Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-25 / 83. szám
Amm —— Az országgyűlés tavaszi ülése Dunántúli nqpio 1983. március 25., péntek FIN kitüntetési ünnepség Pécsett (Folytatás az 1. oldalról) időben növekedett az anyagi haszonszerzésből, a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították ezek a cselekmények, melyeknek helyes jogi megítélése kérdéseiben a bíróságok ítélkezése egységesebbé vált. Az utóbbi két évben is a vagyon elleni bűncselekmények álltak számuknál fogva a bűnözési statisztikában az első helyen, bíróságaink fokozott büntetőjogi oltalomban részesítik a köztulajdont. Dr. Szilbereky Jenő elmondta, hogy a közlekedési bűncselekmények az összbűnözés 13 százalékát jelentik. A közlekedési fegyelmet súlyosan sértik .az agresszív járművezetők, a közúti közlekedés jelenlegi helyzetében még a. viszonylag kis mennyiségű szeszes ital fogyasztása is súlyos közlekedési baleset veszélyét idézheti elő. Ezért indokolt az ittasan vezető és főként az így balesetet okozó járművezetőkkel szemben a határozott felelősségrevonás és a járművezetéstől való eltiltás. A beszámoló foglalkozott az állampolgárok egymás közötti jogvitáival, amelyeknek száma évente 150 ezer volt, a hagyatéki végrehajtás és más eljárások további 150—200 ezer ügyet jelentenek a bíróságok számára. Mindezek ellenére nem több a jgovita, a per nálunk, mint más országokban. A Legfelsőbb Bíróság elnöke emlékeztetett a gyermekelhelyezés kérdésében a múlt évben megjelent új irányelvekre. Az irányelv kiemeli, hogy a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, aki nagyobb felelősséget tanúsított a házasságban a gyermek nevelésében, gondozásában, ellátásában. A beszámoló foglalkozott a fogyasztói érdekvédelemmel, a szellemi alkotások hasznosításával kapcsolatos jogszabályokkal, valamint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések tapasztala--------------------------- ¥ ------------------------------D r. Szíjártó Károly: Társadalmi összefogás a bűnözés terjedése ellen — Az ügyészi tevékenységnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban to. vábbra is jó a 'közrend és a közbiztonság — mondtta dr. Szíjártó Károly. Hazánkban szi. lárd a törvényesség. Az állami, gazdasági és társadalmi szervek kötelességüknek megfele. lően biztosították a törvényes rendelkezések betartását, betartatását. A legfőbb ügyész szólt arról, hogy a bűnözés mértéke az utóbbi években emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, vészé, lyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladat. 1982-ben csaknem 140 000 közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a meg. előző évhez képest 3,6 százalékos növekedés. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés okainak folyamatos elem. zése nélkülözhetetlen és fontos feladat, amely kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visz- szaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek és a bűnüldözés irányításának is. Dr. Szíjártó Károly részletesen beszélt a bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős alkoholizmusról és a munkakerülő életmódról. Mint mondotta: az alkoholizmus megelőzésének lehetőségei között a jogi szabályozás kerek egészet alkot. Az. hoqy az alkoholizmus elleni küzdelem mégsem hoz nagyobb eredményeket, nem a jogszabályalkotásokra, hanem a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülő, élősdi életmód az elkövetett bűncselekmény és a szabálysértés mellett a társadalomnak még számos területén okoz erkölcsi és anyagi kárt. Ezért az ilyen személyek felderítése és a társadalom számára hasznos munkára szorításuk az eddgieknél nagyobb figyelmet és hatékonyabb intézkedéseket igényel. A bűnözés megelőzése érdé. kében a legsürgősebb feladataink közé tartozik — mondotta a legfőbb ügyész —, hogy tartalmasabbá tegyük, kiterjesszük a foglalkozást azokkal, akik életkörülményeik miatt fokoza- zottan veszélyeztetett helyzetben élnek, különösen törődve az ilyen fiatalokkal. Az ügyészi szervezet a követelmények teljesítésére, a nyomozás ügyészi felügyeletére különös gondot fordított az elmúlt időszakban is. A nyomozások során a legnagyobb gondot a bűncselekmények elkövetőinek felderítése okozza. Az utóbbi években emelkedik az ismertté vált bűncselekmények száma, ugyanakkor a felderített elkövetők száma csökken. 1982-ben 39 400 fel nem derített bűncselekmény volt, s ez az előző évi. hez képest tíz százalékos növekedést jelent. Dr. Szíjártó Károly megállapította: az előző beszámoló óta eltelt időszakban számos olyan új rendelkezés jelent meg, amelynek közös célja a termelés, a szolgáltatások és a kereskedelmi tevékenység javítása. a fogyasztók igényeinek kielégítése és a hiányok kiküszöbölése. A rendelkezések közötti esetleges rések, hiányosságok, rendezetlenségek kihasználását meg kell akadályozni s azt is, hogy egyesek ügyeskedéssel, munka nélkül, vagy munkájukkal arányban nem álló jövedelemhez jussanak. A legfőbb ügyész kitért a munkaügyi perek tapasztalataira, a munkafegyelmi helyzetre, a gazdálkodási fegyelem erősítését szolgáló ítélkezési gyakorlatra is. Beszámolója végén kiemelte: a törvényesség követel, ményei a jövőben is azt igénylik a bűnüldöző és más jogalkalmazó szervektől, hogy az al. kotmányos rendet biztosítsuk, a bűnözés és a jogsértésék megelőzése érdekében fellépjünk és erre mozgósítsuk az illetékes szerveket, az állampolgárokat. taival, a vitás esetek bírósági gyakorlatával. A törvényesség egyik jelentős garanciájaként említette dr. Szilbereky Jenő, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíróságok bármely jogerős határozata ellen — a Legfelsőbb Bíróság előtt — törvényességi óvást emelhet, ha a határozatot törvény- sértőnek, vagy megalapozatlannak tartja. Figyelemre méltó, hogy a bírósági ügyek 75—80 százalékában az ítéletek első fokon jogerőre emelkednek. Végezetül a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás olyan erő, amely hatékonyan védi, alakítja társadalmi viszonyainkat, formálja az emberek tudatát, társadalmunkban azonban számos állami és társadalmi szerv és tényező együttes erőfeszítése szükséges a továbblépéshez, az egészséges közmorál, köz- gondolkodás megalakításához, továbbfejlesztéséhez. Dr. Antalffy György (Csong- rád m. 9. vk.), tanszékvezető egyetemi tanár, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára elmondotta, hogy a bizottság — mindkét beszámoló előzetesen megvitatott téziseivel, s tartalmával egyetértve — különösen jelentősnek tartja a bűnözés visszaszorítását. Ez nem kezelhető csupán egyes szervezetek — például a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróságok — feladataként, hanem csakis az egész társadalom ügyeként. A képviselőknek az a véleménye, hogy a törvényesség, a jogbiztonság, a törvények egységes értelmezésének és alkalmazásának alapvető kérdéseiben megfelelő és következetes az együttműködés a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium között. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk.), a Fejér megyei főügyész a közrend és a közbiztonság szilárdságáról szólt, felhívta a figyelmet: elégedettségre nincs okunk, még akkor sem, ha ki- álljuk a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Közvéleményünket ugyanis élénken foglalkoztatja és nyugtalanítja néhány brutális bűncselekmény, továbbá a társadalmi tulajdont sokszor elképesztő összegekkel megkárosító bűnügy. A társadalomellenes magatartásformák, a bűncselekmények megtorlást követelnek és a társadalom szervezett védekezését igénylik. Dr. Räder Edit (Bp. 51. vk.), az 1. sz. ügyvédi munkaközösség tagja, az Országos ügyvédi Tanács einökhelyettese a többi között megállapította: számos kedvező változás ellenére a vállalatokat a gazdásági környezet még mindig nem ösztönzi eléggé a jobb együttműködésre. Ez a szemlélet, amely gyakran monopolhelyzettel párosul, s a fogyasztókat is sújtja, elsősorban gazdasági intézkedésekkel változtatható meg. Dr. Lukács János (Zala m. 3. vk.), a pacsai Haladás Tsz főállatorvosa rámutatott: a különböző tulajdon ellen elkövetett szabálysértések visszaszorítása érdekében szükségesnek látszik a kiszabandó bírságösz- szegek emelése. Dr. Juhász Tibor (Bács-Kiskun m. 19. vk.), a Kiskőrösi városijárási ügyvédi Munkaközösség vezetője arról szólt: társadalmi viszonyaink állandó változásait a jogszabályok csak fáziskéséssel követik, s ebből a lemaradásból ellentmondások keletkeznek. Hosszabb-rövidebb idő elteltével még a leggondosabb előkészítés után hozott törvény is felülvizsgálásra szorul, mert olyan új társadalmi körülmények teremtődnek, amelyekre a jogalkotó nem számíthatott. Németh István (Hajdú-Bihar A forradalmi ifjúsági napok alkalmával kitüntetési ünnepséget rendezett tegnap délután a pécsi Tüzér utcai Mozgalmi Házban a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Az ünnepségen, amelyet Jankovics Rozália megyei úttörőelnök nyitott meg, részt vett Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Kemény Árpád, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa, Simon József, az SZMT titkára, Burg- mann György, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára és Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője. Ünnepi beszédében Tasnádi Péter, megye, 9. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmének szükségességéről szólt, s elsősorban az üzemi vezetőktől kért nagyobb figyelmet és határozottabb fellépést. Hozzátette: nélkülözhetetlen ehhez az állami szervek támogatása is. Erre annál is inkább szükség van, mert a társadalom döntő többsége kéri, követeli a határozottabb fellépést a fegyelem megszilárdítása érdekében. Papp Lajos (Szolnok m. 8. vk.), az MSZMP Törökszentmiklósi városi Bizottságának első titkára a közélet tisztaságának jelentőségét hangsúlyozta. Szőkébb pátriájában mind több állampolgár vállal önzetlenül társadalmi munkát és bár csupán néhány alkalommal fordul elő, hogy a kbzügyek intézése során valaki visszaél helyzetével, az ilyen esetek nagy felháborodást keltenek és gyengíthetik a bizalmat a tisztességes, a közösségi célokért szívesen álcjozatokat vállaló emberekben. Dr. Fodor István (Pest m. 15. vk.), a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet főállattenyész_ tője a fővárost ölelő községek lélekszámának növekedése kapcsán említette: egyre nagyobb az igény az alkalmi munkák iránt. Az alkalmi munkások egy jó szakmunkás bérének három— négyszeresét is megkeresik. Egy részük a magas keresetet arra használja fel, hogy rendszertelen munkával teremtse meg — máskülönben dologtalan — életének alapvető szükségleteit. Fi' gyeimet érdemel, hogy az erőszakos és garázda bűncselekményekben, valamint a család és ifjúság elleni bűntettekben meghatározó szerephez jutott a munkakerülő életmód. A vitában elhangzottakra dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke válaszolt. Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudmásul vette. Dr. Szijártó Károly legfőbb ügyész válaszában rámutatott: a felszólalások nagy társadalmi felelősségérzetről tanúskodtak, az elhangzott észrevételeket, javaslatokat énnek megfelelően hasznosítani fogják. Az országqyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk Orlovácz György, (Tolna m. 8. Vk.) a nagydorogi Általános Iskola tanára a művelődési miniszterhez interpellált, az általános iskola V. osztályában a félévi osztályozás visszaállításának témakörében. Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszában elmondta, a megyei KISZ-bizottség titkára megemlékezett a forradalmi ifjúsági na- pok rendezvénysorozatának jelentőségéről, történelmi sorsfordulóink mához szóló tanulságairól, valamint az ifjúsági mozgalom előtt álló feladatokról. Az ünnepi megemlékezést követően került sor az ifjúsági mozgalmat segítő, abban kiemelkedő munkát végző aktivisták kitüntetésére. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesítette Lázár Lászlót, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának csoportvezetőjét, (kitüntetését Budapesten, a központi ünnepségen veszi át.) A KISZ Központi Bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesítette Dányi Zoltánt, a MÉV segédvájárát, Szabó Antalt, a DÉDÁSZ vezérigazgató-helyettesét. Krasznai Györgyöt, a Sopiana Gépgyár lakatosát (kitüntetését a budapesti, központi ünnepségen veszi át), Dárdai Jenőt, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főüzemvezetőjét (kitüntetését a vállalati ünnepélyen veszi át), Grünwald Mátyást, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüze- mének csoportvezetőjét. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége a „Gyermekekért” Érdemérem kitüntetésben részesítette Mörcz Róbertét, a Pécs-meszesi Általános iskola pedagógusát (kitüntetését a budapesti, központi ünnepségen veszi át). hagy a részkérdés, amelyről a képviselő szólt, felhívja a ifigyeimet az értékelési és az osztályozási rendszer más hiányossá, gaira is, amelyeket orvosolni kíván na'k. A miniszter javasolta, hogy az osztályozás visszaállításával várják meg az 1984— 85-ös tanévet amr-kor bevezetik a,z új értékelési és osztályozási rendszert. A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Nagy Sándor (Somogy m. 1. vk.), az Áll'ami Ifjúsági Bizottság titkára a lakás, igénylési betétek nagysága, valamint az ifjúsági takarékbetét lakásigénylési letétként történő elfogadása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökéhez. Hetényi litván pénzügyminiszter válaszában elmondta, hogy az igénylési letétekkel kapcsolatos eljárásokat 338 tanácsi rendeletben szabályozták, és az összegek megállapításánál a szociális szempontokat általában messzemenően figyelembe vették. A teljes összesítés még nem készült el és elképzelhető, hogy a rendeletek egy kis részénél valóban az elvárhatónál nagyobb terhet rónak az első lakásukra váró fiatal házasokra. Elmondta, hogy a kormány a közeljövőben jelentést hallgat mea a lakásrendelet végrehajtásának eddiai tapasztala, tóiról és ígéretet tett arra, hogy a beszámolót 'kieqészítik az interpellációban felvetettek részletes elemzésével. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel a parlament tavaszi ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cser- ven ka Ferencné, — befejezte munkáját. A KISZ Központi Bizottsága KISZ Érdemérem kitüntetést adományozott Tóth Józsefnek, a komlói Kun Béla Gimnázium pedagógusának, Szabó Klárának, a Dél-dunántúli TUZÉP Vállalat előadójának (kitüntetését a budapesti, központi ünnepségen veszi át), Harván Valériának, az MSZMP Pécs városi Bizottsága munkatársának, Szegedi Józsefnek^ a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága titkárának (kitüntetését a vállalati ünnepségen veszi át), Jeney Istvánnak, a MÉV külkereskedelmi előadójának, Kőműves Józsefnek, a Mecseki Szénbányák Anyagellátó Üzeme gondnokának, Radics Kálmánnak, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüzeme vájárának, Erdélyi Máriának, a* Dunaszek- csői Általános Iskola pedagógusának hács városi Bizottsága munkatársá- és Kutasi Gézának, az MSZMP Mo- nak. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége „Úttörővezetői Érdemérem” kitüntetésben részesítette Magyar Lászlót, a siklósi III. sz. Általános Iskola pedagógusát, Tarján Tibort, a pécsi Egyetem utcai Általános Iskola pedagógusát, Ács József- nét, p szigetvári Lenin-lakótelepi Általános Iskola pedagógusát és Kelemen Sándornét, a Pécs, Bártfa utcai Általános Iskola igazgatóhelyettesét. A KISZ Központi Bizottsága Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetésben részesítette Baranyai Andrást, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat üzemvezetőjét (kitüntetését a vállalati ünnepségen veszi át), Go- ják Jánost, a Pécsi Hőerőmű Vállalat anyagbeszerzőjét, Cserkúti Andrást, a Volán 12. sz. Vállalat diszpécserét, Radnóti Jánost, a pécsi kereskedelmi KISZ-bizottság titkárát, Ivsics Jánost, a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat villanyszerelőjét, Kovács Juliannát, a Janus Pannonius Gimnázium tanárát, Kuklis Lajost, a Mecseki Szénbányák Zobák-bányaüzemének vájárát, Lang Ádámot, a Mecseki Szénbányák Központi Gépüzemének csoportvezetőjét, Bertus Imrét, a Mecseki Szénbányák Anyagellátó Üzemének anyagbeszerzőjét, Kolip Jánost, a Mecseki Szénbányák Gépkocsi üzemének csoport- vezetőjét, Tóth Saroltát, a bogád- mindszenti termelőszövetkezet adminisztrátorát, Stefán Gyulát, a BCM elektroműszerészét, Papp Györgyöt, a MÉV III. üzemének geológusát, Elek Imrét, a MÉV II. üzemének bányamérő szakmunkását, Fischer József- nét, a szentlászlói Búzakalász Mgtsz statisztikusát, Szilasi Vilmosnét. -a Komló városi Tanács főelőadóját, Speidl Ferencnét, a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát közművelődési főelőadóját. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége Kiváló Úttörővezető kitüntetésben részesítette Dömötör Jánosnét, a Harkányi Általános Iskola pedagógusát, Radosnainé Georits Györgyit, a Nagyharsányi Általános Iskola pedagógusát, Moharos Gézát, a Királyegyházai Községi közös Tanács elnökét, Ács Attilát, a Szigetvári Általános Iskola pedagógusát, Weich Józsefnét, a Gödrei Általános Iskola pedagógusát, Császár Lajosnét, a pécsi Gyárvárosi Általános Iskola pedagógusát, Dalmadi Katalint, a pécsi. Felsővám- ház utcai Általános Iskola oedagó- gusát, Péter Tibornét, a JPTE I. sz. Gyakorló Általános Iskola pedagógusát, Rótt Nándort, a mohácsi Park utcai Általános Iskola pedagógusát, Mezei Zoltánnét, a komlói November 7. utcai Általános Iskola pedagógusát, Bende Károlynét, a Bólyi Általános Iskola pedagógusát és Szántó Bélát, a Dunafalvai Általános Iskola pedagógusát. A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksége Kiváló Ifjúvezető kitüntetésben részesítette Báli Boglárkát, a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola tanulóját, Riba- rics Editet, a Nagy Lajos Gimnázium tanulóját, Kovács Editet, a Köztársaság téri óvoda óvónőjét, Horvath Istvánt, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fogatosát, Kaiser Lászlót, a Mecseki Szénbányák Ist- ván-aknai üzemének bányalakatosát, Pavlovics Gábort, a Mecseki Szénbányák Pécsbánya-üzemének vájárát, Koch Tamást, a Nagy Lajos Gimnázium tanulóját, Kotsy Imrét, a Sodío- na Gépgyár esztergályosát, Bischof Ildikót, a l.eöwey Klára Gimnázium tanulóiát, Óbert Nándort, a Carbon Könnyűipari Vállalat segédmunkását, Tóth Kornéliát, a Kisfaludy Gimnázium tanulóját, Berecz Mártát, az Egészségügyi Szakiskola tanulóját. A kitüntetéseket Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkára adta át. A tudományos hetek mai programja Folytatódik az energiagazdálkodás megyei feladatait számba vevő ankét. A második nap programja a pécsi Technika Házában, délelőtt 9 órakor; Szabó Antal, a DÉDÁSZ vezérigazgató-helyettese: Baranya és Pécs lakossági és ipari energiaellátása, különös tekintettel a villamosenergia ellátás szerepére a komplex energiagazdálkodásban. Gaál Ottó, a DDGáz igazgatóhelyettese: a baranyai földgázprogram megvalósításának jelentősége. A pécsi és a megyei megvalósítás problémái. Ficzkó Sándor, a Pécsi Hőerőmű Vállalat igazgatóhelyettese: az erőmű rekonstrukciójának jelentősége az energiaegyensúly távlati perspektíváinak figyelembe vételével, kapcsolódás a liászprogramhoz, valamint a távhőszolgáltatási igényekhez. A délutáni program ugyancsak a Technika Házában, 2 órakor: Wiegand Győző, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet igazgatója: az energiagazdálkodás szakember-ellátásának és -képzésének kérdései. Dr. Kassai Miklós, a Magyar Állami Földtani Intézet osztályvezetője: a geotermikus energia hasznosítási lehetőségei Baranyában. Az előadásokat vita követi. Délelőtt 11 órakor, a Volán Bacsó Béka u. 4. szám alatti művelődési házában négy előadás hangzik el. Tuba János, az Ikarus főkonstruktőre: speciális Ikarus-gyártmányok a fejlődő országok részére, és az új Ikarus típuscsaládok. Moór Gyula, az Ikarus főosztályvezetője: az autóbusz- gyártás technológiai folyamatai és fejlesztési elképzelései. Szabó Balázs fővegyész: a felületvédelem jelentősége az autóbuszgyártásban. Kegye Győző főosztályvezető: az Ikarus minőségbiztosítási rendszere. A Közlekedéstudományi Egyesület rendezvénye. Délután 2 órakor a Technika Házában élelmiszergazdaságunk szerepéről a gazdaság fejlődésében dr. Csizmadia Ernő akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora tart előadást. Korreferens: dr. Tóth Sándor, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese, aki Baranya élelmiszergazdaságával foglalkozik a hosszú távú fejlesztés tükrében. Felszólalások az országgyűlésben
