Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-23 / 81. szám

1983. március 23., szerda Dunántúli napló 3 fiz erem két oldala Fűszert automata csomagoló- és zárógép A Fiiszért-á elosztása és szállítása Teljes raktári választék - időszakosan Háromezer üzlet áruellátása Disznótorok a görcsönyi Kastélyparkban Csöppet se fújt a szél, a tor­kokat marta a bátorító pálinka és negyvenéves, vastag férfi- hangok idézték meg a régi disz- nótorökat. Egyúttal megadták egy estére az alaphangot: nosztalgia. Mert Görcsönyben, a Kastélypark vendéglőben megindult egy újfajta belföldi turizmus. Afféle disznótoros já­ratok indultak Görcsönybe az alábbiak szerint: — Már hét éve itt dolgozunk Duda György kollégámmal együtt — mondja Kapinya Bé­la, az egyik vendéglős. — Most polgári jogi társulásképpen bérbe vettük a Kastélyparkot. Nyáron jobban ment az üzlet, mint amikor a szövetkezeté volt, de télén csappant a for­galom. Megnyílt egy másik ven­déglő is a faluban. Most az IBUSZ-szal egyeztünk meg a A kereskedelmi áru hagyo­mányos útja, hogy a nagyke­reskedelem eljuttatja a kiske­reskedelemnek, vagyis a bolt­ba, s a vevő ott vásárolhatja meg. Csakhogy néha késik a kisebb szállítmány, néha nem jön a kérés után azonnal vagy másnap o 20 mázsa liszt, a két karton kávé. Mit mond az egyik, s mit a másik fél? Elsőül az egyik fél részéről Tömös László, a Vajsziléi Áfész ABC- áruházának vezetője: __ Néha úgy érezzük, a Me­csek Élelmiszer- és Vegyiáru- kereskedelmi Vállalót túl nagy cég. Ebből adódóan kisebb gondjainkat csak nehézkesen oldhatja meg. Elsősorban a napi cikkekre gondolok. Bár sokszor tárgyalunk egymással és mindkét fél arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott ellátást biztosítsunk, de a kisebb szál­lítmány néha késedelmesen ér­kezik. __ Mi úgy segítünk ezen, h ogy nem kötelezzük el ma­gunkat kizárólag ezzel a válla­lattal, hanem nyitva hagyjuk az utat más beszerzési források — Barcs, Kaposvár — irányá­ban is. Ezt mi meg is mondjuk a Mecsek Vállalat vezetőinek: ők az elsők, s amivel kiszolgál­nak, azért nem megyünk más­hová. — A szállítással általában nincs semmi- baj, a Mecsek Vállalat korrekt. De ha gyors segítségre von szükség, abban az esetben éppen a szállítás a gond. Ilyenkor felveszem a te­lefont, próbálok alkudozni, hogy váratlanul kell 20 mázsa liszt. A válasz gyakran az, hogy csak három-négy-öt nap múlva küldhetik. Az érvényes megál­lapodás értelmében ugyanis soron kívül, gyorsan csak akkor szolgálnak ki bennünket, ha teljes teherautó árut rendelünk soron kívül. Ha nem jön gyor­san a kisebb tétel, vagyis erre nem kapunk ígéretet, akkoriéi kell hívnom telefonon a sokkal kisebb céqet, a barcsit, ahon­nét megrendelem és másnap már itt van. — Előfordult például, hogy váratlanul szükségünk lett vol­na kávéra, s mi magunk be is mentünk érte Pécsváradra, de még azelőtt közvetlen a rak­tárból kaptuk, most önkiszol­gáló üzletet nyitottak a raktár­bázisban. Csakhogy ebben a boltban nem nagy a kínálat, gyakran nem találjuk meg, vagy nem a kellő mennyiségben azt, ami nekünk kell. Holott, a raktár esetleg tele van vele. A vajszlói bolt nem tűnik egyedülállónak, több más ABC- áruházban is jelezték már ezt a gondot. Mi van tehát az érem másik oldalán, mit mond a Mecsek Vállalat? Dudás József, a vállalat igazgatója: — Feladatainkat többféle szállítási módszerrel oldjuk meg. Az alapmegoldás: heten­ként vagy tíznaponként menet- rendszerű szállítással látjuk el a 3000 boltot, büfét, közületet. Az áru egy szűk körére vo­natkozóan alkalmazzuk az úgy­nevezett express (24 órán be­lüli) kiszállítást (citrom, kávé, idényáru). Továbbá menetrend- szerű két szállítás között — a teljes választékra vonatkozóan — kocsirakományú árutételre is fogadunk el megrendelést és azt rendkívüli fuvarral teljesít­jük. Ez a megoldás az öt nap­nál rövidebb utópótlást bizto­sítja. De működik az önkiszol­gáló raktár is, omely azonnali igényeket gyorsan kielégít. Eb­ben a boltban a Füszért- szakmába tartozó minden alap­vető cikk (több mint ezerféle) megtalálható. Itt nagyon gyor­san, önkiszolgáló rendszerben vásárolhatnak a boltok. Na­ponta 100—120 vevő látogatja meg az üzletet, köztük néhány nagy ABC-áruház, illetve vidé­ki kis és nagy bolt egyaránt, sőt még Somogy és Bács-Kis- kun megyei boltvezetők is. A vevő költségeinek térítésére egyszázalékos visszatérítést adunk. A tapasztalatok birtokában ezt a rendszert szeretnénk to­vábbfejleszteni. Ezért év elejé­től ebben az önkiszolgáló rak­tárunkban a vasipari és papír­ipari szakma alapvető termé­keivel (lakat, zár, dörzsvászon, facsavar, papírszalvéta, csoma­golópapír, fűszerzsák) is Bőví­tettük a választékot. — A felsorolt többféle meg­oldás mellett arra már nem va­gyunk képesek, hogy vevőinket bármikor a teljes raktári választékból szolgáljuk ki. Ha ezt tennénk, veszélybe kerülne az alapellátás, nem tudnánk a naponta kötelező mintegy 300 —350 megrendelőt határidőre kiszolgálni és a vidéki szállítá­sokat előkészíteni. Végül is az ellátási felelősséget együtt vi­seljük —• a boltok és a válla­lat. A magunk felelősségét nem akarjuk másra hárítani. Készletünk, a kiszolgálási for­mák és a boltok megfelelő szintű saját készletei — mind­ezek együttesen biztosít­ják a lakosság ellátását. F. D. Szubintenzív részleg a Gyermekkórházban Életeket mentenek hat ágyon Egy hónapja működik, és máris kicsinek bizonyul Idegeneknek belépni tilos! Ebbe a két kórterembe nem jöhetnek látogatók, pedig ta­lán az itt fekvő kis betegekért aggódnak a legjobban a szü­lők, hozzátartozók. Az ő álla­potuk különleges figyelmet, speciális ellátást igényel. Szub­intenzív részleg a pécsi Gyer­mekkórházban. Nincs még egy hónapja sem, hogy létrehozták —1 nem cse­kély saját erőfeszítéssel és me­gyei tanácsi segítséggel — ezt a részleget, s a rendelkezésre álló hat ágy máris gyakran kevésnek bizonyul. Inkubátorban egy csecsemő, súlyos, veleszületett szív-rend­ellenességekkel. Oxigénsátor alatt a másik, hasonló korú csöppség, már-már az életét fenyegető légúti megbetege­déssel került ide. Egyik-másik "ágy mellett infúziós készülék, egy kisfiút influenzából kiala­kult, súlyos szövődmények miatt kezelnek itt. ■ Nagyon szomorú, szánalmat ébresztő látvány, mégis van benne valami reménykeltő. A különféle kórházi osztályokról ideirányított, súlyos állapotú betegek a közvetlen veszély el­múltáig itt különleges, intenzív gyógyításban és ápolásban ré­szesülnek. Korántsem az volt a cél a szubintenzív részleg létrehozá­sánál, hogy bármi módon he­lyettesíteni próbálják a POTE gyermekklinikájának korszerűen felszerelt, nagy gyakorlattal rendelkező, regionális feladato­kat is ellátó intenzív osztályát. Ellenkezőleg. Azt némiképp te­hermentesítve, a progresszív betegellátás közbenső lépcső­iéként segítsék a hozzájuk tar­tozó gyermekosztályok munká­ját. Ez pedig a Gyermekkórhá­zat tekintve nem kis területet érint. Idetartoznak a Pécs kör­nyéki települések, a szigetvári járás, és a siklósi járás egy ré­szének gyermekbetegei. (Bal­eseti felvételes napokon pedig az egész megyében előforduló esetek.) Nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük: mit je­lent az a betegnek, orvosnak, ápolónak egyaránt, ha a súlyos állapotú gyermeket nem zavar­ja a nála egészségesebbek társasága, ha megfelelő mű­szerezettség, fokozottabb hi­giénia, nem utolsósorban erre kiképzett személyzet vigyáz az életére. (Szemérmesen bár, de említsük meg az anyagi előnyö­ket: elég, ha egy ilyen részle­get szerelnek fel a megfelelő diagdosztikus és életmentő be­rendezésekkel, ahelyett, hogy osztályonként, külön-külön vol­na szükség azokra.) Az új részleget, a két kór­teremmel a belgyógyászati osz­tályból választották le, házi ki­vitelezésben. Még néhány, a teljességhez szükséges műszert várnak, remélhetőleg rövidesen megkapják. A szükséges egész­ségügyi létszámot túlnyomó- részt helyi átcsoportosítással biztosították, a szakképesítések­kel sem lesznek problémák. A közvetlen életveszélyből vissza­tért, s már innen a gyógyulás útjára lépett gyermekek eddigi esetei is bizonyítják a szubin­tenzív részleg létrehozásának hasznosságát. K, Gy. Dél-Dunántúlon egyedülálló program Külföldieket is várnak Az IBUSZ és a nosztalgiatúrák disznótoros túrák szervezésében. Egyszeír megpróbáltuk, a pécsi kertvárosi régi általános iskola tantestülete volt itt, s néhány városban született fiatal tanár­nak már újdonságnak számí­tott a falusi disznótor. De tet­szett levélben köszönték meg. Most megszerveztük az első végleges formájú programot. Azt hiszem, ma este inkább nosztalgiát fakaszt hiszen ezek a bányászok nem először lát­nak ilyent. Mindenesetre az IBUSZ bevette a jövő téli kül­földre küldendő programaján­latába is. A szerződés révén vendéglőt bérlőik közül sokan nem bírták a hajszát. De abba­hagyni csak akkor keli — és akkor valóban kell! — amikor már csak ráfizetés várható. Mi most vendéglátás és idegenfor­galom összekapcsolásával kez­deményeztük ezt a túrát. Leg­alább 40, legfeljebb 80 vendé­get fogadhatunk. Nagy László és Hangi Erzsé­bet, az IBUSZ munkatársai sze­rint pedig békés, kellemes jó- hangulatú kikapcsolódósnak ígérkezik a görcsönyi Kastély­park-túra, s lehet, hogy sok cso­portban valóban nosztalgiatúra lesz. Egy-egy résztvevő 150 fo­rintot fizet, ezért még egy kis kóstolót is kap, hogy hazavigye. Ebből a pénzből az IBUSZ 10 százalékot visszakap a vendég­lőtől. De ha nincs vállalati autóbusz akkor ide Görcsöny­be a 12. sz. Volán fejenként 120 forintért ad kocsit. Esetleg az ifjúságpolitikai kezdvezményt lehet megszerezni a KlSZ-esek- nek. A bányászok most éppen át­változnak disznóvágási szakem­berekké és kérdésekkel lábat­lankodnak : — Tényleg jobb lesz ennyi paprikától? — Többet kéne beleszúrni a burkába, sütéskor így kipuk­kad I — Mifelénk nem fánkot süt­nek disznótorkor, hanem mákos­rétest. De a fiam már megszok­ta a fánkot. Eljöttek tehát disznótorba, mint nagyapáink közül sokan odahaza, a «égi kedves falvak­ban, ahol disznótorba járni il­lem volt, segítség, barátság és szabad éjszakai dalárda, fa­gyos téli utcán. Most pedig Görcscnyben Duda László és Kiss József kisegítő böllérek is leülnek, jön a vacsoraidő is, vége a csúszkálásnak ádám­csutkák szánkóznak le-föl a nyeléstől, pedig senki se éhes, csak ezek az illatok ... Orjale- ves májgaluskával, hurka, kol­bász, pecsenye gomolya, pá­roltkáposzta, fánk.... Szóval jól1 elvonnak ezen az estén az ércdúsítók. De bor, sör csak módjával fogy, nem mert az már külön fizetendő,, zsebből, hanem, mert ezeknek az embe­reknek tartásuk van. Beie-bele- hallgatva a beszélgetésekbe, nem igazolódik a mondás, hogy a bányász munkahelyén a lá­nyókról beszél, kocsmában a munkáról otthon meg semmiről. Disznótor a Kastélyparkban, egy kellemes este az élettől. Jótar- tású, pirosinges fiatalember, Schneider Ferenc KISZ-titkár szerint: — A Mecseki Ércbányászati Vállalat Ércdúsító üzeméből jöttünk, egy teli busszal. A KISZ 25. évfordulóján rendezett vetélkedőt több csapat sikere­sen játszotta végig, a legjob­bak jutalmul kapták ezt a ki­rándulást. Az IBUSZ pontos volt mindent az írásban aján­lott program szerint kaptunk, az ennivaló pedig olyan finom és bőséges, hogy nem lehet mind elfogyasztani. Ha a kastélypark tartja ezt a színvonalat, akkor újabb kellemes kirándulási le­hetőséggel gyarapodik Bara­nya. Néhányon a délelőtti 38 fo­kos láz után csendben elkö­szönnek. Influenzával is kijöt­tek, mert így illik, de most már menetrendszerinti busszal indul­nak a doktor-rendelte ágyba. A többiek maradnak jól szól a zene, játsszák a dalt valami furcsa francia virágról, egy sa­rokban előveszik a fáradtság- levezető kártyát, néhányon dú­dolnak . . . Földessy Dénes Hétfőn és kedden történik a legtöbb A KSH felmérése az üzemi balesetek alakulásáról 124 004-en sérültek meg műn- Jcb közben tavaly, 6702-vel ke­vesebben, mint egy évvel ko­rábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1980-ban, amikor körülbelül százezer embert ért munkahelyi baleset. Ugyancsak csökkent — bár mindössze huszonegy­gyei — a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma, a múlt évben 548-an haltak meg emiatt. A sérülések jelentős hányada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte, 15 szá­zalékuk fél éve sem dolgozott munkakörében. Mind a férfiak, nál, mind a nőknél kétszer- annyi segédmunkást ér bal­eset, mint szakmunkást. A Statisztikai Kiadó Vállalat összesítéséből megállapítható az is, mi okozta a legtöbb munkahelyi balesetet, milyen azok terület szerinti megoszlá­sa. Legnagyobb részük úgy kö­vetkezett be, hogy a szerencsét­lenül járt dolgozó leesett az állványról, tetőről, sok baleset okozója volt munkagép, kézi- szerszám vagy kiálló hegyes tárgy. A munkagépek okozta üzemi balesetek háromnegyed része a gép kiszolgálása, ren­deltetésszerű működése közben történt csaknem egyötöde tisz­títás, szerelés, javítás, beállí­tás, próba, olajozás, zsírozás alkalmával fordult elő. A mun­kagépek közül a legtöbb bal­esetet a köszörű- és csiszoló­gépek, a vasipari esztergapa­dok, fúrógépek, fűrészek, fém­ipari vágógépek, ollók, prések, lyukasztók, sajtolok, szövőgé­pek, illetve faipari gyalugépek okozták. A balesetek 28 százaléka a dolgozók szakképzetlenségé­nek, illetve gyakorlatlanságá­nak következménye volt Egy­ötöde a munkahely hibájából, a munka, a munkafolyamatok helytelen megszervezése és a felügyelet hiánya miatt fordult elő. Az esetek 7 százalékában hiányoztak az egyéni védőesz­közök, illetve nem használták azokat. A berendezések, kézi- szerszámok rossz állapota to­vábbi öt százalékot okozott. A legtöbb baleset hétfőn és ked­den, s általában a munkakez­dés utáni negyedik és ötödik órában történt.

Next

/
Thumbnails
Contents