Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-22 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XL. évfolyam, 52. szám 1983. február 22., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Változások a vagyonátruházási illetékeknél (6. oldal) MNK-sorsolás (8. oldal) Sikeres újítások a Pécsi ÉPSZÖV-nél. (3. oldal) A tárgyak veszélye A tárgyakról, amelyek körülvesznek bennünket, amelyeket naponta használunk, nemigen szoktunk beszélni. Megszoktuk, megszerettük, használatba vesszük, élünk velük, majd megunjuk őket. Egy öreg karosszék, egy törött fülű bögre, egy emlékeket melenaetve őrző elhasznált ruhadarab barátjává tud válni az embernek. De ez csak ránk tartozik, mi kötődünk hozzájuk, más megmosolyogja különös kötődésünket. Tulajdonképpen kinek-kinek a legteljesebb magánügye, milyen a viszonya a tárgyakhoz, amelyek őt körülveszik, amelyeket megszerez magának, hogy életét kényelmesebbé vagy tartalmasabbá tegye általuk. Nem is lenne semmi baj, ha mindenki egyformán magánügyként kezelné a tárgyakhoz való viszonyát. Néha azonban a tárgyak helye és szerepe az ember életében mégis közügy- gye válhat, válik. Akkor, ha megszüntetjük azt az intim kapcsolatot, amely létrejöhet a tárgy és a tulajdonosa között, s ha a tárgyakat másnak fogjuk fel, mint amik. Nem életünk, hétköznapjaink részeként tekintjük őket, hanem arra használjuk, hogy felmutassuk a világnak: mennyi mindenünk van, milyen divatosak, korszerűek vagyunk, mennyivel és miben tudunk a tárgyak birtoklása által embertársaink fölé emelkedni. Népszerű szóval: ekkor válik a tárgyakkal való kapcsolatunk közüggyé, ha afféle státusszimbólumnak tekintjük őke*. Ha megszerzésüket, bii'.oklásj- kat kiemeljük a magánélet szférájából, s dicsekvés, flanc lesz abból, aminek pedig más a funkciója az ember életében. Vannak, akik azt hiszik, értékük, megítélésük athil függ, hogy naponta divatbemutatót rendeznek a munkahelyen. Munkahelyen? Középiskolában például. Tudok arról, hogy egyes kislányok hosszú ideig fájó sebeket szereztek éppen azáltal, hogy ők nem kaphatták meg a több ezer forintos értéket, amelyet osztálytársuk megkopott, sőt igyekezett is felhívni rá mnidenki figyelmét, hogy megkapta. Életünk természetes rendje, hogy anyagi lehetőségeink arányában tesszük gazdagabbá életünket. Szerencsére nagyon kevesen vannak társadalmunkban, akik súlyos anyagi gondokkal küzdenek, a nagy többség megteheti, hogy évtizedes mosógépét, elkopott szőnyegét, kigödrösödött fekhelyét újjal cserélje ki. Ez a lehetőség és igény természetes. A: viszont nem természetes, ha csupán a divat gyors hullámzásait követve cserélgetjük tárgyainkat, s csak azért, hogy az új cikkekkel bizonyíthassuk kivételesnek vélt anyagi és társadalmi pozíciónkat. Az nem természetes, hogy közüggyé növeljük azt, ami pedig csak ránk tartozik: viszonyunkat o tárgyakhoz. Mondanám, hogy az illető, aki így tesz, maga sem gondolkodik. Elfelejti, hogy az ember értékét, helyét és szerepét a közösségben soha nem a tárgyai határozzák meg, hanem ő saját maga. Ő Dedíg azonosítja a tárgyakat önmagával, felcseréli az értékek sorrendjét, s ezzel nemcsak irigységet vált ki környezetéből, nanem értékítéletét is alapvetően befolyásolja. Pedig az ernoe' vonzerejét, fölényét soha nem jelentik, nem is jelenthetik a tárgyak, amelyek esetlegesen kerültek birtokába. Van aztán ennek a jelenségnek még két másik — az előzőnél súlyosabb — veszélye is. Az ugyanis, hogy valaki önmagát a tárgyakkal helyettesíti, és így alkot értékítéletet önmagáról, jószerint megint csak magánügy. Az olyan ember azonban, aki tárgyait hivalkodásra, dicsekvésre használja, nagyon súlyosan rombolja, rontja környezete közérzetét is. Egyrészt úgy, hogy magatartásával, flancoló életvitelével egyfajta divatot teremt, rossz divatot, s így a környezet teljes értékítélete deformálódik. Megváltozik az értékrend, s ez a változás nemcsak a tárgyakhoz való viszonyt befolyásolja eztán hanem az emberekkel való kapcsolatot is. Elkülönülhetnek azok, akik bizonyos tárgyakat meg tudnak szerezni, azoktól, akik számára ez — helyesen — külsőség csupán. Másrészt — ami még veszélyesebb, mint az utánzás —. ez a magatartás igencsak megkeserítheti az emberek szájízét. Mint ahogy anyagi gyarapodásunk természetes, úgy természetes az is, hogy nincs mindenkinek ugyanolyan lehetősége. Egy többgyerekes édesanya például hiába kezdi hajszolni a divatot, csakhamar ró kell jönnie, hogy lem bírja anyagilag a versenyt. Mi történik ilyenkor? Következik o mesterséges elkülönülés, a státusszimbólumok alapján kialakuló csoportosulás, majd következik a társadalmi méretű elégedetlenség, a különbségek felnagyítása, és a keserű szájíz nagyon sokszor egész életünket megkeserítheti. S enkinek sem nő meg azzal a személyes értéke, ha villája van a Balatonnál, ha kocsit tart, ha a Klára divatszalonban csináltatja a szoknyáit. A személyes érték sohasem függ a tárgyaktól A személyes érték attól függ, aho. gyón élünk, ahogyan és ameny- nyit dolgozunk, amilyen a kapcsolatunk az emberekkel, a közösséggel. A fetisizálás csak tartalmi értékekre vonatkozhat — legfeljebb! — semmiképpen sem tárgyakra. Az egyik török szultánról őrizte meg az alábbi történetet egy krónika. Amikor érezte halálát közeledni, elrendelte, hogy egyik lenből készült alsóruhó- ját tűzzék fel egy dárda hegyére, és hordozzák körül a táborban. A körülhordozós során az alábbiakat kellett kiabálni: — Szaladiln szultán, Ázsia meghódítója, azon sok kincsből, melyet összegyűjtött élete során, csupán ezt a leninget viszi el magával a halóiba! Bölcs példabeszéd. Végül is az igazi öröm nem a tárgyakban rejlik. Az öröm forrása a másik ember. Ha van kihez szólni, van kihez fordulni, kitől segítséget kérni, kinek segíteni. Ha érezzük, hogy másokhoz tartozunk, nem a tárgyainkhoz. A státusszimbólumok elkopnak, megfakulnak. Az emberi kapcsolatok soha. Bényei József Szovjet-francia megbeszélések A Moszkvában tartózkodó francia külügyminiszter hétfőn találkozott az SZKP főtitkárával. Képünkön: Claude Cheysson (balról) a Kremlben megbeszélést folytatott Jurij Andropovval (jobbra). 3. Andropov fogadta Claude Cheyssont Beszámoló Brüsszelben a moszkvai látogatásról Havasi Ferenc Algériába utazott A Nemzeti Felszaba- dítási Front (FLN) Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében van Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. Hétfőn Algírba érkezett Havasi Ferenc. A repülőtéren Glimane Hoffman, az FLN külügyi bizottságának tagja fogadta, akivel a délután folyamán megbeszélést folytatott a kétoldalú párt- és államközi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. H Finn KP küldöttségének látogatása Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn megbeszélést folytatott a Jouko Kaja- noja, o Finn Kommunista Párt elnöke vezette hazánkban tartózkodó pártküldöttséggel. A Finn KP küldöttsége látogatást tett a SZOT- nál, ahol Jakab Sándor főtitkárhelyettes ismertette a magyar szakszervezetek tevékenységét. A finn vendégek felkeresték a Társadalomtudományi Intézetet, ahol Huszár István főigazgató tájékoztatta a finn kommunisták képviselőit az intézet munkájáról és időszerű társadalompolitikai kérdésekről. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában fogadta Claude Gheysson francia külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, o Szovjetunió külügyminisztere is. A megbeszélésen Jurij Andropov és Claude Cheysson áttekintette a szovjet—francia kapcsolatokat és megvitatott több időszerű nemzetközi kérdést is. Mindketten megállapították, hogy jók a lehetőségei a különböző területekre kiterjedő gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös szovjet—francia együttműködés továbbfejlesztésének. A nemzetközi kérdéseket vizsgálva különös figyelmet szenteltek az európai biztonság és együttműködés megszilárdításának, ezen belül a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek egyenlőségen alapuló csökkentésére tett szovjet javaslatnak. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy folytatódjon a politikai kapcsolattartás és a párbeszéd a Szovjetunió és Francia- ország között, o két ország népeinek hagyományos barátsága szellemében. Claude Cheysson a találkozón átadta Jurij Andropovnak Mitterrand köztársasági elnök személyes üzenetét. * Hivatalos látogatásának befejeztével hétfőn elutazott Moszkvából Claude Cheysson. Cheysson búcsúztatására a repülőtéren megjelent Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint más hivatalos személyiségek. JU. Brüsszelben az EGK hétfőn kezdődött, kétnapos külügyminiszteri szintű tanácsülésének egyik szünetében Cloude Cheysson francia külügyminiszter röviden beszámolt moszkvai látogatásáról és Jurij Andropovval. az SZKP főtitkárával folytatott megbeszéléséről. Az ülésen más külpolitikai kérdések nem kerültek szóba. A miniszterek március 1-én Bonnban kizárólag külpolitikai egyeztető értekezletet tortanok majd. Hazánkba érkezett Stefan Olszowski Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hazánkba érkezett Stefan Olszowski. a Lengyel Népköztársoság külügyminisztere. A lengyel diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója. Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Gramvölgyí József, hazánk varsói, valamint Tadeusz Pietrzak, o Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A megérkezést követően Stefan Olszowski megkoszorúzta a V magyar hősök emlékművét, majd késő délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—lengyel külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen jelen volt Garamvölgyi József és Todeusz Pietrzak. Este Púja Frigyes a Külügyminisztérium vendégházóbon díszvacsorát adott a lengyel diplomácia vezetőjének tiszteletére. Budapesten a kubai űrhajós A Magyar Honvédelmi Szövetség meghívására hétfőn Budapestre érkezett Arnaldo To- mayo Mendez ezredes, az MHSZ kubai testvérszervezetének elnöke, a Kubai Köztársaság űrhajósa. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyára jelentős mennyiségű stíl- és modern formájú székeket gyárt szovjet és nyugatnémet exportra. Az NSZK-ba elsősorban nyers állványként, alkatrészként szállít, a Szovjetunióba pedig kárpitozott székeket. Képeinken balról: a felületkezelő, ahonnan kárpitozásra kerülnek a székvázak, jobbról: az NSZK-ba és szovjet exportra kerülő különböző stílusú kárpitozott székek, Erb János felvételei
