szövő, széken — akik. bár helybéliek voltak, elfelejtették, hiszen nem gyakorolták, meg azok közül is sokan, akik látogatóként érkeztek. Abban sincs már náluk semmi különös, hogy egymásnak adják a kilincset a látogatókat fogadó házban, az egykori papiakban a népi tojásfestés csín- jót-bínját ellesni jövő kisebb-na- gyobb gyermek, és diákcsoportok. — Titkom, módszerem csak az — hárítja el az elismerést a múzeumgazda —, hogy nem akarok semmit sem erőltetni. Tü. relmesen megvárom, míg egy- egy tevékenység a benne résztvevők, a belekóstolok révén megszervezi, tovább szervezi önmagát. . . A falumúzeum ügyének másik — még korábbi — felkarolója, mozgatója dr. Szabó Tünde, a Somogyterv építész-tervezője. Gyuláról került Kaposvárra az alföldi, Tisza menti tanyák, falusi házak tájáról mentette át a népélet, a népi tárgyi műveltség — s kivált oz építészet — tiszteletét szeretetét. Kis, háromtagú csoportjával a vállalatnál ma is ezzel foglalkozik. Tavaly egy ezzel kapcsolatos tudományos munkáért Ybl-díjat kapott az idén pedig nemzetközi elismerés érte: a szennai munkákért elnyerte az Europa Nostra, a földrészünk hagyományait védő, istápoló nemzetközi szervezet oklevelét. — Pályamunkámat a nemzetközi fórumra a Magyar Építőművészek Szövetsége terjesztette fel — mondja. — Az oklevelet még ezután veszem át, s némiképp véletlennek tekintem, hogy én kaptam. Ebben a munkában annyian közreműködtek, néprajzosok, muzeológusok, mesteremberek, hogy az elismerés nekik éppen annyira szól, mint nekem, vagy a szentendrei, szombathelyi falumúzeumok szakembereinek ... Talán épp az összefogás, a másokkal együttműködni kész szerénység tette hogy a szennai gyűjtemény ma valóban az, mm Dr. Szabó Tünde, a Somogyterv építésze az Europa Nostra oklevelét kapta a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény terveiért aminek a múzeumi ismertető mondja: „minden, megyéjét szerető somogyi ember büszkesége". Varga J.
