Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-23 / 81. szám

1983. március 23» szerda Dunántúli napló s Területi borverseny Bólyban Alma és sajtszeletek, kifli bő­ségesen volt a zsűri asztalán, a bólyi Kossuth Mgtsz pincéjé­ben, ahol tegnap tartották a területi borversenyt. A borkós­tolás elengedhetetlen kellékei­re igencsak szükségük volt a borbírálatot végző neves szak­embereknek, hiszen Boly és kör­nyékéről (Szajk Töttös, Szeder­kény stb.) 66 bormintát nevez­tek a versenyre. A zsűri valamennyi bormintát alaposan megvizsgálva — szín, tisztaság, zamat — megállapít­hatta, hogy igen erős mezőny indult a bólyi borversenyen. A 47 féhér bor közül 8 arany, 20 ezüst, 21 bronz a 19 vörös faj­ta közül 2 ezüst, egy bronz mi­nősítést kapott. (A vörös bor egyébként nem nagyon jellem­ző erre a környékre.) Amikor a verseny végén bor­kóstoló bizottság elnöke, Wéber Imre, a Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát bólyi üze­mének vezetője összefoglalta a tapasztalatokat, már nem csu­pán a tegnapi versenyről szól­hatott. Február közepe óta ugyanis a bólyit is beleszámít­va 29 területi borverseny zaj­lott 1e idáig Baranya megyében. A harmincadik ma lesz Nagy- harsányban. összesen mintegy 2000 bor­mintát értékelhettek a borász szakemberek a területi verse­nyek során. Tavaly amikor a megyei népfrontbizottság, illet­ve Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya megyei Társadalmi Szervezete felkarolta a borász kistermelők mozgalmát, csak hat területi versenyt rendeztek a megyében. Az idei évre a nép- frontbizottsógok és a termelő gazdaságok támogató, szervező munkája révén a fenti számada­tokkal jellemezhető kiemelkedő eredmény született. Ez a tény már önmagában is jelentős ha­ladásról tanúskodik, de a szer­vezőknek nem a bortermelők versenyeztetése volt a legfonto. sabb célja, hanem az hogy en­nek keretében felkeltsék a jó borok iránti igényt a termelők­ben. Mindez szükségképpen együtt járt a borkezeléssel, sző. lőműveléssel kapcsolatos isme­retek bővítésével. Ennek eredménye nemcsak versenyek és a borminták szá­mának ugrásszerű növekedésé­ben mutatkozott meg, hanem például abban, hogy a bírálat alá kerülő boroknál szinte se­hol nem volt gond a tisztaság­gal. Az idei tavasz utolsó területi borversenyét a Pécs környéki szőlősgazdák számára rendezik április 12-én. A területi borver­senyeken arany minősítést elért borok — mintegy 100—120 — indulnak a megyei borverse­nyen, amelyet április 21-én tar­tanak Villányban. D. I. Komlón a korábbi évek gya­korlatának megfelelően az idei tavaszon is városszépítő akció kezdődik. A meghirdető szervek a városi tanács, a hazafias nép­front és a Vöröskereszt azonban a lakossági észrevételek, javas, latok alapján ezúttal nem csu­pán egyetlen napra mozgósíta­nak. A tc-bb hétig tartó kam­pány során ugyanis arra számí­tanak hogy a télen felgyülem­lett különféle limlomot, feles­leges kacatot folyamatosan, könnyébben juttathatják a meg. felélő helyre. A nagyszabású akció március 26-án kezdődik és április 23-ig Egyedülálló az országban llj humán- és állatgyógyászati gyógyszertár Pécsett Április 5-től itt lesz a hétvégi ügyelet Ilyen gyógyszertár csak egy van Magyarországon,, mint amilyen tegnap 14 