Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-04 / 34. szám

1983. február 4., péntek Dunántúli napló 3 Mii történt a XII. kongresszus óta? Nyíltabb, őszintébb légkör Beszélgetés Illés Istvánnal, az MSZMP Siklós városi és járási Bizottságának első titkárával Monyoród, Szederkény, Mágocs ##Nyissunk ablakot Baranyára!" Egy rádiós körkapcsolás tanulságai E-'' vek hosszú során Siklósról és kör­nyékéről érkezett a me­gyei pártbizottságra, az országos szervek veze­tőihez a legtöbb pana­szos, sérelmeket közlő, nevesített és névtelen levél. Az ott élők közér­zetének legjobb fok­mérője volt e sajátos megnyilatkozási forma, s ma, amikor ugyaner­ről kérdezem Illés Ist­vánt, az MSZMP Siklós városi és járási Bizott­ságának első titkárát, őszinte örömmel jegyzi meg: változott a kép. ------------------*------------------­S azt hiszem, a pártbizott­ság számvetése, melyet d XII. kongresszus óta eltelt időszak­ról, közelebbröl az 1982-es év örömeiről és gondjairól a kö­zelmúltban készítettek, e han­gulatváltás összetevőit, mind­azokat a pozitív elemeket tar­talmazza, melyeket az alábbi­akban szeretnénk vázolni. — Az első titkár öröme, ha jól mennek a dolgok. Vajon a város és a járás összevonása, a politikai vezetés egységesíté­se — ami nem is olyan régen még újdonság erejével hatott — előbbrelépést jelentett-e? — Siklós város és járás ösz- szevonását egyértelműen jónak tartom — mondotta bevezető­jében Illés István. — Ma egy­séges a politikai irányítás, míg korábban a vezetés és az ap­parátus erejének nagy részét a város és a járás közötti koordi­náció kötötte le. Ma nem kér­dés, hogy a város adta elő­nyökből — akár a szolgáltatá­sokban, akár egészségügyi vagy kulturális téren — meny­nyi jusson a vonzáskörzetének. Vagy egy másik kérdés. A járás káderszegény területnek számí­tott. Érthető: az ipar a város­ban alakult ki, ott kovácsoló- dott össze egy olyan káderál­lomány, amit most a járás te­rületén is hasznosítani tudunk. S amikor azt mondom: a párt vezető szerepe erősödött terü­letünkön — a pártszervezetek, alapszeirvezetek munkája haté­konyabbá vált —, akkor ebben az összevonásnak is része van. Jobb a kommunikáció, az érté­kek jobban cserélődnek, a jó példák gyorsabban követőkre akadnak. — Feltételezem: azért nem egyértelműen rózsás a kép. Bi. zonyára sok-sok tennivaló akadt még a pártmunka terén? — A társadalmi, gazdasági viszonyaink változása sók kér­dést megfogalmazott. A legfon­tosabb: még mindig nem be­szélünk eléggé őszintén, nyíl­ton. A párt valahogy elkényel- mesedett. Évákén keresztül jól mentek a dolgok, de ebből még nem következett az, hogy az egyes embernek ne lehetett vol­na gondja, sérelme. S amikor szóvá tette, többnyire azt vá­laszoltuk: végül is minden rendiben megy, akkor te mit akarsz? — Ma nyíltabb, őszintébb politizálásra van szükség. — Igen. Ezt szorgalmazzuk, s úgy vélem, hogy az elmúlt idő­ben sikerült jelentős változáso. kát elérnünk e téren. Mi a fel­adataink meghatározásánál úgy fogalmaztunk: legfonto­sabb a pártegység megterem­tése; minden témában és fel­merülő kérdésben újra és újra közös nevezőre jutni. Tovább kell javítanunk a fegyelmet, ki kell használnunk a párttagok, párttag vezetők példamutató magatartását. Szeretnénk elér­ni, hogy a taggyűlések legye­nek a véleménycsere fórumai. Fontosnak tartom a pártépítést, a fiatalok párttaggá nevelését. S ez szómomra nem statisztikai kérdés: szellemében is kell ez­által fiatalodnia a pártnak. Vé­gezetül elkerülhetetlen a párt- demokrácia fejlesztése, hiszen demókratizmusunk általában úgy fejlődik, ahogyan az a pártban van. — A siklósi terület vonzás- körzetével egyetemben mindig is mezőgazdasági vidéknek számított... — Ma is többen dolgoznak a mezőgazdaságban, mint az iparban. Ez azonban nem lehet döntő fokmérő. Az elmúlt év­ben a város és a járás mező- gazdasága 2 milliárd forintnyi értéket tett a népgazdaság asz­talára, az ipar, 2,6—2,8 milll- árdot. így már nem olyan egyértelmű a mezőgazdasági vidék jelző. — Az elmúlt időszak munká. ját értékelő beszámoló egyik figyelemre méltó mondata: a vidéken veszteséges termelőszö­vetkezet nincs. — Ez mindenképpen nagy előrelépés. De azért, ha a me­zőgazdaságunkat nézem, az egyik szemem nevet, a másik meg sír. örvendünk Baksa, Sza- lánta, Újpetre, Villány, Bere- mend eredményeinek, de sze­retnénk, ha a Dráva menti gaz­daságaink — gondjaikat nem szobád egyértelműen az adott, ságaikra fogni — is lépnének mór. Bár a sellyei szövetkezet 1982-ben 23 milliós nyereség­gel zárt. s a 70 milliós terme­lés mellett ez szinte 30 száza­lékos nyereségráta — nem fe­lejthetjük el, hogy 11 milliót a gazdaságnak az állami támo­gatás hozott a konyhára. Mégis biztató az, amit Sellyén csinál­nak. Meggyőződésem, hogy a termelés szerkezetének okos át- alökításával, jobb vezetéssel, e Dráva menti szövetkezetek meg­találnák perspektívájukat« Eb­ben a pártbizottság megpróbál segítséget nyújtani. Hogyan? Gyakorta ültetjük egy asztal mellé a terület 19 tsz-elnökét, s a közös gondolkodás előbb­re vihet. Szorgalmazzuk a szom­szédvárak együttműködését, a kooperációban rejlő erők ki­használását. Van ohol ez megy, von ohol nem. Vezetőkben a hiiba . ./.? Ott is. Véleményem: nincs nagy szükség olyan tsz- elnökökre, akik nem képesek saját érdekeiket a közösség ér­dekének alárendelni. — A terület iparát nézve meghatározó a BCM, de akad még több, jelentős vállalat.. . — A beszámolási időszak alatt iparunk közel 1,2 milliár­dos beruházással bővült. Új lé­tesítményeik között van az em­lített BCM új mészműve, az Ag. rokémia új telephelye, de ide sorolnám a vaiszlói burgonya­feldolgozót is. Iparunk volume­nében is fejlődött, minőségben is próbál a kor igényeihez fel­zárkózni. Legtöbb gondunk a BCM-mel van; ma úgy néz ki, hogy sikerült piacot találnia, nem kell jelentős mértékben csökkentenie termelését. Tö­rekvésünk, hogy még gazdasá­gosabbá váljon az üzem, s hogy a jelenlegi olajtüzelésről sikerüljön gázra átallnia. Ki­mondani sem merem, hogy mi­lyen hamar megtérülne . .. — A város- és községfejlesz­tés terén is sok feladat megfo­galmazódott ... A változások ellenére javul­hatna a kereskedelem, szolgál­tatás, főleg ha a kisközségekre gondolok. Szembe kell néznünk avval is, hogy még 43 közsé­günkben rossz az ivóvíz-ellátott­ság. Siklóson nem kielégítő a lakáshelyzet: nagyobb teret szeretnénk adni a magánerős lakásépítéseknek — ehhez épí­tési terület kell —, az OTP-la- kasdknak, garzonlakásoknak. Lépnünk kell a közétkeztetés te­rén — kapnunk kell az új üze­meltetési formákon, s élnünk a magánkezdeményezésekkel. A községpolitikában a vonalat rég meghúztuk: a falvak népes­ségmegtartó ereje ne csökken­jen, inkább nőjön. Ennek érde­kében szeretnénk még jobban mozgósítani az adott területen dolgozó párt- állami, társadal­mi szervezeteket, a gazdasági vezetést. Gondolom, hogy a je­lenlegi körülményeink között nagy ábrándókat nem kerget­hetünk, s azt is, hogy ki-ki a maga posztján, helyén, beosz­tásában jól tudja: jövőnk ala­kulása a munkapadoknál dől el. Kozma Ferenc Talán sokan hallották a kö­zelmúltban, szombaton a déli órákban a Falurádió műsorát, melynek főcíme „Falufórum" volt, alcíme pedig „Nyissunk ablakot Baranyára!” Ezzel a műsorral egy sorozat vette kez­detét. A rádiósok jó érzékkel vá­lasztották ki azt a három folut, amelyeknek gondjaival, ered­ményeivel megismerkedhettek a hallgatók. Miután Baranya már „aprófalvas" megyének számít, e típust is képviselték, mégpe­dig a monyoródiak; ezenkívül szerepelt egy közepes méretű falu, Mágocs, s egy nagyköz­ség, Szederkény. Mindhárom helyszínen egy-egy riporter, név szerint Monyoródon Lakatos Pál, Mágocson Kovács Jenő, Szederkényben Zala Simon Ti­bor képviselte a rádiót, míg az adást a központi helyről, o Ba­ranya megyei Tanács épületé­ből Perjés Klára szerkesztő­műsorvezető fogta össze, aki­nek társaságában ott ültek azok a felelős vezetők, okik a föltett kérdésekre a helyszínen azonnal válaszoltak. Köztük volt dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános el­nökhelyettese, valamint számos szakember, akik egy-egy terület speciális problémáira adtak választ. Nézzünk hát néhány példát, mi is foglalkoztatja leqinkább e három település lakóit. Elő­ször az „aprófalu", Monyoród: sürgősen megoldásra vár a te­lefon, erre ígéretet is kaptak még idénre; mint minden kis faluban, itt is gond az ellátás, elsősorban a kenyér szállítását említették meg: szállítsanak ke­nyeret szombaton is. A közeli Szederkénybe visznek, így föl­merült a lehetőség, hogy a szederkényi ABC esetleg el tudná vinni a szükséges meny- nyiséget Monyoródra, csakhogy nincs kocsijuk. De ha már a sütőipari vállalat Szederkénybe tud szombaton friss kenyeret vinni, miért ne tudna ide is?! A monyoródiak kérésére a vá­lasz az azonnali intézkedés volt. Panaszkodtak még az áramingadozásra, az ugyan­csak közeli máriakéméndi nit- rátos vízre, s fölvetették annak lehetőségét, hogy ismét beve­zetik a nyugdíjasok szociális étkeztetését, amit korábban már elkezdtek, de azután meg­szűnt. S mik a gondjai Szederkény­nek? Az első kérdés az építke­zéssel volt kapcsolatos: miért úgy osztják el az építőanyagot, hogy messze kell utaznia érte annak, akinek szüksége van rá? Az ígéret: ha nem is min­den helyben lesz, de a jövőben nem kell a meavehatáron túlra utazni érte. S itt vetődött föl a kisméretű téglák beszerzésé­nek nehézsége is, s ez a prob­léma kapcsolódik az előző köz­séghez: Monyoródon ugyanis — ami most Szederkényhez tartoz'k — valamikor volt egy téglagyár. Mi lesz ezzel? Mű­ködni fog-e? A szederkényi tsz- elnök válaszolt a kérdésre: igen, újra üzembe helyezik, gé­pesíteni fogják, s így évente 3- 4 millió téqlát tudnak itt előál­lítani. Ez, ha nem is elég, de mindenesetre jócskán segít az építkezőkön. Mikor lesz mód új iskolát építeni Szederkényben, ahol komoly pedagógiai kísér­letek folynak? Erre, sajnos, csak a következő ötéves terv­ben kerülhet sor. (E kérdésnél meg kell jegyezni, nem az is­kolaigazgató, sem egyik peda­gógus kérdezte, hanem egy szülő — s ez önmagáért be­szél, azt jelenti, hogy az embe­rek igenis törődnek a közös­ség dolgaival.) Szederkénytől 10-13 kilométerre vezet el oz új gázvezeték, a község szeret­ne bekapcsolódni a földgázéi, látásba. Van-e erre mód? Erre helyben csak azt tudták vála­szolni, hogy a beadott pályá­zatokról maid az Országos Energetikai Bizottsóq dönt — ez tehát nyitott kérdés maradt. S végül, de nem utolsósor­ban, egy kis „ízelítő” a távo­labb eső Mágocs gondjaiból. A község Dombóvár vonzáskör­zetébe tartozik, sokan dolgoz­nak ott, s ez mindjárt magával is hozta az első kérdést: jelen­leg 18 kilométeres kerülőutat kell tenniük, hogy Dombóvárra jussanak, holott csupán egy 5- 6 kilométeres bekötő útra lenne szükségük. Mikor épülhet ez meg? Igaz. hogy a hatodik öt­éves tervben nem szerepelnek ilyen bekötő utak, mód azonban mégis nyílik megépítésükre: ha a vállalatok, gazdaságok össze­fognak, akkor lehetséges az út megépítése, mint ahogy erre volt már több példa is a me­gyében. A mágocsi váqóhíddal kapcsolatban is elhangzott a kérdés: ha a mágocsiak tudnak Pécsre szállítani friss húst, mi­ért nem visznek Nagyhajmás­ra? A tsz-elnök ígérete szerint megoldják a környék húsellátá­sát is, ehhez csupán eqy moz­gó hűtőgépkocsi kellene. Mindezzel nem mondtuk el a három község valamennyi gondját, de a legnagyobbakat talán igen. S ha egyik-másik megoldására pillanatnyilag nincs is lehetőséa, sokat sike­rült így segíteni. Mindebből az szűrhető le, hogy akár rádió­val, akár anélkül, igen hasz­nos, ha egy-két község lakói és a megye vezetői összeülnek egy-egy közös tanácskozásra, hiszen így tudunk segíteni egy­máson. Diicsö Csilla Kilencven százalék kedvezmény! Szanatóriumi üdültetés A SZOT szervezésében éven­te mintegy tízezren részesülhet­nek háromhetes szanatóriumi beutalásban. A szakszervezeti üdülőszanatóriumok feladatai jellegükben eltérnek az állami szanatóriumok tevékenységétől. Az üdülőszanatóriumi beutalás célja a szakmai megbetegedé­sek megelőzése, betegség vagy műtét utáni felerősítés, utókú­ra, vagy orvosi felügyeletet igénylő pihenés, roborálás. A hévízi üdülőszanatórium el­sősorban a reumásokat fogad­ja, de az' anyagcsere és az idegrendszer egyes betegsé­geinél, valamint sebészeti utó­kezelésre is jánlott. A gyógy­fürdő mellett iszap-pakolás, masszázs, gyógytorna, súlyfür­dő, pszichoterápia is igénybe vehető. Balatonfüreden a szív- és érrendszer betegségeiben, va­lamint az idegkimerültségben szenvedőket gyógyítják. A gyógyszereken kívül szénsavas fürdőkezelés, kvarc, rövidhul­lám, ultrahang, fizikoterápia, pszichoterápia is rendelkezésre áll. Parádfürdőre elsősorban az emésztőszervi panaszokkal küsz­ködök kerülnek, emellett a sza­natórium alkalmas egyes női betegségek gyógyítására is. A gyógyvizes ivókúrára, fizikoterá­piára és gyógyfürdői kezelésre is nyílik lehetőség. üdülőszanatóriumi beutalót az egészségileg rászoruló, leg­alább egyéves szakszervezeti tagsággal rendelkezők igényel­hetnek. Korábban a nyugdíjas szakszervezeti tagok szanató­riumi beutalása külön enge­délyhez volt kötve. Ez 1982-től megszűnt, így minden korláto­zás nélkül küldhetők üdülősza­natóriumba a rászoruló nyugdí­jasok is. Az igénylés után a szak­szervezeti bizottság az orvosi javaslatról szóló nyomtatványt aláírva és lebélyegezve átadja a leendő szanatóriumi beutalt­nak. Ezzel az üzemorvost, vagy annak hiányában a körzeti or­vost kell megkeresni, aki kiál­lítja a javaslatot. A szakszer­vezeti bizottság ezt megküldi az üdülőszanatóriumnak, ahol őzt felülvizsgálják, és írásban visszaigazolják, ha valóban ja­vaik a beutalás. .A beutalóje­gyet csak az üdülőszanatórium visszaigazolása alapján lehet kiadni. Az 1982. januártól érvényes üdülési Szabályzat részletesen felsorolja mindhárom üdülő­szanatóriumba történő beuta­lás orvosi javallatait és ellen­javallatait. Ezenkívül az Egészségügyi Minisztérium a javallatokról és ellenjavallatok, ról saját hatáskörében is tájé­koztatta az orvosi javaslat ki­töltésére jogosultakat. így biz­tosított, hogy az üdülőszana­tóriumi beutalást csak a való­ban rászorulók vegyék igény­be. A SZOT üdülőszanatóriumai csökkentik az állami egészség- ügyi hálózat leterheltségét. Az üdülőszanatóriumi beuta­lás ára egységesen 476 forint. A gyógyellátás teljesen ingye­nes. Valamennyi üdülési for­mát figyelembe véve, ennél a beutalásnál a legnagyobb a kedvezmény; az önköltség mintegy tíz százaléka a térítési díj. Bányai János A hévízi SZOT Bányász Gyógyház fürdőmedencéje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents