Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-26 / 84. szám
Jogászok, közgazdászok a környezetvédelemért Beszélgetés a Dunántúli Tudományos Intézet kutatóival Volt idő, amikor riasztó híreket olvashattunk arról, hogyan tette tönkre a tájat . az ipari termelés a gazdaságilag fejlett nyugati országokban, hogyan szennyezte az ember a vizeket a levegőt, a talajt. Ma már elegendő hazai tapasztala, tunk is van arról, milyen károkat okozunk mi magunk a természetben, és milyen károkat okoz nekünk a természet. A szakmai kérdésekben járatlan állampolgár nagyobb arányú környezetvédelmi beruházásokat és a környezet ellen vétők szigorúbb büntetését látná szívesen. A gazdasági vezetők a környezetvédelmi berendezések hiányára vagy magas árára hivatkoznak. Tervezők, közgazdászok, politikusök felemlítik a befektetett súlyos milliárdokat és a környezetvédelmi szemlélet megváltozását sürgetik. Ennek a bizonyos szemléletnek a kialakítása, formálása nemcsak a hétköznapi termelési és fogyasztói gyakorlatban történik, hanem az elmélet szintjén, a tudományos műhelyekben is. A Maqyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete kiemelt sze. repet játszik egy ilyen tartalmú országos proqramban, amely ,,Az emberi környezet védelme" címet viseli. A DTI „A környezet- és természetvédelem köz- gazdasági és jogi kérdései" című témában a hazai kutatások bázis intézménye. At intézet környezetvédelmi kutatócsoportja két évvel ezelőtt alakult. Vezetőjével, dr. Szemerics Györgyi közgazdász- szal és dr. Bogdán Tiborral beszélgettünk: utóbbi a problémakör jogi vonatkozásainak kidolgozásáért felelős. — 1976-ban jelent meg a környezetvédelmi törvény — mondja dr. Szemerics Györgyi. — Az intézet vezetősége felismerte a környezetvédelmi kutatások fontosságát és beépítette saját programjába. Amikor csoportunk létrejött, már létező bázisra, működő kapcsolat- rendszerre támaszkodhattunk: ma is széles külső munkatársi gárdával dolgozunk. Alapkutatást és alkalmazott kutatást végzünk: mind elméleti, mind módszertani kutatásaink erősen a gyakorlatra orientáltak, hiszen megbízóink arra ösztönöznek bennünket hogy minél előbb hasznosítható kutatási eredményeket nyújtsunk át. — Melyek a főbb kutatási témák? — Elsősorban azok, amelyek az emberi egészségét veszélyeztető károk elhárítására irányulnak, ezeket az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megbízásából végezzük. Itt feladatunk a károk megelőzéséhez. elhárításához szükséges módszerek kidolgozása. A természeti erőforrások kutatása a Janus Pannonius Tudományegyetemen folyik. Ide tartozik a föld-, víz- és erdővagyon megóvása, racionális fel8. HÉTVÉGE használása a gazdasági életben. — Három külön kutatási témát emelek még ki, közülük kettő az intézetben folyik. Az egyik azoknak az eszközöknek és módszereknek vizsgálata, amelyek segítségével a gazdasági változás és a környezetszennyeződés számszerűen ösz- szekapcsolható, modellbe foglalható — ez ma még a szocialista közgazdaságtudományban egyedülálló. Másodszor: folynak a nagytávlatú tervezés, re vonatkozó kutatások a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. S végül vizsgáljuk a gazdasági növekedés és a struktúraváltás környezti hatosait. — Szeretnénk hozzájárulni az úgynevezett „maradék-elv” megváltoztatásához, mert ez a ma még uralkodó szemlélet sokat árt a környeztvédelem ügyének. Arról van szó, hogy a pénzügyi—gazdasági szakemberek legtöbbje a termelői szférával való összevetésben a környezetvédelmi beruházásokat inprodüktív kiadásoknak tekintik, és a környezetvédelmi beruházásokra igen gyakran nem annyit fordít, mint amennyi szükséqes, hanem amennyi marad. Pedig a környezet védelmét a gazdasáqi élet egész folyamatába kellene beépíteni már a tervezéskor — egészen a felhasználásig —, ezáltal jelentős pótlólagos kiadásoktól lehetne mentesülni. Kutatjuk azt is. hogy a külgazdasági feladatok végrehajtása milyen összefüggésben van környezetvédelmi feladatainkkal. Fontos, hogy az importált berendezések és fogyasztási cikkek környezetkímé. lök legyenek. Másrészt ma még gyakran elmarad egy-egy devi. záért kapható környezetvédelmi berendezés üzembe állítása a takarékosságra hivatkozva, holott lehet, hogy később éppen ennek révén tudunk megtakarítani,- vagy termelni devizát. — Jól működnek a gazdasági ösztönzők? Az ésszerű takarékosságot és a gazdaságos működést segítik elő? — Nem eléggé orientálják a gazdálkodókat a környezetvédelmi előírások megtartására. Ezért ez is egyik kutatási témánk. Alvállalkozónk, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete javaslatokat tesz a célszerű szabályozó eszközökre, az ehhez tartozó szervezeti rendszerre, a környezetvédelem finanszírozó, sóra stb. — A közvélemény leginkább a jogtól várja a helyzet javítását; a büntetést tartja a leghatékonyabbnak. A különböző környezetvédelmi jogszabályok valóban elég sok szankciót tartalmaznak, azon- bcn a büntetés sem nem az egyedüli, sem nem a leghatékonyabb jogi eszköz, bár kétségtelen, hogy az elmélet is, a gyakorlat is sokat vár tőle — mondja dr. Bogdán Tibor. — Az elkövetkező jogi kutatásoknak egyik fontos feladata, hogy a büntető jellegű szankció rendszer továbbfejlesztése mellett a környezetvédelem tervezésének, szervezésének, finanszírozásának jogi szabályozásához tudományos megalapozást adjon. — Kívülálló számára úgy látszik, hogy a termelési és a környezetvédelmi érdekek állandó ellentétéről van szó. Lehet, hogy ez valóság, tehet hogy csak látszólagos. Mindenesetre a környezetvédelem hivatásos szakemberei azt mondják, hogy csak sűrű kompromisszumok árán lehet lépéseket tenni. — Igaz. hogy az érdekegyeztetés gyakori kompromisszummal jár, és ezek között sajnos, sok a kétes értékű. A joggyakorlatban is állandóan ütközik a termelési és környezetvédelmi érdek. Az okot elsősorban ott lehet keresni, hogy az érdek- egyeztetéskor sok a szubjektív szempont, mert a környezetvédelem arányainak kialakítása ma még közgazdaságilag nem eléggé megalapozott. Ezenkívül hatásosabb jogi eszközökre lenne szükség a vállalati magatartás eredményesebb befolyásolására. — A birság nem elég? — A bírság-konstrukció nem megfelelő. A bírság jelenleg adó jellegű és nem büntető jellegű. Nem alkalmas a vállalati érdekeltség és az egyéni felelősség összekapcsolására. Például a bírságot csak a szennyezés ténye határozza meg és nem az, hogy teöhnológiailag elhárítható-e egyáltalában a veszély. A jelenlegi bírságolási trendszer nem bünteti külön a technológiai fegyelem megértését. Azonkívül a büntetés nem lehet egyedüli eszköz: legalább ezzel egyenrangúan kell alkalmazni a pozitív ösztönzést. Növelni kellene az ellenőrzés hatékonyságát is. — Egyébként meggyőződésem, hogy jogi garanciákkal nem mindig lehet megakadályozni, hogy a termelés háttérbe szorítsa a környezetvédelmi érdekeket. Arra volna szükség, hogy a termelés szerves részének, alkotóelemének tekintsék a környezetvédelmi berendezéseket, hiszen például a technológia megválasztása végső fokon a környezetre is hatással van. De éhhez a mai tervezési rendszer változtatására is szükség lenne. — Az említetteken kívül kik dolgoznak a DTI szervezte kutatásokban? — Csak néhány példát. A környezetvédelem földjogi kérdéseivel az Eötvös Loránd Tudományegyetem; a természeti erőforrások hasznosításának jogi feltételeivel a JPTE Jogi Tanszéke foglalkozik. De foglalkozunk a nemzetközi felelősség kérdésével is (például a határokon átfolyó vizek szennyezésével, a légszennyezés jelenségével), az együttműködés jogi kereteit keressük. Mind belső, mind külső munkatársaink elkészült munkáit opponensek vizsgálják meg: az illető szakterület kiváló ismerői ők. és ott vannak velük együtt az illetékes tárcák képviselői, a megrendelők és a potenciális felhasználók. Már így is közvetlen kapcsolat teremtődik kutatási ered. ményeink hasznosítóival. Gárdonyi Tamás---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 M acskák és kérdések A rendkívüli érdeklődéssel várt produkció díszleteit és világítását Götz Béla, jelmezeit Vágó Nelly tervezte, a maszkokat pedig Bajkai István. Fent: Balogh Ferenc egyik szép ugrása. Alul a zárókép: fent Fóka Balázs, lent: a macskák. A Macskák -tegnap este j betáncolták a Madách | Színház színpadára Eliot világát és behozták színházi | életünkbe a műfajváltás kérdéseit. Amikor Thomas Stearns Eliot 1937-ben megálmodta, majd lebegő hangulatú versbe írta a macska- ■ bált, tükröt tartott az Ember ‘ elé, a szimbolizmus stílusában. Most Romhányi József - a magyar színpadi vi- ! lóg ragyogóan verselő, élet- ! filozófus-komédiása — lefordította a Macskák-at és i benne egyetlen sorral kife- I jezte a szimbolizmus üzene- i tét: „Nézz reánk és lásd ; magad!" Ránéztünk tehát a í Macskák-ra és megláttuk magunkat. Méghozzá néhányon már másodszor, mert a hazai színházi szakma egyik, a rock-opera iránt érdeklődő csapatát novemberben Londonba röpítette egy j gép, az eredeti előadásra. A tanulmányút persze egyben J mindig összehasonlítás is. j Ennek az egybevetésnek I tegnap este érett meg az örömgazdag gyümölcse: I Szirtes Tamás, a Madách ' Színház sokat ígérő fiatal | rendezője az új, összetett * műfajt mélyen értő-érző kéz- j zel hozta át a pesti szín- j padra a londoni előadást, j Sok szálból fonta össze ér- | zékletes produkcióvá. Vé- ‘ gül is neki és Seregi László I koreográfus-társrendező a rockzene lelkületét jól kitapintható táncafhak köszön- I hetjiik, hogy jót és jól vet- I , tünk át, s a magyar színházi élet falán újabb ka-- put nyitottunk a modern ember lüktető rockzenével I is kifejezett lelkülete számára. A Macskák-ra néztünk és megláttuk magunkat. Sorban: a glamour cat-ben a Francois Villon szabású örök-utcalány érzékenységét, amit Almási Éva játszott- énekelt. Webber ehhez írta a darab legszebb, a világ sok rádiójában máris sugárzott dalát, a Memory-t, pedig a glamour cat-ről szóló vers nem is volt benne az irodalmi alapműben, Eliot özvegye adta át Webbernek, a hagyatékban lelt, kiadatlan versek közül. Egyéni fordítói íz, ahogy Romhányi József az angolban általában „csodálatot” jelentő „glamour” szót fordítja: a „glamour cat" nála „bűbáj macska, akiből Haumann Péter a pesti előadás legnagyobb színészi eredményét, csodáját formálta. Vén színházi macskája a réve- teggé öregedett, de bölcs maradt ember szimbóluma, aki belelát a világba. Az összehasonlítás ezen a ponton elkerülhetetlen és örömteli: Haumann Péter színészi szuggesztivitása, láttató ereje messze maga mögött hagyja a londoni előadásban ezt a szerepet játszó Rockopera a Madách Színházban Stephan Tate alakítását, aki pedig nyolc éven át aratta odakint sikerét a Szuperstar Júdásaként. A többiek: Ben- cze Ilona, Kishonti Ildikó, Paudits Béla, Hűvösvölgyi Ildikó, Gyabronka József, Kiss Mari, Szerednyey Béla, Lesznek Tibor, Tóth Enikő, Szakoly György, Páka Éva, Szil- vássy Annamária, vibráló egyéniségű, emberlelkületű, csupaszín macskalények. A felszabadult játékkedvű macskák éjszakai báljukon emberi magatartásformákat mutatnak fel, de ezek a típusok nem maradnak meg külön-külön álló képek tablójának, hanem kollektív sodrású drámába ívelnek. A tömeg drámájába, amiben a katharzis - a sorsvállalás! Nem csupán látvány ez a mű, nem gondolatkoldus show-műsor, mint sokan vélik, hanem kollektív komédiába ágyazott kollektív dráma. A tragikus sorsot a modern világ ijesztő hatalomreflektorai sugározzák bele. A bál, a „játék" áll itt harcban az elidegenedéssel. Eltáncolt, elénekelt, drámai szerkezetű filozófia, műfajteremtő alkotás. De mű és előadása egyúttal kérdez is. Már a londoni és pesti előadás alcímében kérdez, ahol ez áll: musical. Vagyis alkotók és előadók nem érzik pontosan a műfaját. Pedig a Macskák nem musical, mert gondolatokkal teli zene, prózai egységek nélküli mű és — rockmuzsika. A zeneszerző Andrew Lloyd Webber a Superstar feszes drámaisá- ga és az Evita felszínessége után most vibráló lírai világot teremtett a zenében. Mindenképpen újat. Ez eltér a még nem pontosan kialakult rock-opera eddigi zenei szöveteitől, s a műfaji gyűjtőmedence, vagyis a musical általánosabb, biztonságosabb műfaji megjelölésnek tűnik. A kérdés annyiban mégis érdekes, hogy a részt vevő művészek — Londonban majdnem teljesen, Pesten kisebb számban — hordozzák magukban az ének-tónc-színészet együttes készségét. Páka Balázs bril- liáns hangú énekes. Balogh Ferenc kivételes forgásaival és egyáltalán; lebegő, mégis energikus egyéniségével kivételes értékű balett-táncos. De az összetett képesség dolgában az előadás meglepetése Bencze Ilona és még Tímár Béla is. A hármas képesség Bencze Ilonát jelzi igazi rock-opera- művésznek, az ének-színészet együttessége Tímár Bélát. Haumann Pétertől, Kishonti Ildikótól. Hűvösvölgyi Ildikótól elvártuk a magas színvonalú előadást. De Bencze Ilonától és Tímár Bélától kaptunk igazán újat. A fiatal művésznő néha a szabálytalan világú Patti Smith blueselőadói stílusára emlékeztet. Kérdés, az is, hogy a Mak- láry László és Botba Lajos vezette remek zenei munka — világszínvonalú rockoperai produkció — így, géppel, az úgynevezett play back módszerrel lehet-e rendszeres? Hiszen a gépnek nincs a színpadra néző szeme, mint a 'karmesternek. Ha egyszer egy énekes fél taktussal lemarad, zeneileg szétmehet az egész előadás. Tisztelet a Madách Színháznak és a társulatnak, hogy — egyebek között evégett is — félesz- tendeig tartó próbákkal, de vállalta a produkciót. Szerencsére az énekesek és színészek általában nem hur- colgattak mikrofont de kérdés: a saját hangerőt meddig lehet a sok felülről belógatott mikrofonnal pótolni. s így ellensúlyozni a rockzene forte stílusát? Dicséretes viszont, hogy a táncosak nem énekeltek, hanem megmaradtak a maguk műfajában. Végül Is a Madách Színház egyedül volt képes arra, hogy a mai magyarországi művészállományból így egybe- hozzan egy csapatot. Nemcsak példás színházszervező, hanem műfajteremtő munka volt. A tegnap esti premier a magyar színház jelentős dátuma. Földessy Dénes „A bírság jelenleg adó jellegű, és nem büntetés jellegű*
