Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-26 / 56. szám

A cserkúti MEZŐGÉP pécsváradi üzemében a mosonmagyaróvári Timföldgyár részére készül a LJUNGSTRÖM hőcserélő-berendezés. A cserkúti MEZŐGÉP idei tervei Egymillió dolláros export Cserkútról Szélesedő termékválaszték Rővldebb szállítási határidők A Cserkúti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 1600 fős kollektívája számára a nyere­ség és a dollárpiacú exportnö­velése a legfontosabb idei feladat. Egymillió dollár tőkés exportbevételt terveznek — ez több mint a tavalyi — 70 mil­lió forintos nyereséget. A hagyományos üzleti part­nerek mellé, mint az NSZK- beli Claudius-cég, újabbak jönnek: a Spitzer, a Förster, a Maurer nyugatnémet gyártók és vállalkozók, de erősödőben az arab piac is, főleg Irak ré­vén. A cserkútiaknak nemcsak a Nikex és a Chemokomplex, hanem a Mogürt Külkereske­delmi Vállalat is szerez mun­kát. Jó áron és gyorsan eladha­tók a cserkúti termékek. Bevált gyártmányaik az erőművi, ce­mentgyári, kohászati füstgáz­leválasztó filterek, az épület- acél-szerkezetek, a járműalkat­részek. Idei újdonságok: NSZK megrendelésre 30 köbméteres, ötvözött alumíniumtartály öm­lesztett anyagok szállítására, valamint járműalkatrészek, el­sősorban az arab vevőknek. De készítenek olyan környe­zetvédelmi berendezéseket, amelyek segítségével mérsé­kelhető a zajártalom. A kör­nyezetvédelmi berendezések gyártásában nemzetközi ran­got vívott ki Cserkút. Gyártás, és gyártmányfej­lesztésre tízmillió, munkavéde­lemre ötmillió forintot fordít ebben az esztendőben a válla­lat. Belföldi értékesítésre ki­fejlesztik a vágóhídi'kocsimo­sót, a fékrásegítő szelepet, a 12 köbméteres tejhűtőt és a hozzákapcsolódó energiata­karékos bojlert, valamint egy élelmiszeripari mosógépsort'. Utóbbi automatikus, folyama­tos működésű lesz. A nyereség zöme a belföldi eladás vár­ható 555 milliós árbevételéből származik majd. Valamivel ke­vesebbet értékesítenek itthon, mint korábban, mert a beruhá­zások mérséklődése miatt ne­hezen kelnek el a tartályok, a tejhűtők és az acélszerkezetek. Ügy tűnik, hogy mindinkább az export kerül előtérbe. Len­gyel, csehszlovák, olasz és francia gyártókkal kerülnek ver­senybe. Az utóbbi egy-két év­ben a nemzetközi üzleti felté­telek egyre szigorúbbak. Ko­rábban 7—8 hónap alatt kér­ték az árut, most a megrende­lés után 3—4 hónap múlva várják a kitűnően működő, már nálunk előre kipróbált be­rendezéseket. A megrendelő küldj a vázlatos terveket, ame­lyeket a tervező részleg és a gyáregységi előkészítés hono­sít. Rövidíteni kívánják a ho­nosítás idejét, hogy a gyártás minél hamarább megkezdőd­hessen. Ezért bevezették az exportprémiumot, ha kell túl­óráznak, belső átcsoportosítá­sokat hajtanak végre. Szép eredményeket értek el a minőséget illetően, ami kö­szönhető egyebek között a jobb felületkezelésnek, a hegesztés­nek és forgácsolásnak. De még korántsem elégedettek e téren, ezért idén az alumínium­hegesztési technológiát és a felületkezelést tovább korsze­rűsítik. Az anyag- és alkatrészellá­tás még zavartalanabbá tétele érdekében erősítik a kapcsola­tokat az Ózdi Kohászati Művekkel, a Dunai Vasmű és a Székesfehérvári Könnyűfém­művel. Az újfajta tartályokhoz az ötvözött alumíniumot a szé­kesfehérváriak szállítják. Csuti J. KISZ-védnökség a liászprogram felett Olcsón, gyorsan, színvonalasan Ha sürget a munka, segítenek a fiatal szakemberek A 17 fős alkotócsoport ja­nuár végén jelentette, hogy az általuk vállalt tervezési mun­kát megadott határidőre, ja­nuár 31-re elvégezték. A cso­port tagjai a Mecseki Szénbá­nyák dolgozói, az általuk el­végzett munka Kossuth-bánya IV-es akna-altáró közötti ká­belépítési terve — a liász­program egyik kis lépése. A liászprogram generál- tervezője a Központi Bányá­szati Fej'esztési Intézet. A na­gyobb munkák terveit ők ké­szítik. Am vannak részfelada­tok, amelyeknek végrehajtásá­hoz a tervek égetően szüksé­gesek lennének, és amelyek hiánya máris akadályoz bizo­nyos munkákat. A Mecseki Szénbányák KISZ- bizottsága védnökséget vállalt a liászprogram felett. A véd- nökségi szerződések egyik pontja éppen az, hogy egy- egy sürgető feladat megoldá­sára fiatal műszakiakat, köz­gazdászokat is bevonjanak. így került sor arra, hogy öt ége­tően fontos terv elkészítésére csoportok alakultak. Ezek kö­zül a legelső az, amely a Kos­suth-bánya IV-es aknája ener­giaellátó rendszerének terveit készítette el. A csoport vezetője Farkas Sándor, a Mecseki Szénbányák villamos tervező csoportjának vezetője így beszél erről: — Kossuth-bányán meg­kezdték az egyes aknapillérek kiváltását. Eredetileg 1984-re tervezték ennek a munkának a megkezdését. A pillérek kivál­tása és a várható földmozgá­sok miatt viszont a jelenlegi transzformátorállomást le kell bontani és az új energiaellátó­rendszert úgy kell megépíteni, hogy az már a liászprogram Kis Gadó Jenő célkitűzését szolgálja. Ennek a kivitelezési tervnek az elkészí­tésére vállalkoztunk. — A határidő igen rövid volt. .. — A határidő presztízskérdés volt. Első lépésként olyan em­bereket kerestünk, akik alkal­masak a feladatra, és akik vál­lalták a rövid határidőt. No­vemberben kezdtük és január végére készen kellett lenni. Munkaidőn túl dolgoztunk, de nem úgy, hogy na, rászánunk naponta két-három órát. Nem igazi tervező az, aki a munka­idő lejártakor leteszi a ceruzát, a probléma addig izgatja az embert, míg meg nem oldja. A csoport tagjai között van­nak tervezők, beruházók, Kos- suth-bányaüzem szakemberei. A beruházás-előkészítési és építésszervezési osztály képvi­selőjeként Kis Cadó Jenő vett részt a munkában: — A vállalkozásunk lényege volt, hogy próbáljuk gyorsan, olcsón elkészíteni a tervet úgy, hogy ne menjen a műszaki színvonal rovására. Ez sikerült. Mégpedig véleményem szerint azért, mert az itt dolgozó em­berek olyan helyismerettel ren­delkeznek, ami rendkívül fontos az egyedi sajátosságokkal ren­delkező mecseki szénbányák esetében. — Eddig egyikük sem be­szélt a pénzről, pedig a tervek elkészítését díjazták. — Az is szempont volt, ami­kor elvállaltuk a munkát — folytatja Kis Gadó Jenő —, de számomra például szakmai gyakorlatnak, továbbképzés­nek is számított. A beruházási osztályon főként adminisztráció­val kell foglalkoznom, a tény­leges szakmámtól — villamos üzemmérnök — kezdtem kicsit eltávolodni. — Szakmai presztízsnek is számít — veszi át a szót Farkas Sándor —, hogy az ember megcsináljon valamit, amiről tudja, hogy a vállalatnak szük­sége van rá. A külcn pénzkerese. ti lehetőség pedig ugyan kinek nem jön jól? Az eredeti, KBFI által készí­tett költségvetés 6 200 000 fo­rintot irányzott elő kiviteli költ­ségként erre a munkára, a ter­vezési díj pedig 354 000 forint lett volna. A 17 fős csoport ál­tal készített terv szerint a kivi­telezés alig kerül majd többe négymilliónál, az összes terve­zési költség pedig nem több mint 240 000 forint. S itt jön a KISZ-védnökség lényege: a Mecseki Szénbányák tervezői ennek az összegnek a húsz százalékáért elvállalták a mun­kát! Farkas Sándor Sarok Zsuzsa Első költözés három ütemben Átmeneti üzletek a volt tűzoltó-laktanyában Miután a tűzoltók birtokba vették a korszerű laktanyájukat, a régit, a Baranya megyei Ta­nács átadta kezelésbe a Pécsi városi Tanácsnak. Mit lehet kez­deni ezzel a speciális célokat szolgált épülethalmazzal, ami ráadásul eléggé rossz állapot­ban is van? Ügy volt, hogy megüresedése után az egészet lebontják majd, s a hajdani városfal itt volt fél rombusz alakú beszögelésében hangulatos parkot alakítanak ki. Most a bontásnál célsze­rűbb felhasználás gondolata született meg. Előbb azonban új vizsgálatoknak vetették alá az épületeket, ami azzal az eredménnyel járt, hogy kisebb megerősítések és belső átalakí­tásiak után jelenlegi állapotá­ban alkalmas a közérdekű to- vábbszolgálatra. Ennék az isme­retében döntöttek a város ve­zetői a közelmúltban úgy, hogy a volt tűzoltó-laktanya komplexu­mát, a tíz éven belül semmikép­pen nem várható szanálásig, üz­letek, kisebb intézmények átme­neti elhelyezésére kell felhasz­nálni, ezzel is segítve a belvá­rosi rekonstrukció egyik legna­gyobb problémájának a megol­dását. A döntés szerint április és szeptember között három ütem. ben kell lebonyolítani az első betelepítést Ennek az érdeké­ben megkezdték a szükséges megerősítéseket, átalakításokat. Pl. a volt szertár — ahol a ki­vonulásra kész tűzoltóautók so­rakoztak — üzlethelyiségekké lép elő, a nagy kapuk helyén kira­katokat alakítanak ki. A többi épületrészeket is úgy alakítják át, hogy kisébb-nagyobb üzletek befogadására legyenek alkal­masak. Most nyolc olyan belvárosi ház üzleteiről van szó, amelyek­nek a felújítását 1983—84-re irányozták elő. Ezek: a Jókai tér 2,. és 7., a Kazinczy utca 1. és 2., a Mátyás király utca 1„ a Bajcsy-Zsilinszky út 3. és 5., valamint a Jókai utca 5. Elő­ször a KONSUMEX és a szücs- műhely költözik a Mátyás király utca 1-ből. Júniusban az Ele- fántos tömbben lévő Centrum mintaboltra, az Eozinra, a Tűn. déré és a köszörűsre kerül sor. Szeptemberben következik a Kazinczy 1-ből és 2-ből a Kép­csarnok, a ruhaszalon, az ügy­védi munkaközösség és a zá­logház. Az épületek felújításá­nak az ideje alatt előrelátható­an szünetel az István-pince, a Kazinczy utca 2-ben lévő hús­bolt és a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca 5-ben lévő cukrászda. H I.

Next

/
Thumbnails
Contents