órakor nyílt meg Pécsett a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcában, az egykori Autó- ker-ürlet helyén. Hogy van na­gyobb, az kétségtelen. Hogy van-e szebb? Ez nem egészen biztos. De olyan nincs, amely a humán gyógyszerek mellett — elkülönítve ugyan — állat­gyógyszereket is forgalmaz. Már az is meghökkentő, hogy az ablakok felett a szokásos „gyógyszerkiadó”, „gyógyszerek vény nélkül” stb. mellett ilyeneket is olvasha­tunk: „egészségügyi informá­ció”, „eligazító”, „üvegvissza­váltó”. Az új gyógyszertárban nemcsak a gyógyszerek, gyó­gyászati készítmények kiadásá­ra, hanem az egészségügyi fel­világosításra is helyet biztosí­tottak, gondot fordítanak. Pécs legmostohább körülmé­nyek között dolgozó patikáját, a most megszűnt Zólyom utcait váltja fel ez a korszerű, min­den szakmoi és higiéniai igényt kielégítő létesítmény. 560 négyzetméter alapterületen 40 dolgozó részére biztosít ideális munkafeltételeket, a gyógyszerre rászorulóknak pe­dig a gyors, kulturált kiszolgá­lás lehetőségét. A tegnap megtartott ünnepé­lyes átadáson Komlódi József- né, a Városi Tanács elnökhe­lyettese méltatta az új létesít­mény jelentőségét és mondott köszönetét a város politikai, állami vezetése nevében a köz­reműködőknek: az AGROBER kiszeseinek, akik soron kívül készítették el az átalakítás tec- veit, a kivitelezőknek, a Szent­lőrinci Költségvetési üzem dol­gozóinak, akik nemcsak határ­időre, hanem szinte teljesen hi­bátlanul végezték el a munkát, A remek belsőépítészet Uher- kovich Ágnes fantáziáját, hoz­záértését dicséri. A gyógyszertár vezetője, Lu­kács János mondott köszönetét valamennyi közreműködőnek, kiemelve a Városi Tanács sok­oldalú támogatását. A MÉM osztályvezetője, dr. Szabó Iván tolmácsolta a mi­nisztérium elismerését a város, valamint a Gyógyszertári Köz­pont vezetésének, hogy az or­szágban elsőként itt, Pécsett hozták létre a speciális állat- gyógyászati szakgyógyszertárat, amely remélhetőleo példa lesz a később létesítendők előtt. Az új gyógyszertár központi fekvése, belső kiképzése lehe­tővé teszi, hogy itt ideális kö­rülmények között kapjon helyet a központi, éjszakai és hétvégi gyógyszertári üqyelet. Április 5- ig naponta 7-től 20 óráig tar­tanak nyitva, szombaton 7-től Városszéoítő hetek Komlón tart. Ez idő alatt az egyes vá­rosrészekből a helyi városgaz­dálkodási vállalat dolgozói két műszakbon szállítják el az ösz- szegyűjtött hulladékot és ahol szükséges, még további konté­nereket helyeznek ki. A városszépítő hetek lebonyo­lítására pontos menetrend ké­szült. Ennek megfelelően már­cius 26-tól április 2-ig Kökönyös kelet és nyugat, valamint Dá- vidföld április 5—10-ig a bel­város, 11-től 17-ig Szilvás, 18- tól 23-ig pedig Somág és a kenderföldi városrész területén folyik a szépítő akció. Ferenci Demeter 18-ig vasárnap 7-től 13-ig. Zá­rás után egyébként mindennap ügyeleti szolgálatot látnak el. Április 5-től átveszik a hétvégi ügyeletet a Munkácsy Mihály utcai gyógyszertártól. Az állatgyógyászati gyógy­szertár ügyeletét a humán ügyelet látja el. K. Gy. Befejeződött Lvov-Kertvárosban a földgázra való átállás Ha kedd, akkor földgázra va­ló átállás! Akár jelszava is le­hetett volna ez a mondat majd másfél hónapig a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Baranya megyei üzemigazgatóságának. Ugyanis február 8-tól minden hét keddjén Pécsett, Lvov-Kert­városban dolgoztak a szakem­berek az ottani gázkészülékek földgázüzemre történő átállítá­sán. Tervük az volt hogy ápri­lis közepéig befejezik ezt a nagyszabású munkát, azonban a remek előkészítésnek és a jó szervezésnek köszönhetően teg­nap végeztek a mintegy 4900 gáztűzhely átállításával, így es­tétől már valamennyi Ivov-kert- városi készülék földgázzal mű­ködött. Az üzemigazgatóságnál elmondták, hogy a nagyszabá­sú akció zavartalan lebonyolí­tásában nagy szerepük volt a lakóknak, akik néhány kivételtől eltekintve otthon tartózkodtak a megadott időpontokban. A mun­ka tovább folytatódik szerdán a Mezőszél utcai nyomásszabá­lyozóig földgáz alá helyezik a Megyeri úti középnyomású ve­zetéket. Négyötöd részben a kertvárosi gyerekeké Vakáció a szabadban Bővül a pellérdi nyári napközis tábor Régj óhaj és jogos igény teljesült az elmúlt nyáron, ami­kor Pellérden Pécs város Taná­csa kialakította és elindította az általános iskolás gyerekek nyári napközis táborát. Az alapfeltételek megteremtésé­vel mintegy 300—400 kertváro­si, jobbára napközis tanuló — beton rengeteg ben fölcsepere­dő gyerekekről van szó! —'tölt­hette nyári hónapjait szabad levegőn, a tágas, szép kastély­parkban, főleg játékkal, sport­tal, testben-lélekben fölfrissül­ve. Háromszori étkezéssel, ta­nári felügyelettel, s ha esőre állt, különböző tantermi foglal­koztatással, játékkal járt együtt ez az időszak. A buszok reggel vitték, délután hazahozták őket. így a több száz szülő gondja megoldódott. Még többen van­nak azonban azok, akiknek a gyereke a kötött létszám miatt nem juthatott be a pellérdi szabadtéri napközibe. Jogos a pécsi szülők kérdése: bővül-e a pellérdi nyári napközi lét­számkerete, bejuthatnak-e nem kertvárosi gyerekek is az idei nyáron? A városi tanács illetékes osz­tályán tájékoztattak bennünket arról, hogy a pellérdi napközis tábor létszámkerete a továb­biakban évente mintegy száz­zal bővül. Ehhez a feltételek további javítása céljából meg­kezdődtek bizonyos rekonstruk­ciós munkálatok a mintegy 2,5 ha-nyi területen. Elsősorban az iskolaépületben: itt födémcse­rét végeznek: bent korszerű vízöblítéses W. C.-ket, a park­ban, illetve a sportpályák kö­zelében pedig konténeres ór- nyékszékeket alakítanak ki. Sa­lakozással korszerűsítik az isko­laudvart. A helyi sportegyesü­lettel közösen 50x25 m-es kézi- labdapályát építenek. Ismét számos társadalmi felajánlás eredményeképpen — az erdő- gazdaság támogatásából —1 megkezdődhet a teljes parko­sítás. Gyakorlatilag a kastély­parkban az erdőgazdaságtól kapott aranyeső, nemes fagyai és más bokrokat, díszcserjéket, nyírfa csemetéket ültetnek el. A munkálatok a tavaszi szünet végéig befejeződnek. A városi tanács a nemes cél érdekében ezután is számít további válla­latok, intézmények, iskolák tár­sadalmi felajánlásaira és mun­kájára, hiszen egyre több pécsi gyerek elhelyezéséről van szó. Ennek a mértékéről érdeklőd­tünk Walcz Jánosáétól, a városi tanács osztályvezető-helyettesé­től, aki elmondta: minden to­vábbi jelentősebb létszámbővü­lés az étkeztetés feltételeinek kibővítésétől függ. — Egyelőre kis lépéseket tu­dunk tenni. Mihelyt az ebédlőt sikerül három-négy turnus ét­keztetésére alkalmassá tenni, szélesebb körben jelentkező igényeket is ki tudunk elégíte­ni. Távlati terv, hogy az ebéd­lőt 1200 személyesre alakítjuk ki. De ez csak több év múlva várható ... — A kertvárosi napközis gyerekeken kívül az idén há­nyán juthatnak Pellérdre más iskolákból is? — Az idei várható befogadó létszám kb. 500 fő, maximáli­san. A kertvárosiakon kívül mintetgy 100—120 tanuló jut­hat el nyáron a pellérdi tábor­ba, a volt III. kerület iskoláiból. A többi iskola igényeit a Fe­hérhegyi Általános Iskola sportjellegű nyári tábora fogja kielégíteni az idén. Gazdaságosabb festékgyártás Javuló ellátás Az idén 65 000 tonna festé­ket, a tervek szerint a tavalyi­nál kétezer tonnával többet ké­szítenek a Budalakk Festék- és Műgyantogyárban. Ezt a meny- nyiséget az 1981. évinél —ak­kor 58 000 tonna festéket gyár­tottak — nem több konvertibi­lis valutáért vásárolt alap- és segédanyag felhasználásával kívánják előállítani. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ipar­ág erősen importigényes: a vállalat évi hárommilliárd fo­rintos termelési értékének elő­állításához több mint egymil- liárd forintért hoznak be kül­földről különféle alapanyago­kat. A termelés növelése a koráb­bi behozatali szint tartásával a Budalakk kutató-fejlesztő tevé­kenysége és új üzletpolitikája ré­vén vált reális lehetőséggé. Az idén már 60 millió forint érté­kű, eddig külföldről vásárolt termékeket helyettesítenek más hazai vállalatok gyártmányai­val, illetve a saját előállítású alap- és kötőanyagok körének, mennyiségének bővítésével. A szinte valamennyi festékféle­ségnél alkalmazott műgyanták­ból például a vállalatnál az el- mút három évben megdupláz­ták a termelést, így most már a termékeikhez szükséges mű­gyantáknak csaknem a fele „házon belül" készül. Tovább javítja a hazai alap- és kötő- anyog-ellátást, hogy az érintett vállalatok között — az azonos érdekek alapján — már meg­kezdődött ezeknek az anyagok­nak a szakosított gyártása, a fejlesztés összehangolása, igya két nagy festékgyártó, a Buda­lakk és a Tiszai Vegyi Kombi­nát kölcsönösen szállít egymás­nak ezekből o termékeiből, a többi között éppen a különféle műgyantákból is. A nehezedő beszerzési lehe­tőségek közepette a Budalakk új külföldi piacokat is keresett. Az idén már több mint 90 mil­lió forintért, a tavalyinál 10 százalékkal többért vásárolnak az eddigiekhez hasonlóan jó minőségű alap- és segédanya­gokat a szocialista országok­ból. (gy oz NDK-ból érkezett a többi között az itthon nem gyár­tott klórkaucsuk, amely a sza­badban lévő acélszerkezetek korrózióvédő festékének alap­anyaga. A Szovjetunióból pe­dig olyan különleges alap­anyagokat vásárolnak, ame­lyekből csak igen kis tétel szükséges egy-egy termékhez, ám ezek hiányában bizonyos festéktípusokot nem gyárthat­nának. Rádió mellett... Liba Tudtam, hogy valami baj van a libával, mert ennyit még nem beszéltek róla a rádió kü­lönböző műsoraiban, mint mos­tanában. El is szomorított, mert — több lelkes riporter és szak­ember korábbi nyilatkozata alapján — azt hittem, hogy a libaügyben jó a helyezésünk a nyugati piacon. Hosszú ideig büszkélkedtem is egy kicsit, amikor arra gondoltam, hogy a piros-fehér-zöld színű nylon- tasakokban kiváló portéka öregbíti állattenyésztésünk jó hírnevét, kényes külföldi fo­gyasztói körökben, [gy kell ezt csinálni: azzal kell keresked­nünk, amink van, ha kell, ak­kor libával, mert kérem . .. ugye... a magyar liba, azért annak híre van, meg a magyar libatenyésztésnek hagyománya is van ... Mert ugye nemcsak arról van szó, hogy ezekkel a fehér és szép kis baromfiakkal benépesített zöld legelők bele­illenek a nagy magyar tájba, hanem tudatos és tömeges te­nyésztésével kemény valutát hozunk a magyar konyhára. Téeszek, állami gazdaságok, to­vábbá háztáji gazdaságok áll­tak rá a libatenyésztésre, köz­ben modern feldolgozóüzemek épültek, amelyeknek egyik vé­gén bement a liba, a másik végén piros-fehér-zöld tasak- ban konyhakész állapotban jött ki az a liba, hogy elvigye jó hírnevünket.. , satöbbi. Hát persze hogy büszke vagyok! Igaz ugyan, hogy a nyugati piacon, egészen pontosan a nyugatnémet piacon megjelent a lengyel zabos liba, de hát nem baj, az egészséges versen­gés soha nem árt, aki bírja, marja alapon. Azt is megtud­tam, hogy a lengyel gazdasá­gokban nevelt zabos liba na­gyon is közkedvelt a német há­ziasszonyok körében, egyszer azért, mert miután a lengyelek — talán az éghajlati- meg ta­lajviszonyok miatt — nem na­gyon kukoricáznak, inkább zab­bal etetik a libát, s ettől húsa porhanyós lesz, továbbá nem lesz a liba csupa zsír, ami az egészséges táplálkozást illetően nem elhanyagolható körülmény. Azt is mondják, hogy a lengyel zabos liba kisebb termetű, mint a kukoricán nevelt kövér magyar liba, így az egy-két ki­lós végterméket szívesebben vá­sárolják az asszonyok, nem kell öt-hat kilós libát egy hétig en­nie a családnak, egészen az unalomig. Hát ilyen ez a lengyel zabos liba. Rendben van, ez a len­gyelek dolga, ők úgy, mi meg így. Igen ám. csakhogy — ép­pen az említett rádiós műso­rokban — nyugati partnereink, müncheni és hamburgi nagy- kereskedők nagyon udvariasan értésünkre adták, hogy a ma­gyar libával nem nagyon van­nak megelégedve. Nem azért, mert a magyar libát kukoricá­val hizlaljuk zsírosra — bár le­hetséges, ez is gondot okoz az értékesítésnél — hanem, mert először: a szállítás pontatlan. Másodszor: hol többet, hol ke­vesebbet küldünk ki a magypr kamionokkal, következésképpen az értékesítési lánc bizonytalan és ezt a jó kereskedő nem sze­reti. Harmadszor: libáink egye­di súlya is változó, holott a szerződés szigorúan meghatá­rozza a portéka súlyát, ettől el­térni nem szabad. Negyedszer: gondatlan a magyar liba cso­magolása, a nylontasak alján felgyülemlik a libából szivárgó nedvesség, a csomag gusztus­talan és esetleg romlandóbb is. ötödször: a szállítmányba mindig belekerül olyan liba, amelyet gondatlanul tisztítottak meg az üzemekben. Mindebből kiderült, jobb ha nem nagyon verjük a mellün­ket és inkább 'körülnézünk a sa­ját portánkon, még időben, mi­előtt kiszorulunk a nyugati piacról. Mert már most ott tartunk, hogy a külkereskede lem kevesebb libát tud eladn a tenyésztők — akik korábbc komoly összeget fordítottak tenyésztés és feldolgozás f lendítésére — most tétoj állnak, hátuk mögött feli mozott raktárkészletekkel. - Rab Fere

Next

/
Thumbnails
Contents