Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-17 / 75. szám

1983. március 17., csütörtök Dunántúlt napló s Az értés fontossága Bármilyen irodalmi mű csak akkor válhat sajátunkká, ha fel­fogjuk benne az író üzenetét, szándékát, mondanivalóját. Eh­hez azonban elsősorban a mű szövegének megértése szüksé­ges, hisz a maga teljességében átgondolni valamit annyit je­lent, mint egyenlőnek lenni a mű írójával; elfogadni vagy el­vetni az általa felállított erköl­csi értékrendet. Különösen ne­héz ez ma, amikor a tanulóif­júságot a gyermekkönyvek és ifjúsáqi írások mellett (gyak­ran: helyett!) a felnőtt iroda­lom klasszikusainak, modern íróinak megismerésére serkent­jük. Egy-egy irodalmi alkotás élő­vé tételéhez, élménnyé varázs­lásához a tanítási órák rend­szerint 'keveset adnak. Segíthet­nének ezen a helyzeten az ala­pos jegyzetanyaggal ellátott tankönyvek. Ezekből azonban igen kevés van. Igen gyakran alapvetően fontos munkák je­lennek meg a szövegtájékozta­tó, felvilágosító, szómagyarázó jegyzetek nélkül. Itt van például Madách nagy műve, a száz évvel ezelőtt elő­adott Az ember tragédiája. A Szépirodalmi Könyvkiadó 235 lopnyi terjedelemben jelentette meg zsebkönyv formájában, a könyv fedelén Hugo van der Goes: Bűnbeesés című festmé­nyének lenyomata. A belső la­pon ez olvasható: A szöveget Szabó József gondozta. De mit gondozott? A Tragédia első sorától a 4141-ig, vagyis az utolsóig egyetlen egy magyará­zó jegyzetet sem találunk, s mégcsak értékelő utóirata sin­csen. Pőrén áll előttünk a szö­veg. akárcsok Adám és Éva a címlapon. Pedig a Tragédia megértéséhez igénybe vehette volna a „gondozó” Riedl Fri­gyes vaqy Kardeván Károly Tragédia-közléseit, jegyzeteit, magyarázatait. Ennek figyelem­be vételével vaav egyes részei­nek 'közlésével elénk állíthatta volna azt a Traaédiát, amelyet mind a tanulóifjúsáq. mind az olvasóközönség könnyebben megérthetett volna. Az utóbbi időben mind több és több olyan értékelés jelenik meg, amely már nem elégszik meg a mű általánosságokba fulladozó látleletével, hanem a munka belső tartalmi és külső formai megjelenésének, össze­függéseinek mélyebb elemzésé­vel is törődik. E célkitűzések megvalósíthatásának érdeké­ben írta meg Mártinké András: Értjük, vaqy félreértjük a költő szavát? című művét, amelyben 17 ismert versünk nyelvi félre- érthetőségét igyekszik tisztázni, mert hisz olykor a magyar sza­kos tanárok sem értik azt a szöveget, amelyet vizsgálnak, amelyen dolgoznak. Ki gondolná például, hogy a Szózatban a viszály szó nem azonos a viszálykodással? Vö­rösmarty korában ezt jelentette: baj, viszontagság, küzdelem, harc. Hoqv Vörösmarty valóban így gondolta, A vén cigánnyal igazoljuk: „Mojd ha elfárad a vész haragja, / S a viszály el­vérzik a csatákon ...” S hadd szóljunk még a Szózat e két verssoráról is: „Vagy jöni fog, ha jőni kell / A nagyszerű ha­lál .. .” Itt a „nagyszerű halál" kifejezésen a költő nem a nem­zet magasztos elpusztulását ér­ti, hanem korának szóhasznála­ta szerint a nagyméretűt, a ha­talmast, a nagyon nagyot. A „nagyszerű haiál"-nak 1836- ban tehát ez volt a jelentése: nemzethalál. Ha a 43 éves költőnek 18 éves menyasszonyához, Csa- jághy Laurához intézett szép vallomását, A merengöhözt vizsgáljuk, itt is sok mindent félreérthetünk. Olvassuk csak ezt a két sort: Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön . . . vagy: Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget. Nos, ebben az időben a gyönyör és a kéj szó nem su­gárzott sexuális örömet, csu­pán lelki