Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-08 / 38. szám

1983. február 8., kedd

Diinantuli napló

3

Cél: több és jövedelmezőbb export a Kaposvári Ruhagyár pécsi telepéről

Épül a Hotel Aqua

„Közelebb kerültek az élethez”

Készülnék a zakók a varrodában

Tízmillió torimos bővítést terveznek

E

redményes évet zárt tavaly a Kaposvári Ruhagyár pécsi üzeme. Tervfeladataikat teljesitették, ennek — és a rugalmas üzletpolitikának — eredményeként a telep dolgozóinak bérszínvonala is emelkedett. Idei legfőbb feladatukról röviden azt mondhatnánk: legalább a tavalyi szintet tartaniuk kell. '

Annak, hogy csak ilyen szerény célt tűztek maguk elé, két fő oka van. Az egyik mór-már közhelyszámba megy: a textil- ruházati ipar általános nehézségei a termelésben és az értékesítésben egyaránt, a világpiacon csakúgy, mint idehaza. Közelebbről ez — Várni Jánostól, a gyár korábbi főosztály- vezetőjétől, az év eleje óta igazgatójától kapott információk szerint — azt jelenti, hogy a gyár pécsi üzemének is komoly anyagellátási problémái voltak és vannak, sokszor kell átállni új termékekre, a korábbinál jóval magasabb követelmények szerint. A pécsiek nehézségeinek másik oka, hogy telephelyükön meglehetősen szűkösen vannak, így befejezőrészlegük munkája, a raktározás, a belső munkaszervezés és a szakmunkástanuló-képzés

egyaránt gondokat okoz.

A megoldás: bővíteni, építkezni kell. A gondolattal már korábban is foglalkoztak, de a terv csak terv maradt. Most viszont úgy látják, nemcsak szükséges, hanem lehetséges is a bővítés. Konkrétan: a pécsi telep viszonylag szűk udvarán egy új üzemépületet szándékoznak emelni, mintegy 10 millió forintos költséggel.

A pécsi Városi Tanáccsal a szükséges alapos egyeztetések

még hátravannak, de hamarosan megtörténnek. Egy vázlattervet mindenesetre már készítettek a kaposváriak, s ha elképzelésük megvalósul, az sok jóval biztat. Új helyet kapna a raktár, s a régi helyén lehetővé válna a befejezőrészleg — például a vasalás

— bővítése, korszerűsítése. Ez magával hozhatná nemcsak a termelés jobbítását, hanem szakmunkástanuló-létszámuk bővítését is: a mostani 90 helyett 120—150 szakmunkástanulót tudnának (három évfolyamban együtt) fogadni, képezni. Felnőtt dolgozóik létszámának növelésére egyébként a bővítés után sem gondolnak.

Termékeik megoszlása, összetétele az idén hasonló lesz a tavalyihoz: a ruhák kétharmadát belföldi, egyharmadát külföldi piacra szánják, s az utóbbin a KGST, valamint a tőkés piac fele-fele arányban osztozik. A tervezett bővítés célja, értelme éppen az, hogy az új épület elkészülte után — várhatóan a jövő év végétől, 1985 elejétől — még jobb, még több készruhát szállítsanak exportra

— a pécsi üzem ugyanis ezt közvetlenül teszi.

Az építkezést jövő ilyenkor szeretnék megkezdeni.

V. J.

All a ház, befejeződtek a Szerkezeti munkák, néhány nap múlva a szakiparosok az építés belső tennivalóihoz láthatnak a Hotel Aquában. A magyar— osztrák hitelmegállapodás keretében Hévízen épülő gyógyszálló ausztriai kivitelezői eddig — kihasználva a kedvező időjárást — egyhónapos előnyre tettek szert.

A háromcsillagos, impozáns szállóban 231 szoba lesz, közü. lük harmincötöt mozgássérültek számára rendeznek be. Saját gyógyközpontjában termálvíz, valamin fiziko- és elektroterápiái részleg áll majd a vendégek rendelkezésére. A sportolásra nyitott úszómedence, kondicionáló. és tornaterem, valamint tenisz- és owlingpályák kínálnak lehetőséget. A már nemzetközi hírű Hotel Thermal közelében épülő, újabb hévízi gyógyszállót a tervek szerint 1984. június 1-én nyitják meg.

Uj élelmiszer

gazdasági

szervezetek;

Országosan csaknem tízezer embert, elsősorban felső- és középfokú képesítésű agrárszakembert érintett valamilyen módon az MSZMP PB 1982. szeptemberi határozata — illetve az azt követő rendelet — o MÉM tárcához tartozó különféle országos és megyei szervezetek korszerűsítéséről. Az intézkedés célja, közelebb hozni e szervezeteket az élethez, vagyis, hogy a helyenkénti felduzzadt létszámú és elbürok- ratizálódott szervezetek a továbbiakban hatékonyabban segítsék a mezőgazdasági termelést.

Az elmúlt év legérdekesebb újításai a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban

A munkafolyamat utolsó mozzanatai: vasalják a kész zakókat

Sebestyén Zoltán a cimerezö hidtraktorokkal

Címerező gép

A

hordszékes cimerezö gép többször visszatérő újítási téma a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban. Fél évtizede a mechanikus változat készült el, előnye, hogy a 12 munkás a mozgó gépről ülve cimerez. Tavaly Sebestyén Zoltán sátorhelyi gépészmérnök és Kern János törökdombi gépszerelő a munkagépet magasságérzékelő adapterrel egészítette ki. Ez az 1982-es esztendő egyik legszebb újitásának számit, még akkor is, ha további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a nehéz fizikai munkával járó ci- merezést végleg gépesítsék.

Tán furcsa, hogy olyan újítást propagálunk, amely nem egy-két év remeke. A kombinátban is inkább a rövid realizálási időtartamhoz szoktak, de ebben az esetben nem kifogásolják a késést. Ugyanis rendkí. vül nehéz feladatát teljesít a két vállalkozó, szeretnék a cí- merezést megnyugtatóan gépesíteni, amire a világon nincs még példa. Az tény, hogy amerikai cégek élenjárnak e téren, de gépújdonságuk ára a mi viszonyaink között legalább félmillió forintba kerülne.

Kezdeményezésükkel nincsenek egyedül az újítók, hisz a gazdaságvezetés szinte tálcán kínálja a segítséget. Beszerez hazai és külföldi alkatrészeket, gépegységeket, engedélyezi a külföldi tapasztalatszerzést, szak- és betanított munkásokat irányít ót a részprogramok teljesítéséhez. Egyszóval maximális a támogatás. Mindez azonban kevés, mégha a házilagos alkatrészgyártás is rendszeres. Tudniillik a hibridkukorica 2—3 hét alatt beérik, gyors a porzás, vagyis ennyi idő -marad minden évben a technikai módosításokra. Műszaki ernbe'r legyen a talpán, aki ilyen rövid idő alatt kivitelezi az elképzelését, mivel csak természetes környezetben végezhetők a kísérletek. Ezért a már említett esztendők hosz- szú sora. Ráadásul a címerezés időszakában javában tart az aratás, kevés ember vönható ki a gépműhelyből egy-egy műsza. ki kipróbálás támogatására. Vagyis keserves dolog néhány hét alatt egy alkatrészt, részegységet módosítás után legyártani, vagy megvásárolni.

USA-ban a gép vágja, illetve kaszálja a címert. A bólyi újítók azt szeretnék elérni ha tökéletesen húzná, mint ahogy ezt a címerező munkás teszi. Ehhez a legfinomabb automatizációval működtetett magasságérzékelő rendszerre van szükség, hogy a

magasságtapogatók ne törjék, ne döntsék meg a kukoricaszárakat és ne kelljen gyalogos diákmunkások százait irányítani a táblákba a címerező gép elvonulása után.

Egyik legfontosabb műszaki kérdés, hogy miként—sikerül a szállítójármű és a magasságérzékelő rendszer sebességét „összhangba hozni." A hord- kosaras berendezést kezdetben Volkswagen-motor mozgatta, most már szovjet traktorra szerelik. Tavaly félszázat alakítottak ki saját használatra, de ugyanennyinek a tervdokumen. tációját adták el. Ha megbízhatóan üzemel az adapter, akkor sorozatgyártásra is gondolhatnak.

Miben bízik a 32 éves Sebestyén Zoltán, aki a múlt évben 15 hasznosított újítást tudhat maga mögött? S kollégája optimizmusa miből fakad? Kern János alig 30 éves, tavaly 12 megvalósított újítás gazdája. Szolgalmukat, műszaki és emberi igényességüket említik, azt az éleslátást, amely a hiányosságokat azonnal felfedezi. Egyikük sem elkeseredett. Még egykét évről beszélnek, amikorra kiderül, hogy a címerezés maximális gépesítettsége nemcsak utópia Magyarországon.

Csuti J.

Az új szervezeteket a rendelet értelmében 1982. december 31- ig mindenütt fel kellett állítani, s az ott dolgozók munkaköréről, elhelyezkedési lehetőségükről folyamatosan gondoskodni.

Hogy érintette Baranyát a szervezeti korszerűsítés? Mi szűnt meg, mi mamradt? Milyen az új felállás? — tettük fel o kérdést dr. Álló Miklósnak, a Baranya megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének?

— Először is arról, ami nem változott. A megyei Földhivatal és a Növényvédelmi -és Agrokémiai Állomás maradt. E kettőt nem érintette a korszerűsítés. Érintette viszont az Állategészségügyi ÁJJomóst, a Megyei Takarmányozási és Ál- lottenyésztési Felügyelőséget, a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetet, illetve a Vetőmagfelügyelőséget.

— Minden megyében, így Baranyában is megszűnt a MTÁF, mint olyan. Feladatainak egy részét 1983. január 1- vél a megyei Állategészségügyi Állomás vette át. Itt a hatósági feladatokról van szó, mindenekelőtt azokról, amelyek a kis- tenyésztőkkel kapcsolatosak. A MTÁF egy , sor tevékenységet végleg leadott — fejlesztésekkel, beruházásokkal, a háztáji szervezésével kapcsolatos tevékenységeket —, hogy csak a főbbeket soroljam. A megmaradt feladatok elvégzésére országosan 6 vállalat alakult, nagyjából három-három megyére egy. Ezek a vállalatok oda telepednek, ahol mesterséges termékenyítő főállomás működik, Dél-Dunántúl esetében Szekszórdra. Pécsett csak egy csökkentett létszámú kirendeltség működik szekszárdi központtal, amelynek a neve ja- / nuár 1 -tői Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat.

— Milyen leiadatokat lát el az új vállalat?

— Érdekességképp még any- nyít, hogy a 6 vállalat igazgatótanácsot hozott létre, tehát ez a „felettes szerv", amely Budapesten működik a régi OTÁF helvén. Az igazgatótanács elnökévé Pék Jánost választották, ck; korábban évtizedeken át vezette Pécsett a megyei tenyésztési felügyelőséget.

— A vállalatnál maradt feladatok közül mindenekelőtt a tenyésztéspolitikát, tenyésztésszervezést, az apaállat-gazdálkodást és a törzskönyvezést emelném ki. Bár ez utóbbi egy részét az üzemeknek adták le. Bizonyos szaktanácsadást is végeznek, vagyis önelszámolók lettek és 1984. január 1-től már pénzügyileg teljesen a saját lábukra állnak.

— A Megyei Élelmiszerellen- őrző és Vegyvizsgáló Intézet az állategészségügy szervezetébe került. A pécsi központú szervezet új neve Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás lett, igazgatója dr. Adóm László, helyettese ,dr. Kacskovics Miklós. A tervek

szerint emeletet építenek a Megyeri úti székházra, és itt alakítják ki a korszerű vizsgálati laboratóriumot.

S végül, a Vetőmag Felügyelőség köztudottan az OMÉI-ba olvadt be. Pécsett, illetve a megyében 10—15 embert érint ez az átszervezés, amely még nem történt meg, most van folyamatban. x

A szervezeti korszerűsítés összesen 230 embert érintett Pécsett, illetve Baranyában, legkevésbé a nagy tapasztalattal rendelkező agrármérnököket, hisz rájuk az új szervezetekben szükség van. Az idősebb korosztályból néhányon nyugdíjba mennek, a fiatal szakemberek egy része a termelésbe kerül.

A türelmi idő ez év július 1. Az átszervezések miatt senki nem marad állás nélkül.

—Rné—