Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-24 / 54. szám

1983. február 24., csütörtök Dunántúli napló 5 Élelmiszeripari aktíva Pécsett Közvetlenül a bányászai ntán Baranya legdinamikusabban fejlődő ipara - Nagyobb szervezettséggel, jobb együttműködéssel oldani a feszültségeket T ermelési volumenét és a lakosság napi ellátásában be* töltött szerepét illetően a bányászat után a megye má­sodik legfontosabb ipari ágazata az élelmiszeripar. Ez egyben Baranya legdinamikusabban fejlődő ipara is. A megyében 12 élelmiszeripari vállalat működik. A tsz-ek és ál­lami gazdaságok élelmiszer-feldolgozó tevékenységét is be­számítva 231 telephelyen történik a termelés Az ágazatnak 10 000 dolgozója van, akik 1982-ben több mint 10 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. Az előállított élelmiszere­ket a megye 986 boltjába és 870 vendéglátó egységébe na­ponta, illetve hetente szállítják ki­társulási malátagyár építésé­nek szükségességét hangsú­lyozta. Az üdítőital-gyártási struktúráját a hazai alap­anyagú üdítők javára kívánják megváltoztatni. Dr. Szakoly Sándor, a Tejipari Kutató Inté­zet vezetője az élelmiszeripari stabilizáló szerek, színezék és aromák kutatási fejlesztéseire hívta fel a figyelmet E téren ki vagyunk szolgáltatva a tőkés importnak. Máris vannak kez­deti eredmények. Konzerválha­tó alapgépekre van szükség a csomagolásnál, csak így lehet igazodni a piac változó igé­nyeihez. —Rné— Megemlékezések a szovjet hadsereg születésének 65. évfordulóján Baranyában A szovjet hadsereg és hadi­flotta születésének 65. évfor­dulója tiszteletére számos ba­ranyai üzemben, intézmény­ben tartottak tegnap ünnepi megemlékezéseket a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai. A Mecseki Szénbányák mind a 15 MSZBT-tagcso- portja tegnap délelőtt röp- gyűlésen emlékezett meg az évfordulóról, a vállalatgazda­sági és politikai vezetése pe­dig dísztáviratban köszöntöt­te a mecseki bányaüzemekkel kapcsolatot tartó szovjet ala­kulatokat, valamint a Szovjet Hadsereg Központi Művész­együttesét. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalatnál a szovjet ösztöndíjasok klubjának tag­jai az MSZBT-tagcsoportok- kal együtt rendezték a benső­séges emlékünnepséget. Tegnap délután Bolyban a községi népfrontbizottság és a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát közös barátsági talál­kozót rendezett, amelyen Iván Ivanovics Behun, a budapesti Szovjet Kulturális Központ osztályvezetője tartott elő­adást a „Szovjet hadsereg a béke védelmében" címmel. Este Egerágon volt hasonló baráti találkozó az évforduló alkalmából. Lezárult egy leletmentés Az előkerült leletekből válogatás látható a múzeum régészeti kiállításán Gazdagodó kép a római kori Pécsről Az idei feladatok nagyobbak a tavalyinál, 1983-ban 12 mil­liárd forintos termelést, ezen belül 3,5—4 milliárd forintos exportot kell az ágazatnak pro­dukálnia. Mennyiben biztosítottak e nagy termelési produkció fel­tételei? Erről és az egyes vál­lalatok konkrét fejlesztési tö­rekvéseiről tanácskoztak az élelmiszeripar és nagykereske­delmi vállalatok vezetői, az ér­dekelt tsz-ek és állami gazda­ságok képviselői tegnap Pé­csett, a megyei pártbizottsá­gon. Dr. Dányi Pál, a megyei párt- bizottság titkára megnyitójá­ban méltatta az ágazat ered­ményeit, egyben rámutatott néhány visszatérő, vagy újabb keletű feszültségre is. A beszű­kült fejlesztési források a be­ruházások jobb koordináltságát igénylik. A vasúti és közúti szállítás visszatérő gond, ami főként a külföldi szállításokat lassítja A megye gabonaipara tároló-, a húsipara hűtőkapaci­tás-hiánnyal küzd. Javult 1982- ben a megye kenyér- és tej­ellátása, de nem javult a sör­ellátás helyzete. Az értékesítés a termelők és a kereskedelem jobb kapcsolatát igényli. Szer­vezettebbé kell tenni a szak­képzést, továbbképzést is. Az ankét vitájában tizenket- ten szólaltak fel. Brun József, a Baranya megyei ÁHV igazga­tója elmondta, hogy idei fel­emelt exporttervük teljesítésé­Befejeződtek az évek óta tar­tó rekonstrukciós munkák a Szovjetunió nyugati határától a Vereckei-szoroson át az or­szág belsejébe tartó autóúton. Komoly gondtól szabadultak meg ezzel azok az autósok, akik például Magyarországról gépkocsival a Kárpátokon át kívánnak a Szovjetunióba utaz­ni. A felújítás során enyhítettek az út emelkedő szakaszainak meredekségén, kiszélesítették, nagyobb sugarúvá tették a ko­hez 3000 tonnával több húst kell feldolgozniok. A második negyedév után 50 fillértől 2 fo­rintig emelik a sertés átvételi árát. Az olcsóbb cikkek iránti lakossági igény találkozik a vállalati érdekkel, ezért növelik felvpgottaikban a szájaiéi hasz- nálást. A Szigetvári Konzervgyár ta­valy lépett ki a tőkés piacokra, s különösen gyümölcs-, főként almasűrítmériyeivel jó üzlete­ket kötött. Az idén már szója- konzerveiket is exportálják A gyár tavaly 5,8 millió, ez évben már 10,5 millió forint fejlesztési támogatást nyújt partnereinek zöldségtermelő és -betakarító gépek beszerzésére — mondot- to Bernáth Béla igazgafó. A megromlott piaci helyzet­ben is teljesítette dollárkiter­melési tervét — igaz, több áruval — a Pécsi Baromfifel­dolgozó, amely tavaly 27 000 tonna élő baromfit dolgozott fel 179-féle terméknek. Kincses Ti­bor, a közös vállalat igazgató­ja elmondta, hogy az idei áru­alapjuk biztosított, sőt be kell segíteniük az országos vágó­kapacitás-hiány enyhítésébe. Ezt csak akkor tudják vállalni, ha ismét nyitnak a kishatáron Jugoszlávia felé. A jugoszláv bérvágás hátránya, hogy az árut vissza kell hozni Magyar- országra, jobb megoldás lenne kishatármenti árucsere, s eb­ben kérnek segítséget. Dr. Rugási Endre, a Pannó­nia Sörgyár igazgatója egy rábban igen veszélyes kanya­rokat. így a Szovjetuniót Ma­gyarországgal, Csehszlovákiá­val és Jugoszláviával összekötő legfontosabb autóúton nem­csak gyorsabb, hanem bizton­ságosabb is lett a közlekedés. A Lvovtól kezdődő kárpáti autóúton tervezett munkáknak ezzel csak az első szakasza ért véget. Még ebben . az évben számos új szálloda, motel, az autósokat kiszolgáló műszaki állomás építését kezdik meg az út mentén. Megyék - mezsgyék nélkül Hogyan látják el a kisvárosok a környező településeket, ha azok a városok nem abban a megyében vannak mint ahol a falvak? A kereskedelmi, egész­ségügyi szolgáltatást a megye­határtól függetlenül biztosítja például Dombóvár vagy Barcs. Szigetvár a városkörnyéki köz­ségekre is gondol, amikor ter­vez. Milyen lehetőségeket hor­doz magában a kisvárosok együttműködése? Erre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a vá. laszt a rádió pécsi stúdiójának mai műsora, amely délután 17 óra 5 perckor kezdődik. A soro­zat februári adásának vendégei a hallgatók kérdéseire is vála. szolnak. A műsorvezető: Simon Márta. Az adás telefonszáma: 10-424, hívható délután fél 5 órától. Klubnap az IH-ban A Magyar Camping és Ca­ravanning Club Baranya me­gyei szervezete ma, csütörtökön 18 órai kezdettel tartja feb­ruári klubnapját Pécsett, az Ifjúsági Házban. A szervezett utazásokkal kapcsolatos tudni­valókról dr. Takács József, az IBUSZ iroda vezetője ad tájé­koztatást. Dr. Oppe Sándor téli tájakról készített diafilmet vetít. Végül „Fele sem igaz" vidám vetélkedésre kerül sor, amelynek zsűrije: dr. Takács József (IBUSZ), Somogyvári Va­léria (Pécsi Rádió) és Jakabos Zoítánné (MIB) dönti majd el, kik kapják az értékes jutalma­kat. A római kori Pécs, ponto­sabban Sopianae temetőjének újabb összefüggő részében végeztek leletmentést az utóbbi években a pécsi Janus Panno­nius Múzeum régészei. A kuta­tásra a Baranya megyei Könyv­tár Székesfehérvár utcai bőví­tése alkalmával, egy lebontott épület helyén nyílt lehetőség. Az első sírt 1976-ban találták meg, majd a területen végzett további munkák, bontás, tö­medékelés, alapásás folytán további, összesen 106 római kori sír leleteinek megmentésé­re nyílt lehetőség. Olyan kivé­teles alkalom, amilyen a pécsi belváros területén ritkán kínál­kozik. Az utóbbi négy hónapban lezárult kutatásokat Katona Győr Zsuzsa régész vezette: — Az első sírok feltárásakor kiderült, hogy összefüggő te­metőrésszel kell itt számolnunk, mely a Székesegyháztól húzó­dott a mai Geisler Eta utca déli részéig, s ettől délre, a mai Rákóczi és Szalai András út vonalában' feküdt a római város. Ennek temetője a késő római korban, az időszámítá­sunk utáni 4. században érte el legnagyobb kiterjedését, olyan időszakban, amikor Va- leria-tartomány területén már erősen terjedtek az új, keleti vallások, így a kereszténység és a zsidó vallás. Ezek jelen­létére utal a 4. számú sírban talált ezüst függőn a Krisztus­monogram, vagy egy másik sír­ból előkerült kék, üvegpaszta gyűrű, amit menora, hétágú gyertyatartó képe díszít. Arany fülbevalók, gyűrűk, nyakláncok kerültek elő a sopianae-i pol­gárok temetkezési helyéről, to­vábbá Pannónia, Alexandria, Szíria és a Rajná-vidék terü­letén készített gyönyörű üveg­edények. Rekonstruálható a korabeli ruházat minősége is, mégpedig a bronzékszerekre tapadt és azokon az oxidálódás folya­mán konzerválódott textildara­bokból. Ezek alapján most Szegeden próbálják re­konstruálni a szövésmintát, így idővel képet kaphatunk arról, mit hordtak 1500 évvel ezelőtt az itt élő polgárok. Sok sírban találtunk faládikát s abban I. Constantinus és I. Valenti- nianus idejéből származó pénzérméket és néhol ékszere­ket is. Két középkori réteg, azok­ban kora középkori kemence, patics falú ház, afelett betöl­tésben rozettával díszített re­neszánsz ajtókeret, s legfelül a barokk- meg az újkori réteg fedte a római temető egymás fölött fekvő, változatos formájú és kialakítású sírjait. Az innen előkerült leletek legszebb da­rabjai ideiglenesen már látha­tók a Széchenyi téri múzeum- épület régészeti kiállításán. A továbbiakban antropológiai vizsgálat elemzi a . temető csontanyagát, és a múzeum restaurátorai állítják helyre a fém- és egyéb leleteket. G. O. A Magyar Televízió forgatócsoportja a Hires magyar könyvtárak című sorozat számára tegnap a pécsi Egyetemi Könyvtár Klimó- gyűjteményében készített felvételeket. A Kárpátokon keresztül elkészült az autóút Toliseprű Végre merünk! Meglepetéssel hallgattam a magyar rádióban párizsi be­mondónk közlését: a francia tájékoztatási miniszter elren­delte, hogy ezentúl 97 angol- amerikai szót a szerkesztők, az újságírók és az intézmények képviselői francia nyelvre át­fordítva kötelesek használni — jutalomelvonás terhe mellett. A francia miniszter azonban min­den bizonnyal nem tudta, hogy rendeletének volt már magyar előzménye. Vagy két évvel ez­előtt belkereskedelmi miniszte­rünk egyik rendeletében a fran­cia eredetű butik szó kiszorítá­sával kísérletezett. Pár hónapig foganatja is volt tiltó szavának, de ma már szinte mindegyik divatárus bukik a butik szóra. Pedig régebben az elhanya­golt csapszékeket, később a szegényes elárusítóhelyeket ne­vezték butiknak. Ma: a külön­leges divatárut árusító kisebb boltok neve, vagyis a butik — divatárubolt (egybeírtan). önkéntelenül is fölmerül bennem a kérdés: az anya­nyelvűnkkel foglalkozó tudomá­nyos intézetek, nyelvtudósaink, a nyelvművelők miért tűrik a mindinkább szaporodó idegen szavak térfoglalását? Miért nem mernek végre már oda­csapni! Miért olvasható a Hal téri bisztró falán: Hamburger kapható? » Miért olvasható az újságban párizsi helyett pári- zer, művelődés helyett kultgrá- lódás? A sajtótermékek, a rá­dió- és tévétudósítások (ripor­tok) szinte nyüzsögnek a ma­gyarul ■ is könnyen kifejezhető idegen szavaktól. Anyanyelvűnk nem lehet olyan, mint a kocsis­bor: csak felvizezve jó. Olyan­nak kellene lennie, mint a to­kaji aszúnak, amelyről már Ka­zinczy ekként verselt: Iz, szin, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés: Iz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri miv. De ha nem is mesteri alko­tás egy-egy cikk, irodalmi ter­mék, akár valamiféle felszóla­lás, hozzászólás, legalább le­gyen értelmes, nyelvi törvé­nyeinknek megfelelő, vagyis: stílusában, megfogalmazásá­ban egyszerű, világos és ma­gyaros. Ma már mindtöbben mernek írni a hevenyészve ké­szített, közhelyekkel telitűzdelt, „puskázva" felolvasott tudósí­tásokról. Az Élet és Irodalom, majd az Esti Hírlap erősen ki­kelt az egyik műsorvezető fia­talember ellen, mert „annyi grammatikai hibát a tévé ösz- szes műsorvezetőjétől egy év alatt nem hallunk (ne is hall­junk! —• T. I.), mint amennyit a műsorvezetésre kinevezett fia­talember elkövetett." (Esti Hír­lap, II. 12.) Keményen odacsap a képer­nyő előtt ülő pécsi kritikus is: „Riportjaink legtöbbször ham­vason kezdő, kínosan precíz, negédesen optimista szó- szátyárkodások." (Dunántúli Napló, II. 15.) Nyelvínségről panaszkodik a Magyar Nemzet is. A gyűlése­ken unszolásra felszólalók jó­részt ugyanazt motyogják el, amit az előadó mondott. „Csak valamivel rövidebben, de annál rosszabbul." Közhelyeket idéz­getnek, mondandójukba nagy küszködés közepette belegaba­lyodnak, s mivel nem. tudják el­mondani, amit akartak, ezért kínosan nyökögnek. Végül is ekként zárja Útközben című cikkét a szerző: „A nyelvínség végtelennek tetsző sivatagjá­ban toporogtunk." Ha hihetünk a statisztikának, hazánkban az országos napila­pok átlagosan egymillió 683 ezer példányban jelennek meg. A felnőtt lakosság 70—75 szá­zaléka olvas újságot. Ismert a tévé esti varázsa. Nagy tehát az elhangzott vagy leírt szó fe­lelőssége. Az idegen szavak szómágiája helyett a tiszta, ér­telmes és szép beszéd bűvöle­tébe esve kell írni, beszélni. A nyelvet a mindennapi élet is alakítja, de kialakulására az említett intézmények működése rendkívül jelentősen kihat. Közismert, hogy a Kalevala, az Iliász és az Odüsszeia szö­vegei írásba foglalásuk előtt szájhagyomány útján egyik nemzedékről a másikra örök­lődtek. Vajon a mai nemzedék mit hagyományoz a 2000 esz­tendőn túlra? Tóth István dr.

Next

/
Thumbnails
Contents