Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-21 / 51. szám

Miért csökkent a tenyésztői kedv? Jó exportcikk lehetne a nyúl és a húsgalamb Lehet hobbi és lehet kereset­kiegészítő tevékenység a kisál­lattenyésztés, de a hozzáértők szerint csak akkor van értel­me, ha mindkét szempont ér­vényesül. Az azonban biztos, hogy különösen két ága: a húsgalamb- és a nyúltartás a népgazdaság számára is fon­tos. Különösebb beruházás nél­kül, a kisgazdaságokban je­lentős exportérték megtermelé­sére van lehetőség. A Magyar Galamb- és Kis­állattenyésztők Országos Szö­vetségének főtitkára, Tulipánt József az utóbbi éveket ele­mezve elsősorban a gondokról tudott beszámolni: — Sajnos, az elmúlt évben jelentősen visszaesett a hús­galambtenyésztés és ezzel együtt a devizabevétel is. Ha­sonló a helyzet a nyállal is. Az okot abban látom, hogy a nagyüzemi tenyésztés nem ké­pes nyereséges lenni, a kister­melők pedig néhány rossz ta­pasztalat után kedvüket vesz­tették. Csak egy összehasonlító adat: 1978-ban az ácsai Vö­rös Október Termelőszövetke­zet, mint rendszergazda 42 550 pár galambot helyezett ki a tenyésztőkhöz (ennek nyomán 1979-ben csak a szövetség tag­jai 859 tonna galambot érté­kesítettek), tavaly már csak 2000 pár volt a kihelyezés. A tenyésztők véleménye szerint ebben sem volt nagy köszönet. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium az ösz- szes érdekelt szerv és gazda­ság bevonásával most dolgo­zik egy olyan program kidol­gozásán, amely remélhetőleg megoldja a jelenlegi gondo­kat, és e két jelentős export­cikk termelését számottevően megnöveli. Jó tenyészanyag, megbízható értékesítés kellene A húsgalamb tenyésztésénél Baranyában és általában a Dél-Dunántúlon nincs különö­sebb gond. Legalább is ez a tapasztalata Suvák Györgynek, a Pécsi Galamb- és Kisállat­tenyésztő Egyesület titkárának. — A tápellátással nincs problémánk. A boksái termelő- szövetkezettel kötött együttmű­ködési megállapodás értelmé­ben a gazdaság biztosítja a tápot és megbízhatóan intézi a felvásárlást. Szerencsére a fel­dolgozásnál sincs gond, ta­valy óta a reménypusztai fürj- feldolgozó üzemben vágják a galambokat, így azokat nem kell költségesen és kockázato­son Kiskunhalasra szállítani. Tenyészanyag-kihelyezés nincs, mindenki ott szerzi be a szülőpá­rokat, ahol tudja. Ebben nagy segítséget nyújt a pécsi egye­sület, megtetézve rendszeres és folyamatos szaktanácsadás­sal. A nyulaknál már korántsem ilyen kedvező a kép. Sokat pa­naszkodnak a tenyésztők, hogy magas a táp ára, ezzel szem­ben a minőségével állandó probléma van. Ennek következ­tében meglehetősen nagyará­nyú az elhullás. Mátrai József aranykoszorús tenyésztő egyéb problémákra is felhívja a fi­gyelmet: — A mai, intenzív fajták ne­hezen viselik el a primitív tar­tási körülményeket. Olyan te- nyészanyagra lenne szükség, amely ellenállóbb, jobban hasznosítja a táplálékot. Ha már ez nagyüzemi körülmények között nem megy, jó lenne, ha a tenyésztőket ösztönöznék a megfelelő fajták kialakítására. Több panasz jelentkezik a felvásárlásra, a tenyésztők né­ha úgy érzik, hogy kevesebb pénzt kaptak, és a téli, nyári ár közötti különbözet sem haf ösztönzően. K. Gy. Szakismeret, felsőfokon A hang­szerész Két helyről ötvenhat hegedűt hextak lavíttatnl A kertvárosi panefház alagso­rában lévő műhelyben érdekes szerszámok, különleges satuk, kicsi és óriás méretű hangoló kulcsok, egyéb vonós hangsze­rekhez szükséges szerelékek és hegedűk, brácsák, csellók — A nyugati típusokkal Is versenyképes Gyarmati Jánosné Bolyban több mint háromszáz nutriát tart. Ké­peinken: egy különlegesen szépen kidolgozott nutriabőr, és egy nutriacsalád. Läufer László felvétele Magyar gyártmányú elektronikus taxióra Gyártója a „TAXEL” Közös Társaság lesz Alig fél esztendőbe került a „TAXEL" névre hallgató közös társaság és a GENERALPLAN áltál megalkotott első magyar elektronikus viteldíjszámláló ki- fejlesztése, az érdeklődés már­is igen nagy országszerte. A METRIPOND, Hódmezővásár­helyi Mérleggyár mint gesztor, alig győzi a vállalathoz érkező magántaxisok érdeklődésére a válaszadást. Egyelőre Kuti Pál irodavezető és munkatársai csak annyit mondhatnak: még ebben az évben megkezdik a sorozatgyártást.- Egyelőre azt ígérhetjük - kezdte a beszélgetést Kuti Pál -, hogy még az idén 1500 ké­szüléket állítunk elő. Terveink­ben elsősorban a hazai válla­latok igényeinek kielégítése szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy a magántaxisok ne vásá­rolhassanak majd belőle. Ez az óra a magas igények­nek is megfelel. A mikropro­cesszoros fuvardíjmérő készü­lék bármelyik kocsitípusba be­építhető, adatfeldolgozó rend­szerhez kapcsolható és akár egy évig is tárolhatók a be­A nyugati importot kiváltó, elektronikus működtetésű taxióra épített regiszterek segítségé­vel a szükséges adatok. Nagy előnyt jelent ez a magántaxi­sok számára, hiszen az éves adó megállapításánál alapin­formációként szolgálhat az adóhatóságnak. Végső soron re­gisztrálja a gépkocsi által megtett kilométert, a halmozott bevételt és még sorolhatnám. A készülék alkalmas arra is, hogy gépkocsitípusokra, illetve tarifákra pillanatok alatt át­programozható. Többet tud, mint a jelenleg forgalomban lévő mechanikus működtetésű taxióra és kezelése is egysze­rűbb. A szervizelést, illetve javí­tást a Volán 10-es számú szegedi Vállalata szervezi, irá­nyítja, látja majd el a meg­egyezés szerint. Hazánkban mintegy tizenkét­ezerre tehető a személy- és tehertaxikba beépített viteldíj- mérő-készülékek száma. A használatos típusok nyugati im­portból származnak, a svéd Hírek a befagyott Balatonról Noha befagyott a Balaton — s a hétvégén a szélvédett part­szakaszok sima jegén a korcso­lyázók, fakutyázók is megjelen­tek, azért mégis csak szívet me­lengető érzés a már készülődő dél-balatoni szezonról hírt adni. Az idei nyár terveiről, feladatai­ról érdeklődtünk a Somogy me­gyei Tanács idegenforgalmi hi­vatalánál. Mint azt Mogyorósi György igazgatóhelyettes elmondta, a múlt évben 62 millió forinttal fejlesztették a déli part idegen- forgalmi létesítményeit. Idei leg, nagyobb örömük viszont az, hogy elkezdhették a kaposvári Dorottya-ház felújítását. A ba­rokk stílusú épületben 60 ven­déget befogadó olcsó szállót alakítanak ki. Ugyanitt a me­gyei Vendéglátó Vállalat közre, működésével sörözőt is létesíte­62 millió forint idegen- forgalmi létesítményekre nek és az automata tekepályá­ról sem feledkeznek meg. Ami pedig a déli part fejlesz­tését illeti: az elkövetkező há­rom évben mintegy 70 milliót szánnak a déli-parti kempingek korszerűsítésére. így például Szabadi-Sóstón az Ifjúsági kem­pingben hatmilliót költenek csatornázásra és szennyvízelve­zetésre. A siófoki Aranyparton és a zamárdi Autós II. kemping­ben új szociális épületeket lé­tesítenek 10 milliós költséggel. Korszerűsítik a táborhelyek me­legvíz-ellátását is: egyes kem­pingekben pedig kísérletképpen az idér\a napelemes vízmelegí­tést is bevezetik. Május ele­jén új üdülőhelyi klubot kap Siófok. Az Aranyparton nyíló színvonalas létesítmény gazdag folklórműsorral, nemzetiségi es-, fékkel, komoly zenei koncertek­kel és képzőművészeti kiállítá­sokkal gondoskodik majd a hű­vösebb nyári napok eltöltéséről. Kőröshegyen a falusi turiz­mus fejlesztése érdekében mű­emlék jellegű házat alakit át a SIÓTOUR, teljes ellátást bizto­sító hangulatos fogadóvá. Mindezek ellenére az idei nyár újdonsága minden bizony­nyal a CB-rádiós idegenforga­lom lesz. Ennek lényege az, hogy a hivatal Veszprém és Zala megye idegenforgalmi gaz­dáival közös információs háló­zatot szervez a gyors és ponto­sabb tájékoztatás érdekében, így nem kell majd a vendég­nek fölöslegesen araszolnia a nyári csúcsforgalomban egy-egy népszerű nyári kemping irányá­ba. A legfontosabb irodákban tudni fogják: hol, mennyi üres hely von még, egyszóval hol kaphat biztosan szállást a ven­dég. Végezetül Szántód-pusztá- ról néhány hír. Megépült az autóparkoló, elkészültek a fo­gadó épületek. Az egykori cse­lédházakban tíz luxuslakosztályt adnak át a nyáron. Hamarosan elkészül a ménes istálló is. A pusztát már bekapcsolták a szennyvízhálózatba és most épí­tik a gázvezetékét, ígérik azt is, hogy a júhhodály, a kutya­telep és a leendő balatoni ak­várium, a negyedik cselédház, valamint az egykori magtár, ha nem is a szezonra, de már az 'idén elkészül. Nyári újdonság viszont, hogy a pusztán a Nem­zeti Galéria új tárlatot rendez. Mészáros István Halda és az NSZK-ból beho­zott ARGÓ órák vannak for­galomban hosszú évek óta. Nándori Csaba, az Országos Mérésügyi Hivatal műszaki fő­előadója szerint évente leg­alább két-háromezer taxióra lecserélése lenne indokolt. Ezért is üdvözlendő a „TAXEL" Közös Társaság gyors reagálá­sa. Az egységes hazai típus véglegesen megoldaná az al­katrészellátási gondokat is. A konstrukció gyors kifej­lesztése önmagában nem ol­dotta meg a gondokat. A mi­nisztertanácsi rendelet ki­mondja, hogy valamennyi ma­gántaxiba ez év júniusától be kell építeni a taxiórákat, de ezeknek nem elégséges a na­pi vagy heti viteldíjösszesítést szolgáló regiszter. A KPM tü­relmet kér — az átfutási idő miatt —, a Pénzügyminiszté­rium viszont továbbra is kitart abbéli álláspontja mellett, hogy olyan számlálók kerülje­nek a kocsikba, amelyek leg­alább egyéves adatokat rögzí­tenek. Addig is, még kialakul a végleges döntés, rövid időn belül befejezik az MV—1 vizs­gálatát: mindössze a zavarér­zékenység tesztelése van vissza az OMH részéről. Rajtuk nem múlik, hogy a nyár folyamán megkezdődhessen a sorozat- gyártás. Tudomásom szerint, az ára magasabb lesz, mint a forgalomban lévő mechanikus vitel d í jmé rő - kés z ülé kéké, d e jóval többet is tud. A többi már a gyártón, a vállalatokon és a magántaxisokon múlik majd. Salamon Gyula összesen 40 darab — között ta­lálható szabadidejének legna­gyobb részében Gál György. A másodállásra egy évvel ezelőtt kiadott pecsétes működési en­gedélyt a szakmának ezzel a régies megnevezésével adták ki: hangszerész — ami annyit je­lent, hangszerjavító. — 26 iskolai hegedű javítá­sára kaptam megbízást a nagy­atádi zeneiskolából, Dunapataj- ról pedig több mint harmincat hoztak. Sajnálatos módon a gyári hangszereket mind vala­milyen módon át kell alakítani. Eredetileg zenepedagógus vá­gyók évekig tanítottam zene­iskoláiban, az ott szerzett ta­pasztalatok most segítenek. Tu­dom, hogyan kell átalakítani a hegedűket a gyerekek sajátos­ságaihoz. A tanítás-tanulás eredményessége nagymértékben függ ettől — mondja Gál György és miközben beszél óvatosan emeli, forqatja a különböző he­gedűket Mert mint mondja ér­zékeny jószág egy ilyen hang­szer, nem mindegy, mivel és ho­gyan raqasztják, lakkozzák, hú­rozzák. Minden ami megváltoz­tatja az eredeti rezonanciát, ront a hegedű minőségén. Gál György szerint a jó hang­szerésznek először is ismerni kell a hangszer tulajdonságait annak a fának sajátosságait, amiből készült. Hangszerkészítői ismeretekkel is rendelkeznie kell. Nagyon jó, akusztikai hallás szükséges és azért játszani is tudjon, hogy minél magasabb fokon tudja a javított hangszert kipróbálni, megszólaltatni. A jó hangszerészi feltételek ez esetben a tények szerint mind együtt vannak Gál György zenepedagógiai tapasztalatok­kal rendelkezik. Három évig volt a Lipcsei Szimfonikus Zenekar­nak szóló brácsistáia és jelenleg a Pécsi Nemzeti Színház zene­karának tagia. A közelmúltban pedig alkalma nyílt Amszter­damban neves hangszerkészítő és javító cég munkáját tanul­mányozni. Ügy tűnik nemcsak művelője, bizonyos fokig megszállottja is a szakmának. A KIOSZ által „Szakmám története" címmel meghirdetett pályázati felhívás­ra írt munkájában összefoglalta a hangszerészet történetét, fel­kutatta a magyarországi adato­kat. A pályamű harmadik díjat nyert, . És még valami. A régi hang­szerek belsejében legtöbbször címkét lehet találni, ami feltün­teti a készítőjének a nevét de azt is, hogy esetleg később ki javította. Külföldön már jelent meg ilyen hangszercímke-gyűj- temény, Magyarországon még nem. Gál György már értékes hangszercímke-gyűjteménnyel rendelkezik .. S. Zs. A SZENTLÖRINCI „ÚTTÖRŐ" MGTSZ felvételre keres: 0 autószerelő, mezőgazdasági gépszerelő, 0 hegesztő-lakatos, hálózati villanyszerelő, 0 dízel-adagoló beállító szakmunkásokat és kőműves segédmunkásokat. JELENTKEZÉS: a munkaügyi előadónál.

Next

/
Thumbnails
Contents