Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-25 / 83. szám

1983. március 25., péntek Dunántúlt napló 5 Baranyai tudományos heteit Iparunkban sokkal több van Diagnózis és a tennivalók A megfúrt Sallai utca Mit célozzon meg, milyen utakat járjon a magyar ipar az ezredfordulóig? Társadalmunk és gazdaságunk jövőjét meg­határozó kulcskérdés, sorskér­dés. Abban megegyeznek a vé­lemények, iparunkban sokkal több van, mint amennyi hasz­not hajt ma az országnak. A legfőbb feladat pedig az, hogy ipari termékeink nemzetközi versenyképességét, ezzel együtt kivitelünket növeljük. Minderről — az iparpolitika fő céljairól és alternatíváiról — dr. Deák And­rea, az Ipari Minisztérium fő­csoportfőnöke fejtette ki véle­ményét, összegezve az ezzel kapcsolatban folyó tervezések, elképzelések, viták ez idő sze­rinti állását, eredményeit. Az előadásra a tudományos hetek keretében került sor tegnap a pécsi Technika Házában, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében. Hogyan képzelhető el tórsa- dalmunk-gazdaságunk fejlődé­se a kétezredik évig, ezen be­lül milyen iparpolitikát folytas­sunk? Ezzel kapcsolatban or­szágosan két nagy munka fo­lyik — 60 témában távlati ter­vezés az Országos Tervhivatal­ban, és az MSZMP Politikai Bizottsága javaslatára egy anyag elkészítése iparunk to­vábbi feladatainak kijelöléséről a Központi Bizottságnak —, s mindezek a munkák immár do­kumentumokban öltöttek testet. Dr. Deák Andrea e dokumen­tumok legfőbb megállapításait ismertette. A diagnózis közismert: ipa­runk közepesen fejlett, ami megfelel a magyar gazdaság általános fejlettségi színvonalá­nak. Ám: összehasonlítva ipa­runk műszaki-technológiai szín­vonalát a fejlett európai orszá­gokkal, a színvonal nem rossz, s a műszaki tudás sem. Mégis, gazdasági fejlettségben, élet- színvonalban miért vagyunk mögöttük? Mert a technikát nem tudjuk jól működtetni, az emberi hozzáállás, a szervezett­ség, a marketingmunka .elma­rad tőlük. Iparunk a mai adott­ságok mellett sokkal többet ad­hatna, lehetőségeinket koránt­sem használtuk ki. Ipari termé­keink fajlagos anyag- és ener­giafelhasználása pazarló, ipa­runk szerkezete, még inkább termékeink, nagyon lassan újul­nak meg; termelékenységben hátul kullogunk. Iparunk előtt az elkövetkező 10—15 évben két fő feladat áll. A jelenleginél többet nyújtson a külkereskedelmi egyensúly fenntartásához, az ipar többet exportáljon. A másik, hogy hozzájárulása a nemzeti jövede­lemhez nagyobb legyen. Tár- sadalmunk-gazdaságunk előre­haladásában az iparnak kell jelentenie a húzóerőt. Mit tud tenni az iparpolitika, hogy tudatosan kihozza gazda­ságunkból a magasabb telje­sítményt? Mindenekelőtt el kell dönteni, minek biztosítsunk elsőbbséget. A prioritásokat a következőkben lehet körvona­lazni: előtérbe kell helyezni az elektronika, a robottechnika, a biotechnika alkalmazását, na­gyobb tért kell nyerniük az anyag- és energiatakarékos technológiáknak és termékek­nek, erősíteni kell az élelmi­szergazdaság ipari hátterét, elősegíteni az iparok és szol­gáltatások rendszerexportját, a hazai ásványvagyon jobb kiak­názását, a hulladékok haszno­sító sát. Mindehhez megfelelő feltéte­leket kell teremteni, s meg is van a szándék megteremtésük­höz. Elsősorban is nagyobb ér­dekeltség kell, hogy iparunk megfeleljen — kényszerüljön megfelelni - az óriási követel­ményeknek. Újabb szabályozó­kat dolgoznak ki, s ezek közül a legfontosabbak: a vállalatok még nagyobb önállóságot kap­nak, nagyobb lesz a döntési lehetőségük. A szabályozókban megfogalmazva érvényt szeret­nének szerezni annak a régóta hangoztatott elvnek, a kocká­zatot vállaló, hatékonyan dol­gozó vállalatok gyorsabban mehessenek előre és jobban éljenek, az életképteleneknek pedig ne dobjunk mindunta­lan mentőövet. Megfúrták a Sallai utcát, s nem is egy helyen és nem is