Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-07 / 37. szám
Sióagárdi anya gyermekével (1966) A hímeskő művésze Mattioni Eszter állandó tárlata Szekszárdón A hímeskő valami egészen új, mondhatni: találmányszámba menő technika a képzőművészetben — olvasható a szekszárdi születésű Mat- tioni Eszterről szóló cikkekben, tanulmányokban. — „Festő vagyok, pikturám világát vittem át a hímeskőre. A hímeskő lassan fejlődött ki festészetem díszítő sajátosságaiból" — idézi a művészt Pogány ö. Gábor a szekszárdi állandó kiállítás rangos katalógusának előszavában, majd rámutat: ez a művészet, a társadalmilag hatályos művészet részeként „a nemzeti jellegzetességek révén hatol igazán a befogadók agyáig, szivéig, ezért a népi sugallat továbbítása útján egyre több mindent sikerült megvalósítania a közművelődés legfenn- költebb tennivalóiból". Szentes András, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum munkatársa világosít fel, hogyan készül a hímeskő. A művész először gipsz- negatívot csinál. Ennek alapján egy cementes ágyazatot alakít ki. A kontúrvonalak közeit aztán a legkülönfélébb színes kövekkel (kavicsok és féldrágakövek is lehetnek) borítja be, majd a cementműkő ágy megkötése után síkra csiszoltatja az előzetesen megkomponált színű és keménységű kőfelületet. A művész eredeti célja olyan technika kialakítása volt, amellyel köztéri felületeken monumentális hatást lehet elérni. Mattioni Eszter nemcsak születése révén kötődik Dél- Dunántúlhoz, pontosabban Szekszárdhoz, hanem a témavilága révén is. Képein, hímeskő-alkotásain gyakorta feltűnnek a sárközi és baranyai népi motívumok. Az egyik — Szekszárdón látható — munkájának a címe: Baranyai főkötős kislány, a másiké: Baranyai anya gyermekével, vagy: Sióagárdi kislány, Régi balatonszemesi kabinok... és így tovább. A hímeskő — nemzetközileg is hírneves — művészének mintegy ötven alkotását magába foglaló gyűjteménye 1981-ben került Szek- szárdra — ajándékként. A város közvetlenül a Babits Művelődési Központ mellett, egy új lakóépület két földszinti helyiségében biztosított méltó helyet Mattioni Eszter munkáinak. Az állandó tárlat figyelemre méltó vonása, hogy maga a berendezés is újszerű, markáns hatású belsőépítészeti munka, amely mintegy fölerősíti ezeknek a ritkaságszámba menő eredeti műveknek a hatását. B. K. Busójárás Lesz elegendő étel, ital, s nem utolsósorban színes kul- túrprogram, a hét végi mohácsi busójáráson. A vasárnapi monstre műsort idén is a pénteken és a szombaton megtartandó Schneider Lajos népdaléneklési verseny vezeti be, amelyen az első napon Dél-Dunántúl megyéinek legjobb általános iskolás, majd másnap a legjobb középiskolás népdalénekesek mutatják be tudásukat a Kossuth filmszínházban. Közülük a legjobbak vasárnap délelőtt fél 11 órakor a filmszínházban megrendezendő „Zöld a kökény, majd megkékül ...” című népzenei műsorban is fellépnek, de szerepel itt Budai Ilona népdalénekes, a Mecsek népzenei együttes, a mohácsi, a berzencei, a lenti iskolák, valamint a MÉV nép- dalkörének tagjai. Amíg a filmszínházban a népzenészek és -énekesek, addig a Bartók Béla Művelődési Központban a néptáncQsok — jugoszláviai délszláv és magyar, valamint hazai magyar, délszláv és német csoportok — szórakoztatják a nézőket, az úttörőligetben lévő nép- művészeti vásárban az álarcfaragók, fazekasok, mézeska- lácsosok, bőrdíszművesek, bocskorosok, kékfestők, fafaragók, szűcsök, rézművesek és szíjgyártók kínálják portékáikat. A busók farsangolása délután 3 órakor kezdődik, amikor a Kóló téren gyülekező had el iádul a város fő utcáján végig a Duna-partig, hogy a hideget és a vidám farsangolókat riogató akcióikkal ráhangolják a vendégeket a Széchenyi téri nagy máglyagyújtásra, valamint az este 7 árai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban délszláv néptáncműsorral bevezetendő busóbálra. K. L. □Hétfői Dél-balatoni műsornaptár Siófok és Balatonlelle a színházi bázis Az egyik legjobb szezonját zárta az elmúlt évben a délbalatoni kulturális központ. Rendezvényeire több mint félmillió jegyet váltottak az érdeklődők. Elősegítette ezt a siófoki művelődési ház és idegenforgalmi szervek közötti kialakult jó együttműködés. Azt, hogy tervszerűen állítják össze a balatoni nyár programskáláját, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nagy vonalakban már most kirajzolódott az idei szezon kulturális eseménynaptára.- Biztató — mondta Takács Sándor, a kulturális központ igazgatója -, hogy az egyre csökkenő anyagi eszközeink ellenére sem fog beszűkülni a műfajskálánk.- Kezdjük talán a várható színházi eseményekkel.- A színházi előadások bázisa az idén is Siófok és Bog- lárlelle lesz. Június közepén Siófokon a Mikroszkóp színpad műsorával kezdődik majd a színházi élet. Ugyancsak Siófok ad helyet a KISZ KB és a helyi kulturális központ szervezésében a fiatal előadóművészek nyári színházának. Az utószezont a tájoló színházak repertoárja teszi változatossá. Boglárlellén pedig a Kaposvári Csiky Gergely Színház 16 előadására számíthatnak az előadók. Nem hiányoznak a komolyzenei programok sem. Június végétől augusztus végéig 14 alkalommal rendezünk orgonahangversenyeket a kőröshegyi templomban neves hazai és külföldi vendégszereplőkkel. A balatonszemesi kiemelkedő műsort itt említeném meg: az esztergomi nemzetközi gitárfesztivál vendégeinek koncertjére ugyanis a postamúzeumban kerül sor. Boglárlellén ugyancsak színvonalas komolyzenei műsorszerkezetet állítottunk össze. Jazzkoncertek szinte az egész déli parton lesznek. Rege Aladárék és a Ben- kó Dixieland szinte hozzátartoznak a balatoni nyárhoz. — Folklórprogram? — Június közepétől szeptember közepéig Siófokon — az IBUSZ-szal közös szervezésben — 14 előadást kötöttünk le, kettő amatőr és egy hivatásos együttessel. Kiemelném a július 29—31. közötti háromnapos balatonföldvári folklór találkozót, és egy meglepetést is elárulnék: a budapesti Nemzetközi Country Fesztivál résztvevői a déli part színpadaim is műsort adnak egy-egy alkalommal. A tévé Ki mit tud? döntőjét követően a győztesek vendégszereplése is várható lesz július 25—31. között a déli parton. — Végül a legnagyobb tömeget vonzó könnyűzenei programról ha hallhatnánk valamit. — Azt hiszem elég. ha csak neveket sorolok fel: Hungária, Korái, Neoton, Omeqa együttesek, aztán .Katona Klári és Kovács Kati szereplése minden bizonnyal nagy érdeklődésre számít majd. De a Halló itt Balaton címmel könnyűzenei vegyesműsort is adunk, sőt operettestet is tartunk. Mindez siófoki és leilei bázissal. Kiállításaink közül a siófoki Czóbel-gyűjtemény bemutatóját emelném ki. Idén is Siófok nyitja meg a nyári szezont május 28-án, 29- én. Ezen a kétnapos ünnepségen mintegy 1000 fő és az MTV közreműködésével színes prog- ram-kavalkáddal kezdődik majd a Balaton üdülési főszezonja. Mészáros István Ahová a pénz esik... Sió Áruház Aki valamennyire is ismeri a Balaton déli partjának fővárosában a Sió Áruházat és — jobbára csak nyárról ismerjük — elképed a februári csend láttán. Talán még az is eszébe jut: ha ezt tudtam volna...! Tudniillik akkor — más városokból1 érkezve,— a téli hónapokra időzítené itteni vásárlásait, hiszen a nyaralási szezonban — mondjuk egy borúsesős szombati délelőttön — elképesztően sok vevő tolong ebben a nem régen kibővített Skála-Coop Áruházban. Most pedig kényelmesen lehet sétálni a gondolák között, tűrhető hosszúságú sor vár a pénztárnál. — Van annak előnye — véli Kókai Ferenc gazdasági igazgatóhelyettes —, hogy a szezonban az érdeklődés középpontjában vagyunk. Ez egyben Agatha Christie krimijének színpadi világrekordja Áz egérfogó, mint nemzeti intézmény Az anyakirálynő születésnapjára irta E rzsébetet még nem koronázták Nagy-Britan- nia királynőjévé, dúlt a koreai háború, élt még Sztálin, a Mount Everesten nem járt még ember, Eisenhower az amerikai elnökválasztásokra készült, Churchill pedig a Downing Street 10- ből való távozásra, amikor 1952. október 6-án bemutatták Agatha Cristie Az egérfogó (The Mousetrap) című színpadi krimijét, minden idők egyik legnagyobb színi rekordját, mely 30 éve nem kerül le az angol színpadokról. Színpadokról kell beszélnünk, ugyanis az ősbemutató a nottinghami Royalban volt, majd Agatha Christie darabja színre került hat vidéki városban, mígcsak elég erős nem lett ahhoz, hogy színre kerüljön a londoni Ambassadors Színházban. Egymásután 22 szezonban játszották itt. majd a darab ismét költözött, a tágasabb St. Martin’s Színházba — azóta egyetlen nap kihagyás nélkül játssszák. Az egérfogó rekordja természetesen belekerült a Guinness-féle rekordok könyvébe: a krimit a harminc év alatt több mint ötmillió ember látta. Fellépett a darabban 182 színész, rendezte 12 rendező, és lefordították 22 nyelvre. Csak Londonban mintegy hétmillió font bevételt hozott. A nézők a színházban ezen évek alatt megettek mintegy 221 tonna fagylaltot, és megittak 37 400 gallon italt. A mániákus pontossággal összeállított adatsornak azonban még nincs vége: 1957- ben tekintette meg a darabot Churchill, őfelsége az anyakirálynő pedig 1980-ban. Amikor a darab 25 éves évfordulóját ünnepelte a Savoy Hotelben, megalakították a Mousetrap Clubot, melynek ma 232 tagja van — valamennyien férfiak. Az egérfogó ma már turisztikai látványosságnak, nemzeti intézménynek számít a tradíciókra oly sokat adó Londonban. A darabot hirdető reklámokat az eltelt évek minden Londonba látogató turistája a helyén találja, akár a Big Bent. „Ha nem láttad Az egérfogót, nem láttad Londont” — tartják a sznobok. „A halál királynőjének” becézett Agatha Christie egyébként szinte véletlenül írta meg a darabot. 1947-et írtak, és az anyakirálynő a születésnapjára nem Shakes- pere-t, hanem Agatha Chris- tie-darabot kívánt a BBC-től. Agatha fél óra alatt vetette papírra a külvilágtól elzárt vidéki házban játszódó krimi vázlatát arról, hogy a gyilkos köztünk van. Rövidesen megszületett a rádiójátékból a színpadi mű, hogy megkezdje valóban rekordszámba menő diadalútját az angol színpadokon. A TELEKS nyomán: G. O. arra kényszerít, hogy megfeleljünk a nemzetközi és tömeges igényeknek, hogy olyan áruskálával rendelkezzünk, amelyik a szükségleteket, nemcsak meny- nyiségben, hanem összetételben is kielégíti. Olyan importárukat kell beszereznünk, hogy a legtöbb keresett cikket megtalálják a vásárlóink. így a Skála-integrációban való részvételünk — 1979 óta.— is fontos forrás ebből a szempontból: kölcsönösen tudunk egymásnak árualapot felkínálni, ami nincs itt, az van máshoil, cserélünk. Az áruház — mint- említettük — a közelmúltban megújult, nagyobb lett: alapterülete éppen kétszeresére nőtt, tágult az eladótér is. így természetesen könnyebben birkóznak meg a nyári rohammal. Egy-egy nap átlag 27 000—28 000 ember tér be a Sió Áruházba, s hogy legtöbbje csak „Úgy sem lehet fürdeni a hideg miatt...” alap. állással jön, az bizonyítja: közülük mintegy 9000 a vásárló. A többi csak nézelődik . . . A legnagyobb teher az ABC osztályra hárul — itt egyébként működik egy gyógynövény- bolt is —, az áruház forgalma 1982. júniusában 41 millió 670 000, júliusban 51 és félmillió, a következő hónapban több mint 49 millió forint volt, s ennek tetemes részét az ABC- osztálv vásárlói hagyták a Sióban. Az évi összbevétel egyébként megközelítette a múlt évben a fél'miilliárd forintot. Ha mindehhez hozzátesszük: a 260 dolgozó közül 224 a közvetlen kereskedelmi munkában tevékenykedik, eqyértel-műbbé válik: Dél-Dunántúl egyik legnagyobb áruháza a siófoki Ská- la-Coop-taa. Az említett ABC- osztályon túl cipő-, kötött-, divatáru-, lakástextil- konfekció- és műszaki osztályok vannak. Van az áruházban órásrészlég — bár ez qebinben működik —, árulnak üveg és porcelánárut, edényeket, játékokat. Vannak olyan szolgáltatásaik, amelyeket csak a Sió Áruházban lehet igényelni, mert méretre igazítás, ajándékcsomag-készítés máshol is gyakori. De az, amit már több éve csinálnak: fénykép alapján választhatja ki a vásárló a neki tetsző cipőt azt levélben megrendelheti; s a csomagot utánvéttel megkapja, egyedül itt van. Mint ahogy egyedi az is, hogy saját sütödéjük van, pénteken este is friss a kenyér — és híresen jó — az áruházban. Újabb kezdeményezésük: április elején indul a MÉTA-rész- leg: az integráció előnyeit felhasználva biztosítják a márkás sportfelszereléseket, öltözékeket árusító új shop árukészletét. Március 23-tál ismét megrendezik a siófoki vásárcsarnokban az EXPO-t, ugyanezt őszszel is. S ha már Balaton: idén is lesz vízivásár, NDK-hetet rendeznek a katamaránon. Áprilistól pedig az áruház belső parkolójában egy szeptemberig tartó camping-cikk kiállítás lesz. PLUSZ A FŐDÍJ! O Mikor nyílt meg a Sió Áruház? 0 Mikor nyitott a felújítását, bővítését követően? A válaszokat a Dunántúli Napló címére (Pécs, Hunyadi út 11.. vagy Pf. 134. 7601) szerdáig kérjük postára adni. A helyes megfejtők között sorsoljuk ki a fődij — 1600 forint értékű vásárlási utalvány — nyertesét, február közepén. Olvasónk, akit a képen bekarikáztunk, mától a Sió Áruházban Kókai Ferenc gazdasági igazgatóhelyettesnél átveheti a 200 forintos vásárlási utalványt.
