Dunántúli Napló, 1983. március (40. évfolyam, 59-89. szám)
1983-03-12 / 70. szám
Verbőczy Antal Elszökken, visszatér Táncotjór négy tündér, elszökken, visszatér. Egyiken ködruha, lengedez rőt haja. Másikon fény lep el mindent és fénylepel. Harmadik váltogat füstszinű fátylokat. Negyedik rejteget színezüst kincseket. Elszökken, visszatér, táncot jár négy tündér. Simái Mihály Cserecsuri mondogató Rontom-bontom, cserecsuri dombon Arrafelé megy egy szem meggy:- lesz-e belőlük bonbonmeggy? Bonbonmeggy — meggybonbon ... — ha megtudom, megmondom. Kiss Benedek Az ugrás és a kenguru A túl egyszerű s túli egyszeri: az Uru meg Huru egymást konokon kergeti, bár külön dolog ugrani, s külön, hogy: kenguru. A nem-különb s a különös nyargal völgyön-hegyen, de egymástól el nem érheti, bár egyik a mást termeli, mint múlt, jövő, jelen. Cs. Nagy István A makacs pléhszamár Találatra durranó, zuhantában csattanó piéhboszorkány, pléhdisznó — céllövölde mégis jó! Egy karajcár a lövés, harminchárom céllövész tolong, tüzel mindahány, s a plíéhszamár fittyet hány. Int a vadász, főlövész, neki elég egy lövés, piéhboszorkány, pléhdisznó - céllövölde mégis jól Talál, de a cél-szamár nem zuhan le, nem szamár zuhantában durranni, pottyantában csattanni. Pingponglabda-kavalkád Rendezzetek versenyt pingponglabdával. A játékban az a jó, hogy nem kell hozzá tornaterem, se sportpálya, és bármilyen tárgyat használhattok a pingponglabda megszelídítéséhez. PINGPONGLABDA PLUSZ EGY SEPRŐ Több versenyt is rendezhettek e két tárggyal. A pingponglabdát először a seprű fejével kell a célig terelgetni, visszafelé pedig a nyelével. Újabb versenyszám lehet, a pingponglabdát a seprűn egyensúlyozni. Izgalmas feladat lábbal a focit, seprűvel pedig egy pingponglabdát vezetni. FOCISULI PINGPONGLABDÁVAL Az első feladat a pingpong- labdát lábbal vezetni a célig. (Aki rálép és a labda behorpad, kiesik a játékból.) A má. sodik feladat: három pingponglabda vezetése lábbal a célig és vissza. A többi feladat: futás, térd közé szorított pingponglabdával. A labda vezetése akadályok között. Feladat lehet: álló célt eltalálni a labdával. VEGYES VERSENYSZAMOK Futás közben a pingpong- labdát többször feldobni és elkapni. Futás közben többször földre pattintani és elkapni. Pingponglabda vezetése spárgával. A labda egyensúlyozása pingpong- vagy tollasütőn futás közben. Vezetés a földön kézzel. A pingponglabda célra gurítása, vagy célba pöccintése. (A labdát üveg nyakára kell helyezni, és onnan pöccinteni két ujj segítségével, valamilyen megadott célba.) JÁTÉKOK PINGPONGLABDÁVAL 1. Ki a gyorsabb? Két azonos létszámú csoporban versenyezzetek! Minden csapat előtt áll 2—3 méterre egy-egy befőttes üveg, vagy műanyag doboz, és annyi pingponglabda, ahány üveg. Feladat: minden páratlan számú versenyzőnek egy-egy labdát kell az üvegekbe elhelyezni, és a páros számúaknak kivenni. A győztes a gyorsabb csoport. 2. Csoportverseny egy asztalon. Ha egy pingpongasztala- tok van, de sok gyerek ütőkkel felszerelve, akkor is lehet egyszerre játszani. A srácok állják körül az asztalt, adott jelre mindenki körbefut az asztal körül. A labdába akkor kell beleütni, amikor valamelyik asztal végéhez ér. Aki eltéveszti az ütést, hibapontot kap. H. M. Denevérek Kevés embernek van alkalma arra, hogy a bőrszárnyú emlősöket közelebbről is megfigyelje. Többnyire csak az alkonyati égen feltűnő gyorsan szárnyaló alakjukat látjuk néhány pillanatra, máskor a padlások gerendáin vagy a barlangok sziklafalán csüngő példányok okoznak teljesen indokolatlan rémületet. A denevérek senkit sem bántanak, sőt még az a széliében elterjedt nézet sem igaz, hogy repülés közben az ember hajába kapaszkodnak. A denevérek az egyetlen olyan emlős csoport, amelynek tagjai valódi repülésre képesek (a repülő mókus például csak az ugrás lendületét és kifeszített bőrvitorláit használja siklórepülés közben). A kereken ezer faj legnagyobb része rovarevő, de a trópusokon gyümölcsevők, sőt vérszívók is akadnak. Denevérmaradványokat már az eocén földtörténeti korból ismerünk, ami azt jelenti, hogy a mai fajok ősei már 70 millió évvel ezelőtt is repkedtek a levegőben. Hazánkban 24 denevérfajt mutattak ki, de köztük csak néhány akad, amely viszonylag gyakorinak nevezhető. Sajnos, a denevérek száma az utóbbi időben nemcsak hazánkban, de egész Európában is nagyon megfogyott. A nesztelenül repülő állatok gyors kanyarodásokkal követik a levegőben cikázó rovarokat, a sötétben is ügyesen kitérnek minden akadály elől, és pontosan tájékozódnak a leg- kacskaringósabb alagútak útvesztőiben is. Ezt a képességüket különleges radarberendezésüknek köszönhetik. Orrukon, illetve szójukon át 30—60 ezer rezgésszámú ultrahangot bocsátanak ki, amelyet az ember már nem képes érzékelni. Ezek a sugarak az útba eső felületekről visszaverődnek a denevér fülébe, amely így csípi el a menekülő lepkét, a szúnyogot vagy a cserebogarat, de ilyen módon kerüli ki az útjába kerülő ágakat is. Az olasz Spallanzani volt az első, aki ezt egy szellemes kísérlet segítségével bebizonyította. Teljesen elsötétített szobában baglyokat és denevéreket engedett szabadon. A baglyok vaksin verdestek és állandóan nekiütődtek azoknak a finom drótszálaknak, amelyekre a tudós apró csengettyűket erősített, a denevérek viszont könnyedén átsuhantak közöttük és egyetlenegyszer sem szólaltatták meg a csengőket. A hazai denevérek egytől-egyig rovarokkal élnek, és körülbelül ugyanazt a szerepet töltik be éjszaka, mint a levegőben cikázó fecskék napközben. Legtöbbjük csak a szürkület beállta után merészkedik elő rejtekébőí, a korai denevérek azonban szép őszi napokon akár délben is vígan vadászgatnak a magasban. A madarakat már a múlt század vége óta rendszeresen gyűrűzik a kutatók, a denevérek jelölése viszont csak 1921-ben kedődött meg. A madarak a csűdjükön viselik a számokkal ellátott kis alumíniumgyűrűt, a denevéreknek az alkaljára erősítik. A jelölések nyomán tudtuk meg, hogy egyes fajok jelentős távolságokra vonulnak. Egy korai denevér például, amelyet Budapesten jelöltek, Minszk közelében, 900 km távolságban került ismét emberkézbe. Egyes alkalmas barlangokat a telelő állatok nagy távolságokról is felkeresnek. Sajnos, sokan még ma is félnek a denevérektől, különösen, ha nyári éjszakákon a nyitott ablakon át egy-egy a szobába téved. Pedig legtöbbször néhány „tiszteletkor" után újból kirepül a szabadba, de ha netán a függönybe kapaszkodna, segítenünk kell. Fogjuk meg a két ujjunkkal a tarkója mögött, hogy az állat ne haraphasson, úgy engedjük a szabadba az eltévedt szúnyogvadászt. S. E. Volt egyszer egy pásztor, akinek több juha és kosa volt, mint égen a csillag. Mégis folyton-folyvást attól rettegett, hogy elhull valamelyik. Kemény tél volt, és a pásztor mást se csinált, mint könyörgött a hónapoknak: — December, légy irgalmas hozzám! Január, az állataimat faggyal el ne pusztítsd! Ha jó vagy hozzám, Február, mindig tisztelni foglak. A hónapok meghallgatták és kegyesen teljesítették a pásztor könyörgéseit, mert amilyen érzékenyek voltak, megkövetelték magúknak a tiszteletet. Nem küldtek az állatokra sem esőt, sem jégvihart, sem betegséget, a juhok és kosok egész télen Március és a pásztor Olasz népmese folyvást legeltek, még csak meg sem hűltek. Eljött Március is, amelyik a legkiszámíthatatlanabb hó- nop, és rendben telt el. Elérkezett a hónap utolsó napja, és a pásztor most már nem félt többé semmitől; tüstént Április lesz, tavasz, a nyáj megmenekült. Elhagyta szokásos könyörgéseit, gúnyolódni és hetvenkedni kezdett: — Ó, Március! Ó, Március! Te, aki a nyájak réme vagy, azt hiszed, fél valaki tőled? A kisbárányok? Eh, Március, nem félek már tőled. Tavasz van, többé nem hozhatsz ránk bajt, kapcabetyár Március, elmehetsz most már a pokolba: Március meghallván, hogy az a hálódatlan így merészel beszélni vele, úgy érezte, mintha bolha csípte volna meg. Sértődötten hazarohant a testvéréhez, Áprilishoz, és azt mondta neki: Ó, jó testvérem, Április, Hórom napot adj kölcsön, Megbüntetem a pásztort • máris. Azt akarom, megbűnhődjön. Április, aki szerette Március testvérét, adott neki három napot. Március először is végigszaladt az egész világon, összegyűjtött szelet, vihart, dögvészt, amiket csak sorra talált, s a pásztor nyájára eresztette mindet. Az első napon azok a juhok és kosok hullottak el, amelyek gyengén álltak a lábukon. A második napon a bárányok következtek. A harmadik napon nem maradt eleven állat sem az egész nyájból, és a pásztornak csak a két szeme maradt — a sírásra. Fordította: Angyal János Jön a hivatalba a lottós bácsi: beszedi a pénzt az előfizetőktől, s azután áll elő az új portékával, amit borítékos sorsjegynek hívnak. Mintha cukorkát kínálgatna, mindenki elé odanyomja a kis zsákot: tessék, csak öt forint! Szabadkozunk, hogy nem keli, hogy elég a lottó, hiszen lassan már az is olyan lesz, mint az adó, aztán belelesünk a pénztárcába, vajon lapul-e ott valami aprópénz — s szinte szégyenlősen azt mondjuk: hát adjon egyet, no! Nem olyan nagy pénz az, hogy az ember ki ne kezdjen érte a szerencsével. Hiszen annak nincs szeme. De ha nem próbáljuk, hát marad ugyan a pár forint, ám lehet, hogy valami nagyot engedünk el. S minthogy ebből a kicsinyke pénzből úgysem lesz nagy, hát lássuk! Azt írja a kis papír, hogy „nem nyert”. Hát nem nyert — és akkor? A kolléganő is kockára tesz pár forintot, ő is úgy van vele, hogy cserébe akár tízezret nyerhet Neki sem fest azonban a lap, köszönjük, mi megcselekedtük a magunkét. De nini, itt van még egy kettes! Adsz mellé hármat s veszünk még egyet, közösen? Veszünk — és kapunk helyette kétannyit! Aha, ez már valami! Ezért újabb két cetlit ad a bá. esi! Megpróbáljuk? Meg. És itt vége is szakadna a játéknak, ha ... Ha be nem jönne éppen Fá- nika a könyvelésből, és ki nem találná, hogy így kicsiben parányi az esély. Hanem ha megvennénk egy zsákkal, száz darabot! Az kifizetné magát, és eshetne közte kövérebb cédula is! Szövetkezetét kellene csinálni: össze kellene paktálni tízünknek. Mi esne egy fejre, egy fülre?... és úgy! Úgy is lesz. Fánika szervez, szedi a pénzt. Az osztályvezető eleinte csóválja a fejét, hiszen munkahely ez, nem fogadóiroda, de amikor látja, hogy a párttitkár is beledob a kalapba, ő is beszáll. Leszámoljuk, és már alig férünk a spájznyi irodában. Ott áll előttünk egy kis zsák, tele játékkal és reménnyel. Fá. nika fogja az ollót, s vág. Egyet, kettőt, ötöt, tízet... Jobbra tesszük, amelyik nyert, balra, amelyik „tök”. Mindenki gusztálhat. Elég szépen indult: tíz ..., tíz. .., semmi..,, újat húzhat...; tíz..., semmi, semmi... A kövér cédula azonban sehol. Akad még húszas is, meg újabb tízesek, de a nagy vad ... A végén már senki sem akarja nézni, félünk, hogy szemmel verjük. Nagy dolog a felelősség. Hat-nyolc kis lapos remény van még a kis zsák alján. Fánikának marad mindegyik. De nem, és nem jön a nagy hal. összeadjuk, amit nyertünk, s a bácsi kifizet bennünket. Két. százegynéhány forint. Fejenként húsz, fülenként tíz forint a járandóság. Az oszthatatlant Fáninak adjuk, ő dolgozott legtöbbet. Sopánkodunk, hogy ki van ez csinálva, naná, majd bolond lesz az állam. Legalább fele haszon. Itt van ni, körülbelül ez az átlag, amit a zsák példáz. Fánika szabadkozik a „borravaló” miatt, égeti <a markát, de aztán beletörődik. Ám nem akar keresni a bolton, tesz még mellé — és . . . És kihúz az új csomagból egy cédulát, amire ezerforintos nyereményt nyomtattak! Döbbenten állunk! Ezt a paklit kellett volna megvenni! Hót igazán!... hát ez abszurdum... ilyet! Fánika pedig az asztal közepére teszi a pénzt és elkezdi osztani: minden fejre százat, minden fülre ötvenet. Zajos tiltakozás. Végül valaki igazságot tesz. ötszáz a Fá- nié, mert felét az ő pénze állta, a maradékból mindenki visszakapja a deficitet, a gazdátlan háromszázból meg csinálunk munka után egy jó kis bulit! Sz. Simon István Tél végi lemosó permetezések A hét végén a tél végi lemosó permetezéseket ajánlatos elvégezni. Az őszibarackfák védelméhez a Rézoxiklo- rid 50 WP 0,5 százalékos vagy a bordódé 1,5 százalékos permetezését javasoljuk. Rügypattanás után a réz hatóanyag tartalmú szerek az őszibarackfáknál károsodást idéznek elő. Szőlőben, gyümölcsösben rügypattanásig a lisztharmat, valamint a pajzs- tetű, atkák és levéltetvek áttelelő alakjai ellen a Báriumpoliszulfíd 5 %-os töménységű permetlevét a csomagolóanyagon feltüntetett utasítás szerint használjuk. A pajzstetűvel, atkával erősen fertőzött gyümölcsfákat az Ágról 3 százalékos oldatával lemosásszerűen permetezzük. A meggy- és cseresznye- fákat réz hatóanyagú szerrel védjük a különböző betegségek ellen. A körtefa-varasodás jóval előbb fertőz, mint az almafa-varasodás, éppen ezért a védekezést már a rügypattanás időszakában el kell végezni. A védekezéshez a réz hatóanyagú szerek alkalmazását javasoljuk. A vegyszeres védekezés előtt a fákat tisztítsuk meg. Az elhalt ágrészeket, összeszáradt fertőzött gyümölcsöt szedjük össze és semmisítsük meg. A permetezőszerek csomagolóanyagát, a vegyszerek felhasználása után semmisítsük meg. Dr. Frank József II Baranya megyei Baromfifeldolgozó ós -forgalmazó Közös Vállalat felvételre keres: • villanyszerelő • és általános műszerész szakmunkásokat, O göngyölegrakodó, O kocsikísérő munkásokat. JELENTKEZÉS: A VALLALAT MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL.
