Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-20 / 78. szám
1983. március 20., vasárnap Dunántúli napló 3 i Tavaszi munkák Szombaton országszerte benépesült a határ: vetették a kora tavaszi növényeket, előkészítették a talajt, szórták a műtrágyát, a kertészetekben pedig hozzáláttak a palánták kiültetéséhez. A legkorábbi vetésű növények, az árpa, a borsó és a mák nagy része — legalább is a déli megyékben — már a földben van. Szombaton is több ezer traktor járta — gyakran nyújtott műszakban - a táblákat. A vetéssel egy- időben folytatták a napraforgó és a kukorica, illetve a cukorrépa magágyának előkészítését. Az elmúlt napok nyárias időjárása felmelegítette a talajt, s ennek nyomán Bács- Kiskun megye gazdaságaiban már hozzáláthattak a burgonya vetéséhez. Az idén 1200 hektáron termesztik a burgonyát a megyében. A felmelegedett talaj a kertészetekben is kedvez a munkáknak, most más éveknél korábban láthattak hozzá Fejér, Zala és Hajdú megyében a hagyma dugványozásához, a palánták kiültetéséhez. Máshol, mint például Heves megyében a hevesi Rákóczi Tsz fóliasátraiban, tűzdelték a primőrnek szánt, jól fejlett paradicsompalántákat, a szántóföldeken pedig a dinnye telepítéséhez készítették elő az ültetvényeket. Elkészült az új OTP-székház A költözés időpontja bizonytalan A felesleges helyiségeket átadják Élsportra es itthonra Az 1983-as kollekció a pécsi Cipész KTSZ-ben Tavaszi cipöújdonságok A süttői mészkőburkolatból ki. álló tartóvasak még üresek; a hóz oldalára nagy O, T és P betűk kerülnek, a homlokzatra pedig az, hogy Országos Takarékpénztár. A „fehér ház” Pécsett, a Rákóczi út és a Jókai utca sarkán van, a közeljövőben ide költözik az OTP Baranya megyei Igazgatósága, a második és a harmadik emeletre pe. dig — az ott lévő két és félszoba hallos lakásokba — 10 fakó. Az IMS szerkezetből épített épületben most már a hiánypótlásokon és kisebb, még hátralévő munkákon dolgoznak a BÁÉV munkásai és takarítanak. Visszavan még a környezet ren. dezése, a parkosítás, de az épület mögött — a Jókai utcából megközelíthetően — kész a mintegy 100 gépkocsi részére alkalmas parkoló. Mit tud ez a jó megjelenésű épület? A mélyföldszintjén (ami az említett parkoló felé néz) lesz az irattár, az orvosi rendelő, a telefonközpont és más épületgépészeti berendezések helye. A földszint főbejárata a Rákóczi út felől nyílik, tardosi vörösmárvóny burkoltat van kívül is, belül is a padozaton, bent a falakon és ez a barna berendezéssel együtt roppant elegáns, igazán banki benyomást kelt. A tágas térségben mozog az üqyfél, körben az üvegfalak előtt, a két, félkaréjban kialakított pultok mögött helyezlkadinek el mtajd az ügyintézők. A földszint különlegessége még a bejárat mellett kétoldalt lévő üvegfalú szoba. A bejárattal szemben lévő lépcső az emeletre vezet, ahol az igaz. gatásági irodák lesznek, s a tanácstermek A nagyobbikban nem a megszokott hosszú asztal mellé, hanem valódi kerékasztal mellé ültetik majd a tárgyalások résztvevőit. A lakások tágasak, jól használhatónak ígér. keznek. A második emeleti ta- kássor előtt 360 négyzetméteres (!) terasz van, amit a tíz lakó a Rákóczi út szüntelenül óriási forqalma ellenére célszerűen használ majd ifci; a városra, a hegyre ’nyíló kilátás igazán szép. A ház két oldalán a lépcsőházak vannak: az ÖTP-t és a lakókat kiszolgáló lépcsőházak mindkét oldaion egymást elkülönítetten kerülik. Bizonytalan még, hogy mikor költözhet az OTP. Pillanatnyilag nem sok a valószínűsége annak, hogy április 4-ce ez megtörténhet. Az viszont biztos, hogy — ha az előbbi határidő semmiképpen sem megv — má. jus 2-án már itt áll a lakosság rendelkezésére a takanékoénz- tár. Ez természetesen hálózati változásokkal jár. A Bem utcában számlakezelői fiókot hoznak létre, a Kossuth Lajos utcában az emeleti helyiségeket átadják a Baranya megyei Levéltárnak, a földszinten valuta- és egyéb ügyekkel foglalkozó kirendeltség marad Az átszervezés kapcsán az OTP a Doktor Sándor utcában és a Petőfi utcában lévő helyiségeit a városi lakás- és helyiséggazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátja. H. I. Néhány hete beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy milyen cipőkollekcióval készült a tavaszra és a koranyárra a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat. A körképből akkor kimaradt a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet. Most felkerestük őket és megnéztük kínálatukat. Elég volt egy pillantást vetni a bemutatott modellekre, látszott, hogy most a legdivatosabb lábbelik közül válogathatnak majd a lányok és az asszonyok. A német Quelle- áruháznak szállítanak különböző színekkel kombinált velúr balerinacipőket, és úgy döntöttek, hogy a hazai vásárló- közönségnek is biztosítanak belőlük. így áprilistól a pécsi Petőfi utcai mintaboltjukban és a budapesti szövetkezeti áruházban lehet vásárolni a csodálatosan harmonizáló, vagy pedig merész, szokatlan szín- kombinációs tarka papucs-cipőkből. Hasonló jellegű, de színes bőrökből kombinált és nyitott orrú cipőket is készítenek. Valószínű, hogy a nyár legnagyobb slágere lesz a lyukacsos, fehér vászonból készült pehelykönnyű cipő. Mindhárom fazon ára 360 Ft körül lesz. A zártabb, elegánsabb cipőknél továbbra is divat marad a trottőr sarok. A szövetkezet a kereskedelemnek kétféle fazont kínál: perforált (lyuggatott) bőrből készült piros cipőt, körbe fehér szegéllyel és masnival, valamint hasonló bőrből készült, fehér színű, sötétkék szegélyű, gombolásos cipőt. Március végétől, április elejétől az ország egész területén kapható lesz, 15—18 000 pár készül belőlük. 430 forint körüli áron értékesítik. Bizonyára még mindig sokan vannak, akik továbbra is ragaszkodnak a magasabb sarkú szandálokhoz. Nekik most igazán gyönyörű cipőket és kiegészítőt ajánlanak. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat, a Pécsi Bőrgyár, a Hunor Kesztyűgyár és a Cipőipari Szövetkezet — közös vállalkozásba fogott. A Bőrgyár adta a krokodilbőr utánzatú, piros-bordó, szürke-fekete és sárga-drapp színű hasított sertésbőrt, a Kesztyűgyár háromféle fazonban — egy elegánsabb, egy mindennapos utcai és egy levélalakúban — készítette el a női táskákat és a hozzájuk illő — ugyanolyan bőrből készült cipőket a Cipőipari Szövetkezet észítette. A CNV pedig a Kip-Kop szaküzleteiben árusítja jövő héttől. Aki a cipőt és a hozzávaló táskét is kéri, 690 forintot fizet, ha kü- lön-külön vásárolják, akkor a cipő 360, a táska 450 forintba fog kerülni. A szövetkezet idén új próbálkozásként gyermekszandálokat készít 23—26-os nagyságig. Március végétől júniusig 15 0Ö0 párt szállítanak a CNV- nek. Áruk 90—100 forint között lesz. Végül is említést érdemel a szeptemberben „utcára" kerülő Robin Hood velúrcsizmd. Nyolc fazonban, a legkényesebb ízlést is kielégítő kivitelben és a nyugati divatirányzattal megegyező színkombinációkban készül. A bokacsizmák nagyrésze — 12 000 pár készül belőlük — a Fővárosi Cipőbolt Vállalat üzleteibe és kevesebb a mintaboltjukba kerül. Az áruk 560 —580 forint. Ádám Erika Hallgatózni illetlenség. Vo. natan nem hallgatózni lehetetlen. — Hova utazik a néni? — Megyek a fiamhoz, Dunaújvárosba, most született unokám. Viszek nekik egy kis hazait. Mást úgyse lehet nekik adn'i, mint gyümölcsöt Cneg süteményt. — Ott dolgozik a fia? — Igen Ott nősült meg. Nem örültünk neki, hogy elvette azt*a semmi kislányt. Kedves is, meg szeretjük is, dehát nincs semmije. Ä szülői nem segítik. Pedig volna miből. Vállalati osztályvezető az ipám, csoportvezető a napom. Autó, horgásztanya, minden évben külföld. Ha el. megyünk hozzájuk, folyik a konyak, a házba nem férni be a könyvektől. De a lányuknak nem adtak hozományt. Szégyenli is a kismenyem. Meg a fiam is, de ezek után ő sem fogad el tőlünk semmit. Ezért áll a kisunokám ágyta mellett csak egy heverő: másuk sincs az egész szobában. — Saját lakásuk van? __ Már hogy lenne? Egyetemi évfolyamtársánál laknak, aki most villanyszerelő, háromszobás szolgálati lakása van, de nőtlen. Azt mondta: tietek az egyik szoba, csak a villanyt fizessétek. Mondom a kedves szülőknek: adjunk nekik 200—2Ö0 ezret, had legyen mivel belevágni az építkezésbe De ők nem tudnak adni. Tőlünk meg nem fogadja el a fiam. Azt hajtogatja: majd a saját keresetükből. De kérdem én, mikor keres a nnyit egy mérnök meg egy óvónő? — A néniék mit dolgoznak? — Az uram kőműves a tszben, de kiváltotta az ipart is. Én takarítónő vagyok. Nem szégyelljük a munkát, egy ekkora badacsonyi szőlőt nem adtak ingyen. Itthon disznót meg bikát hizlalunk. A gyerekért dolgoztunk mindig, aztán hiába: nem kellünk neki, — Biztosan szereti a szüleit ... — Szereti, szereti. De ki tudja, nem tántorítják-e el tőlünk. Nem jól neveltük, nem mindig tudja, mi az ő saját érdeke. És maga, kedveském hol dolgozik? — üzletszerző vagyok egy ipari- szövetkezetben. Sokat utazom — így hét végén is? Vagy most a fiújához megy? Úgy kicsípte magát. — Az anyukámat megyek meglátogatni. Beteg, mór három éve. Már nem is fog felkelni Hétirözben ideqenek ápolják, hétvégén én. A testvéreim helyett is. Három éve minden héten utazom hozzá. — Akkor maga erre keres. — Nemcsak erre. Javíttatni kell a házat is, amiben lakik, öreg ház. És anyaukám szereti a narancsot, meg a banánt. Ha csak lehet, viszek neki. — Elfogad egy kis túrósrétest? Vigye el. az édesanyjának. És üdvözlöm, bizonyára nagyon kedves asszony. — Én meg a fiát üdvözlöm. Nagyon rendes ember lehet. Gárdonyi Tamás Kamaraest a Liszt Teremben Súlyában és terjedelmében hatalmas műsort hallhattunk az Országos Filharmónia szerda esti hangversenyén. Egy Schubert- és három Brahms-kamara- mű hangzott el, a meghirdetett műsortól eltérően, Tarjáni Ferenc kürtművész megbetegedése miatt. A program gerincét Brahms kései kamarazenéje alkotta. Elsőként az Op. 120-as, f-moll klarinét-zongora szonáta hangzott fel Paláncz Tamás és Jandó Jenő tolmácsolásában. E kései brahmsi világ kettősségét, a befelé fordulás és kitörő szenvedély antago- nizmusát oly híven tükröző darab saját szépségében szólalt meg, jól reprezentálván a visszafogottság és felfel csattanó érzelmi kitörések kettősségét Paláncz Tamás klarinétjátékának az utóbbi időben megfigyelhető változása, amely a nemesen egyszerűbb, férfiasabb klarinéthang kimunkálásában nyilvánult meg, szerencsésen találkozott e mű alapgondolatával. A klarinétra, gordonkára és zongorára komponált a- moll trió (Op. 114.) következett ezután. Ez a trió éppúgy, mint a hangversenyt záró Esz-dúr trió a legmagasabb technikai és kamarazenei igényt támasztja előadóival szemben. Ezen igényeknek csak magas szintű hangszeres tudás és gazdag érzelmi világ birtokában lehet megfelelem. Az a tény, hogy ezt a művet is teljes gazdagságában hallhattuk, óz előadók magasfokú felkészültségét bizonyítja. A cselló szólamát Kemény Krisztina játszotta. Személyében olyan művészt ismertünk meg, aki amellett, hogy nagyszerűen illeszkedett a mű, a hangzás egységébe, egyéni hangját megtartva szépen formált pillanatokat teremtett — természetesen a mű adta lehetőségeken belül. Schubert a-moll (Op. 137. No. 2.) hegedű—zongora szonátája hangzott el szünet után. jandó Jenő fantasztikus, mindenkivel azonosulni tudó kamarazenei képessége ezúttal a mindig elsöprően szubjektív hittel és magas technikai színvonalon játszó Gyermán István hegedű játékával párosulva eredményezett szép koncert-produkciót. Brahms hegedűre, kürtre és zongorára írott Esz-dúr triójában — a hangverseny befejező számaként — az előbbiekhez társult Friedrich Ádám kürtművész nagyszerű játékát élvezhettük. Fényesen tiszta-, meleg hangon Brahms hangszínvilágának legbensőbb szépségét értő ihletettséggel tolmácsolta. Bár mindvégig partnerként, az est „szólistája” mégis Jandó Jenő volt, aki egyenletesen igen magas színvonalú teljesítményével bizonyította ismét egyéni, különleges zenei és hangszeres felkészültségét. Kircsi László ..Fehér ház” a Rákóczi úton
