Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)

1983-03-13 / 71. szám

1983. március 13., vasárnap Dunántúlt napló 5 unsuRiunpi iui«igazin Bogyósok ébresztése vesszőket vágjuk le, és éges­sük el. Az atkák ugyanis ezekben telelnek át, s ta­vasszal az újrafejlődő hajtá­sok rügyeit továbbfertőzik. Emellett a tél végi, kora tavaszi lemosó permetezések­ről sem feledkezzünk meg. A ribiszkét például rügypat­tanás előtt, illetve rügypatta­náskor kell permetezni 1,5— 2 százalékos Novendával, vagy 5 százalékos Bárium- poliszulfiddal. Gyümölcsfa­olaj is használható, de csak háromévenként egyszer. A permetszerek eredményesen pusztítják a kaliforniai pajzs- tetűt. A Novenda és Bórium- poliszulfid emellett a liszt- harmatfertőzést is csökkenti, sőt a levéltetvek tojásait is gyéríti. A 3 százalékos Ágról használata azért javasolt, mert az atkák, levéltetvek és pajzstetvek ellen egyaránt hatásos szer. A köszmétét hasonlóan védhetjük meg rügypattanás. kor, mint a ribiszkét. Ugyan­csak az 1,5—2 százalékos Novenda és Báriumpoliszul- fid jöhet elsősorban számí­tásba, de az Ágról is java­solt permetszer, 3 százalékos töménységben. A málnát is rügypattanás­kor kell megelőző védekezés­ben részesíteni. A réztartal­mú szerek a vesszőfoltossóg ellen nyújtanak védelmet. Ezért 1 százalékos bordói lével vagy 0,5 százalékos Rézoxiklorid 50 WP-vel per­metezzünk. Ügyeljünk azon­ban az időpont pontos be­tartására, mert ha rügy­pattanáskor elmulasztottuk a permetezést, később már az említett szereket nem hasz­nálhatjuk. Rügypattanás után ugyanis a Miltox Special 0,3—0,5 százalékos permetlé ajánlott. A szamócás védelmére is gondoljunk kora tavasszal. Amint a tőlevelek megjelen­nek, a bokrosodás megkez­dődik, el kell kezdenünk a permetezéseket. Főként a szamócaatka és a sodrómo­lyok elleni megelőző perme­tezéskor van szükség ebben az időszakban. Érdemes azonban a növényvédő szer­hez levélfoltosságot okozó gombabetegség elleni per- metszert is keverni. Ezért a Dithano M—45 0,2 százalé­kos oldatát keverjük az at­kaölő Pol-Akaritox 0,2%-os oldatához, s együttesen permetezzük a tövekre. Ha az ültetvényben szamócaatka nem veszélyeztet, akkor ele­gendő a Bi 58 EC 0,1 száza­lékos oldatának és az Ort- hopaltan 0,2 százalékos ol­datának keverékével történő permetezés. Az előírt mennyi­ségben Wuxál levéltrágyát is keverhetünk a permetlébe, mert ezzel külön idő és fá­radtság nélkül meggyorsít­hatjuk kedvenc gyümölcsö­sünk kora tavaszi fejlődését. Rigai kaszka­dőrök A dűlőúton öreg teherautó robog. A teherautó platóján a reggeli hidegtől összekuporo­dott emberek ülnek. Az autó egy gödör miatt megugrik, jobbra-balra cikázik, majd osz­lopba ütközik. Robbanás — és a lángoktól körülvett teherautó továbbgurul a lejtőn. A mere­dek, köves hegyoldalon szá­guld, magával ragadva az em­bereket. A menekülés a tűzből egy elhagyatott kőbánya mé­lyén ér véget. íme egy epizód a rigai film­stúdióban éppen most készülő játékfilmből, amely „A leghosz- szabb szalmaszálacska’’ (Sza- maja dlinnaja szolominka) ne­vet viseli. Ebben is, mint rend­szerint, a képekről1 ismert szí­nészek helyett a legbonyolul­tabb trükkökben a rigai kasz­kadőrök csoportja vesz részt E csoport hét évvel ezelőtt mutatkozott be a „Robin Hood nyila" (Sztrelü Robin Guda) cí­mű filmben, s azóta az ország számtalan stúdiója hívta meg őket Ma már a rigai kaszka­dőrök filmjeinek száma eléri a negyvenet. A kaszkadőrök között külön­böző foglalkozású emberek ta­lálhatók, más-más jelleműek, különböző temperamentumúak, s nem egyformák az élettapasz­talat terén sem. Jánisz Broksz egy elektromos gépeket gyártó vállalat esztétikai irodájának vezetője, Jurisz Krasztyinys a „Daugava" sportegyesület ed­zője, Edgar Verner pedig a Ri­gai Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának helyette­se. Ezeket az embereket a szó­Negyvennyolcas honvédeink csákója Próbán a robogó autóval katlan szenvedély hozta össze, és persze a sport iránti hűség, hiszen annak idején mindany- nyian sikereket értek el vala­milyen sportágban. De közös bennük a film iránti szenve­dély, a kalandvágy, és az, hogy kipróbálhassák magukat a rendkívüli helyzetekben. Jelenleg a rigai kaszkadőrök egy új, éles kérdéseket felvető film forgatásában vesznek részt, melynek címe: „Káprázat” (Mi- razs). A filmet James Headley Jase amerikai író „Az egész vi­lág egy zsebben” című regénye alapján Aloiz Brencs rendező készíti a rigai filmstúdióban. nelem különösen szép napjai­ban oly fontos szerepet játszó katonai viselet — akkor kez­dett eltünedezni, amikor kiala­kultak a modern hadseregek. A. L. Tél végén a bogyós gyü­mölcsöseinkben még elvé­gezhetjük az elmaradt me­chanikai védekezéseket. Kü­lönösen a ribiszke- és kösz­métebokrokat érdemes át­vizsgálni. Az áttelelő kali­forniai pajzstetű és a liszt­harmat komoly veszélyt je­lenthet tavasszal. A pajzstet­ves vesszőket tőből távolítsuk el, s vágjuk le a lisztharma- tos részeket is. A málnásban a didimellás vesszőfoltosság okozhat gondot. Ha szüret után a letermett, illetve fer­tőzött vesszőket nem távolí- tottuk el, most még pótol­hatjuk mulasztásunkat. Ugyancsak vágjuk le a mál­navesszőkön előforduló, a karcsú diszbogár lárvája és a gubacsszúnyog által oko­zott megvastagodásokat. A ribiszke gubacsatkával szem­ben most érdemes a meg­előző védekezési eljáráso- kát befejezni. Az elgubacso- ! sodott rügyekkel rakodott A csákó a hegyes magyar parasztsüvegből alakult ki. Ere­detileg nemezből vagy fekete posztóból készült, mégpedig két főbb formában. Egyrészt megtartotta összefüggő henge­res alakját, másrészt nyújtott háromszögletű anyagból sodor­va varrták össze. Ez utóbbinak a csücske vagy lecsüngött vagy „csókásán” — ferdén — elállt. Nos, eme „ferdeség” miatt lett a csákó — csákó. Ismereteink szerint már az 1700-as években csákót hord­tak többek között a Győrött ál­lomásozó katonák, s azok a magyar példára megalakult huszárezredek is, amelyeket francia, svéd, hannoveri, po­rosz stb. zászlók alatt állítot­tak fel. Az 1800-as évek elején még tovább egyszerűsödött a csá­kó. Leffentyűjét posztóból való testéhez szorították, a felső De­remén pedig erős drótot fut­tattak körbe, hogy felfogja a kardcsapásokat. Homloki ré­szére pedig különféle díszek kerültek — aszerint, hogy mely hadnem katonái számára ké­szült. A Monarchia hadseregében 1805-től rendelték el a csákó viselését, természetesen úgv, hogy a hadnemek mindegyiké­ben megkülönböztető jelzést kapott. Amikor 1848. március 15-én kitört a forradalom, a Habs- burg-birodalomhoz tartozó né­pek katonáinak túlnyomó több­sége már csákót hordott. A fel­kelő magyar seregbe tömörülő katonák is ezt hordták a fejü­kön. Igaz, nem egészen úgy, mint korábban, mert előbb magyar címer lett a csákók ékessége, később pedig egy babérkoszorún átszűrt kard. A csákó — ez a magyar származású, és a magyar törté­48-as honvédek. Benczúr Gyula festményének részlete. r * Érdekességek az Omagyar Mária-siralom körül Csaknem hétszáz évnyi vádorlás után az Országos Széc­henyi könyvtár állományába került az a középkori kódex, amelynek 134. b lapján található az első ismert magyar vers: Ömagyar Mária-siralom. A 301 levélből álló kódex rózsaszínű bőrrel bevont, desrkatáblá'k közé kötött, kisalakú, vaskos munka, amely 1280—1310 körül keletkezhetett. Létezéséről mindaddig nem tudtak, amíg 1910-ben Jacques Rosenthal mündheni antikvárius Toscanában meg nem vásárolta. A kó­dex tizenkét évig eladatlanul hevert nála, 1922-ben azonban a német „jóvátételi bizottság” szerezte meg, hogy a németek által az első világháborúban elpusztított világhírű leuveni egyetemi könyvtár megsemmisült gyűjteményét a régihez ha­sonló értékű kódexekkel állítsák helyre. A leltározáskor Lei- dingetr György müncheni egyetemi tanár észrevette, hogy a la­tin szöveg között számára idegen nyelvű is akad. Értesítette erről Bdbinger Ferenc tanár kollégáját, aki magyarul is tud­ván, a nehezen kibetűzhető szavakból megállapította, hogy ómagyar szöveggel van dolga. Hosszú volna elmondani a kódex további sorsát, egy bi­zonyos: benne van magyar nyelven az első ismert versünk, amelynek szépségén a kutatók éppúgy csodálkozhatnak, mint ahogy szövegének pontos értelmezésén, mai nyelvre való át­tételén elmélkedhetnek. Mivel e sorok írójának hasonmás kiadásban módja volt átböngészni a Siralom szövegét, „filo­lógiai szimatával” talán rátalált olyan új megoldásokra, ame­lyek tovább viszik a kutató munkát. Több apróbb észrevétel elhagyásával is föl kell hívnunk a fi­gyelmet a Siralom egyik érdekes szövegére, amely a jelenlegi betűhív átírásban ékként hangzik: Uh nekvem en fyon ezes mezuu/. E mondatot nyelvtudósaink ekként tették át mai nyelvre: Ó nekem, én fiam, Édes mint méz! Gondosan átnézve a szöveget, úgy látjuk, hogy az Uh ne­kem szöveg helyére az Ih nekem-nök kell kerülnie, mert a szö­vegbeli nagy V betűnek vélt betű nem nagy V, hanem nagy Y. A versben levő nagy V-k ugyanis bal felső szárukkal ki­felé hajlanak, míg az Y-ban a fölső szár befelé hajlik. Ezért e szónak olvasata nem Uh, hanem Ih, mert ekkor és még év­századok múltával is (a tulajdonnevekben ma is!) y-nal fe­jeztük ki az i hangot. Az ih, éh szavak ősi igéinkhez tartoz­nak, és az él igénkkel azonos értelműek. Az is tudott, hogy még Balassi Bálint idejében is a felszólító mód ekként hang­zott: éli (=élj). Ekként tehát az ih-et felszólító módban mai nyelvünkön így mondanánk: élj! Ih igénk ilyen értelemben fordul élő a Siralommal egykorú Jákai-kódexben is: ysten nekyk yhel, vagyis: isten nekik él. A Siralomnak régi szövegét tehát módosítani kell, mert Ó, nekem, én fiam, édes mint a méz — sor helyesen: Élj nekem, én fiam, édes mézül (mézként)! Még valamit! Ezt a szövegmódosítást figyelembe véve, fe­lénk ragyog a Siralom eddig föl nem tárt egyik költői szépsé­ge. Mert tudjuk ugyan, hogy a Siralom a szenvedéseket el­tűrő, a keservesen megkínzott, a „vas szegekkel veretett" Em­bert állítja elénk, de mindezek címzettjének neve hiányzik a versből. Aligha! Akiről a vers Íródott, elárulja a verssorfejek­ből elénk tűnő ökrosztikhon. Ha ugyanis az Ih-ből elindulunk, és a verssorkezdő szavak betűit egymás mellé helyezők, ez a név áll elénk: IESUS. Kö­zépkori versekben gyakori volt a verssorfős (akrosztifchonos) névelrejtés. Ez történt a Siralomban is és ez figyelhető meg egy másik értékes nyelvemlékünkben, a Siralommal egykorú Gyulafehérvári Glosszákban is, ahol szintén elénk áll az ak- rosztikhonos név: IESUS — csak latinul. Tóth István dr. Az Eiffel-torony étterme Amerikában A New York-i Kennedy repü­lőtér közelében egy tárházban óriás piros-fehér-kék „csomag" hever. Tartalma: az Eiffel-to­rony korábbi étterme, 11 000 darabra szétszedve, és egy acélkonténerbe összecsomagol­va. Jövőjét új tulajdonosának kezébe helyezték, Morton Binn lótenyésztőébe. A New York Times jelentése szerint Binn- nek szét kell rombolnia a be­rendezést, ha 18 hónapon be­lül nem sikerül valakit találnia, aki újra felépíti az éttermet. Tavaly ki kellett szerelni az ét­termet, hogy az Eiffel-torony súlyát csökkentsék. Binn a ma­ga számára biztosította annak a belsőépítésznek a szolgálata­it, aki az éttermet berendezte, hogy a faborítású enteriőrt me­gint helyesen állítsák össze. Az étterem híres vendége volt töb­bek közt Carnal Abdél Nasszer egyiptomi elnök, Brigitte Bar- dot és Charles de Gaulle. Dior-reklámok Newark, New Jersey ameri­kai szövetségi állam legna­gyobb városa haragszik a Christian Dior párizsi divatház­ra. A városi hatóságok felhá­borodását a következő szöve­gű hirdetés váltotta ki: „Mi lenne New York Dior nélkül? — Newark". A város alkalmazottai erre bojkottal fenyegették Diort. A francia divattervezők engedtek és reklámjukban most a „mez­telen" szóval helyettesítik Ne­wa rkot. Teherautók eltűnése Franciaországban naponta 30 teherautót és szállító gépko­csit lopnak el - közölte a fran­cia biztosítótársaságok tájé­koztató és dokumentációs szol­gálata. Mint a tájékoztatásból kiderül, kezdetben alkalmi tol- vajlásokról volt szó; ma azon­ban már profik garázdálkod­nak. A bűncselekmények emel­kedése közvetlenül összefügg az 1965 óta több mint kétszere­sére emelkedett közúti teher­forgalom növekedésével. Éles anyanyelvűnk A borzalmas költő katastrófákban versel. Az idealizmus lélekjelenlét kérdése. Nyelvoktatásunk vívmánya: se szó, se beszéd. Környezetvédelmi jelszó: öntsünk tiszta vizet a pohárba! Öt nem olyan fából faragták Olyan nem volt. é A kancsalság ugyanaz oldalnézetben. Csak lépésben tudok haladni, panaszkodott a sakkozó. A kerámiafpar legjobb terméke is kiégett. Egy mommutvállalatnál agyaros fogadtatásban részesült A Színház és Filmművészeti Főiskola lassított felvételt hirdet. Kerekes László : KERTBARÁTOK Kaszkadőr munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents