Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-14 / 72. szám
Építési engedély csak lakóházakra Tiszta vizet a Balatonba! Az utolsók egyike: Siófokon az ezüstparton épülő SZOT-üdülö műszaki átadásának határideje június 30. A 700 személyes, télen-nyáron üzemelő üdülőt, amelyben uszoda is lesz, Tillai Ernő Ybl- dijas építész tervezte, s a Zala megyei Állami Ép ítőipari Vállalat építi. Cyertyás László felvétele Al/t tesz a megyei tanács? Könnyebb volt elrontani, mint most helyrehozni... „A Minisztertanács további intézkedéseket hozott a Balaton vízminőségének a javítása, a térség természeti értékeinek és üdülőjellegének a fokozott védelmére" — kezdődött a március 3-i minisztertanácsi ülésről kiadott közlemény, s már másnap megjelent a hivatalos lapban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelete az átmeneti építési tilalmak elrendeléséről, A Balaton térségében e rendelet megjelenésétől fogva — lakóépületektől eltekintve — nem fogadnak el új építés engedélyezése iránti kérelmet. Pedig ez csak egy része a számos szigorú intézkedésnek. Miről is van szó? Tájékoztatásért Sugár Imréhez, a Somogy megyei Tanács elnökéhez fordultunk: — A Balaton védelmére már o 60-as években is születtek központi határozatok, de a mostaninak az 1979-es minisztertanácsi határozat a közvetlen előzménye — akkor fogadták el o Balaton réqiójának a fejlesztési tervét, s annak igen fontos része volt a vízvédelemről szóló döntés. Ekkor húzták meg a régió határaként a vízgyűjtő terület határát. A mostani kormányhatározat tehát nem friss gondokból, azokra vonatkozó feladatokból adódik, hanem egy hosszú folyamat része, amiben első helyen a Balaton vizének a védelme álL Minden, amit teszünk és tenni készülünk, ennek az érdekében történik. — Milyen ma a Balaton terheltsége? — Az elmúlt nyáron csak a mi partszakaszunkon egy-egy forgalmas hétvégén csaknem félmillió ember volt jelen, az ő ellátásukról kellett az ivóvíztől kezdve minden tekintetben gondoskodni. A Balaton elviselhető fogadóképessége 800 ezer fő körül van — csúcsidőben értve! —, ezzel szemben a tényleges jelenlét esetenként az egymilliót is meghaladja. — Elrendelték az idegenforgalmi, nyaraló jellegű szálláshelyek építésének az átmeneti tilalmát. Gondolom, ez nem keltett örömet! — Ez biztos! De meg kell érteni a Balatonon érdekelteknek — különösen, akiknek a szándékát most félbevágta a tilalom, s ez komoly gondot is jelent, hiszen felkészültek az építésre —, hogy ha az alapkérdésben nem jutunk előbbre, akkor a többi is illuzórikussá válik. — Milyen körre terjed ki az építési tilalom? — Természetesen valomennyi partmenti településünkre, illetve az érintett tanácsok közigazgatási területére. Ez egy váltakozó szélességű parti sávot jelent, amelyen csak lakóépületekre adhatnak építési engedélyt az építési hatóságok. — Mit kell most tenni közvetlenül a Balatonért, a vízért? — A kormányhatározat előírja, hogy 1987-ig vissza kell állítani az 1980-as vízminőségi állapotot, 1995-ig pedig a 60-as évek elejének megfelelőt. Ez roppantul lassú folyamat. Látjuk, hogy könnyebb volt elrontani a Balatont, mint most helyrehozni. Ha mától kezdve semmi szennyező anyag nem kerülne a Balatonba, akkor is hosszú évekiq tartana a letisztulás. S hoqy mit teszünk? Jó ütemben halad a boglárlellei szennyvíztisztító telep bővítése, innen a víz majd nem a Balatonba, hanem a Koppányon és a Sión át a Dunába megy. A marcali telep intenzifikálásával együtt abban a térségben olyan tározórendszerek épülnek a tisztított víz pihentetésére, hogy onnan már teljesen letisztult víz juthat a Balatonba. — Mit tesz a tanács? — A Balatonnál érdekelt tanácsoknak, így a Somogy megyei Tanácsnak is két hónapon belül kell kidolgozniok saját részletes programjukat a kormányhatározat alapján. Ebben fogalmazzuk meg azokat a tennivalókat, amik közvetlenül érintenek mindenkit a Balaton környezetében. A különböző programjainkat úgy folytatjuk, vagy gyorsítjuk, hogy mindenképpen a Balaton megmentésének az ügyét szolgálják. — On személy szerint optimista? — Feltétlenül! A kormányhatározat előkészítésének a menetrendje és a döntéshozatal egyértelműen optimistává tesz, mert látom a mindenki részéről megnyilvánuló egyetakarást. Hársfai István A tsz perel, a Vidrapör évek óta Vidraügyben perben állnak a nagypeterdi tsz és az OKTH dél-dunántuli felügyelősége. Az eset egyedülálló, mert eddig egy haltenyésztő gazdaság se perelt a pontyot, harcsát felfaló vidrák miatt. Majdnem félmillió forintot követel a tsz. A felügyelőség viszont nem enged, hisz védett állat esetében nem kötelezhető kártérítésre. Ki a felelős, ki fizessen akkor? Kinek a tulajdonában a vidra, amelynek eszmei értéke 50 000 forint. A természetvédelmi törvény ilyen helyzetre nem ad megoldást. A baranyai bíróságok végül is a Legfelsőbb Bíróságra bízták a döntést. A mezőgazdasági üzem szakemberei 5-6 éve szóltak a felügyelőségen, hogy a 16 hektáros nagyvátyi tározóban szaporodóban a vidrák. Szükséges a gyérítésük, amire aztán kaptak engedélyt, de szerintük későn. (Ezt az 1961-től fokozottan védett vízi menyétfélét még ritkítani sem szabad, mert a hazai állomány 60 százaléka kipusztult.) Nagyváty kivétel, ugyanis az 1964 óta virágzó halhúselőállítás került veszélybe. Évente 200—250 mázsát értékesítettek, tavaly már csak ennek az egynegyedét sikerült eladni. Először az élve-befogást szorgalmazták, amit szinte lehetetlen kivitelezni, mert éjjel mozog a rendkívül ravasz állat. Pedig besegített a Fácánkerti Vadvédelmi Állomás, a Pécsi Állatkert, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, de hiába. Az NSZK-beli Bayer László vidravadász majdnem egy hónapot töltött el a tónál, de csak egyet kapott el. Az élve- befogás kutatási célból is fontos, a tudósok nem ismerik elég alaposan az állatot. Ezen kívül az Észak-Alföldre akarnak telepíteni, ahol legfeljebb egy-kettő él még. Maradt a puskával-kilövés, ami legalább olyan keserves, mint a csap- dázás. Marsi József halcsősz csak két példányt tudott eddig leadni a felügyelőségen. Régi kincs és új üzlet Tolnában Óriási ezüsttallérok Györkönyben szőlőkaróknak ástak gödröket a helyi tsz tagjai. Egyszer csak valami megcsillant az ásó alatt, s több ezüstpénz került elő a földből. Kisebb, nagyobb, köztük nagy, a mai fém tízforintosnál is jóval nagyobb ezüsttallérra bukkantak. A tsz vezetői és tagjai összegyűjtötték a régi pénzeket, jelezték a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumnak. A múzeumi szakemberek műszerrel kutatták át a terepet, s kétnapi munkájuk, meg a felfedezők eredményeként mintegy háromszáz apróbb ezüst pénzérmét és húsz nagyméretű ezüsttallért számolhattak össze. Megállapították, hogy a XVI. század vége körül rejtették el az akkor igen jelentős kincset. Akad köztük olyan ritkaság, mint a Báthory Zsigmond ezüsttallérja, valamint a tiroli Ferdi- nánd által krbocsájtott tallérok, melyek olyan fényesek, mintha most adták volna ki a pénzverdéből, nem szorulnak restaurálásra. Dr. Vadas Ferenc megyei múzeumigazgató elmondotta, hogy az érdekes új leletet kiállításon is bemutatják majd. Az Ongrofon sikere A Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyáregysége egyik legsikeresebb termékének bizonyult az Ongrofon nevű, műanyagból készült hangszigetelő, kazettás álmennyezet. Ennek szabadalmát és technológiáját Olaszországból vették meg néhány évvel ezelőtt, s még a szabadalmazó is Szekszárdról vásárolt vissza a gyártmányból egy metróállomás burkolására. Jelenleg hazai felhasználásra több színben gyártják az álmennyezetet, amey körülbelül tíz decibellel csökkenti a visszaverődő zajokat. Ezért alkalmas gépészeti üzemcsarnokok és más munkahelyek zajának enyhítésére is. Ezzel akarják csökkenteni a Mecseki Szénbányák egyik komlói aknájának zajszintjét is. Tavaly tizenötezer négyzetméternyi Ongrofon készült Szek- szárdon, az idén ennél többet szeretnének gyártani. Ballabás L. lermeszetuedelem nem fizet GuOS^ Kevés még a tetem, pedig azokkal lehetne bizonyítani, hogy valóban 4-6 család tanyázik a nádasban, a tuskók között, a gátakban. Egy család, amely öt állatot tömörít, évente 15—16 mázsa halat fogyaszt. Bár egyes szakirodalmak szerint a napi 4—5 kiló húsmennyiség háromszorosát is megeszi egy „családtag". Tény, hogy a Bükkösdi-árkon át Sumonyból is vándorolnak Vátyra vidrák, és a tavakat gyakorta keresik fel kormorá- nok, gémek, kócsagok, sőt, halászsasok: mindegyik komoly halevő. S megfigyeltek nagy mennyiségű ragadozó naphalat és ezüstkárászt is, amelyek a hasznos ivadékokat veszélyeztetik. A tsz szakértői véleménnyel igazolja, hogy a haltartásban nincsenek technológiai hanyagságok, hogy jól leereszthető az ingadozó szintű, erősen iszapos két tó vize, és öntözésre is hasznos. Mi lesz a megoldás, ha nem csökken a vidrák száma? Az öntözés még kifizetődő marad. Tán motiválná a vadászokat, ha a vidraprémet feldolgozhatnák, de ez szigorúan tilos. Mégse lehetne kivételt tenni? Tán akadnak emberek, akik szívesen éjszakáznak akár heteket is a tóparton. Csuti J. Baranya az Utazás *83-on Itthon otthon van Együtt Somogy Tolna Baranya Idén a kőbányai vásárváros, ban rendezik meg az Utazás '83 kiállítást valamennyi hazai utazási iroda és 12 külföldi kiállító részvételével. A színhely a főbejárattal szemközti D-pavilon lesz, a jelszó pedig: „Itthon otthon van!" Baranya Tolnával és Somoggyal közös standon, a pavilon központjában mutatkozik be a megyéket jellemző fotókkal, idegenforgalmi plakátokkal, nép- művészeti tárgyakkal és természetesen sok-sok prospektussal, térképekkel és a három megye nyári programajánlatával. A március 18—27. közötti rendezvényen a három utazási iroda 20 százalékos kedvezményű programokat kínál: Baranya pl. az ormánsági festett templomok, német tájházak bemutatását, Tolna a faddi lovastanfo- lyamot, Somogy pedig horgászhétvégét a Dráva holtágaiban ... Március 25-én este tolnai és baranyai hagyományőrző népi együttesek lépnek fel a D-pavilon színpadán. Az Utazás '83-ra a Volán a távolsági járatokon 33 százalékos utazási kedvezményt ad. A kiállítás idején jeles budapesti éttermekben gasztronómiai napokat rendeznek. A baranyai napok színhelye a Royal Szálló étterme lesz március 24—25—26-án a pécsi Pannónia Szálló rendezésében. A rendezvénysort március 24-én este Bertha Bulcsu író nyitja meg. Több, Pécsett reprezentáló vállalat vonultatja fel a termékeit, Martyn Ferenc Kos- suth-díjas festőművész műveinek a reprodukcióiból kiállítás lesz, s Kafkán Mátyás fafaragó népművész és Békés Lajosné tojáshímző népi iparművész a helyszínen mutatja be művészetét. A vacsoraesteken a Nádor és a mohácsi halászcsárda szakácsai készítik a baranyai ételkülönlegességeket. ElifízetheW a HDN 1983. április 1-től Hétfői Dunántúli Naplóra egyéni előfizetéseket is elfogad a posta. Előfizetési dija egy hóra 9,50 Ft. Az előfizetői példányok kézbesítése a postás kézbesítők útján a levélpostai küldeményekkel együtt történik. Igénybe kívánja venni a posta új szolgáltatását? Szíveskedjék a megrendelőlapot kitölteni és a helyi postahivatal címére bér- mentesítés nélkül feladni. Megrendelő MEGRENDELEM 1983. ÁPRILIS 1-TŐL A HÉTFŐI DUNÁNTÚLI NAPLÓT AZ ELŐFIZETÉSI DÍJ EGY HÓNAPRA 9,50 FORINT NEGYEDÉVRE 28,50 FORINT FÉLÉVRE 57,— FORINT ÉVES 114,— FORINT AZ ELŐFIZETÉSI DIJAT A KÉZBESÍTŐNEK K1FI ZETEM. NÉV: ... LAKCÍM: Kinek van igaza 7