azért, hogy vizet fakassza­nak. Egyszerűen csak azért, hogy a 24-es számú ház elé védőpalánkot emeljenek az épület két évre (?) tervezett felújításának az idejére. Ha bárhol másutt történt volna ez a furkálás, talán fel sem tűnik. De éppen itt, ahol szin. te még vadonatúj a sétautca burkolatai... Ez bizony sú­lyos hiba volt! így vélték a városi tanács vb-hivatalának a műszaki osztályán is, ahon­nan határozatban szólították fel az „elkövetőt", a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatot, hogy haladéktalanul állítsa helyre a burkolatot, de nem foltozással. A határozat még nem jogerős, feltehetően meg is fellebbezik. De reméljük, hogy másodfokon — azaz a városi tanács építési osztá­lyán — következetesek fesz­nek és érvényt szereznek an­nak a tanácsrendeletnek, ami leszögezi: új burkolatot az elkészültétől számított 5 éven belül nem szabad felvágni, megfúrni. S pláne engedély nélkül nem. H. I. M. Z. A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, az ATI és szerkesztőségünk hatfordulós KRESZ- barangolás rejtvénypályázatának ünnepélyes eredményhirdetésére került sor tegnap délután Pécsett, az MKBT titkárságán. Az ezer forintos vásárlási utalványokat Orbán István rendőr vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke adta át a győzteseknek, Gyar­mati Csabának, Prezenszki Józsefnek, Vörös Füle Imrénének, Vörös Attilának, Körnvöndi Bélánénak és Nagypál Lászlónak. Mindkettőre szükség van A feketeszén és az urán meghatározó hazánk energia­helyzetében A felhasználás lehetőségei Az üzletért, a jó hírért Baranya bemutatkozott Pesten Háromnapos program A Mecsek két fő kincse, a fe­keteszén és az urán, hosszú távra meghatározza hazánk energiahelyzetét. Amíg a me­cseki szén a hazai kohászat kokszigényének mind nagyobb hányadát teszi ki a liászprog­ram megvalósításával, jelenleg még jelentős mennyiségben im­portálunk kokszszén-koncentrá- tumot és kokszot. A kilencvenes években a Mecseki Szénbányák adja a dunaújvárosi igények kétharmadát, a későbbiekben a maradék importot talán bizto­sítja majd Máza-Dél? Ez épp­úgy nyitott kérdés, mint az, hogy a gazdasági és egyéb kö­rülmények a szén és az urán közül melyiknek adnak elsőbb­séget. A Baranya megyei tudomá­nyos hetek keretében tegnap a Technika Házában kezdődött kétnapos előadássorozot az energiagazdálkodás megyei fel­adatainak felvázolását és meg­vitatását tűzte célul. Az MTESZ Energiagazdálkodási Bizottság, az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Mecseki Szénbányák Liász- klubja, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület, a Pécsi Akadémiai Bizott­ság energia-munkabizottsága, a Területi Energiaipari Bizott­ság rendezésében tegnap két előadás hangzott el. A liászprogram megvalósítá­sának az energiagazdálkodás­ban és az energiahordozók im­portjának csökkentésében vár­ható eredményeiről Gálfi István, a Mecseki Szénbányák vezér­igazgató-helyettese tartott elő­adást. Kiemelte, hogy a mély- művelésű bányákban bizonyos határon túl nem növelhető a termelés emberi, technikoi és technológiai okok miatt. Viszont a program célját, hogy évente 900 000 tonna kokszolható szén­nel lássák el Dunaújvárost, tel­jesíteni fogják. A szén szerepe a hazai energetikai iparban mind nagyobb, a liászprogram is ezt bizonyítja. Az uránérctermelés helyzete, perspektívái a hazai energia­hordozó-termelés szemszögé­ből, az ércbányászat során fel­szabaduló hőmennyiség hasz­nosítási lehetőségeiről Mátrai Árpád, a MÉV vezérigazgató- helyettese tartott nagy érdek­lődést kiváltó előadást. 1981- ben a hazai erőművekben az energiahordozók megoszlása a következő volt: lignit 14, bar­naszén 25, feketeszén 6,5, fűtő­olaj 26.5. földgáz 27,5 és víz 0,5 százalék, az energiahordo­zók majd kétharmadát használ­ták energiatermelésre és több mint egyharrhadát hőszolgálta­tásra. Ezek közül az urán a vil- lamosenergia-termelésben elvi­leg kiválthatná a barnaszenet, a földgázt és a fűtőolajat. Ez az összes erőművi energiának 34 százalékát tenné ki. A hazai uránérctermelés jövője biztosí­tott. Mátrai Árpád összehasonlí­totta a szén és az urán legjel­lemzőbb adatait. Az elméleti számítások alapján egy kilo­gramm urán 6600 tonnái szén hőenergiájával egyenértékű. Az 1000 megawatt évi villamos- energia-teljesítményhez: urán­ból 150 tonna, szénből — a minőségtől függően — 8—15 millió tonna kell, a létszám- igény az uránnál 1000—2000, a szénnél 5—15 000, a bányászat­hoz szükséges beruházás az uránnál 4—5 milliárd, a szén­nél 15—40 milliárd forint. Az uránércjövesztésnél a jö­vőben is marad a fúrásos-rob­bantásos eljárás. Az ehhez szükséges sűrített levegőt bizto­sító kompresszorok hűtővizével, a mélyművelésben a nagy kő­zethőmérséklet miatt a levegő hűtésével, a kihúzó levegővel és a kémiai feltárással jelenleg 25 millió kalória hőteljesítmény megy óránként veszendőbe, ami 15 000 tonna fűtőolaj hő­mennyiségével egyenértékű évente. Az igaz, hogy a hul­ladékhő teljes hasznosítása több okból — földrajzi fekvés, időszaki eltolódások, a hordozó közeg agresszivitása — jelen­leg gondokat okoz. A kompresz- szorok hűtővizének hőmennyi­ségét energetikai beruházások után a fürdővíz melegítésére használják majd fel, ezzel a MÉV a fűtésre használt évi 12 000 tonna fűtőolaj egyötö­dét válthatja ki. M. L. A Szegedi Orvostudományi Egyetem női klinikáján csü­törtök reggel hármas ikrek szü­lettek. Az édesanya, Hágel- fnann Endréné, az egyetem gazdasági hivatalának a dol­gozója már hosszabb ideje a (Munkatársunk telefonjelen­tése) Pest a második legnagyobb baranyai város — ez derült ki tegnap este a Royal Nagy­szállóban, ahol megnyílt a Bo­ranya bemutatkozik című há­romnapos rendezvény. Lukács János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke is meg­jelent a megnyitó ünnepségen és ott volt Szentistványi Gyulá- né, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tonácsának ^titkára is. A fővárosiban élő sok, egykori pé­csi közül Bertha Bulcsu, József Attila-díjas író nvitotta meg a rendezvényt. Baranya megyéről, Pécs városról készült pillanat- felvételeknek nevezte o kiállí­tott ipari, mezőgazdasági és „szellemi-művészeti” árut, és ezek a pillanatfelvételek — mitn hangoztatta — sokat el­mondanak a megyéről. „A tár­gyakban benne van a Bara­nyában élő emberek mentalitá­sa, tehetsége, szorgalma” — hangoztatta a Pécsről elszár­mazott író. Valóban gazdag o sor: a szálló földszintjén a Mecsek- Tourist és a Baranya megyei Művelődési Központ színes fü­zeteket, könyveket kínál. Szem­ben vele a Villány-mecsekaljai Borgazdasági Kombinát és a Baranya megyei Húsipari Vál­lalat kívánatos füstölt áruja, klinikán volt megfigyelés alatt. A terhesség 35. hetében csá­szármetszéssel hozták világra a három kisbabát. Mindhárom fiú. Gábor 2 kilóval, Ákos 2 kiló 13 dekával, Tamás 2 kiló 14 dekával született. szép borosüvegei alatt fekete, mohácsi korsók állnak. Az eme­leten pedig a Zsolnay gyár cso­daszép kerámiái, a Hunor Vál­lalat bőrruhái, kesztyűi, a pécsi sörgyár sokféle itala, továbbá a Húsipari Vállalat késztermé­kei kínálják magukat. Szemben pedig a kultúro: a Janus Pan­nonius Múzeum néprajzi osztá­lyának ízléses szobasarka, majd pedig Martyn Ferenc festőmű­vész 20 grafikából álló, „Petőfi olvasás közben" című remek sorozato. A bemutatkozás tehát terme­lési és kulturális jelleaű, s a kettőből az előző az egyértel­műbb. Hiszen a termékről nem sokat lehet vitatkozni, ott áll készen és tényszerűen: üzletet lehet utána kötni. A kulturális kínálat? A három nap során bemutotkozik Serényi László fa­faragó népi iparművész, vala­mint Békés Lajosné tojásfestő, ugyancsak népi iparművész. Holnap, szombaton a szokásnak megfelelően újabb szereplési lehetőséget kap a Pécsi Nem­zeti Színház Balettegyüttese is. Lapzártakor kezdődött a folklór­est, sokác táncosok vártak a fellépésre, a konyhában pedig Lengyel Lászlónak, a Nádor Ét­terem konyhafőnökének irányí­tásával a Nádor Szálloda és a mohácsi Halászcsárda szaká­csai, szokácsnői igyekeztek, hogy valódi baranyaj ízek ke­rüljenek a Royal Nagyszálló asztalaira. A lényeg: Baranya jóhíre, amit talán ez a három­napos bemutatkozás is növel majd. Az országgyűlés tavaszi ülés­szaka után megérkezett a Ba­ranya bemutatkozik rendezvény­re Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Baranya országgyű­lési képviselője is, és megtekin­tette a kiállításokat. Hármas ikrek Szegeden Folyáiratszemle A népfront- mozgalomról A Népfrontmozgalom idei feladatai címmel közli a PÁRT­ÉLET márciusi száma dr. Mol­nár Béla, a Hazafias Népfront országos titkára cikkét. A mozgalom választott testü­letéi és munkabizottságai, kom­munista és pártonkívüli aktivis­ták százezreinek bevonásával az év elején értékelték eddigi tevékenységüket és meghatá­rozták azokat a feladatokat, tennivalókat, amelyekkel ezután is betölthetik felelős szerepüket a tanyák, a falvak, a városok lakossága szolgálatában. A mozgalom tennivalója sok és sokféle, hiszen az egész társa­dalom politikai tömegmozgal­ma, ezért minden feladatává válik, ami a lakosságnak, osz­tályainak, rétegeinek, csoport­jainak, az egész országnak fon­tos. A mozgalomban tevékeny­kedő több százezer állampolgár élethelyzete, szociális kötődése, foglalkozása, életkora, világné­zete, sok esetben még anya­nyelve is különböző, érdeklődé­si körük sem egyforma. Ugyan­akkor a sokféle feladatban és tevékenységben van egy jól fel­ismerhető közös vonás; az azo­nos cél felé haladás. A szerző hangsúlyozza, hogy 1983-ban is a mozgalom mun­káját a VII. népfrontkongresz- szus álláspontja alapján kidol­gozott és az országos tanács által jóváhagyott ötéves moz­galmi terv alapján végzik. Ez a program megjelöli azokat, melyek társadalompolitikai je­lentőségűek, amelyekben a mozgalomnak fontos szerepe van. Dr. Molnár Béla többek között hangsúlyozza a népfront helye és szerepe fontosságát politikai intézményrendszerünk­ben, a választási rendszer to­vábbfejlesztésének napirendre kerülését, a fiatalok és az idős­korúak társadalmi helyzetének vizsgálatát és javítását. Fontos­nak ítéli meg a hatodik ötéves tervhez kapcsolódó mozgalmi feladatokat, 'a településfejlesz­tési koncepció korszerűsítését, a környezetvédelmi társadalmi teendőket. A közgondolkodás terén, véleménye szerint, az ok­tatási reform társadalmi támo­gatása, az iskola és a család kapcsolatainak gazdagítása, a politikai ismeretterjesztés és az olvasó népért mozgalom hely­zete igényel nagyobb figyelmet ebben az évben. Nemzetközi vonatkozásban a népfront bé­kemozgalmi tevékenységére hív­ja fel a figyelmet. M. E. A Velencei-tó fejlesztési terve A Velencei-tó vízminőségé­nek szinten tartása, illetve ja­vítása, a vendégfogadó-képes­ség- növelése, a környezetvéde­lem kiterjesztése a legfonto­sabb tennivaló a kiemelt üdü­lőkörzet idei fejlesztési felada­tai között — hangsúlyozták a Velencei-tavi Intézőbizottság el­nökségének csütörtökön Gár­donyban megtartóit ülésén. Mint elhangzott: előbbre­hozták a strandprogramot, amelynek keretében már meg­kezdték a gárdonyi és a velen­cei fürdőhelyek korszerűsítését. Új öltözőket építenek, s elvé­gezték a szükséges meder- és partszabályozási tennivalókat. Velencén az ifjúsági üdülőköz­pontban az idei nyáron már birtokukba vehetik a fürdőzők az új strandot, ahol ötezernél többen pihenhetnek. Az idén is folytatják a tó víz­minőségét javító mederkotrást és nádirtást. Kiemelt feladatként kezelik az idén is az üdülőkörzet tele­püléseinek közművesítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents