Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-28 / 58. szám
Magyar-népművelés szakpárosítással Üj levelező tagozat a pécsi egyetemen Mint nemrég hírül adtuk: ez év őszén a népművelő szakos hallgatók képzése levelező tagozaton is megindul Pécsett, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Karán. Az egyetem ezzel sok éves, egyre nehezebbé váló problémát old fel, s egy mindinkább sürgető társadalmi igényt teljesít. Baranya közművelődési intézményhálózatának munkáját nagymértékben nehezíti a kulturális szakemberek nem kielégítő létszáma, főleg a képesítetlen főhivatású népművelők magas aránya. Közülük sokan eddig is szívesen megszerezték volna szakképzettségüket — de nem volt hol. . . (Szombathely és Szeged többszörös túljelentkezésekkel küszködik ma is.) A Művelődési Minisztérium ez év januárjában (egyelőre 25 hallgató részére) engedélyezte a népművelő-tanár szakos „zárt körű levelező képzést” a pécsi egyetemen. A „zárt körű" annyit jelent, hogy az ebben a szakmában dolgozó hivatásos, de szakképzetlen, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező népművelőket megyei tanácsi hatáskörben sorolják be a felvételi vizsgára való jelentkezésük alapján. Az új levelező tagozat távlataiban két szomszéd megye, Somogy és Tolna szakembergondjait is meg kell oldja. A jelentkezőket tehát a három megyei tanács művelődésügyi osztályain javasolják a pécsi levelező tagozatra. A jelentkezés módjára vonatkozóan a megyei tanácsok körlevélben tájékoztatják az érdekelt intézményeket, illetve tanácsokat. (Az új levelező szakpár az egyetemi-főiskolai tájékoztatóban az idén még nem jelent meg.) Az új levelező tagozat magyar-népművelés szakon indul meg szeptemberben. Ehhez és a leendő hallgatóknak magyar nyelv- és irodalomból és történelem tárgyakból kell felvételi vizsgát tenniük, előreláthatólag 1983 június második felében vagy július elején. Ennek segítése céljából ez év tavaszán a megyei tanácsok előkészítőket szerveznek. Az oktatás négyéves. Jellegére nézve az intenzív levelező oktatás módszereit követi. A hallgatók havonta háromnapos konzultációkon kötelesek részt venni. A konzultációkra, az írásos és szóbeli beszámolókra és vizsgákra — a főiskolai tanterv alapján kijelölt tematika szerint otthon, önállóan kell fölkészül- niök. Mit várnak az illetékesek a népművelőképzés új formájától? Mindenekelőtt azt, hogy mindhárom megyében hat-nyolc év alatt a közművelődés szakember-ellátottságának hiányosságai gyakorlatilag megszűnnek. W. E. Február 28.: szépséghiba a Gergely-naptárban A naptárkészítők évezredek során azon fáradoztak mindig, hogy a csillagászati megfigyelésekből adódó időegységeket valahogy összhangba hozzák: a Föld Nap körüli pálya- idejét, a Hold Föld körüli keringés- idejét, illetve a holdfázisok idejét. E számok közül ugyanis egyik sem osztható egy másikkal maradék nélkül. A mi naptárunk XIII. Gergely pápa 1582-es reformja óta meglehetősen pontos: 3300 év alatt gyűlik össze benne 1 napos eltérés a tropikus évhez képest. De még ebben a naptárban is akad olyan szépséghiba, amely miatt újabb reformötletek születtek. A legfőbb kifogás; hogy naptárunk nem szimmetrikus, s erre éppen a mai nap a jó példa: február 28-a, amely után ugyebár — március 1. következik. Ebben a naptárban különböző hosszúságúak a hónapok, ráadásul nem szisztematikusan változnak, különböző a negyedévek hossza, egy-egy hónapon belül más-más a munkanapok száma. Több mint húsz évvel ezelőtt terjesztettek az ENSZ elé egy olyan univerzális naptártervezetet, amely szimmetrikus negyedéveken alapul. □hétfői Ebben a naptártervezetben az év 364 napos, egy-egy negyedév pedig 91. Valamennyi negyedév 13 hétből áll. A javaslat szerint minden évnek, negyedévnek vasárnappal kellene kezdődnie, minden negyedév első hónapja 31 napos, a többi kettő harminc, s valamennyi negyedévben azonos lenne a vasárnapok száma. A fennmaradó 1,2422 napot a tervezet oly módon kívánja eltüntetni, hogy június 30. és július 1. közé beiktat egy különálló napot, a ,.Nyár- közép napját’1, amely az egész világon ünnepnap lenne. A maradék 0,2422 nap pedig szökőévek szisztémája szerint négyévenként kerülne egy egész napként a naptárba, de nem februárban, hanem december 30. után. Ilyenkor kétnapos szilvesztert tartanának. Hogy mikor fogják ezt a tetszetős naptártervezetet bevezetni? — eléggé költői kérdés. Húsz éve nem ért rá az ENSZ közgyűlése ezzel a témával foglalkozni, s aligha lesz rá mód belátható időn belül. Mindenesetre az átállás végrehajtására azok az évek lennének a legmegfelelőbbek, amelyek a mostani naptár szerint is vasárnappal kezdődnek. Például 1984! D. I. Egyre több fiú jelentkezik a képzőbe A Csak ülök és mesélek című műsorban Vitray Tamás bemutatott egy férfit, mint az ország egyetlen óvó bácsiját. Nos, kiderült, azóta már nincs egyedül, mert az óvónőképzőkbe egyre-másra jelentkeznek fiúk is, ugyan még igen kis számmal, mégis gondolkodásra készteti a vezetőket, hogy az iskola nevét — amely kizárólag nők képzését jelzi — előbb-utóbb megváltoztassák. Pécs közelében Szalánta község modern, szép óvodájában nyakigláb fiatalember fekteti le a kicsiket, öltözteti, vetkőz- teti őket, játszik velük, az udvaron futóversenyt rendez, sajátos focijátékot talált ki a kicsiknek (amiben teljesen mindegy, hogy melyik csapat, melyik kapuba rúgja a labdát, a játék a fontos) amikor hó volt. — Már először is a kaposvári Tanítóképzőbe szerettem volna menni, a szüleim azonban lebeszéltek róla — mondja Szu- chovszky Zsolt. — Én a kicsi gyerekeket szeretem, a felsőbb korosztállyal úgy érzem nem tudnék olyan jó kapcsolatot teremteni. Apám mondta, mivel mindenképp valamit kellett dolgozni, menjek csak el az óvodába, majd legalább gyakorlatban meglátom mi ez, és majd úgyis megváltozik a véleményem. Fordítva történt. Megszerettem, jól érzem magam és most még jobban tudom, hogy ezt kell nekem csinálni. Arra is gondoltam, hogy később gyermekpszichológus leszek. Mindenesetre megpróbálok felvételezni a kaposvári Tanítóképzőn, vagy annak az óvodai tagozatán. hógolyózott, szánkózott velük. A gyerekek szeretik, úgy hívják Zsolti bácsi, vagy óvó bácsi.- Mi is meghökkentünk először amikor megjelent nálunk és mondta, az üres nevelői állásra jelentkezett — meséli az óvoda vezetőnője, Meiszterics Mária. Aztán hamar beilleszkedett, megtanulta a tennivalókat, a gyerekek nagyon megszerették, és mondhatom kollégának is kifogástalan. Persze Szuchovszky Zsolt még nem igazi óvó bácsi, képesítés nélküli nevelő. Egy évvel ezelőtt a Pécsi Tanárképző Főiskolán felvételizett sikertelenül. A kecskeméti Óvónőképző Főiskola igazgatójától kapott tájékoztatás szerint az elmúlt években nyolc férfi végzett náluk és jelenleg is van négy nappali tagozatos fiú hallgatójuk. Végzettségük hivatalos megnevezése: óvodai pedagógus. Nem mindenki marad a pályán, ám akik maradnak, hihetetlen sikereket érnek el a nevelőmunkában. Sokszor nehezen kezelhetőnek hitt, vagy visszahúzódó gyerekek változnak meg kezük alatt, legtöbbször azok, akik csonka családban, apa nélkül élnek. S. Zs. A feltámadt Vaszary Gábor Jön a Bubus Hatezren várják a sportcsarnokban Túl a századik előadáson Csala Zsuzsa A jubileum fel se’ tűnt. Csak jöttek be a színészek múlt héten is a Révay utca felől, laza mozdulatoktól cigaretták gyulladtak, és a Vidám Színpad büféjében előadásra főzték a kávét. „Jé, tényleg! Ma játsszuk századszor!” — ezt mondta valaki, Különben fel sem tűnt volna a századik Bubus, hiszen a jót oly könnyű megszokni- Vaszary Gábor régi vígjátéka századszor ment Pesten ... Azt mondja Csala Zsuzsa: — Én negyedszázada játszom vígjátékban, de ilyen jó! megírt darábot még nem láttam, no talán Camoletti, aki a „Leszállás Párizsban" szerzője, még ő tudott így darabot írni. Pedig az enyém nem főszerep, a második felvonás végén jövök be. Eredetileg nem is jelentős, de Bodrogi aranyos volt, egy jó számot írtak bele nekem, és egészen jó szerep lett belőle, majd meglátják Pécsett • .. Vaszary ritka jó író. Múltkor bejött a Bubus előadására az egyik legrangosabb mai magyar színpadi szerző, sok országban játszott művekkel, és azzal ment ki, hogy ezek után nem ír több darabot. Bizony öt hónap alatt 100 előadás . .. Még a Bolond lány sem aratott ékkora Sikert ilyen rövid idő alatt! Minden este látni, hogy milyen ragyogó kedvvel jön ki a közönség •.. Hát ez a látvány erős kérdőjeleket tesz újsütetű színműirodalmi arisztokratizmusunk után. Géczy Dorottya, a Bubus női főszereplője Bodrogi partnere: — Annak idején Csala Zsuzsával szinte együtt kezdtünk a Kis Színpadon a „Leszállás Párizsban” 460 előadásból álló sorozatában. Három évig volt műsoron. Arra a darabra, annak feltűnően nagy sikerére emlékeztet a Bubus. Ezért örülök Vaszary művének, bár nemcsak társalgási, vígjátéki, musicalszínésznő vagyok Zenés víg- játékoikban szerepelek mindig, de ezzel párhuzamosan drámában játszottam éveken át az Ifjúsági, Petőfi és a Jókai Színházban- Ezt a drámai vonulatot, ezt a stílust igyekszem toEpizodista, nyugdíjas, zenetörténész „Visegrádi úr, kezdünk..(Psota Irén és Pál Sándor az Egy erkölcsös éjszaka c. filmben) Fotó: Markovics Ferenc Volt egyszer egy zongorista... Készülőben a magyar szórakoztató zene története Fel-felbukkanó érdekes, kis- szakállas arc, villanásnyi tekintet. Sajátos környezetben sajátos helyzetek hangulatmotiváló részeként. Egy kis enyhén ironikus mosolyféle, a sokat megélt ember életbölcsessége: ilyesmit sugárzott felénk egy-egy premier planja. Legutóbb az Egymásra nézve, a Viadukt vagy korábban az Egy erkölcsös éjszaka c. filmek néhány „snittjében". Ám így is kíváncsivá tett: ki lehet ez az ember a zongora mögött? A magyar szórakoztató zenészek „doyen”-jeként emlegetik. Jó fél évszázadig muzsikált a legelőkelőbb lokálokban, bárokban: úttörője — még a 30-as évekből — a dzsessz- irányzatok hazai népszerűsítésének; hajdan zenei szerkesztő. Jelenleg nyugdíjas. Színpadi és tv-játékok szaktanácsadója s filmekben epizódszínész. 71 éves, Pál Sándornak hívják. Kispesti lakásán beszélgetünk. Dolgozószoba, könyvekkel. Köztük több mint 150 kötet: Budapestről s ötven a dzsessz történetéről, irányzatairól. Több nyelven olvas, jegyzetel, szakcikkeket ír zenei folyóiratokban. Finom entellek- tüel, akit legelőször filmen, egy pianínó mellett pillantottam meg, lekete szemüveggel. . . Hogy is „jön össze" ez? Elmosolyodik: — Makk Károlyt a füredi Annabellából ismerem évtizedek óta, ahol nyaranként a bárban zongoráztam. Egyszer üzenet jött, menjek a Lumumba utcába, a tanár úr szeretGéczy Dorottya vá'bbvinni mai sanzonéneklésembe is. A színház mellett ugyanis a sanzon igen fontos a pályámon. Nem gondtalan persze a Bubus két pécsi előadása. Hiszen a Vidám Színpad „házhoz jön", és hatezer néző várja Vaszary Gábor ragyogó humorát. Eny- nyien csak a sportcsarnokba férnek be. Technikai gond tehát, hogy a nagy térben arányossá tegyék a hangot- De... jön a Bubus!! Földessy Dénes ne velem beszélni. Mit sem sejtve kimentem — így jött létre a szerződés a Hunyady-no- vellákból készülő filmhez. A próbák, felvételek előtt is órákig kellett zongoráznom, hogy a miliő és a kor atmoszféráját elősegítsem. — Ne haragudjon a kérdésért: gyakorolta is ezt a „szakmát"? — Nem, soha — neveti el magát. — Az a maga törvényeivel egy külön világ, ahol — nevezzük nevén —: a „kuplerájzongorista" lenézett ember volt... Sokat ismertem közülük. Jó néhányon — főleg állástalan diplomások — nappal elegáns úriemberek, éjszaka kopottabb ruhát öltöttek és föltették a sötét szemüveget a Víg utca 14-ben . . . Vagy másutt. Én is hasonló figurát alakítottam: egy kolozsvári, „valaha jobb napokat látott", egykor nagy művésznek indult valakit, aki valahol kisiklott, de van tartása, és kicsit felülről nézi a dolgokat. Ami ott nem túl nehéz, hiszen a „Madám” (Psota Irén) rendet, fegyelmet és egy bizonyos társadalmi nívót tartott, kulturáltságra nevelve alkalmazottait . . . Pál Sándor életútja külön fejezetet érdemelne. Közgazdásznak tanult, s párhuzamosan zongorát a Zeneakadémián. Apja halálával ez félbeszakadt. Szalonzenekarokban játszott, majd különböző előkelő vendéglátóhelyeken (Ostende kávéház, Moulin Rouge, Arizona, Ritz, Capri lokál, Royal varieté stb.). A háború előtt Svájcból hazatérve Feleki Kamill szín- paditánc-iskolát nyitott, s őt szerződtette „tapőr”-nek. Itt ismerte meg a kor sok neves színművészét. Jó néhánynak állandó korrepetitora lett. 1945- től három évig a Magyar Rádió zenei osztályának szerkesztője. Nevéhez fűződnek a Dzsesszkedvelők iskolája, az ötórai tea akkor igen közkedvelt adásai. A koncepciós perek idején évekig állás, megélhetés nélkül tengődik, majd ismét neves vendéglátóhelyeken talál végleges pályát, életcélt. Tíz éve nyugdíjban A magyar szórakoztató zene története (a XVII. század utolsó harmadától) c. összefoglaló művén dolgozik a Zeneműkiadó V. megbízásából. Búcsúzóul újabb terveiről kérdem. Készül egy USA—magyar koprodukció — mondta — s rákérdezett: ebben is megbízzák-e valamivel? — A kabalámat hagyjam ki?... — válaszolta Makk Károly derűsen. Wallinger Endre Zsolti óvó bácsi
