Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-04 / 62. szám

1983. március 4., péntek Dunántúli napló 3 Forintok az úttörőház építéséhez Tavaszi lomtalanítás Pécsett Tereprendezés KISZ­A KISZ Pécs városi Bizottsá­gának ez évi nagyobb szabású akciói felismert szükségszerű­ségből fakadnak: mindenekelőtt egyértelművé vált, hogy az if­júsági szervezetnek többet kell tennie lakóhelyünkért. Ami az ifjúságot érinti, az egyik legna­gyobb várospolitikai munka az új úttörőház építése, amely a közelmúltban végre elkezdő­dött. Az új úttörőház és környéke lesz a város legnagyobb sza­badidő-komplexuma, amely a műjégpálya mögött, a Tüzér utcai grund északi oldalán fog megépülni. Az úttörőház a ter­vek szerint 1985-ben készül el, s építésével párhuzamosan azt tervezik, hogy ideiglenesen ren­dezik a környékét is. Azért ide­iglenesen, mert a későbbiekben különféle sportpályák és léte­sítmények építését tervezik ide. Ahhoz, hogy az úttörőház meg­épülhessen, társadalmi segít­ségre van szükség: pénzre és munkára; S a sorozatos fölhí­vások nem maradtak hatásta­lanok eddig egymillió-kétszáz­ezer forintot fizettek be a KISZ Pécs városi Bizottságának számlájára. Az úttörőházról a későbbiekben írunk részlete­sen; ezúttal a városi KISZ Bi­zottság másik, új akciójáról szeretnénk beszámolni. Ez a lomtalanítás, amit ebben az év­ben két alkalommal terveznek, tavasszal és ősszel. Mindkét esetben egy-egy városrészt fog­na át az egynapos akció. A tavaszi, első lomtalanítá­si nap április 16-án lenne; hi­vatalosan „hasznos hulladék- gyűjtési akció" néven szervezi közösen a HNF Pécs városi Bi­zottsága, a Pécs városi Tanács, a KISZ Pécs városi Bizottsága, o városi úttörőelnökség és a MÉH Vállalat. A lomtalanítás ezúttal a fém-, papír- és textil­hulladékok gyűjtésére terjed ki, s csakúgy, mint sok más na­gyobb rendezvénynek, akciónak a bevételét, ezt is az úttörőház építésére ajánlják föl. Az áp­rilisi lomtalanítás színhelye az Uránváros lesz, míg az őszié Meszes. A körzet általános is­koláinak tanulói az érintett út­vonalon eljuttatják a lakosság­hoz a felhívást, a rongyhulla­dék gyűjtéséhez pedig zsákokat is adnak majd mindenkinek. A MÉH biztosítja az összegyűjtés napján a kocsikat, s a hulladék autóra rakodásakor már nem általános iskolások, hanem KISZ-tagok segítenek. Az úttörőház építéséhez hoz­zájárulhatnak a különböző vál­lalatok is, oly módon, hogyha április 16-ának hetén hulladé­kot szállítanak a MÉH-telepre, bejelenthetik ott, hogy a hulla­dékért kapott pénzt fölajánlják az úttörőház céljaira. Ehhez hasonló lomtalanítási akciót ta­valy kezdeményeztek Vos me­gyében, s annak nagy sjkere láttán most országos méretűvé terjesztik ki. így kerül sor a két pécsi hulladékgyűjtési napra is. Ami pedig az úttörőhöz kör­nyékének rendbetételét illeti — tereprendezés, füvesítés —, ebben is várnak segítséget a fiataloktól, elsősorban társa­dalmi munkát. A generálkivite­lező a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat lesz, s ahány em­berre nekik szükségük lesz a környék rendezéséhez, ezt a létszámot o KISZ biztosítja. Március végéig eldől az is, mi­kor lehet elkezdeni — az épít­kezéssel párhuzamosan — a te­reprendezést. D. Cs. A nyelvet beszélni kell ff.) Egységes, egyetemi szintű nyelvtanárképzés A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rán az 1983/84-es tanévben el­kezdődik néhány szakon az egységes, egyetemi szintű ta­nárképzés, így a magyar, a tör. ténelem, az orosz és az angol szakokon. Ez egyúttal módosít, ja a szakpárosítási lehetősége­ket is, hiszen míg e négy sza­kon ötéves lesz a képzés, ad­dig a többin egyelőre marad a négyéves főiskolai oktatás. Ebből következik, hogy az em­lített egyetemi szakok kizáró­lag egymással párosíthatok. Ebben a sorozatban az angol nyelv oktatásának fontosságá­val foglalkozunk. Az idegen nyelvek oktatása és tudása mindig is lényeges és aktu­ális kérdés volt ás marad. E cáfolhatatlan tényen kívül még két dolog teszi éppen most időszerűvé a témát: az egyik a már említett egységes egyete­mi képzés, a másik egy most szervezés alatt álló konferen­cia, omit a JPTE angol tan- széjkéneík vezetésével tartanak Pécsett a nyáron. A konferen­ciát „Beszédközpontú angol nyelvoktatás" címmel rendezik. — Milyen változásokat hoz magával az angol nyelv okta­tásában az egységes egyete­mig szintű képzés? — Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Bog. nár Józsefhez, az angol tan­szék vezetőjéhez. — Mindenekelőtt megválto­zik a szakok struktúrája: a ko­rábbi orosz—angol helyébe most a történelem—angol lép, s az induló csoportok száma kettőről háromra növekszik. Magyar—angol párosításból indul két csoport, a másikból egy. Nem véletlen a történe­lemmel való párosítás: az el­múlt fél évszázadban egyre több angol nyelvű dokumentum jelent meg, ezek tanulmányo­zásához feltétlenül szükség van a nyelvismeretre, olyan szak­emberekre, akik az ezt a nyel­vet beszélő népek civilizációs hátterét igen jól ismerik. Cé­lunk nem csupán a tanárkép­zés, hanem — s ez nagyon fontos —, az angolul jól be­szélő szakemberek képzése. Ezt úgy tudjuk elérni, ha minél jobb tanárok kerülnek ki innen, akik majd részt vesznek a szakmájukat idegen nyelven is jól beszélő szakemberek kép­zésében. Ezt én korábban ör­dögi körnek neveztem, ebből most már végleg ki akarunk lépni. Persze oz eredmény majd csak jpval később, 20— 25 év múlva mérhető valójá­ban. — Milyen társadalmi igé­nyeket céloz meg a változás? — Akik ebben az ötéves képzésben részt vesznek, azok­nak tanítási lehetőségeik jóval tógabbak: 10-től 18 éves korú- akat taníthatnak, elhelyezked­hetnek akár általános, akár középiskoláiban. Nekik már úgy kell tanítaniuk, hogy az érett­ségi utón tovább tanulók ne nyelvórákra járjanak az egye­temeken, hanem mindjárt szak­ismereteik gyarapítására hasz­nálhassák az idegen nyelvet, ez esetben az angolt. A gimnázi­umból kikerülők nem rendelkez. nek olyan nyelvtudással, amely alapja lehetne a tudományos képzés megkezdésének. Ez azokra a jelöltekre is érvényes, akik angol szakra jelentkeznek. Ezt figyelembe kellett vennünk oz egyetemi képzés program­jának kidolgozásakor. — Milyen tartalmi változá­sok lesznek az angol szakos tanárok képzésében? — A már említett hiányossá­got föl kell számolnunk, így két részre bontottuk az ötéves időtartamot. Az első két évben magát a nyelvet kell alaposan elsajátítaniuk, a nyelvi hiá­Új tantárgyak, szakmai integráció Nyeivgyaknrlás külföldön nyokat pótolniuk. Ez oz úgyne­vezett alapozó képzés, amit a második év végén komplex föl­méréssel zárunk le. Csak az léphet tovább,, aki megfelelő szinten elsajátította a nyelvet. A következő három év az angol nyelvű szakképzés ideje. Ezek­től a jövendő tanároktól vi­szont már azt várjuk el, hogy az ő tanítványaiknak, ha an­gol szakon akarnak tovább ta­nulni, már ne legyen szüksé­gük az említett kétéves ala­pozó részre, hanem mind az öt évet az idegen nyelven folyó szakképzésre fordíthassuk. Ez az a pont, ahol kitörhetünk az ördögi köriből. — Ez azt is jelenti, hogy a távolabbi jövőben, aki 18 éves koráig tanult angolt és — mondjuk — közgazdaság- tudományi szakra iratkozik, vagy bármely más szakmát tanul, annak is olyan szin­tű lesz a nyelvismerete, hogy már egyetemi évei alatt be­dolgozhatja magát a szak­májába vágó külföldi szak- irodalomba? — Igen ez is a célunk, s ezt a gazdasági helyzet is egyre inkább megköveteli a szakem­berektől. De mielőtt erről be­szélnénk, visszatérnék az egye­temi szintű angol tanárképzés egyelőre még szükséges „beve­zető” két évére. Ehhez a nyel­vi alapozáshoz két új tantár­gyat vezetünk be: az egyik az angol nyelvet beszélő népek kultúrája, történelme, a másik a „dráma a nyelvtanításban". Magyarországon sehol nem tar. tanok egyelőre ilyen stúdiumot. — Éppen ezért szeretnénk erről egy kicsit bővebben hallani. — Természetesen nem azt kell érteni itt „drámán", amit a köznyelvben annak nevezünk. A társadalom különböző szitu­ációkban használja a nyelvet, a beszélgetés szempontjából ezek őzök a bizonyos drámai vagy akár dramaturgiai helyzetek. Ez a stúdium ezekre a spontán „drámai” helyzetekre épül, cél. ja a nyelv szocializálása. E tárgy bevezetéséhez természe­tesen a személyi feltételeket is meg kellett teremtenünk, s ez sikerült :Andy Rouse, aki koráb­ban anyanyelvi lektor volt ná­lunk és Egerben, 1982 augusz­tusától már itt van státusban. Ennek a tantárgynak a prog­ramját ő dolgozta ki, s kísérle­tesen már tanítja is. — Lesznek-e új tantár­gyak a képzés második há­rom évében? — Igen. Nyelyészetet és iro­dalmat tanulnak a hallgatók; ez önmagában még nem új. Az irodalmi struktúra azonban átalakul: specializálódni lehet angol vagy amerikai irodalom­ra, de az alapismereteket min­denkinek mindkettőből meg kell szereznie. Ugyancsak harmad­évben indul egy új tárgy, a tutorial, melynek lényege, hogy minden oktatóhoz külön is tartozik 4—6 hallgató; ez a tárgy a hallgatók specializáló­dását segíti elő. Maga a tu­torial kötelező, de mindenki szabadon választhatja meg azt a témát, amivel ezen belül fog­lalkozni kíván. A harmadik év harmadik negyedévében min­denkit részképzésre küldünk angol nyelvterületre, mégpedig nem nyelvórákra, hanem ide­gen nyelvű szakképzésre vala­melyik egyetemre. A negyed­évesek itthon általános iskolai, az ötödévesek középiskolai gyakorlaton vesznek részt, A tartalmi feladatok megvalósí­tásában nagyon fontos az egye­temi tanszékek közötti szakmai integráció, amelynek személyi feltételei lényegében már meg­valósultak a JPTE-n. Diicső Csilla Felsöszentmárton 1985-ben 750 éves lei Szabó Béla felsöszentmártoni falukrónikás a község régi házairól is gyűjti az emlékeket. Falukrónika két nyelven Felsöszentmárton közel 1500 lokosú, szépen gyarapodó, gaz­dagodó község, kiváló eredmé­nyességgel gazdálkodó termelő- szövetkezettel. Ami egy pillanat­ra mégis a mocsaraktól övezett régi világra utal, az a kiszárí­tott lápos területek helyén ma­radt sík határ. — Azért maradt más emlék is azokból az időkből — ma­gyarázza Szabó Béla, a folu krónikaírója, ahogy sétálunk a Fő utcán. — Van még egy-két talpas ház o faluban, meg ké­sőbbi építésű, de régi lakóház. Egyre kevesebb lesz belőlük, új házak épülnek, az utóbbi tíz évben legalább 25 került tető alá. Valahogy ezért a régi épí­tési stílus emlékeit is meg kell őrizni. Fényképeket, színes diá­kat készítek róluk, s próbálom összegyűjteni ezekről a házok­ról fennmaradt fényképeket is. A harmincas években még zsúp- és nádfedeles házak vol­tak itt. A beszélgetést a termelőszö­vetkezet irodájában folytatjuk: Szabó Béla ugyonis a Zrínyi Mgtsz tagja, régebben építé­szeti részlegvezető volt, most energetikus és egyben munka- védelmi és tűzvédelmi felelős. Eléggé rendhagyó eset, hiszen a falukrónikások többsége pe­dagógus, esetleg tanácsi tiszt­viselő, nagyon kevés közöttük a műszoki ember. — 1969-ben végeztem el a bányaipari technikumot, de ak­kor ebben a szakmában nem volt nagy kereslet a kezdők iránt. A katonaság után 1971- ben lettem a termelőszövetke­zet togja. A motívum igen egy­szerű: megnősültem és felesé­gem felsöszentmártoni. Ma­gyar-orosz szakos tanár, itt tanít az általános iskolában. Az elnöki irodában, ahol be­szélgetünk, a titkárságrál be­szédfoszlányok szűrődnek ót: magyar és horvát szavak, de javarészt az utóbbiak. — Természetes, hogy így van — veszi észre a házigazda, hogy o kinti hangokra figyelek. A banyatechnikusböl helytörténész |ett — Felsőszentmártonban a la­kosság 98 százaléka horvát nemzetiségű. Nálunk így aztán minden ünnepség, rendezvény legalább két nyelven zajlik. Sejtem, hogy mi lesz a követ­kező kérdése. Nem, én nem va­gyok horvát, a feleségem vi­szont igen. Azért már én is go- gyogok egy kicsit horvát nyel­ven — teszi hozzá mosolyogva. Mint később kiderül, a falu- krónika is két nyelven íródik Felsőszentmártonban, úgyhogy Szabó Béla horvát nyelvtudása ma mór jóval több lehet annál, hogy igozából „gagyogásnak” lehetne minősíteni. — Nem nehezítette meg a helytörténeti kutatást, a falu­krónika írását az a körülmény, hogy nem itt született, s más anyanyelvű, mint a helybeli la­kosok túlnyomó többsége? — Inkább tolón megkönnyí­tette. Az öregek számára sok­kal természetesebb, ha olyan valaki kíváncsiskodik tőlük a falu múltjáról, aki nem itt szü­letett, mintha olyasvalaki tenné ugyanezt, akinek családi hagyo­mányból is ismernie kellene en­nek a közösségnek életét, em­lékeit. Szívesen mesélnek, ho van, oki érdeklődéssel hallgot- ja őket. Persze, nem volt könnyű elkezdeni a krónikaírást 1977- ben, mert semmi tapasztalatom nem volt oz ilyen munkóbon. De egy-két év alatt belejöt­tem. — Magnóval és fényképező­géppel járok emlékeket gyűj­teni a falu öregjeihez. Arra ké­rem őket, hogy meséljenek éle­tükről, hogyan gazdálkodtak ré­gen, s így lossan eljutunk odóig, hogy készségesen mag­nóra mondanak régi meséket, horvát dalokat énekelnek, fény­másolásra kölcsönadnak érde­kes okmányokat. A munka má­sik része o levéltári kutatás, s ez Felsöszentmárton esetében nem is könnyű: a legkorábbi adatok ugyanis erről a község­ről főként nem a Baranya és Somogy megyei levéltárban ta­lálhatók, hanem a zágrábiban. A falu az 1900-as évek elejéig a vaskai apátság birtoka volt. Minden réqi dokumentumot itt őriztek a faluról, amelynek léte­zésére 1235-ből maradt fenn adat. Tehát két év múlva lesz a község 750 éves. Kalandozunk a falu történe­tében: ősi neve Szentmárton, aztán Vaska-, Tót-, Dráva-, majd végül 1901. július 1-től Felsöszentmárton. 1554-ben egy török adólajstrom „városnak" említi. 1712: a szlavóniai hor- vátok és bosnyákok települnek a falubo. Ök a mai lakosok ősei. — A falu múltjából még sok minden feldolgozásra, felkuta­tásra vár. Bővíteni kell az ada­tokat az 1712 előtti évekről, s vannak egyéb fehér foltok is, például az 1918—20 évek, amelyeknek az emlékeit most gyűjtöm. Sikerült elvégezni a falu környéke földrajzi neveihez fűződő legendák összegyűjté­sét, s talán jövőre sor kerülhet a népmesékre is. A termelőszö­vetkezet története folyamatosan íródik. Van egy határidőnaplóm, amibe feljegyzem az eseménye­ket és kollégáim is ide írják be mindazt, amit a falukrónikában megőrizni érdemesnek tartanak, így aztán igazán nem panasz­kodhatok, hogy egyedül dolgo­zok a helytörténeti kutatásban — mondja búcsúzóul Szabó Béla, aztán váratlanul megtor­pan: — Azért egy segítség még el­kelne. Ha valaki legalább kölcsön tudná adni nekem dr. Margalits Ede „Horvát történelmi repertórium” című könyvét, ezzel nagyon meg­könnyítené számomra a múlt kutatását. D. I. 1 Elkészült az új mozgalmi ház Az elmúlt héten adták át Lvov-Kertvárosban, a Németh László utcában az új mozgal­mi házat, ahová szerdán már beköltöztek, s ma mór itt dol­goznak. Kik kaptak helyet az új mozgalmi házban? Ide köl­tözött a Kossuth tér 1. szám alól a 2. számú lakóterületi pártvezetőség, valamint a Ivov- kertvárosi 2. számú lakókörzeti pártalapszervezet. A lakókörze­ti alapszervezet minden héten hétfőn délután 16—18 óra kö­zött tart fogadóórát, a pártve­zetőségi fogadóórák pedig hét­főn, szerdán és pénteken lesz­nek, délelőtt 9-től 12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents