Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-03 / 33. szám

1983. február 3., csütörtök Dunántúli napló 5 II. országos kólótábor Pécsett A Baranya Táncegyüttes ki­sugárzó hatására és a me­gyénkben ápolt délszláv hagyo­mányokra építették a szervezők az országos kólótábor rendez­vényét, melynek most második alkalommal ad otthont Pécs vá­rosa. Száz résztvevővel kezdő­dött meg tegnap a JPT Tanár, képző Karán a február 6-ig tartó kólótábor. A résztvevők mintegy hatvan százaléka ér­kezett magyar néptáncot ápo­ló együttesektől. Itt vannak a hazánkban élő délszláv nemze­tiség lakta területeken, a fővá­ros környékén, Bács-Kiskun me­gyében élő szerbek, a bara­nyai, Győr-Sopron és Vas me- -gyei horvátok, továbbá a szlo­vének körében működő tánc- együttesek vezetői, tagjai is. Az ő számukra a továbbkép­zést, új területek megismerését kívánják elősegíteni A tanárképző karon délelőt­tönként tánctanuiással telik a program, és a táncrenden a hazai délszláv táncokkal! ismer­kednek meg a résztvevők Vi- dákovics Antal és Kricskovics Anto| vezetésével. Délutánon­ként előadásokat hallgatnak meg a különfélte tájegységek viseletéiről, népszokásairól, a hagyományőrzés mai szerepé­ről. Színesek az esti rendezvé­nyeik is. Ma, csütörtökön 19 órakor az Ifjúsági Házban népzenei hang­versenyt ad a Kóló-, a Baranya- zenekar és a Vujrcsics-együttes. Pénteken este ugyanitt a ba­ranyai délszláv hagyományőrző együttesek és a Baranya Tánc- együttes ad műsort, szombaton táncházat rendeznek a KPVDSZ Művelődési Házban. Szombat­ra zágrábi népzenekutatót, dr. Ivan Ivancant sikerült megnyer­ni tánctanitósra, délütáni elő­adásra. Vasárnap mohácsi ki­rándulás zárja o II. országos kólótábort. Pályázatot hirdet a kivitelező Bizonytalan az idei jóslat Kisiparosok a pécsi belvárosi rekonstrukcióért Megkezdődtek az egyeztető megbeszélések Részt vállalnának az iskolák felújításából is Munkát keresnek a baranyai kisiparosok a pécsi cégeknél, és legelőbb nyolcvanon vállalkoz­nak a pécsi belvárosi felújítá­sokban is. Beszámoltunk a vállalkozók és a kivitelezők kapcsolatterem­tésének első két fordulójáról, amelyekre a tárgyalások, felmé­rések, elemzések, a kölcsönös bizalom megszerzése volt a jel. lemzö — s mindez nem hozott megbízásokat, üzleteket. Végül is a kivitelezők megegyeztek abban, hogy a munka közben, a vállalkozókkal közösen kere­sik a problémák megoldását, mert tény, hogy több szakmá­ban hiányzik a munkaerő, szük­ség van a mesteremberek segít­ségére. Ma már arról számol­hatunk be, hogy megkezdődtek a közös megbeszélések, ame­lyek témája: ki és milyen mun­kát vállal, s a kivitelező hol, mit rendel meg a jelentkezőik­től. A Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalót már elkészítette ez évi feladatai alapján kapacitás­mérlegét, és úgy döntött, hogy pályázatot hirdet a kisiparo­soknak, főként a pécsi belváros­ban, de más munkaterületeken is. Főként kőművesek, villany- szerelők, vízvezeték-szerelők, asztalosok bádogosmesterek je­lentkezését várják. Többféle lehetőséget biztosí­tanak a munkavállalásra ASal- lai utca 22-es számú ház tel­jes felújítását szívesen rábíznák a mesteremberekre, a Kossuth Lajos utca 48-ban az oldalfa­lak és a mennyezetvakolós- ban számítanak segítségre, úgyszintén a Széchenyi tér 1- es számú ház Perczel utcai homlokzatfelújításában. A Dé­ryné utcában a villanyszerelő­ket és a bádogosmestereket foglalkoztatnák, de van munka, juk a villanyszerelőknek a vál­lalat 'Nagy Lajos úti telepén is. Vízvezeték-szerelőket várnak a Discbka Győző és a Geisler Eta utcai házakba. A kőművesek­nek van munkájuk a Szeptem­ber 6. téren a kémények fel­újításán, a Kossuth téri rekonst­rukción és á 39-es dandár úti házak külső homlokzatán. Az iparosok szívesen vállal­nak munkát az iskolák felújí­tásában, erre is van lehetőség: számítanak az asztalosmesterek­re a pécsi Köztársaság téri is­kolában és a pécsváradi szakközépiskolában a központi­fűtés-szerelőkre. Több millió forint értékű mun­kára pályázhatnak a jelentke­zők a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalatnál, ahol február 10- én találkoznak a vállalkozókkal a vállalat vezetői S hamarosan elkészíti terveit a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, a Pécsi Építő Szövetkezet, vala­mint a PIK, amelyek szintén ta. lálkozót terveznek a munkavál­lalókkal. G. M. Hosszú idő óta mindennap előjönnek barlangjukból a mecseki öllatkert barnamedvéí. tgy az tán tegnapi levegőzésüket nem tekinthetjük igazi időjóslósnak. Szokolai István felvétele Lássuk a medvét! Hagyomány, hogy február 2- án figyelni kell, kijön-e a med­ve barlangjából. Ha kijön, és úgy tolálja, jó idő van, s visz- S7amegy barlangjába, úgy még hosszú té| lesz: ha hideg van, akkor — állítólag — mór nem tér vissza téli pihenőhelyére, hanem elindul az erdőn, mert jól tudja: a tél most adja ki utolsó mérgét, s már nemsokára itt a tavasz. Az állatvilág ta­nulmányozói azonban fölhívták többször is figyelmünket: sose hagyatkozzunk az állatkerti medvékre, mert azokra már nem lehet adni.. Igaz-e vajon ez a medvé­hez fűződő időjóslás és egyál­talán honnan ered? Ahol bar­namedve még él vagy élt egy­kor, ott — lévén az Európa legnagyobb termetű ragadozó, ja —, számtalan legenda övezte alakját. Jelenleg Erdély­ben taíáíható a legtöbb, itt a hegyekben hozzávetőlegesen ötezer barnamedve él. Éppen ezért erdélyi hagyománynak vélték eleinte a medve „ídö- jósiását”, de a további kutatá­sok során egészen Jókai Mórig vezettek a szálak; ő ugyanis az az „Uj földesúr" Című regé­nyében ír a medvének eme ké­pességéről. Hogy ő honnan vette, arra még nem derült fény. Egyébként régebben két dátumhoz is kapcsolódott ez a hagyomány: január 25-e, azaz páíforduló napjához és a gyer­tyaszentelőhöz, vagyis február 2-hoz. Később már csak ez a dátum maradt, s ilyenkor min­denki azzal volt elfoglalva, va­jon kijön-e a medve barlang­jából. Érdemes azért a hagyomány mellett egy-két szakember vé­leményét is idézni e tárgykör­ben: egyesek okosnak, mások, például a híres Brehm, egysze­rűen ostoba fajankónak tartia a medvét Viszont Robert Franklin Lesnie, egy félindíán, oki igen hosszú időt töltött egyedül a vadonban, s nap mint nap találkozott medvékkel, azt állítja, hogy ezek az állatok gyors felfogósúak, sőt sajátos humoruk is von. Mint ahogy őzt végül is a tudósok megállapí­tották, ez az egész idöjóslás csak mese. Érdekes dr. Anghi Csaba megfigyelése, s ez a jegesmed­vékre vonatkozik: ha nagy hi­deg volt és a jegesmedvék tö­rődtek, ez azt jelentette, hogy néhány nap múlva megenyhült az idő; ha azonban a kelle­mes időjárás ellenére nem me­részkedtek be a vízbe, akkor ismét zord tél következett. Esze. rint a jegesmedvék jobb idő­jósnak bizonyultak, mint a bar­namedvék. De azért ne rom­boljuk szét ezt a hagyományt, s idézzük Jókait, oki igy ír: „A medve nagy filozófus . . . Rend­szerint a tél türelme szokott rö- videbb lenni mert az re/idesen elmúlik magától, míg havon fa. gyott medvét még senki sem lá­tott." D. Cs. Távoli városok, közeli barátok Siker és humánum Sütő Józsefné /V közelmúltban rendezték ^ ^ meg az MSZBT tagcso­portok számára a „Távoli vá­rosok, közeli barátok” vetél­kedő megyei döntőjét, amely, ahogy már korábban is hírt adtunk róla, három helyszí­nen zajlott. Mindhárom helyről az első helye­zett csapat jutott tovább a február 25-i kaposvári orszá­gos elődöntőbe. A boksái helyszínről elődöntőbe jutott háromfős csapat a Pécsi Bőr­gyár Dobó Katica brigádjá­nak csapata volt, név szerint Sütő Józsefné, Krémer Fe- rencné és Szentmiklósi Mik­lós. — írásbeli és szóbeli fel­adatokat kellett megolda­nunk, a felkészülést egyéb­ként nagyon megkönnyítette, hogy a vetélkedő címével azonos könyvet adtak ki. A témaköröket fölosztottuk egy­más között, úgy készültünk. Most, az országos elődöntő előtt ugyanezt tesszük, csak most még több témával kell jobban megismerkednünk, így például a következő fordu­lót mór zenei kérdésekkel is bővítik. Abban, hogy továbbjutot­tak, még semmi rendkívüli nincs, sokkal inkább az mél­tó említésre, amit szerény­ségből nemigen mondtak el. A csapat egyik tagja, Szent­miklósi Miklós közgazdász ugyanis mozgássérült, egy éve dolgozik a Pécsi Bőrgyárban, munkáját azonban lakásán tudja csak ellátni. Már a mindennapi munkájában is a brigád tagjai segítik: elvi­szik . hozzá az elvégzendő munkát, s ami kész, azt be­viszik a Bőrgyárba. A vetél­kedőre pedig, azon kívül, hogy őt választották a három­tagú csapatba, mindig együtt készültek föl Szent­miklósi Miklós lakásán. Nem volt olyan egyszerű dolog, hiszen a csapat mindkét nő­tagja kétgyermekes család­anya. Nemcsak fölkészültsé­gükből vizsgáztak jelesen, hanem emberségből is. Szentmiklósi Miklós Anyanyelvi szolgálat A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága január 26-án tartott ülésén többek között a következőket is elhatározták: „Ápoljuk haladó történelmi múltunkat, forradalmi hagyo­mányainkat és édes anyanyel­vűnket." Javasolták azt is, hogy az egyik munkabizottság dol­gozza ki a Városszépítő Egye- ' sülét alapszabály-tervezetét, amelynek minden bizonnyal fel­adata lesz a tisztaságával nem nagyon kérkedő városunkban a szemétlerakodások eltüntetése, a környezetvédelem, a virágosí- tás, a lakóhely csinosítása stb. Jó volna, ha nemcsak váro­sunk szépítésével törődnénk! Ha valaki kritikus szemmel sé­tál végig főutcáinkon, csakha­mar elétűnnek azok a falraga­szok, hirdetések, üzleti felirg- tok, amelyek rút helyesírási hi­báikkal, magyartalanságukkal hívják fel magukra a figyelmet. Miféle szépség található pél­dául ennek a falragasznak a szövegében: Lézerrock a pla­netáriumban — a BME Multi­media Stúdió előadása. Az egész hirdetményből egyetlen magyar szó szűrhető ki: az előadás. A többi? Em­ber legyen a talpán, aki a rö­vidített betűszót, a benne levő idegen szavakat megérti! Hiá­ba írta Kodály Zoltán: „Az élőbeszéd magyarságának vé­delme és fenntartása éppoly életkérdés, mint a szókinccsé és mondatszerkesztésé." Néha a mondatszerkesztéssel is baj van. Aki autóbuszon utazik, a ve­zetőfülke oldalára vagy az ab­lakra ragasztva a következő felhívást olvashatja: „FigyelemI A helyi autóbusz járatokra ér­vényes menetjegyét szívesked­jék előre megváltani!" Mi itt a hiba? Nos, az „au­tóbusz járat" olyan összetett szó, amelyet nem külön, hanem egybe kellett volna írni, miként az autóbuszmegálló, autóbusz- vezető szavakat. Tudni kell ugyanis, hogy szótagszámra va­ló tekintet nélkül sohasem kö­tőjelezzük a két egyszerű szó­ból álló összetételt. Ezért az outóbuszvezetőség szót — bár hatnál több szótagú — mégis egvbe kell írni. De értelmi elírás is becsú­szott ebbe a felhívásba. Ha igaz, ugyanis az, hogy minden buszjegy akkor válik érvényes­sé, amikor az utazó az autó­buszon kilyukasztja, akkor ér­vényes menetjegyet előre meg­váltani nem lehet, legalábbis ecfdig nem volt szokás, s min­den valószínűség szerint ez­után sem válik divattá, mert nem lehet tudni, hogy az adott esetben a számrendszerből mi­lyen lyukakat csap ki a lyu- íkatzló készülék. Az idézett mondatból tehát az „érvényes" szót törölni kell, nélküle értelmesebbé válik a mondat. Azt is kissé különös­nek tartjuk, hogy ott hívják fel a figyelmünket a menetjegyvál­tósra, ahol egyrészt nem lehet jegyet váltani, másrészt akkor, amikor már meg kell lenni a jegynek. Ilyen és hasonló hibák (lásd: Sopiana Gépgyár!) bőséggel adódnak városunkban. Elhárí­tásukra javasoljuk: alakuljon meg a népfront keretében olyan anyanyelvi szolgálat, amelyhez fordulva meg lehet­ne előzni a nyelvi hibákat, helytelenségeket. A JPTE Tanár­képző Kara nyelvtudományi tanszékének munkatársai, a működő és nyugdíjas magyar szakos tanárok szívesen vállal­ják a felvilágosító munkát, és készségesen tájékoztatják szó­ban vagy írásban a hozzájuk fordulókat. Egy effajta anyanyelvi szol­gálat kétségtelenül gyarapíta­ná. a városi népfrontmunkát, ki­hatásában mégis elősegítené az egyes intézmények, üzemek, vállalatok, üzletek nyelvi tisz­taságát. Mert — Illyés Gyula szavai szerint — „nem a dol­gokat ■ kell egyszerűsíteni, ha­nem a bonyolult jelenségeket világosan, egyszerűen ábrázol­ni. Zavarosan írni a legköny- nyebb.” így igaz! Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents