Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-22 / 52. szám

© Dunántúli napló 1983. február 22., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! Változások a vagyon­átruházási illetékeknél A z illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendeletet legutóbb a 90/1982. (XII. 15.) PM számú rendelet módosí­totta. E rendeletmódosítás — mely a Magyar Közlöny 1982. évi 76. számában került kihirdetésre — lényeges változásokat ered­ményezett a vagyonátruházási illetékeknél, mivel mind az illeték alapjának, mind az illeték kulcsának megállapítása vonatkozásá­ban kedvezőbb előírásokat tartalmaz a korábbiakkal szemben. Az illeték alapja. A régebbi jogszabály csak az I. csoportba tartozó örökösöknél állapította meg az öröklési illeték alapját az örökösre jutó örökség tiszta értékében. A módosítás folytán ez a megkülönböztetés meg­szűnt, így az öröklési illeték alapja minden örökös esetében az örökösnek jutó örökség tisz­ta értéke. Fentiek megértéséhez szüksé­ges megemlíteni, hogy az örök­lési illetékkel kapcsolatban a rendelet az illeték alapjának és kulcsának megállapításához táblázatot közöl, melyben 3 csoportot sorol fel az örökösnek az örökhagyóval fennállott csa­ládi kapcsolataira utalással. Ezek a családi kapcsolatok, il­letve rokonsági fokok az I. cso­portban a legszorosabbak, pl. az örökhagyó gyermeke, házas­társa, szülője, valamint a ház­tartásában eltartott szülő nél­küli unokája, míg a II., illetve III. csoportban ezek a rokonsá­gi fokok, családi kapcsolatok már csak távolabbi hovatarto­zást jelölnek meg. A tiszta érték kiszámításánál a vagyontárgyak forgalmi ér­tékéből kell kiindulni. Forgalmi értéken azt a pénzben kifejezett értéket kell érteni, amelyet a vagyontárgy eladása esetén a hagyatéknak illetékkiszabásra bejelentése időpontjában általá­ban megér. Ebből az értékből a hagyatékot terhelő tartozáso­kat le kell vonni. Hagyatéki tar­tozás címén kell vonni az örök­hagyóillő eltemetésének költsé­geit; a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költségeket, közöttük a hagyatéki eljárás költségeit; az örökhagyó tartozásait; a köte­les részen a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötele­zettségeket; az örökhagyó utol­só betegségének a költségeit, ha ezt még életében ő ki nem egyenlítette; a kirendelt gond­nok és a végrendeleti végre­hajtó tiszteletdíját. Viszont nem vonható le a hagyatékot ter­helő haszonélvezeti és haszná­lati szolgalomnak az értéke, mivel a hagyaték forgalmi ér­tékét mór ezekre tekintettel ál­lapították meg. Amennyiben a hagyaték in­góságot is tartalmaz, úgy a fent elmondottakkal összefüg­gésben a hagyatékot terhelő adósságot és terhet minden örökös esetében elsősorban oz ingóságok értékéből kell levon­ni. Korábban erre csak az I. csoportba tartozó örökösöknél volt lehetőség. Teljesen új a rendeletben az n kitétel, miszerint a lakástu­lajdon ajándékozásakor az egyébként járó ajándékozási illeték 50 százalékát kell ki­szabni. Változott az illeték alapjának kiszámítása a lakások tulajdon­jogának egymás közötti cseréje vonatkozásában is. Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje eseté­ben az illeték alapja az elcse­rélt legnagyobb és legkisebb — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete. Ezt megelő­zően ugyanis az volt a szabály, hogy az elcserélt ingatlanok forgalmi értékkülönbözetének együttes összege képezte az il­leték alapját. Az állampolgárok lakásigé­nyének kielégítését messzeme­nően veszi figyelembe a rende­let egy újabb kedvezmény biz­tosításával. E szerint lakástulaj­don eladása esetén, ha az el­adó másik lakástulajdont vásá­rol, az illeték alapja az el­adott és vásárolt lakástulajdo­nok — terhekkel nem csökken­tett — forgalmi értékének a kü- lönbözete. A kedvezményt azonban a rendelet feltételhez köti. Iqy az eladásról készült szerződés illetékkiszabásra tör­ténő bemutatásától — illetőleg ilyen kötelezettség hiányában —■ o szerződés megkötésétől számított egy éven belül kell az eladónak másik lakástulajdont vásárolnia. A rendeletszakasz következe­tes alkalmazása azonban szél­sőséges esetekben hátrányosan érintené a lakástulajdont vá­sárló felet. Erre a lehetőségre is figyelemmel az alábbiakat mondja kj a jogszabály: — amennyiben a fentebb megállapított értékkülönbözet nagyobb az utóbb vásárolt la­kástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapját az utóbb vá­sárolt lakástulajdon forgalmi értéke képezi. Az illeték kulcsa. A korábbi rendelkezésekkel szemben 7%- ról 2%-ra csökkent az illeték kulcsa lakástulajdonnak az 50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM szá­mú együttes rendelet alapján történő újraértékesítése esetén, az illeték alapját pedig a la­kástulajdon eladási ára képezi. Ez a jogszabály az állampolgá’- rok személyi tulajdonában álló lakásoknak az Országos Taka­rékpénztár által történő megvá­sárlásával, valamint ezen laká­sok újraértékesítésével kapcso­latban tartalmaz fontos rendel­kezéseket. A módosított rendelet lénye­ges változást tartalmaz a lakás- tulajdon visszterhes megszerzé­sének illetékével kapcsolatosan, mivel azt a régebbi 12% he­lyett 7%ban állapítja meg. Az illetékjogszabály az örök­lési illetéknél kedvezményt biz­tosit annak az örökösnek, aki a hagyatékot képező lakásban állandó jelleggel lakik, vagy akinek örökölt lakásában örö- köstórsa vagy más személy la­kik állandó jelleggel. A visszterhes ingatlanvagyon­átruházási illeték alól továbbra is mentes az Országos Takarék- pénztár beruházásában épült új lakásoknak a takarékpénztár által történő első értékesítése. Ezt a mentességet a módosító rendelet kiterjeszti a lakás épí­tésére (építtetésére) és értéke­sítésére jogosult gazdálkodó szervezetek által épített (építte­tett) új lakásoknak közvetlenül a lakosság részére történő első értékesítésére is. Fel kell hívni a figyelmet egy olyan változásra, mely a va­gyonátruházási illetékekkel kap­csolatos eljárásban 1983. ja­nuár hó 1-től lépett hatályba. Az ingatlanközvetítésről szóló 49/1982. (X. 7.) MT számú ren­delet 1983. január hó 1-ével megszüntette a tanácsi ingat- Tanközvetítő szervek (INKOZ) kötelező értékbecslését. Ez azt jelenti, hogy helyébe — min­den külön intézkedés helyett — az illetékrendeletben meghatá­rozott adó- és értékbizonyítvány lép. így az ingatlanforgalomban az ehhez kapcsolódó illeték megállapítását érdemben kizá­rólag az odó- és értékbizonyít­ványt segítheti. Az adó- és ér­tékbizonyítványt az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságá­nak szakigazgatási szerve vagy a városi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya, Pécsett a vb hivatala pénzügyi osztálya (Pécs, Kossuth tér 1—3. szám) a fél kérésére köteles költség- és illetékmentesen kiál­lítani és az ügyfélnek megkül­deni. Az illetéket módosító rende­let 1983. január 1-én lépett ha­tályba. Rendelkezéseit a hatály­ba lépését követően illetékki­szabásra bejelentett (bemuta­tott szerződések (hagyatékok), illetőleg a hatályba lépését kö­vetően benyújtott kérelmek esetében alkalmazzák az ille­tékhivatalok. Őr. Holpert Imre a Pécs m. város Tanácsa V. B. pénzügyi osztályának főmunkotársa Energiatakarékos üzemeltetés (5.) Várakozás a gépjárművel üzemeltetés közben, külön­böző okok miatt, rövidebb, hosszabb ideig a gépjármű­veknek várakozni kell. Várako­zás közben a gépjármű hasz­nos munkát nem végez. A vá­rakozás történhet leállított, vagy járó motorral. A motor járatása üzemanyagot igényel, a kibocsátott füstgáz szennyezi a környezetet, a hűtővíz túlme- legedését idézheti elő, stb. A motor leállítása ezzel szemben annak újraindítását teszi szük­ségessé, az indításhoz felhasz­nált villamosenergiát újra kell termelni, amihez üzemanyag szükséges, A motor leállítása, a sűrített levegővel dolgozó segédberendezések - ameny­nyiben ilyenek vannak - mű­ködtetéséhez szükséges levegő- nyomás csökkenését idézi elő. A várakozás közben üzemelte­tett villamosenergia-fogyasztó berendezések az akkumulátort lemeríthetik. Télen a fűtőberen­dezés rövid időn belül elveszíti hatékonyságát, stb. Látható, hogy számos tényező szól a motor járatása mellett és az ellen. Az egymásnak ellentmondó követelmények kielégítésére kompromisszumos megoldás ja­vasolható. Amennyiben a vára­----------------------------- * ----------------------------­k ozás előrelátható időtartama az egy percet, sűrített levegő­vel dolgozó segédberendezé­sek esetén a három percet nem haladja meg, akkor a motort járatni kell, egyébként le kell állítani. Gyakori és hosszú ideig tartó várakozás esetén a gépjármű motor üzemeltetése helyett jó hatásfokú, speciális energiatermelő berendezéseket kell alkalmazni. Pl. fűtés céljá­ra fülkefűtő, hőtermelő beren­dezést, a hűtőaggregátorhoz kis teljesítményű, folyamatosan üzemeltethető energiaforrást, stb. Veszélyek a volán mögött STOP — A pécsi BP benzin­kútnál 12 voltos akkummu- látor, Skodára és Ladára, Barum radiálgumi kapható. * — Az elmúlt héten 11 személyi sérüléssel járó köz­lekedési baleset történt Ba­ranya megyében; egy halá­los, három súlyos, hét pe­dig könnyű kimenetelű volt. * — Külföldi utak. Idén is változatos utakat szervez tagjainak, a Magyar Autó­klub. A külföldi és belföldi autóstúrákra a Baranya me­gyei szervezet pécsi, Gtrom utcai irodájában lehet je­lentkezni. * — A Merkur pécsi használtautó-telepén na­gyobb a választék, mint volt az elmúlt hetekben. Nézzük, mit és mennyiért kínálnak: Lada 1200-as (PM) 39 800 forint, (ZD) (64100 forint, Trabantok 26100 és 45 600 forint kö­zött, Moszkvics (ZU) 61 800 forint, Wartburg Tourist (PJ) 75 800 forint * — A pécsi Merkúr autószalonban a sokáig hiánycikknek számító 12 és 6 voltos akkumimulátorok vásárolhatók, valamint Sko­da karosszéria elemek és Lada-gumik. Lakott területen belül az út­test szélén „kiöblösített" autó­busz megállóhely területén par­kolt barátom a fenti módon, a megálló helyet jelző tábla előtt 25 méterre. Mivel az útburko­latra sem sárga, sem fehér út­burkolati jel nem volt felfest­ve, úgy ítélte meg, hogy nem követ el szabálytalanságot. Iga­za volt, vagy sem? Kérem, indo­kolják meg válaszukat! A meg­fejtést február 25-én 12 óráig küldjék be szerkesztőségünk cí­mére: Dunántúli Napló, Pécs, Hunyadi út 11. 7601. A nyílt le­Az autó és az autózás veszé­lyes, mindenkit meggyőzhet erről a baleseti statisztika. A balese­tek kisebb részben műszaki meg­hibásodások, döntő többségük­ben azonban az autóvezetők személyéből adódó tényezők miatt következnek be. Mivel nagy figyelmet és koncentrációt igénylő tevékenység az autóve­zetés. fontos az idegrendszer és az érzékszervek harmonikus, nyugodt állapota vezetés köz­ben. Ilyen szempontból nagyon veszélyesek és alattomosak azok az időleges testi elégtelenségek, amelyek lassan, fokozatosan, esetleg észrevétlenül alakulnak ki, és veszélyesen csökkentik a vezető reakciókészségét. Közis­mert dolog például a fáradt­ság. A fáradt vezető azt hiszi magáról, hogy kitűnően ellátja feladatát, holott egyre feltűnőbb hibákat vét, egyre kevésbé ké­pes a hibák felismerésére és korrigálására, reakcióideje fel­tűnően megnő. Túlhajtott eset­ben hallucinációra hajlamos: félrerántja a kormányt nem lé­tező akadály előtt. Biológiai kutatások szerint a fáradtsógérzést a testben kémiai folyamatok során keletkező mérgek, toxinok felhalmozódá­sa váltja ki. A fáradtság ellen ez idő szerint egyetlen hatá­sos ellenszer az alvás, amikor is a keletkezett méreganyagok ké­miailag lebomlanak. Hosszabb autóutat tehát pihenten kell kezdeni. Ha pedig mégis úgy adódik, hogy útközben hatalma­sodik el rojtunk a fáradtság, az út szélén leállított kocsiban 15 perc alvás, néhány perces erő­teljes testmozgás és az autó ál­velezőlapra ragasszák fel: „KRESZ-barangolás IV.” Múlt heti számunk helyes vá­lasza: két szabály együttes al­kalmazása alapján lehet az el­sőbbséget eldönteni. A—C jár­művek között a KRESZ 31. § (5.) c: a balra kanyarodó jármű veze­tője elsőbbséget köteles adni a szemből érkező és egyenes irányban továbbhaladó jármű­nek. A—B járművek esetében a 28. § 1/a) pontja értelmében a jobbkézszabály dönt. Tehát az elhaladási sorrend B—A—C. landó szellőztetése hatásosabb, mint a mesterséges élénkítősze­rek bármelyike. Ezek hatása ugyanis hosszabb-rövidebb idő után elmúlik, és annál erősebb letörtségnek ad helyet. A gyakorlatban ennek ellené­re a feketekávét tartják kof­feintartalma miatt a fáradtság üdvözítő ellenszerének, de őve­le való nyakló nélküli mester­séges élénkítés gyakran hoz nemkívánatos eredményeket. Óvatosság ajánlatos nemcsak az élénkítő készítményekkel, ha­nem általában a gyógyszerekkel szemben is. Különösen vonatko­zik ez a csillapítókra: azok többnyire valamilyen idegköz­pontot bénítanak, és így rend­szerint a reakcióképességet is hátrányosan befolyásolják. Ha valaki gyógyszert kényszerül szedni a volán mögött, kérje orvosa tanácsát, vajon a szó­ban forgó készítmény élettani hatása nem osökkenti-e a ve­zetési képességet. Külön veszedelmes csoportot alkotnak a bódító élvezeti cik­kek. Ilyen például az alkohol. A központi idegrendszerre gya­korolt hatása olyan tünetekben nyilvánul meg, amelyek tökéle­tesen alkalmatlanná tesznek a biztonságos autóvezetésre, első­sorban a reakcióidő megnyúj­tása és az ítélőképesség korlá­tozása révén Kevéssé ismertek azonban a dohányzás hátrányai. Nem is annyira a nikotin hatá­sa a jelentős, hanem elsősor­ban a dohányzással járó mani­pulációk, amelyek elvonják a figyelmet az úton történő, gyor­san változó eseményekről. Pél­dául Norvégiában tiltják a do­hányzást autóvezetés közben. Rontja a vezetés szubjektív feltételeit minden olyan külső körülmény amely az ember in­gerlékenység! állapotát fokozza, és ezáltal meggondolatlan íté­letekre, elhamarkodott, hibás cselekvésekre ragadtatja a kor­mánykerék mögött ülőt. Ilyen hatásuk van egyes időjárási té­nyezőknek, például a napsugár­zásnak, frontótvonulásnak, lég- nyomósváltozásnak stb. Az idő­járási változásokra nem reagá­lunk egyforma érzékenységgel. A vezetőknek alig 30 százaléka mentes hatásuktól, jelentős ré­szük pedig fokozottan érzékeny. A balesetek gyakorisági diag­ramjai világosan mutatják, hogy az autóbalesetek száma a front- átvonulások hatására kiugró mértékben megnő. Mivel minden tíz vezető közül hét időjárás­érzékeny ez a körülmény na­gyon jelentős. Élettani tapasztalatok alapján a hosszabb távú autóvezetést a következő módon célszerű lebo­nyolítani. A ruházat, de minde­nek előtt a cipő legyen szel- lős, kényelmes. Menet közben üdít, ha könnyed beszélgetések­kel tarkítva telik az idő, ugyan­ezt megteszi időnként a halk rádiószó Az utazás menetébe rendszeres, rövid pihenőket ik­tassunk, néhány másodpercnyi tornaszerű testmozgással. KRESZ-barangolás (4.) az igényekhez Mindinkább kialakul a kom­lói autójavító profilja. A január 1. óta tanácsi kisvállalatként működő szerviznél az elmúlt másfél hónap alatt több olyan változást vezettek be, amely az ügyfelek jobb kiszolgálását és az elvégzett munka minőségét növeli. Megelégedéssel fogad­ták az autósok, hogy javítás­nál ott lehetnek gépkocsijuk mellett és - amennyiben igény­lik -, arra is van mód, hogy meghatározzák, melyik szerelő­vel kívánják megjavíttatni. Ezekkel az intézkedésekkel nőtt a bizalom a szerviz mun­kája iránt, ugyanakkor sokkal kevesebb a reklamáció, mint korábban. A közvetlenebb kap­csolat teremtődik általa, illetve minden bizonnyal a jobb minő­ségű munkára ösztönöz majd a szerelők körében, a tervezett „Munkád mellé add a neved” mozgalom beindítása is. A jobb kiszolgálás érdeké­ben a vállalatnál hamarosan megteremtik a használt alkat­részek felújításának a feltéte­leit. A következő hónapok so­rán pedig — alkalmazkodva az autósok igényeihez - újabb szolgáltatások bevezetését is tervezik. Mivel a munkák minőségét döntően meghatározza a mű­helyekben dolgozó szerelők fel- készültsége, hozzáállása, a vál­lalat január 1-től differenciál­tabb bérezést alkalmaz. A gya­korlatban is egyre inkább ér­vényesül az az elv, hogy aki többet és kevesebb hibával dolgozik, jusson nagyobb jöve­delemhez. Részben ennek tu­lajdonítják a szerviznél, hogy a korábban állandóan kísértő nagy létszámmozgás lelassult. Szakemberek dolgában is job­ban állnak, mint az elmúlt év­ben. Minden bizonnyal a komlói vállalatnál felismerték, hogy a gépjármű-szervizhálózatban is egyre inkább érvényesülő kon­kurencia mellett csak az tud leginkább felszínen maradni, aki megfelelő minőségű és gyors szolgáltatásra képes. •' v —­Tan üljünk meg „fonódni” Fonódásro alkalmas közleke­dési helyzetről csak akkor be­szélhetünk, ha a szomszédos sávban valóban van annyi hely két autó között, ahová nyu- qodt lelkiismerettel beállhatunk. Ez bizony — a városi forgalom mai zsúfoltsága mellett — sok­szor a fékútként meghagyott biztonsági távolság határain is belül eshet. Mindemellett elíté­lendő eqyes gépjárművezetők olyan magatartása — és sajnos ma méq ők vannak többségben —. akik nem kénesek eltűrni, ha valaki — az ő sebességük zavarása nélkül — eléjük sorol. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy napjaink autóáradatában mór csak udvariassággal és előzékenységgel könnyithetünk egymás helyzetén, remélhetünk gyorsabb előrehaladást és cél- hozérést Az igazán körültekin­tő autóvezető a fonódási kísér­letek láttán lassítással, intéssel inkább segítse a manőver vég­rehajtóját, mintsem gázadással szorosan felzárkózni igyekezzék az előtte haladó kocsi mögé, hogy a sávot változtatni szán­dékozó ne férjen be oda. Per­sze lehet hogy egyesek — helyismeret hiányában, feledé- kenységből stb. — időnként ké­sőn eszmélnek -ró a sóvváltás szükségességére, s ilyenkor „jól jön nekik", hogy helyet adunk nekik az általunk igénybe vett sávban, de gondoljunk arra, hogy mi magunk is bármikor kerülhetünk hasonló helyzetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents