Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-10 / 40. szám

1983. február 10., csütörtök Dunántúli napló 3 A TIT középtávú tervei Igényekhez igazodó ismeretterjesztés © A TIT Baranya megyei el­nöksége elfogadta a szervezet ismeretterjesztő tevékenységé­nek középtávú programját az 1983-tól 1987-ig terjedő idő­szakra. A terv egyik alapelve az ismeretterjesztés tartalmi sokszínűsége, az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. A szakosztályok rétegenként differenciáltan, a lakosság is­meretszintjéhez igazodva folya­matosan dolgozzanak ki té­maajánlásokat „társadalmi­gazdasági életünk, legújabb- kori történelmi fejlődésünk, szocialista értékeink országos és helyi eredményeiről’, teen­dőiről". A program célul tűzi ki a politikai klubok hálózatá­nak kiszélesítését, • továbbá a megye gazdasági feladatainak (liászprogram, környezetvéde­lem, vízkutatás stb.) propagá­lását, a megoldások támoga­tását. Az üzemi továbbképzé­seknek hozzá kell járulniuk az energiagazdálkodás és ra­cionalizálás legújabb módsze­reinek elterjesztéséhez, a mun­kások át-, illetve továbbképző tanfolyamainak pedig a szak­maváltás megkönnyítéséhez. A TIT a Hazafias Népfronttal együtt ,,gazdatanfolyamokat" kíván szervezni az elkövetkező években, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének to­vábbi ösztönzése érdekében. A szakszervezeteknek munkás­akadémia-sorozatokat ajánla­nak. Fontos feladatnak tekinti a társulat elnöksége a megye kutatóhelyein született tudo­mányos eredmények széles kö­rű ismertetését is. © A TIT részt vállal a közokta­tás tartalmi, módszertani, szer­vezeti korszerűsítésének prog­ramjában. Ennek érdekében tervbe vette az óvodai játékos nyelvoktatási formák elterjesz­tését, az óvónők szakmai fel­készítésében való részvételt. Az általános iskolások számára egyebek’ között ki&élesítik a tudománybaráti körök tevé­kenységét, speciális nyelvtanfo­lyamokat indítanak, nyári is­meretterjesztő táborokat szer­veznek. A középiskolákban fel­mérik és kimunkálják a gimná­ziumi fakultációban bevezetett Tantárgyakhoz kapcsolódó is­meretátadási lehetőségeket, a tagozatos és nemzetiségi nyelv­oktatást végző gimnáziumok ta­nulói részére megteremtik az állami nyelvvizsgára való fel­készülés feltételeit. Igen érdekesnek tűnik az az elképzelés, hogy az ingázó dia­kok számára a MÁV- és a Vo­lán-pályaudvaron ismeretter­jesztő sorozatot indítanak. Az előadásokat a diákvárótermek­ben hallgatják majd meg a tanulók. A szakmunkástanulók szakmai érdeklődéséhez kap­csolódóan „Viselkedési nor­mák, viselkedési formák" című Gazúatanfolyamok, munkásakadémia, nyelviskola Külön program a Haláloknak és nyugdíjasoknak előadássorozatot dolgoznak ki a közművelődési nevelőtanárok közreműködésével'. A szakokta­tók részére pedig szakmai, pe­dagógiai előadássorozatot szerveznek. A TIT — egyetemi szervezeteinek közreműködé­sével — részt vállal a szakosí­tott tematikájú építőtáborok programjának kialakításában, lebonyolításában. Ami az ismeretterjesztés módszereit illeti, a TIT Bara­nya megyei elnöksége tervezi a társadalmi rétegek, az egyes korosztályok ismeretszintjének megfelelő formák, módszerek kidolgozását. így megkülönböz­tetett figyelemmel kívánnak foglalkozni az ipari és a meí zőgazdasági fizikai dolgozók, valamint a nyugdíjasok és a fiatalok körében végzett isme­retterjesztéssel. A tömegkom­munikációs eszközökkel együtt­működve folyamatos progra­mokat dolgoznak ki az egyes szakosztályok. Azokon a tele­püléseken, ahol sok cigány la­kik, a helyi tanáccsal és a nép­fronttal együttműködve a cigá­nyok társadalmi beilleszkedé­sét elősegítő programokat hir­detnek meg. Tervezik a kötet­lenebb formájú zenei, képző- művészeti, irodalmi, fotó- és filmművészeti ismereteket nyúj­tó, a szabad idő hasznos ét- töltését szolgáló művelődési formák kidolgozását. Az illeté­kes szakosztályok az utazási irodákkal közösen tematikus országjáró túrákat szerveznek (régészeti, irodalmi, történelmi emlékhelyeket keresnek föl1, ipari létesítményeket látogat­nak meg). © Igen fontos pontja a tervnek az idegennyelv-oktatás tartal­mi, módszertani, személyi, tár­gyi feltételeinek javítása. Konk­rétan: Pécsett, a Felsőmalom utca 10. sz. épületben meg­kezdik egy korszerű, megyei feladatokat is ellátó TIT-nyelv- iskola kialakítását; különböző idegenforgalmi, kereskedel­mi, műszaki és közgazdasági szakmai nyelvtanfolyamokat szerveznek; kidolgozzák a nyelvoktatásban részt vevő ok­tatók erkölcsi-anyagi elismeré­sének megfelelő ösztönző­rendszerét. A középtávú terv alapján a TIT fejleszteni kívánja a me­gyei természettudományos és csillagászati ismeretterjesz­tést, amelynek módszertani központja a Mecseki Termé­szettudományi Stúdió lesz. A Pécsi Körzeti TV Stúdióval, a Pécsi Rádió nemzetiségi szek­ciójával, valamint a nemzeti­ségi szövetségekkel együtt az elkövetkező években kidolgoz­zák a nemzetiségi ismeretter­jesztés korszerű formáit. A sor­katonai szolgálatot teljesítő fiatalok a művelődést, tanu­lást, tartalmas szórakozást szolgáló programsorozatokra számíthatnak. A középtávú tervek vázlatos ismertetése alapján is látható, hogy a hagyományos tevé­kenységi formák mellett a TIT számos új kezdeményezéséről van szó. Ha ezeknek csak egy része is megvalósul1, előrébb juthat a tudományos ismeret- terjesztés ügye. Ehhez azon­ban a végrehajtást legalább oyan komolyan kell venni, mint a tervezést. H. J. Diákmunka nyáron es ősszel Még egyszer a közhasznú munkáról A diákok őszi közhasznú munkájának tapasztalatait tár­gyalta nemrég az országgyűlés kulturális bizottsága. Ilyen al­kalmakkor mindig elhangzik, milyen nagy fontossága van pedagógiai szempontból az együtt végzett termelőmunká­nak, akár az őszi betakarítás, a szünidei alkalmi munka vagy az építőtáborok idején. A ser­dülő fejlődésében, személyisé­gének alakulásában fontos sze­repet játszik mindaz, amit ilyen­kor munkáról, munkaszervezés­ről tapasztal. Fontos tí kifize­tett bér szerepe is, meg az, hogy mire költi majd keresetét a fiatal. Közös kirándulást szer- vez-e osztálytársaival, vagy el­költi egyéni céljaira? Mindkét változatot el lehet képzelni okos, építő formában és úgy is, hogy a fiatalban kiábrándító kép marad munkáról, munka- szervezésről, fizetségről egya­ránt. A diákmunka másik, nem el­hanyagolható szempontja, hogy Jó kapcsolat kell az iskola és a gazdaság között népgazdaságunknak, főként a mezőgazdaságnak szüksége van a félmillió diákfiatal keze- munkájára., „Közreműködésük nélkül ma már szinte megold­hatatlan, hogy a különböző mezőgazdasági feladatokat időben elvégezzék" - fogal­mazzák az országos összegzé­sek, és ez a tény is hajtóerő­ként építhető a fiatal személyi­ségformálásának folyamatába. Az általános megállapítások­ból most tekintsük a konkrétu­mokat. Baranyában középisko­lások tömegei vettek részt az idén ezekben -az akciókban: 3463 diák dolgozott építőtá­borban a múlt nyáron, s fél- százan bolgár, jugoszláviai, NDK-beli táborokban is részt vettek. Jóval többen kerestek nyári, szünidei munkát, mint az Területi bemutatók Pécsett és Kaposváron Három megye nép­táncosai Mindig öröm arról tudósíta­ni, hogy a gyakran rivalizáló szomszédvárak összefognak vo- lamilyen jó ügyért. Ebben az esetben a néptáncról, a szép hagyományok őrzéséről van szó. Két hét leforgása alatt két gálaműsort láthattunk: Pé­csett és Kaposvárott. Baranya ■székhelyén a három dél-dunán­túli megye táncegyüttesei, So- mogyország fővárosában pedig a hagyományőrző csoportok mutattak be ízelítőt munkájuk­ból. A két műsor közül a pécsi sikerült jobban, s ezt nem a lokálpatriotizmus mondatja ve­lünk. Hiszen a sikerben leg­alább akkora része van a tol­nai és a somogyi együttesek­nek, mint a baranyaiaknak. A nevesebb együttesek (Baranya Táncegyüttes, pécsi KISZÖV Együttes, Somogy Táncegyüttes, szekszárdi Szövetkezeti Tánc- együttes) mellett a kisebb hír­névnek örvendőek is azonos ér­Megérkezett a minisztérium válasza Megindul Pécsett is a népművelők levelező képzése Nemrég nagyobb elemző írás­ban beszámoltunk a Baranya megyei művelődési házak mos­toha állapotáról, helyzetéről, el­látottságáról. Mondandónk lé­nyegét a Baranya megyei Ta­nács vb 1982. december 29-i ülésén elhangzott kétórás vita felszólalásaira alapoztuk. Több végrehajtó bizottsági tag éles hangon vetette föl a sok közül, a talán a legnagyobb hiányos­ságot: a megye képzett, diplo­más közművelődési szakembe­rekkel való ellátatlanságának kiáltó problémáját — noha a megyeszékhely főiskoláján 1976 óta folyik (nappali tagozatos) népművelő képzés. Az ország­ban — általában véve — a szakképzett népművelők száma mindenütt emelkedik, Baranyá­ban csökkenő tendenciát jelez. Ezt a gondot elsősorban a pé­csi levelező tagozat megindítá­sa — képesítés nélkül működő népművelők részére — oldhat­ná meg. Miért nem indulhat meg végre ez a levelező tago­zat? — tették fel a kérdést a minisztérium jelen levő főosztály- vezetőjének. Ezt voltaképp 1979 óta szám szerint négy alkalommal — kü­lönböző élességgel és műfajok­ban — lapunkban is megkér­deztük. A minisztérium nem kapkodta el a választ. Levelük — Baranya megye több éves kérése, megkeresése, javaslata után — legutóbbi írásunk meg­jelenése időszakában (január) érkezett meg. Lényegét illetően: a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Karán a -népművelő-tanár szakos leve­lező képzést 1983 szeptemberé­től engedélyezik, egyelőre 25 fő részére. A képzés szakpáro­sítására, formájára és módsze­reire, valamint a felvételi vizs­gák előkészítésére vonatkozó in­tézkedéseket a kar dékánátusa és közművelődési tanszéke — a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályával együtt­működve — megkezdte. Ezek részletesebb ismertetésé­re rövidesen visszatérünk la­punkban. W. E. A pécsi KISZOV táncegyüttes téket képviseltek. A szekszárdi Szabadi Mihály Kanászosa, a kaposvári Mosóczi István kissé furcsa párosításé, de átütő erejű Ugrás és tapsos című szá­ma, vagy a telitalálatnak szá­mító Don Quijote (Bognár Jó­zsef koreográfiája, előadója a Baranya Táncegyüttes) mellett nagy élmény volt a mecsekná- dasdiak tánca, különösen Schramm Antal helyi gyűjtésen alapuló koreográfiájb a Czé- mann-zenekar kíséretével vagy Ureczky Hatoztatója a bala­tonszentgyörgyi Kis-Balaton Táncegyüttes előadásában. Feljövőben van a pécsi KISZÖV Táncegyüttes; tartják formáju­kat a dunaföldvóriak, a siófo­kiak, így talán nem indokolat­lan az elégedettség, amellyel a pécsj színházból távoztunk a területi táncantológia január végi délelőttjén. Jó volt a szer­vezés is, a Baranya megyei Mű­művelődési Központ és a terü­leti néptánctanács baranyai képviselője kitett magáért. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a Dorottya-nap elő­estéjén Kaposváron megren­dezett területi gálaműsorról, amelyre a három megye nyolc hagyományőrző együttesét hív­ták meg. Az kívánkozna ide, hogy Somogy—Tolna—Baranya legjobb hagyományőrző együt­teseit, de a látottak alapján ezt semmiképpen sem állíthat­juk, elsősorban a somogyiak szereplése miatt. Minden tisz­teletünk a mesztegnyőieké, de aki színpadra áll egy folklór­műsorban, annak ha arany­sarkantyús kategória szinten táncoln, nem is, de legalább normális hgllással énekelni il­lendő volna. A tánckultúrája alapján lexikoni címszóvá, fo­galommá vált Lakácsa község táncosai sem tudták igazán magukkal ragadni a közönsé­get, csakúgy, mint a gyermek­Laufer László felvétele születéssel kapcsolatos babo­nákat kissé népszínműves meg­oldásokkal közreadó somogy- udvarhelyiek. Szokott formáját futotta a hosszúhetényi népi együttes — a hatásvadászat csak nem akar eltűnni a mű­sorukból —, és a megszokott­nál kissé halványabb volt a zengővárkonyiak produkciója. Egyértelműen csak a Tolna me­gyei Váralja község hagyo­mányőrző együttesét tudnám dicsérni. Rövid, frappáns mű­soruk erőtől duzzadt, egy igen kiváló, a tánc stílusát érző és követő cigányzenekar muzsiká­jára szemet gyönyörködtető, helyi táncokat mutattak be. Hasonlóan szép műsort hoztak a bogyiszlóiak, bár az igazság­hoz tartozik, hogy táncoltak ők már összefogottabban, átélteb- ben is. Kissé elnyújtott pro­dukciójuk így nem érte el azt a hatást, amelyet a táncanyag szépsége folytán várni lehetne. A kaposvári közönségszerve­zés, sajnos, csődöt mondott. Ahogy nem hisszük el, hogy egy ilyen gazdag néphagyo- mónyokkal rendelkező megyét nem tudtak volna színvonala­sabb együttesek képviselni, úgy nem hisszük el azt sem, hogy a Dorottya-napi csődületből nem lehetett volna szépszámú néptánckötönséget verbuvál­ni. A gála első részében még csak-csak megnézték egymást a részt vevő együttesek, szünet után azonban jó negyedházzal folytatódott az előadás. A ta­nulságokat le kell vonni — mind a műsorból, mind a szer­vezésből —, hogy a soron kö­vetkező alkalommal akár Pé­csett, akár Szekszárdon vagy Kaposvárott rendezik meg a te­rületi gálát, ilyen bosszantó hi­bák ne vethessenek rossz fényt az amúgy is sok gonddal küsz­ködő néptáncmozgalomra. Havasi János előző évben. Számuk 5300 volt. És végül valóban tömeget je­lent az a 14 000 középfokon ta­nuló diák, aki 73 698 napot tel­jesített az őszi munkákban. Az ötnapos közhasznú mun­kába, nem kötelező jelleggel 57 baranyai általános iskola he­tedikesei, nyolcadikosai is be­kapcsolódtak. (5872 tanuló.) összességében itt is szerencsé­sen zárult ez óz időszak, bár volt olyan iskola is, amelyiknek rossz emlékei maradtak az őszi munkákról. „Szórványszedésre” mentek például a kertvárosi 1. számú iskola tanulói a Pécsi Ál­lami Gazdasághoz, és későn, rossz időben, már leszedett gyü­mölcsösben érthetően nem tud­tak magas teljesítményeket pro­dukálni. Ráadásul a gyerekek vezette adminisztrációba is hi­ba csúszott, Míg a baranyai ál­talános iskolások átlagos keres­ménye az öt napra 102—400 forint között mo?og, ők ez alatt 96—97 forintot kerestek, és az iskola úgy látja, hogy ezúttal a vállalt akció nem érte el a kí­vánt célt. A gazdaság egyéb­ként ismeri ezeket a munkakö­rülményeket, és régi körteültet­vényét az idén meg is fogja szüntetni. Előzetes megállapodás rögzíti iskola és gazdaság között a teljesítmény; munkaidő, fizet­ség arányait, és az iskolák vol­taképp olyan munkákat vállal­nak el, melyek számukra min­denféle szempontból kifizetőd­nek. Mert különben tényleg kár az öt napért. Baranyában egyébként — fel­ismerve saját érdekeiket — ar­ra törekednek a gazdaságok, hogy több évre lekössék őszi munkák idejére az iskolákat. Lehetséges, hogy ahol nem alakul ki jó kapcsolat iskola és gazdaság között, ott jövőre nem lesz, aki elvállalja a szór­ványszedést? És mi a gazdasági szakemberek véleménye mind­erről? Örményországtól Kalifor­niáig szerte a világon minde­nütt alkalmi munkások szüre­telik a gyümölcsöt, a diákmun­ka azonban közel sem minde­nütt általános és nem mindig jelenti a könnyebb megoldást a gazdaságok számára. Sok függ gazdaságok és iskolák hozzállásától, kapcsolatától. Két ilyen különböző szféra tevé­kenysége persze nem mentes a konfliktusoktól. Létre kell azon­ban jönnie köztük egy korrekt kölcsönösségi viszonynak is, mely nélkül sem az iskolák, sem a gazdaságok céljai nem valósulhatnak meg. G. O. Műkincsek - több példányban Hamarosan rajzos katalógus készül azokról a múzeumi tár­gyakról, amelyekről másolatokat készítenek a Központi Múzeumi Igazgatóság műhelyeiben. Ez segíti majd az eligazodást a gazdag kínálatban. 1968 óta ugyanis megközelítőleg 700 kü­lönféle tárgyat választottak ki e célra: kerámiákc , ötvöstár, gyaikat, csontfaragásokat, kis­plasztikákat. A másolatokat az igazgatóság négy önálló üzle­tében és a bizományosok háló­zatán keresztül a múzeumok többségében is árusítják. A műkincsek másolatainak forgalmazásával közművelődési feladatot teljesítenek a múzeu­mi intézmények, mért a felbe­csülhetetlen értékű tárgyak a másolataik révén is ízlést for­málnak, régmúlt korok kultu­rális értékeit közvetítik. A má­solatok legtöbbje elsősorban küllemében kíván az eredetire hasonlítani. A tökéletes hatás Illúziójáért minden technikai le­hetőséggel élnek: a kerámiák például az avíttság látszatát keltő hajszálrepedésekkel kerül­nek ki a műhelyből.

Next

/
Thumbnails
Contents