Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-04 / 62. szám
6 Dunántúli napló 1983. március 4-, péntek Szőlőtermesztés - korszerűen (5.) 150000 forint fölött Újfajta fekete ribiszke A Hidasi bőtermő A fekete ribiszke fajtaválaszték gyarapodott: államilag elismert fajta lett a Hidasi bőtermő. (Korábbi nevén M. 972.) Hidason a fekete ribiszke tér. mő szakcsoport 1958-ban alakult 15 taggal a pécsváradi Afész keretében. A szakcsoport o MÉSZÖV termeltetési osztályának koordinálásával már kezdettől fogva együttműködött a Budatétényi Kertészeti Kutató Intézettel, majd később a Fertő- di Kutató Állomással. Tizenöt évig a szakcsoport úgy szerepelt o ribiszke témában, mint tájkutató állomás. Hatvannyolc hibridből válogatták ki az Ígéretes fajtákat. A Hidasi bőtermő előállítását a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetben Ach- met Seljahudin török származású kutotó irányításával kezdték meg. A hidasi szakcsoport tagjai, élükön Adorján Andrással, a szakcsoport akkori elnökével, hosszú éveken keresztül figyelték a fajta termőképességét, különböző mérésekkel segítettére a kutatók munkóiát. Ha valakit o fajta érdekel, Hidason Adorján András bárkinek bemutatjaA bőtermő fajtának a szaporítása Fertődön o kutató intézetnél, a forgalmazása pedig az ófészek gyümölcsfaforgalmazó telepein elkezdődik. A hidasi szakcsoport évente 140—150 tonna ribiszkét termel. A termés eay részét exportra, nagyobb reszét a hűtő- és feldolgozó iparnak szállítja. Balázs János kertész-üzemmérnök, a MÉSZÖV osztályvezetője Mikor és hogyan ültessük a szőlői? A szőlőtelepítéshez a talaj kötöttségétől, a beszerzés lehetőségétől, a helyi szokásoktól, illetve a telepítéstől függően különféle szaporítóanyagot használunk. Csak első osztályút! Baranyában a szőlőtelepítésre alkalmas területeken az olt- vényszőlő termeszthető jó eredménnyel. Oltványszőlő telepíthető gyökeres alany dugványnyal, amelyet egy-két év múlva gyökérnyak- vagy zöldoltással helyben beolthatunk, előhajtatott oltvánnyal, egy-két éves, gyökeres oltvánnyal és karto- nos oltvánnyal. Az alannyal, illetve az előhajtatott oltványnyal történő telepítés sok ve- sződséggel és bizonytalan eredménnyel jár, ezért ezeket az eljárásokat nem ajánlom. A legjobb eredést és a legjobb termőre fordulást akkor kapjuk, ha egy- vagy kétéves gyökeres oltványt telepítünk. A szőlőoltványt megbízható helyről vásároljuk. Az alkalmi vásárlástól tartózkodjunk, mert sok visszaélés tapasztalható. Évtizedek óta fajtatiszta, jó minőségű oltványokat állítanak elő a Borgazdasági Kombinát villányi üzemében. A szőlőoltványt legjobb ősszel beszerezni, amikor még nagyobb a választék. A szaporítóanyag megválasztásakor és előkészítésekor legyünk igényesek, mert a telepítés sikere egyaránt függ az ültetett anyag minőségétől, valamint az előkészítéstől. Az intenzív szőlőművelésre való áttérés a szaporítóanyag minősége iránti követelményeket még fokozza. Ezért lehetőleg csak I. osztályú, gyökeres szaporítóanyaggal telepítsünk szőlőt. Telepíteni csak biológiailag teljes értékű, ép, egészsénes vesz- szejű, rügyű és gyökérze- tű anyaggal szabad ültetésre az a szaporítóanyag alkalmas, amelynek a rügye ép és átvágva zöld színű (ha fekete, akkor elfagyott, ha puha és szennyes sárga, akkor pállott), vesszejének élő kérge borsózöld, fája zöldesfehér (a fagyott vessző kérge barna, a pállotté sárga, a száraz vessző fájának színe meg- feheredik), gyökere duzzadt, kérge sima, s ha késsel megkaparjuk, fehér szinű. Kit rügyre! A vesszőt két rügyre vágjuk vissza. Az oldalgyökereket tőből eltávolítjuk. A talpgyökereket aszerint vágjuk vissza, hogy a telepítést fúróval vagy ásóval végezzük-e. A gyökér visszavágásakor ügyeljünk arra, hogy a növényen roncsolt gyökérrész ne maradjon. A vessző és a gyökér vissza- metszése után az ületetési anyagot egy napig tiszta vízben áztassuk. A növény legalább kétharmad részig álljon a vízben. A vermelőben kiszáradt vessző még több napi áz- tatás után sem válik életkéItt a palántázás ideje A február végi szeszélyes időjárás késleltette a szimpla fólia alatti ültetést. Itt az ideje, hogy a hátrányt behozzuk, a legsürgősebben elültessük a salátát, karalábét, karfiolt, káposztát és elvessük a retekmagot. Salátát 20x25, a karalábét 20x20, a karfiolt és káposztát 30x40 centiméteres kötésben ültessük el. A talajt rotációs kapával ké. szitsük elő.^Ha nincs, jó a gereblye is. A salátát ne ültessük mélyre, az 5 cm-res tápkockából 1 cm látsszjon ki. A növény jobbon szellőzik, az alsó levelek sem érintkeznek a talajjal és a peronoszpórát meg tudjuk előzni. Duplatokarósos fólia-létesítményekben, ha enyhén fűteni tudjuk, elültethetjük a cserépben vagy fóliazacskóban előnevelt palántát. A palánták a napfényszegény február végi napokban sok helyen megnyurgultak, az alsó levelek megsárgultak. Ha várunk az ültetéssel, veszélyeztetjük az eredést. Az uborkánál feltétlenül biztosítani kell az éjszakai fűtést, mert nagyon hőigényes. Éjszaka is kell a 14—15 fok. Fontos a magas páratartalom. Szabadföldön egy héten belül várhatóan megindul a koraiak — sárgarépa, petrezselyem, mák, és hagymamag — vetése. Importmagvak korlátozott mennyiségben kerülnek forgalomba. A kertészek jobb ellátása érdekében a baksai tsz vetőmagboltja megkezdte a holland Sluís and Groot cég magvainak árusítását. Török Ferenc pessé, az ilyen anyag telepítésre nem alkalmas. Az áztatóbái kiszedett szaporítóanyagot telepítésig tartsuk árnyékban. A kiszáradástól nedves földdel vagy fóliával védjük, mert a böjti szélben, napsütésben a növény sok vizet veszíthet. A szőlő telepíthető ősszel is, tavasszal is. Az ősszel telepített szőlőoltvány, ha jól telel át, erősebben fejlődik. Az őszi ültetést földtakarással kell védeni a téli hidegtől, őszi ültetés esetén a gyökereket az előbbiek szerint vágjuk vissza, a vesszőt azonban nem szabad visszavágni. Erre a tavaszi kitakaráskor kerül sor. Mivel a frissen forgatott talaj az őszi telepítésig nem ülepedik meg, továbbá a termesztők tartanak attól, hogy a vessző elfagy, vagy kipállik (helyenként ellopják), ezért a szőlőt legtöbbször március végén, április közepéig telepítjük. A szőlőt kétféle módon telepíthetjük: fúróval lyukba vagy ásóval gödörbe. Mindkét módszerrel egyformán jó eredést érhetünk el, ha az ültetés után a tőke minden földbeni részéhez, különösen gyökeréhez szorosan tömitjük a földet. Fúróval A fúróval való telepítés gyorsabb és olcsóbb. A lyukfúráshoz fa- vagy vasfúrót használunk. Legjobb a 90-110 cm hosszú, egy centiméter vastag és 5-6 cm széles vasfúró. A fúróval történő telepítésnek három jellegzetes módja ismert. Az egyik módszerrel a földet a tőkéhez fúróval vagy ültető pallossal szorítjuk. A poros, szétfolyó, száraz talajt a lábunk, kai félretoljuk, a nyirkos talajrészbe fúrunk, a fúró mozgatásával a lyukat kiszélesítjük, majd a gyökeres vesszőt a lyukra helyezzük és egy kissé visszahúzzuk, hogy a rövid gyökerek lefelé álljanak. Ezután a fúrót vagy ültetőpallost a lyuk mellé szúrjuk, majd magunk felé húzzuk és így a talajt a gyökérhez, azután pedig magunktól eltolva a tőke felső részéhez nyomjuk. A beszorzáskor keletkező lyukat a fúrónak egy- kétszeri rövid beszúrásával, illetve taposásával tüntetjük el. Az elültetett szaporítóanyag eredése a beszorítóstól nagyban függ. Ezt akkor végezzük szakszerűen, ha a földnek a gyökérhez szorításakor a tőke kissé megemelkedik, továbbá ha a tőkét olyan szoroson ültetjük, hogy két ujjunkkal fogva nem tudjuk kihúzni. A telepítésnél széles körűen alkalmazott módszer az is, amikor a lyukat fúróval készítjük, de a földnek a tőkéhez való szorítását már tömítőfával végezzük. Ebben az esetben a gyökeres oltvány mellé a lyukba nedves, porhanyós földet szórunk, majd tömítőfával jól meqtömjük. A fúróval történő telepítés harmadik módszerét főként a nagyon kötött talajon alkalmazzuk. Ebben az esetben a beízoritás elmarad, és a tömörítést iszapolással végezzük. A lyukba félig porhanyós földet húzunk, majd teleöntjük vízzel. Az ültetési anyagot kissé mozgassuk meg az iszapos földben és várjuk meg, amíg a föld a vizet beissza Ahogy a föld a vizet beitta a lyukat teljesen betemetjük. Megjegyzem, hogy a három közül az utóbbival érhető el a legtökéletesebb tömörítés, a legjobb eredés. Kiváló módszer! Ennek a módszernek feltétlenül elsőbbséget kell adni, ha a tél és a tavasz száraz, illetve a telepítést április második felében végezzük. Az ilyen telepítéshez azonban nagy mennyiségű, tőkénként 3- 4 liter víz kell. Fúróval történő telepítés esetén a gyökereket 2 cm-re vágjuk vissza. Gödörbe Ásóval készített gödörbe akkor telepítünk, ha a talaj nagyon kötött. Ezt a módszert használjuk akkor is, ha az ültetéssel egyidőben trágyázunk, vagy ha kétéves forgatásba teHáztáji lepítünk. A gödörbe ültetés megbízhatóbb módszer, mint a fúróval történő, mert az egész folyamat jobban szemmel tartható. A gyökereket 10-12 cm hosszúra vágjuk vissza. Az ültetőgödröt a kijelölt tőke helyén három- vagy négyszög alakúra készítjük. A gödröt közvetlenül a telepítés előtt olyan mélyre ássuk, hogy az ültetési anyag kellő mélységbe kerüljön és olyan szélesre, hogy taposáskor lábunk feje beleférjen. A gödörbe állított oltvány gyökerére először porhanyós földet szórunk és jól megtapossuk. Ha száraz a talaj, továbbá ha a telepítést április második felében végezzük akkor tőkénként kb. 5 liter vizet öntünk a gödörbe. Ha öntözésre nincs szükség, akkor alapos taposás közben húzzuk be a gödröt. Amennyiben vízzel tömöritünk, várjuk meg, amíg a föld a vizet beisz- sza, utána a gödröt taposás nélkül betöltjük. A telepítés során végzett trágyázásnál ügyeljünk arra. hogy a trágyát ne rakjuk közvetlenül a gyökérhez. Vagy mélyebb gödröt ásunk és ennek aljára szórjuk a tőkénkén- ti 2-3 kg érett szervestrágyát, amelyre föld kerül, s erre ültetjük a növényt. Vagy a gyökérre először földet húzunk, és erre rakjuk a trágyát. Milyen milyen? Bármelyik módszerrel is telepítünk, az ültetés mélységére nagy gondot fordítsunk. A mély és a magas ültetés egyaránt hátrányos. A mélyen ültetett oltványoknál erős a harmatgyökér képződés és metszéskor mindig mélyen kell kibontani a tőkét. Magas ültetés esetén viszont a téli takarás okoz gondot. Az oltványt sík területen úgy ültessük el, hogy az oltvány csapja a földfelszín fölé kerüljön. Lejtős terület felső részén két-három centiméterrel mélyebben, az aljában pedig néhány centiméterrel magasabbra ültessük, mert itt az erózió a talaj szintjét úgyis megváltoztatja. Az ültetés után a földből kiálló tőkerészt felcsirkézzük, védőkupaccal látjuk el. Ez a kiszáradástól és a kései fagytól védi a növényt, ügyeljünk arra, hogy a rügy fölé csak porhanyós föld kerüljön. Vastagsága 4-5 cm, se több, se kevesebb ne legyen. Erősen kötött talajon csirkézés- re föld helyett bányahomokot használjunk. A tőkehely kijelölésre használt pálcát a telepítés után visszaszúrjuk, mert így a kikapálás és letaposás köny- nyebben elkerülhető. Hegy- illetve domboldalon a frissen forgatott földet vizerózió ellen fokozottan kell védeni és a keletkezett kárt azonnal megszüntetni. Két hét múlva: milyen tőke- tormára neveljük a szőlőt? Dr. Diófási Lajos PÉCS SZÜLETTEK: Kősiegi Gábor, So- mogyvári András, Panto Péter, Wég- ner Diána, Tanhá Róbert, Esiaki Tímea, Szabó Anita, Pap p Katalin Földes Péter, Szabó Kitti, Orcsik Anett, Juhász Gabriella, Czimmer- mann Beáta, Horváth Melinda, Molnár Bettina, Asztalos Tibor, Lukács Mónika, Geszti Andrea, Gerlach Ágota, Kása Kitti, Urbin Krisztina, Darnyi Péter, Darnyi Emese, Weisz Gábor, Sztojka Mária, Varga Teréz, Kaszás Melinda, Schum Réka, Trín- ter Anita, Kiss Eszter, Máli Zita, Lukács Tünde, Lakits iózsef, Szilasi Lívia, Róth Roland, Bujdosó Bernadett, Kistamás Krisztina, Hartung Gábor, Varga Balázs, Hau Zoltán, Mayer Tamás, Kovácsevics Milán, Rattinger Tamás, Farkas Zsuzsanna, Lehőcz Zoltán, Derváli Rita, Biszak Dénes, Biszak Roland, Sándor EmeAdó a háztájiban Kedvezmények - Adóalap - Adókulcs A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának mai rendszere 1977-től némi módo. sításokkal van érvényben. Nem változott a mezőgazdaságilag művelhető földterület utón 1977-ben megállapított jövedelemadó. Jelenleg is a föld után ugyanannyi adót kell fizetni ha b terület nagyságában, művelési ágában változás * nem következett be. A lovak után sem változott az adótétel. Lényegesen módosult azonban a nagyobb jövedelmet elérők adóztatásának rendje. Annak a kistermelőnek, aki állattartással foglalkozik, vagy egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytat és ebből árbevétele az évi 150 000 forintot meghaladja, jövedelemadót kell fizetni. Ez az adóztatás független a föld után megállapított adótól. A tej és szarvasmarha értékesítéséből származó bevétel adómentes. Ezt a bevételt az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel összefüqgő árbevétel megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adó alapjául az árbevételnek csak a — 10 százaléka vehető figyelembe a tojás és valamennyi tyúkféle, valamint a pulyka nem Az adó mértéke Árbevétel forintban 150 001—200 000 200 001—250 000 250 001—300 000 300 001—350 000 350 000—Ft felett Néhány példában bemu- tom az árbevétel utáni adóalapnak és az adónak a kiszámítását. 68 sertés értékesítése esetén az árbevétel még nem esik adófizetési kötelezettség alá. ha a bevétel az alábbiak szerint alakul. A sertések értékesítéséből — darabonként 3700 forinttal számolva — az évi árbevétel 251 600 forint. Ebből levonunk sertésenként 1500 forin. tot, vagyis 102 000 forint kedvezményt- A csökkentett árbevétel tehát 149 600 Ft. 90 sertés értékesítése esetén — darabonként 3700 forinttal számolva — az évi árbevétel 333 000 forint Ebből levonunk sertésenként 1500 forint kedvezményt, vagyis 135 000 fo. napos korában történő értékesítése esetén; — 15 százaléka vehető figyelembe a noposbaromfí értékesítése esetén; — 20 százaléka a liba és a kacsa nem napos korban történő értékesítése esetén. A sertésnél is csak az árbevétel 20 százaléka adóalap, ha az értékesítés szocialista gazdálkodó szervek útján valósul meg. Ser. tésenként 1500 forintot azonban le kell vonni az árbevételből. Adókedvezmény hogy 30 000 forintot le kell vonni az árbevételből a közös háztartáshoz tartozó, gazdaságban foglalkoz. tatott, más kereső foglalkozást nem folytató nagykorú családtag után. A más kereső foglalkozást is folytató nagykorú családtag utón, ha részt vesz az árbevétel elérésében, 15 000 forintot kell levonni. Az árbevételből le kell vonni a kistermelő által az állami vagy szövetkezeti szervtől vásárolt, mezőgazdasági termelést szolgáló gépek értékét, ha azokat az adóztatás alapját képező időszakban vette és a 20 ezer forintos összeget meghaladják. A gépvásárlás legfeljebb 100 000 forintig vehető figyelembe. Adókulcs 1 2 3 6 10 rintot és egy segítő családtag után 30 000 forintot. A csökkentett árbevétel tehát 168 000 forint. Az adóalap — 20 százalékkal számítva — 33 600 forint. Az adó 6 százalékos kulcs alkalmazásával 2016 forintHa a kistermelő pulykatartással foglalkozik és az árbevétele 333 000 forint, akkor ebből levonunk egy segítő családtag után 30 000 forintot. A csökkentett árbevétel 303 000 forint. Ennek 10 százaléka — 30 30Ó forint — az adóalap. Az adó 6 százalékos kulcs alkalmazásával 1818 forint. Kutnyánszky József főmunkatárs Baranya megyei Tanács V. B- pénzügyi osztálya Lóbab a csirkéknek Ojbúl felfedeztek egy értékes takarmányt A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezógozdaságtudományi karának kezdeményezésére több évtizedes szünet után ismét termesztik a lóbabot a nyugati országrész több gazdaságában* A kar állattenyésztési tanszékén kipróbálták: ez a fehérjedús növény hogyan hasznosítható a pecsenyecsirke tenyésztésénél. Hatezer csirkét vontak be a ■kísérletbe: tápjukba szójaliszt helyett lóbab darát kevertek. A szárnyasok a lóbabtól jól fejlődtek, és oz új takormány alkalmazásával a pecsenyecsirke nevelés költségei lényegesen csökkentek. Az egyetem szakemberei. kutatói ajánlják a lóbab tartolmú takarmánykeveréket a sertéshizlaláshoz, a borjak, bárányok etetéséhez is. Alkalmas a lóbab emberi étkezésre is: régebben gesztenye helyett ették és levest is főztek belőle. A mosonmagyaróvári kor növénytermesztési tanszékén új lóbabfojták kikísérletezésén dolgoznak, hogy a növény biztonságosan termeszthető legyen az ország hűvösebb, csapadékosabb vidékein. A Kisalföldön az idén már több ezer hektáron termesztenek lóbabot. se, Srcnkó Ágnes, Jakab Róbert, Hertenstein Edina, Ignácz József, Me* liorisz Judit, Szakos Zsanett, Gálos Péter, Bauer Péter, Böjti Ágnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács Lajos és Cserványók Ibolya Erzsébet, Orosz István és Németh Judit,.'Bora Antal és Kurucz Mária Erzsébet, Kővár Ferenc és Sütő Klára Gabriella, Herczeg Béla és Wizl Éva, Baka Zoltán és Kovács Éva, Ladányi István és Szoták Angéla, Szabó Ferenc és Földesi Gizella, Orsós Ferenc és Orsós Mária, Perencz Zoltán és Németh Ilona, Jakabos József Sándor és Kecskés Erzsébet, Haga József és Jáky Eszter Mária, Kósi László György, és Dobos Erzsébet Ilona, MEGHALTAK; Vajda János, Kelemen Károly, Janó László, Kiefer Jó* zsefné Teibler Hermina, Tibáld Imre, Walker Péterné Dani Julianna, Vidolovicsné Jaksa Ilona, Lesku Mihály, Bándy Pál, Teszler Jánosné Reizinger Teréz, Rótt Ida, Biró Jó- zsefné Csapó Mária, Horváth István, Vajda Józsefné Csepregi Anna, Horváth Józsefné Wágner Magdolna, Szabó László, Horváth István, Pirit» Józsefné Vágusz Ilona, Búzás József, dr. Csősz Gyula, Pelcz Fülöpné Bleil Regina, Püspöki Józsefné Hell Márta, Reiter József, Kovács István, Révész Gézáné Jenei Viktória, Szeledeli Jánosné Janizs Mária, Klem János, Fritz István, Ungár Rezső, Marton Jánosné Michnik Mária, Vindler Imre, Imre Béláné Beznicza Karolin, Karcagi Jánosné Augusit Gizella.
