Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-21 / 79. szám

fi jogvita nem lehet akadaly Válasz a TÜZÉP-telepekről Téglaajánlat Az OTP új hitelfeltételei □z eddiginél is több csalód számára tették elérhetővé a saját házat. Ismerik tehát a magánlakás-építkezéssel kap­csolatos ösztönző intézkedé­seket. De tudnak-e egy másik rendeletről, amely az építkező­ket fokozott hőszigetelésre kö­telezi? Ismerik, keresik-e a vá­sárlók a korszerű energiataka­rékos téglafajtákat? S van-e belőlük elegendő? — kérdeztük néhány baranyai TÜZÉP-telep építőonyag részlegének veze­tőjét. A válaszokból az derült ki, hogy többnyire a POROTON, THERMOTON, UNIFORM, RÁ­BA és ALFA téglát ajánlók az építkezőknek, hiszen a legkere­settebb, hagyományos, kismé­retű tégla hiánycikknek számít. Nem kaptunk biztató választ arra a kérdésünkre, hogy meg­felelő-e az ellátás hőszigetelő anyagokból. Hungarocellből ke­veset kapnak. „Porán” nevű szigetelő egyelőre még mutató­ba sincs. Isolyth ásványgyapot van ebből viszont nem tudják, mindig a megfelelő méretet adni. Milyen anyagok számítanak még hiánycikknek? — kérdez­tük, s a válaszadók a kisméretű tégla és a hungarocell mellé sorolták o 6-os és 10-es válasz­faltéglát, a kerámia bélésele­met, és állandó gondnak mi­nősítették a tetőfedő anyagot. Kérdésünkre, hogy ilyen kö­rülmények között mit tudnak javasolni a vásárlóknak, szinte egységesen az építőanyag­biztosítási szerződést ajánlót­Hatvanmillíós beruházás parlagon Kísértet-pályaudvar Siófokon 4 rektor felszálfíotta: írjon könyvet! Haragszik-e Lux Elvira a férfiakra? A szexuális zavarok hátteréről Egyszerűen érthetetlen: Sió­fok iparnegyedében hónapok óta készen áll a dél-balatoni vonal új kereskedelmi teher­pályaudvara, ám a MÁV és a Volán között folyó vita miatt a mintegy hatvanmillió forintos létesítmény a mai napig sem fogadja a teherszerelvényeket, a Volán darabárut szállító kocsijai messze elkerülik a te­lepet. A két cég között szinte hetente váltják egymást a le­velek, feljegyzések, a haszná­latbavétellel kapcsolatos kifo­gások. A bérleti díj összegében sem született megegyezés. Az oly fontos létesítmény pedig üresen, kihasználatlanul várja, majd csak megkezdheti funk­ciójának megfelelően működé­sét. A hazai beruházási gyakor­latban sajnos nem egyedüli példa, a siófoki, és itt is az tör­tént, mint sok esetben előfor­dul, a hiánypótlási munkák el­maradása miatt a Volán 13- as Vállalata megkötötte magát és nem hajlandó beköltözni, a huszonnégymillió forintba ke­rült létesítménybe, amely ma­gába foglalja a darabórurak- tárt, a forgalmi irodákat és szociális létesítményeket. A ki­fogások pedig Hgrsányi László, a 13-as Volán műszaki igaz­gatóhelyettese szerint a követ­kezők : — Szerintünk olyan minőségi és üzemelést gátló tényezők merültek föl, ami miatt el kel­lett hogy zárkózzunk a hasz­nálatbavételtől. A raktárépü­let világítóablakai mellett be­ázik a tető, nem megfelelő az ablakok gumiszigetelése, meg­repedezett a betonrámpa és még sorolhatnám ... Az igaz, hogy ezek a hibák végsősoron az egyéves garanciális javítás során kiküszöbölhetők, de mi nem vagyunk hajlandók a be­ruházó gálánssága és a kivite­lező hanyag munkájának ter­heit lenyelni. Jóllehet mi is tisztában vagyunk azzal, hogy mielőbb üzemelni kellene a lé­tesítménynek. Attól tartunk vi­szont, hogy a beköltözés után nem tudjuk érvényesíteni jo­gainkat. Első hallásra meggyőzőek az igazgatóhelyettes szavai, csak- hát magunk is meggyőződtünk a helyszínen, valóban ennyire súlyos-e, a helyzet. A rámpa néhány helyen valóban haj­szálrepedezett, az ablakokon is van javítanivaló, a raktár mennyezetén néhány helyen látszik az átnedvesedés helye. Ennek ellenére nehezen elfo­gadható a 13-as Volán véle­ménye, mert az említett hiány­pótlások ellenére használható lenne a megközelítőleg kilenc és fél ezer légköbméteres épü­let. Fényes József, a MÁV pécsi Igazgatóságának vezetője, mi­kor a siófoki teherpályaudvar dolgát említem, igen határo­zottan jelenti ki: — Amennyiben nem születik végre megegyezés közöttünk a bérleti díjat és egyéb dolgokat illetően, nem várunk tovább, üzembe helyezzük az új létesít­ményt. A MÁV egyébként jó ideje ott fogadja a konténerkülde­ményeket, ám a forgalom egye­lőre igen mérsékelt. Naponta öt-hat kocsi érkezik az új pá­lyaudvarra, holott ennek több­szörösét bírná el az. Salamon Gyula Szexuálpszichológia. Nem­régen ez a fogalom még tel­jesen ismeretlen volt a laikus számára — ma már kevesebb titok övezi. Köszönhető ez töb­bek között dr. Lux Elvirának, aki néhány éve e témában könyvet írt. A kuriózum számba menő kötet egycsapásra orszá­gosan ismertté tette írója nevét, akinek a közelmúltben újabb könyve jelent meg Női szerepek a szexuálpszichológus szemé­vel címen. — Soha életemben nem akar­tam könyvet írni — meséli dr. Lux Elvira. — Az orovsegyete- men tanítok, és ennek köszön­hetem az első könyvem szüle­tését. Az egyetem rektora fel­szólított, hogy írjak egy könyvet. A címét is megadta, Szexuál­pszichológia, és a terjedelmét is tíz ív, kikötötte. Dr. Lux Elvirának orvosi és pszichológusi diplomája van, és azt sem gondolta, hogy valaha szexuál-terapeuta lesz. — Az apácák, akik Egerben neveltek, forognak a sírjukban — nevet. — Nemrégen volt egy érettségi találkozónk, ahol az egyikük ott volt. Mondtam neki, hogy Erdős máter, kérem, én jobb, ha el sem árulom, mivel foglalkozom. Hogy hogyan lett vélül is szexuálpszichológus? Szentágo- tai professzor anatómiai intéze­tében megunta a patkányokat — a kísérleti laboratóriumban dolgozott —, és 1969-ben pszi­chológusként alkalmazást nyert a budapesti 1. számú női klini­kán. — A nőgyógyászati részleg professzora haladó szellemű ember volt, és felvett — bár még pontosan nem tudta mire használnak. Aztán a véletlen úgy hozta, hogy felkeresett az egyik féfi kollégám, akivel me­dikus koromban csoporttársak voltunk, és akit mindig kinevet­tünk — én is! — amikor mond­ta: szexológiával szeretne fog­lalkozni. Elmesélte, változatlanul ragaszkodik elképzeléséhez, és megkérdezte, nem tudnék-e ne­ki valahogy segíteni. így kezdtek először meddő nők szexuális problémáival fog­lalkozni. — Magyarországon szexuál- terápia korábban nem volt, mi csináltuk először és én azt hit­tem, síjha senki nem tudja meg, Az emberek általában elújsá­golják egymásnak, hogy itt vagy ott van egy jó orvos, aki rend­beszedte valamilyen bajukat. Sosem gondoltam volna viszont, hogy valaki is eldicsekszik azzal, hogy mi gyógyítottuk ki például az impotenciájából. A kollégám mondta, majd meglá­tod. lesz „suttogó híradó", és jönnek az emberek. Igaza lett. — Véleménye szerint mi hú­zódik meg a szexuális zavarok mögött? — Nem vagyok híve o sza­badosságnak, de a szabadság­nak, a liberalizmusnak igen. Mély meggyőződésem, hogy azért van olyan sok szexuális probléma, mert elszaladt a fa­kónk, azaz átestünk a ló túlsó oldalára. Jelenleg a szexuális morállal kapcsolatosan nincse­nek határozott elképzeléseink. A régi nem jó, de új sincs he­lyette. — Mit gondol, milyen a második könyve fogadtatása a nagyközönség körében? — Biztosan lesznek, akik konzervatívnak tartanak ... — Haragszik a lérliakra? — Én nem a férfiakra ha­ragszom, hanem a nőkre. Azt az óriási energiát ugyanis, ami a szexben rendelkezésükre áll, nem tudják kellőképpen kihasz­nálni. — Vállalkozna-e a Férfi sze­repek a szexualitásban című könyv megírására? — Hogy írnék-e erről? Nem, nem ... Mindig zavarban vagyok, amikor a férfi orgazmusról kell beszélnem. A női szere­pekről azért tudtam írni, mert nő vagyok. A férfiakét — fér­finak kell megírnia. Meglátjuk, okad-e vállalkozó szellem. Csapó Ida Egy műsor, mely maga az élet A HDN Szilágyi Jánost vallatja Halló, itt vagyok! Szilágyi Jánossal húsz év­vel ezelőtt együtt dolgoztunk egy megyei lap szerkesztősé­gében. Ö most az Ádám cí­mű magazin munkatársa, én pedig rádióműsorainak buzgó hallgatója — akárcsak azok a fiatalok, akik szerdán este eljöttek a pécsi Ifjúsági Ház­ba, hogy beszélgessenek ve­le. örültünk a viszontlátásnak. — Hogyan élsz Így negy­ven év lölött? — Az az igazság, nem hi­szem el, hogy már ennyi idős vagyok- Nagy gyereknek ér­zem magam és szintp hihe­tetlen, hogy felnőtt lettem munkakönyvvel és családdal, gyerekekkel. — Nagy dobás volt ez a két műsor: a Kettesben és a Halló, itt vagyok! Jó érzés a siker? — Az ismeretség, a nép­szerűség engem nem nagyon vonz. Igazán annak örülök, hogy szakmailag volt sike­rem. Mindent megtanultam szakmailag, amit lehetett. Megtanultam kérdezni a Ket- tesben-ben, a Hallóban pe­dig a kapcsolatteremtő kész­ségem fejlődött. — Azt mondják, agresszív vagy. Van, aki ezt nem sze­reti, másokat odaszögez a rádióhoz .. . — Nem tartom magam agresszívnek a rádióban. Én csak egyszerűen szokatlan vagyok, mondjam úgy: kor­rekt. Vagyis nem sajnálom a telefonban panaszkodót, akármekkora tragádiát mond el. Megértem, de'Távolságot tartok. Egy mozgássérültet sajnálni: az maga az ag­resszió. — Mi a titka annak, hogy vadidegen emberek elmond­ják rejtett titkaikat egy másik idegennek? — Névtelenségben marad­hatnak. Aztán: az illető nem látja az arcomat, rajta a mosolyt, az unalmat vagy az elutasítást. Ű csak azt érzi, hogy a vonal másik végén valaki intenzíven figyel rá, és az, hogy nagyon figyelnek rád, ritka adomány. — A sok szomorú történet­ből kibontakozott előtted va­lami jellegzetes társadalmi kórkép? — Nehezen tudnék általá­nosítani. Azelőtt is tudtam, hogy sok a magányos em­ber. De a műsor bizonyítja, nagyon eltávolodtunk egy­mástól: a közeledés egymás között már formálisan, az ud­variasság szintjén sincs meg. Cinikusak vagyunk, durvák, ingerüjtek. Egy egy őszinte, igaz szó manapság már szin­te csak ajándék. — Mondd, jól keresel? — Igen. Most elég jól ke­resek. — Nők? — Régebben azért több volt. A dolog jobban foglal­koztatott. Nem a korom miatt: az időm miatt. Most imádok egyedül, csöndben ülni otthon. — A Halló . .. még nem láradt el? — Némi túlzással azt mondhatom:- ez maga az élet. Márpedig az élet nem fárad el. — Könyv lesz belőle? — Igen. Már csinálom is. Gárdonyi Tamás A Balaton védelméért Az ÉVM balatoni építkezése­ket korlátozó, március 3-án kelt rendelete pillanatok alatt közis­mert lett. Érvék és ellenérvek csapnak miatta össze. Az érin­tettek egy része helyesli, másré­sze viszont felszisszen . . . Pedig mindannyian egy ténnyel kap­csolatban foglalnak állást, tud­niillik azzal: jó-e az, hogy a ba­latoni üdülőkörzetben ötéves időtartamra korlátozták az épí. tési tevékenységet. Erről kérdez­tük az érintett terület három ve­zetőjét: — Hogy ennek a rendeletnek mi lesz a következménye, azt csupán sejthetjük A Balaton vi­zén biztosan segít majd, és a zsúfoltság is csökken, de az in­gatlanok rendezetlenebbek lesz­nek — sóhajtott fél dr. Komáro­mi József, a fonyádi tanács tit­kára. Válaszából az derült ki, hogy sok-sok gyakorlati problé­mát szülhet ez a hasznosnak látszó tiltás. — Egyelőre csak magát a rendeletet ismerjük, de nem tu­dunk semmit annak szelleméről. Mindenesetre már most betart, juk mindazt, amit tilt. De hogy ennek milyen következményei lesznek, az még ismeretlen, ar­ról még tárgyalnunk kell az ille. tekesékkel. Már most is látható néhány gond. Például az, hogy sokan vették tőlünk tartós hasz­nálatú telket, amelyen eddig öt. éves beépítési kötelezettség volt . . Érthető, hogy ezek után az ilyen telkek után megszűnik az érdeklődés. Az íqy jelentkező pénzhiány ugyanakkor a parti települések fejlődését nagymér­tékben befolyásolja. Ezeket a telkeket gondozni is kellene, kérdés az, hogy a tulajdonosok, nak ezek után lesz-e hozzá ked­vük De legalább akkora gon­dunk, hogy a beépítetlen telkek tulajdonosait kéDtelenek le­szünk a kommunális létesítmé­nyek támogatására ösztönözni. A Balatoni Vízügyi Igazgató­ság vezetője. Soha Szilveszter sem lelkesedett különösebben, amikor a rendelet hatásáról ér­deklődtünk. — Vízügyi vonalon mi nem várunk sok újat ettől — mondta. — Mindenesetre a helyi felújí­tások gyarapodni fognak. A ma­gunk részéről a szokásos fenn­tartási munkát továbbra is el­végezzük Az érintett gazdálko­dók pedig beruházás helyett a strandjaikat, kikötőiket újíthat­ják fe| a felszabaduló pénzből. A parton tehát nagyobb rend lesz. Mi pediq folytatjuk a Ba­laton kotrását. Az idén 95 mil­liós termelési értékben mintegy 550 000 köbméter iszapot eme­lünk ki a 'keszthelyi öbölből, valamint a fonyádi, balatcn- márrai és fűzfői strandokból. Mégpediq úgv, hogy közben nem rontjuk a víz minőségét. Dr. Gáli István, a Siófoki vá­rosi Tanács elnöke szinte szó szerint egyetértett a íonyódiak- kaP, majd így folytatta: — Mindenesetre zavaró volt már az is, hogy c lapok és a rádió a rendeletet a jogszabály, hoz képest pontatlanul ismer­tették. A végrehajtással foglal­kozó apparátusunkat már mi is megismertettük a jogszabállyal, A részletkérdéseket, amelyek ezekben a napokban felmerül­hetnek, az illetékes hatósággal megtárgyaljuk. Itt említenék meg egy számunkra speciális kérdést jelentő problémát; ezek után mi lesz a scrsa az olyan jól induló építkezésnek, mint amilyen az Ezüst- és Aranypart volt. Egy dolog már most vilá­gos: a gyakorlat által felvetett problémákat mindenképpen tisz. táznunk kell, s akkor ez a ren­delet vclóban elérheti jótékony hatását, me t igaz ugyan, hogy sokaknak fájó korlátozásról van szó, de jó értelmű ez a korláto­zás, hiszen mindannyiunk kin­csét, a Balatont hivatott védel­mezni Mészáros istván nettől □

Next

/
Thumbnails
Contents