élvezetet, boldogságot jelentett. Tóth István dr. 30 millió forint rekonstrukcióra Amokfuto rendőrkézen A Békés megyei Rendőr-fő­kapitányság autóbuszos ámok. futót helyezett előzetes letar­tóztatásba. Feke Ferenc 19 éves, fog­lalkozás nélküli, dévaványai la­kos március 7-én éjjel felfeszí­tett egy lezárt Volán-autóbuszt és azzal Békéscsabára hajtott. Másnap 23 óra tájban Körös- ladánybgn ugyancsak lezárt autóbuszt nyitott fel, de azzal elindulni nem tudott, így járó motorral ott hagyta. Innen Vésztőre utazott, és a MÁV- állomás előtt parkoló csuklós Volán-autóbuszba hatolt be, azt megindította, és ismét Bé­késcsabára hajtott, ahol a Szarvasi úton az éjszakai szol­gálatot ellátó rendőr-járőr meg akarta állítani. Feke a rend­őrök jelzését figyelmen kívül hagyva, nem állt meg. A járőr­kocsi üldözőbe vette. Az ámok- futó fiatalember a rendőrök többszöri megállítási kísérlete ellenére tovább száguldozott, s eközben a Szarvasi úton a vasúti átjárónál belehajtott az őt keresztbe fordulva megállí­tani szándékozó egyik autó­buszba, majd neklvágódott a felüljáró oldalkorlátjának, de továbbhajtott. Ezután a 44-es főútvonalon, majd több mellék­útvonalon száguldozott, nyomá­ban az őt üldöző rendőrkocsi­val. Gyomaendrőd határában végül belerohant egy vizesárok­ba, kiugrott a vezetőfülkéből és futva menekült; a‘’rendőrség végül egy erdőben fogta el. padlástérbe vezet. Itt tetőtér­beépítéssel, födémcserével 80 személyes új stúdiószínház-te­rem épül. A teraszos, kertszerű belső udvarban 120 személyes Kamara szabadtéri színpadot alakítanak ki. A nyári színház programjában a továbbiakban itt lesz végleges otthona a Csontváry-udvar eddigi báb­előadásainak. W. E. „Március 15-én beindítjuk a nyers tégla gyártását!" — nyilatkozták január hónap­ban, a rekonstrukció megkez­désekor, a Baranya és Tol­na megyei Téglaipari Vál­lalat mohácsi gyárának veze­tői. A megközelítően 30 millió forintos felújítás első szakasza a múlt hét végével lezárult, a hét elején pedig megkezdőd­tek az olaszországi PUTIN FRANCO cégtől vásárolt auto­mata vezérlésű daraboló, osz- tályozó-rakodó és nyers téglát szállító berendezések próbái, illetve a szárítóba kerülő tég­lák gyártásai. Kedd reggeltől már egy mű­szakbon nyers téglát termelt a présgép, és a hosszú nyerstég­la-hasábokat felvágva hato­sával tolta a szárítóba, szál­lítókocsik raklapjaira. Egy-egy távvezérlésű kocsira 240 da­rab B-30-as blokktégla került. Az agyagot hordó teherkocsik és szállítószalagok meglódulá­sával egyszeriben fogyni kez­dett a december 20. óta 40 ezer köbméteres máglyába gyűjtött sombereki agyag, mi­vel a helyi nyersanyagkészle­tek már évekkel ezelőtt kime­rültek. A február 28-án érkezett olaszországi szakember irányí­tásával készült és ma már működő gyártósoron jelenlég percenként még csak 34 da- dab tégla előállítására képes présgép a kísérletek befejezé­sekor már percenként 40 blokktéglát lesz képes kibo­csátani. A kocsinként 240 tég­lát (tízszer 24 téglát tartalma­zó rekeszen) automatikus ve­zérléssel állítják az elmúlt he­tekben kialakított hat szállító­vágányok egyikére, ám azo­kon — legalábbis egyelőre — még kézi erővel juttatják azo­kat a szárítóba. Az üres ko­csik visszaszállítása — a hete­dik vágányon — ugyan már automatikusan történik, ám a kocsik szárítóba juttatásának megoldását csak a hét végé­re ígérik. A megközelítően 30 millió forintra tervezett teljes re­konstrukció első lépcsőjét te­hát még a héten befejezik, mikorra is megtelik a hatszor 40 kocsit befogadó szárító. Az alapításának 100. évfor­dulójához közeledő mohácsi téglagyár, mint a vállalat egyik legmodernebb gyára — 80 órás munkafolyamatokkal — évi 8 millió B-30-as blokktég­lát szállít az építőknek. K. L. Felújítják a Pécsi Nyári Színház új székházát Tegnap, hivatalosan leg­alábbis, megkezdődött a Pécsi Nyári Színház új Anna utcai épületének felújítása. Dolgozó dolgozókat ugyan nem láttunk a helyszínen (nem dolgozókat se), ám a lépcsőhózban elhe­lyezett építési anyagok s a bel­ső udvaron fölmért magassági pontok piros jelzései arra utal­nak, hogy valami elkezdődött. A Pécsi Nyári Színház igaz­gatósága jó féléve költözött az Anna utca 17-be, egy koráb­ban óvodai, illetve lakáscélokat szolgáló egykori háztartási is­kola épületébe. A pincével, padlással és két szinttel ren­delkező jellegzetes pécsi szá- zadelős ház bizony alaposan el­hanyagolt állapotban van. A potenciálisan négy szint lehe­tőségei viszont megmozgatták az új gazda és a tervezők fan­táziáját. Felújítása után az épület színházművészeti, kuta­tási és szervezési célokat egy­aránt szolgálhat. Alagsorában pénztárfülke és szervezési iroda fogadja az ér­deklődő közönséget. Itt lesz a Pécsi Műsor szerkesztőségi he­lyisége is. A magasföldszinten az igazgatóság irodái marad­nak; teremszerű emeleti helyi­ségében pedig galériával kibő­vített színháztörténeti-színház- tudományi könyvtár kap helyet. Itt alakítják ki a Pécsi Nem­zeti Színház és a Pécsi Nyári Színház közös dokumentációs' központját. A helyiség színházi témájú kamarakiállításoknak is otthont ad. Az emeleten öltö­zőket is kialakítanak, ugyanis csigalépcső innen egy tágas Lakásszövetkezeti részköz­gyűlések Lvov-Kertvárosban j» hogy fejlődött, terjeszkedett Lvov- Kertváros az elmúlt évtizedben, úgy nőtt egyre nagyobbra a lakó­terület lakásszövetkezete. Jellemzésül: a megye 10 870 szövetkezeti lakásából 3205 itt van, s a szövetkezet még 893 garázst is gondoz. A nagy szám hallatán1 rögtön felvetődik a kérdés: működhet-e jól egy ilyen mommutszövetkezet? A válasz: van ennél jóval nagyobb (és nem is egy!) lakásszövetkezet az országban, ami pél­damutatóan dolgozik Persze van sok jó­val kisebb is, ami viszont „gyengén mu­zsikál". A Ivov-kertvárosi lakásszövetkezet fö­lött sem felhőtlen az égbolt. Ez legin­kább tavaly mutatkozott meg, amikor négyszer hívták össze a küldöttgyűlést, de egyszer sem volt határozatképes a részvétlenség miatt. Pedig fontos dolgok­ról kellett volna dönteni: az 1981-es te­vékenységről, az 1982-es pénzügyi terv­ről, a tisztségviselők tiszteletdíjáról, a (házfelügyelőkkel együtt) 104 fős appará_ tus bérfejlesztéséről. Mi volt a többszöri határozatképtelen­ség möqött? Nem voltak tagértekezletek, a küldöttek egy részét nem a tagság vá­lasztotta meg, hanem úgy nevezték ki őket, sokszor a megkérdezésük nélkül. További okokként tárták fel utólag, hogy a tagság és a vezetés között meglazult a kapcsolat, ennek folytán nem működtek a szövetkezeti demokrácia fórumai sem, a valóságnak meg nem felelő informá­ciók pedig tovább rontották a légkört. Végül, hogy mentsék a menthetőt, ahhoz a szükségmegoldáshoz folyamodott a vezetőség idén januárban, amit a leg­végső esetre tartogat a jogszabály: a levélszavazáshoz. Ez a szövetkezetnek csaknem 50 ezer forintjába került, ter­mészetesen a közös költségek terhére. Ez szinte elviselhetetlen és természetesen megismételhetetlen. És ennyi pénzért még csak nem is lehetett minden kérdésben dönteni; a tiszteletdíj és a bérfejlesztés ügye rendezetlen maradt. Mindezek után világossá vált, hogy a helyzet nem tartható fenn, s a vezető­ség is levonta a kellő következtetést a történtekből és lemondott. A MÉSZÖV és a lakásszövetkezeti titkárság hatplmi szávai lépett közbe, s a felettes szerv in­tenzív közreműködésével hozzáfogtak a 103 részközgyűlés — tagértekezlet — megszervezéséhez. Az elsőket tegnap tartották meg, s március 23-ig folyama­toson valamennyit lebonyolítják. S hogy ezek kellő súlyt is kapjanak, valamennyin részt vesznek a MÉSZÖV, a területi moz­galmi szervek és a városi tanács építési, osztályának, mint felügyeleti szervnek a képviselői. Miről kell dönteni? Mindenekelőtt a küldöttek személyéről — a szövetkezeti demokráciával összeegyeztethetetlen, hogy a tagságot kinevezett és nem választott személyek ‘képviseljék Azután megvitat­ják a szövetkezet általános helyzetét, ke­resve a kibontakozás módját, s ennek kapcsán tájékoztatják a tagságot a veze­tőség lemondásáról is. És természetesen szó lesz az önelszámoló egységek gaz­dálkodásáról is. Fontos kérdések szerepelnek tehát a napirenden. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a szövetkezet jövője, közmegelége­désre szolgáló működése dől el az épü­letenként tartandó résziközgyűléseken, amelyek csak akkor lehetnek eredménye­sek. ha a tagok meg is jelennek. H. I. A FIN rendezvényei Ma — 17-én — 14.30-kor Komlón, a Kossuth-klub- ban a „Be­szélgetések a történelem­■ J rőr vitaso­rozat kereté­^ ben az „Eu­rópai forra­magyar forradalom" címmel összejövetelt tartanak. Vitaindítót Darin Ferenc, a Kun Béla Gimnázium tanára tart. Holnap — 18-án — kezdőd­nek Komlón a hagyományos Kun Béla napok. Megnyitó: 8 órakor a Kun Béla Gimnázium­ban. Ugyancsak Komlón 18-án 14 órai kezdettel „Utunk a KISZ-be” címmel tartanak ve­télkedőt az Úttörő és Ifjúsági Házban. Holnap — 18-án — 9 óra­kor kezdődik a siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumban a diák­politikusok országos vetélkedő­jének megyei döntője, az isko­la KISZ-szervezetének rendezé­sében. Holnap — 18-án — a Mecse­ki Szénbányák KISZ-bizottsága rendezésében ifjúsági napot tar­tanak 2 órai kezdéssel; kultu­rális és sportrendezvények vár-, ják a bányászfiatalokat. Kiilönlegeshúsvétivásár állatfiguráktól az ó-kalocsai himzésekig Nyelvüket öltögető gyönyö­rű fehér cicák, mókás nyuszifi­gurák, gombszemű kutyusok, s más vicces állatfigurák, cso­daszép hímzett térítők készte­tik megállásra a járókelőket Pécsett, a Bem u. 22. számú épület kirakata előtt tegnap reggel óta. A jelzők még ak­kor sem túlzóak, ha kétség­telen, az újságíró tollát erő­sebben nyomta a papírra az a körülmény, hogy a Húsvéti vá­sár címen kiállított termékek — köztük rengeteg kalocsai és ó-kalocsai hímzés — a pé­csi öregek napközi otthonai­ban készültek, s 70, 80 sőt 90 éves idős emberek kézügyes­ségét dicsérik. A vásárt a Hazafias Nép­front belvárosi körzeti bizott­sága, a pécsi öregek napközi otthonait patronáló nőbizott­sága rendezte, mint ahogy ez már hosszú évek óta hagyo­mány. A nőbizottság tagjai maguk is kiállították a vásá­ron saját munkájuk termékeit: divatos táskákat, játékos ál­latfigurákat, filcbetétes térítő­két, hogy csak néhány jellem­ző cikket emeljünk ki a vá­lasztékból. A vásáron elkelt termékekért befolyt összeget nőbizottság az újabb pécsi öregek napközi otthonainak létesítésére meghirdetett Vörös­kereszt-akció csekkszámlájára fizeti be. A különleges húsvéti vásár március 19-ig, tehát még há­rom napig tart nyitva reggel 9-től 18 óráig. Mohácson megkezdték a nyers tégla gyártását Az öregek napközi otthonaiért

Next

/
Thumbnails
Contents