Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-20 / 50. szám

1983. február 20., vasárnap Dunántúlt napló 5 Idős korában is több hangszeren játszik a 87 éves kecskeméti Hideg Imre. Saját készítésű citeráin, tekerőlantjain, gordonkáin a műi; század dalait szólaltatja meg. A kecskeméti zenész az első világháború alatt a fronton kezdett hangszereket készíteni. Ottho­nában több tucatnyi értékes pengető- és ütőhangszert őriz. Múzeum lesz a százéves „Balaton” Hajómatuzsálem nyugdíjban Közművelődési szolgálatba áll az első balatoni csavargőzös Sójára vontatják az egykori Balaton nevű 100 éves csavar- gőzöst; merülési szintig beton­ágyba helyezik, és hajómú- zeumna'k rendezi be a kapos­vári Rippl-Rónai Múzeum, Ba- latonbogláron. Tervei elkészül­tek, s ha minden jól megy, 1984-ben megnyitják. Ennyit hallottam a kaposvári múzeum igazgatójától, Mészá­ros Balázs tói. Az idén 101 éves hajómatuzsálem „előéle­téről” viszont már egy közleke­dési folyóirat múlt évi megem­lékező cikkéből értesülhetünk. „Száz év egy város életében is nagy idő, különösen az — egy hajó életében. Tudomásunk szerint egyetlen magyar lobogó alatt közlekedett jármű érte meg ezt a matuzsálemi kort: a Folyamszabályozási és Kavics­kotró Vállalat »F. K. 312“ jelű motoros vontatója ...” - írja a szakcikk szerzője, Biró József. S minthogy a több, mint száz- esztendős vízijármű a bogiári kikötő fövenyén kezdi majd meg „nyugdíjas éveit", bizo­nyára nem érdektelen: milyen volt, hogyan telt évszázados múltja? Felsorolhatatlanul sokszor cserélt gazdát (és névet); sor­sáról gyakorta döntöttek jól vagy rosszul; adták-vették, el­árverezték. Szállított árut és utasokat, vontatott uszályokat; elvonult fölötte a második nagy világégés — a hajó túlélt min­dent és mindenkit. Ha intéz­ményként nem a köz művelő­dését szolgálná is a jövőben, akkor is a legnagyobb tisztele­tet érdemli, ami magyar hajó­nak kijárhat. Születéséről keveset tudunk. Ahogyan a balatoni közleke­désben vitt szerepéről is. A Kis­faludy, a Kelén (Baross), a Helka, a Jókai és társaik neve inkább fennmaradt a balatoni gőzhajózás történetéből, így ma a szerény „F. K. 312" jel. alatt rejtőzködő hajóról aligha gondolná bárki is, hogy ő volt a legelső balatoni csavargőzös. A Zala—Somogyi Gőzhajózási Társulat 50 személyes gőzhajó­ját 1872 augusztusában bocsá­tották vízre. Négy évig napon­ként menetrendszerűen közle­kedett Révfülöp és Balaton- boglár között, gyakran Bada­csonyt is érintve. Kirándulókat, követ, bort, meszet szállított Zalából a déli vaspálya bog­iári „indóházához”; illetve me­zőgazdasági idénymunkásokat, gabonát és marhát Somogybái a túlpartra. (Teherszállításhoz fedélzet nélküli fauszályokat kapcsoltak hozzá). A kereske­dők alapította Társulat 1876- ban csődbe jutott, a Balaton nevű csavargőzöst elárverezték. Föltehetően akkortájt került el a Balatonról, hogy a további­akban Alexandra néven - Bez- dán és Batina (Kiskőszeg) kö­zött -, majd egy 1898-as hajó­jegyzék szerint Mohács néven a Dunán közlekedjék. A kilencszázas évek elejétől új kazánnal, felújított gőzgép­pel, tehát jóval nagyobb telje­sítőképességgel végzi szállító és vontató feladatait különbö­ző hosszú nevű „Rt"-k szolgá­latában. Mígnem a második világháború utolsó időszakában Nyugatra hurcolják, ahonnan a többi magyar hajóval került vissza. Újjáépítették, méretei meg­nagyobbodtak, s gőzgépét ki­cserélték egy Stoch-féle dízel­motorra. 1954-től „F. K. 312" jelzés alatt a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szolgá­latában áll. Régi neve (Irma) feledésbe merül, majd kiselej­tezve nemrég bevontatták a bogiári kikötőbe, ahol ma is árván ringatja a hullámverés. Pihen. Százévi kemény mun­ka után arra vár, hogy a par­ton -, amellyel még ifjú vízen járó csavargőzösként bizonyára jó barátságot kötött —, meg­kezdje új életét a közművelő­dés szolgálatában. Wallinger Endre A világ metrói A világ első metrója London­ban épült, 1863-ban. öt évvel később helyezték üzembe a New York-i metrót. A múlt szá­zad végéig ezenkívül még Chi­cagóban, Glasgow-ban, Buda­pesten, Bostonban és Bécsben épült metró. A világ- leghosszabb metrója a londoni: 409 kilométer. A New York-i metróvonalak hosz- szúsága 371 kilorhéter. A har­madik leghosszabb metró a pá­rizsi, a negyedik a moszkvai. Ugyanakkor a legtöbb utast az utóbbi szállítja: évente 2,3 mil­liárd embert. A legrövidebb metró a koppenhágai: 1,5 kilo­méter. Az egész világ metróvo­nalainak hosszúsága együttvéve körülbelül 3350 kilométer. Je­lenleg 71 városnak van metrója. Épülőfélben van további össze­sen 748 kilométer hosszúságú vonal, tervezési stádiumban 1600 kilométer (ebben benne van a varsói metró is). A leg­mélyebbre — 20—30 méterre — a londoni és a moszkvai metrót építették, Párizsban 8—12 mé­teres, Berlinben 3—5 méteres mélységben haladnak a föld­alatti metróvonalak. Fűtés tehéntejjel Tehéntej melegével fűtenek egy tanyát a kelet-franciaorszá- g; Champvert-ben. A maga ne­mében eddig egyedülálló be­rendezés egy hőcserélőn alap­szik, melynek segítségével a frissen fejt, 35 fokos tej hőener­giáját egy csővezeték-hálózat­ban cirkuláló víznek adják át. A hozzácsatlakoztatott padlófűtés hőmérsékletének szabályozása egy melegpumpa segítségével történik. A „tejfűtés” ily módon szinte mellesleg felmelegíti a tanya vezetékes vizét is. Fogják már a pontyokat A mattyi tavon már horgásznak Téli vízi körkép Baranya intenzíven telepített tavai Pogány. A viz rezzenetlen. A partot kásás hó takarja. Ha­nyatt fekvő csónakok mutatják hófödte hasukat a szürke ég­nek. A táj gyönyörű. Egyetlen ember sincs sehol. Misefa István, a réménypusz- tai tsz (tógazda) elnökhelyette­se: - Nálunk március 1-től in­dul a horgászat. Május 2-től június 20-ig tilalom lesz. A po- gányi tó szuperintenzíven tele­pített horgászvíz. Ez azt jelen­Éles anyanyelvűnk A szemfülesség még nem audiovizuális módszer. Szép az, ami érvek nélkül tetszik. A tanulságot a fizetéséből vonták le. Jobb híján bal lábbal kelt fel. Tudásszomjának tanfolyamba. csillapítása közben belefulladt a Az egység többes száma a kétség. Amíg nem volt szent, másfelé hajlott a keze. A könyv népszerűségére jellemző, hogy már az írója elkapkodta. A párbaj nem jár egyedül. A „bosszantológia” edzi az aforizmokat. Kerekes László ti, hogy több, mint 700 kiló hal jut hektáronként. Az elmúlt év­ben 7554 kiló pontyot telepítet­tünk, ennek a fele egy kilo­gramm fölötti példány volt. A pogányi tó túlzsúfolt, ezért na-_ pi jegyet baranyai horgászok részére idén nem adunk ki. Matty. Az egész vízfelület nyitott. Jég sehol. A parton itt- ott hófoltok. És . . . néhány hor­gász. Mattyon már megindult a szezon, az elmúlt napokban fogtak is szép pontyokat. Miké József, halőr: — Ősszel 56 mázsa pontyot telepítettünk, zömmel másfél kilósakat. Ja­nuár közepétől horgásznak, az egyesület tagjai. Most a ponty 'leginkább gilisztára kap. Na­pi jegyünk idén 90 forint lesz. Ezért egy pontyot, egy süllőt, egy csukát, valamint öt kiló egyéb halat lehet fogni. Itt köztudottan sok a kárász és a törpeharcsa, tehát valami csak­nem mindig akad a horogra. Pécsi tó, orfüi tó. Az orfűi tó háromnegyed részét jég takar­ja, de vékony. Már egy öklöm- nyi hógolyó alatt is beszakad. A nagy víz szinte teljesen nyi­tott, csak a sekélyebb részek­nél akad némi — papírvékony - jég. Néhol egy-egy nézelő­dő... horgász sehol. Papp György halőr: — Itt most március 1-ig általános ti­lalom van. Azután viszont vala­mennyi hal horgászható. Leg­utóbb 180 mázsa pontyot he­lyeztünk ki, így a pécsi tó is intenzíven telepített víznek szá­mít. A horgászjegyek ára válto­zatlanul 600 forint. Ezért 30 cfb- rab nemes hal fogható. Az el­múlt években telepített raga­dozók is megnőttek, tehát a süllőzők is szép zsákmányra számíthatnak. Horgászni a Pé­csi tavon az elmúlt évekéhez hasonlóan napkeltétől nap­nyugtáig lehet. A pontyozás az őszi pontytelepítésekig tart, utána csak ragadozókra sza­bad horgászni. Sikonda. A két tavat csak­nem egész felületén jég borít­ja. Akadnak kisebb szabad fe­lületek, öbölszerű részek, eze­ket már „meghorgászták". A sikondai horgászok néhányá- nak nem üres a fogási napló­ja, az elmúlt hetekben jó pár pontyot fogtak itt is. Bera István, a komlói hor­gászegyesület vezetőségi tag­ja: — Legutóbb 52 mázsa pon­tyot és 10 mázsa egyéb (amur, süllő, csuka) halat telepítet­tünk a két sikondai tóba. Ná­lunk nincs tilalom. Az éves en­gedély ára 600 forint, ezért 30 darab nemes halat lehet fog­ni. A téli horgászörömök a leg­szebbek — vallják sokan. És . . . meg lehet érteni őket. Bebesi K. A papagáj „beszéde” Egy amerikai biológusnő személyében szerencsésen ta­lálkozott a szakma; tudás és a finom zenei hallás. így fel­vértezve látott hozzá az afri­kai bábapapagój „beszédé­nek" megfejtéséhez. A bábapapagój hímje és tojója hasonlít egymásra, és igen változatos hangokat hal­latnak. A kutatónő megfigyel­te, hogy minden viselkedési típushoz (tánc, támadás, hí­vás stb.) másképpen ejtik a „mondatokat", amelyek az egymást követő kiáltások so rozatából tevődnek össze Ezekből állította össze a bio lógusnő a „papagáj-szótárt" Magnóra felvette a párocs kák egymást hívogató ,,be szélgetéseit", s megkísérelte ezeket az öt hangjegyvonalra áttenni. Mivel azonban a pa­pagájok kiáltásai árnyaltab- bak az emberi hangnál, ez nem ment simán. Saját ma­gának kellett egy „zenei gyorsírást" kitalálnia, amely­ben a tojók hangját violin- kulcsban, a hímekét basszus­kulcsban jegyezte fel. Megállapította, hogy az egyes párocskák szókincse változó. A „művelt" párok 12 különböző kiáltássorozatot hallatnak, az egyszerűbbek csupán ötöt. Továbbá bizo­nyos kiáltásokat csak a tojók, másokat csak a hímek szó­laltatnak meg, azaz mind a hímnek, mind a tojónak saját nyelve van, amely egyenérté­kű kiáltásokból áll. Ezenkívül hallatnak több értékű kiáltá­sokat is. Ezek valami tolvaj­nyelv-féléhez tartoznak, ame­lyet a párok egymás számára rögtönöznek, s csupán ők ér­tik. összesen mintegy 200 kü­lönböző kiáltást ismernek. A tojók kiáltásait összevetve ki­derült, hogy nincs két egy­forma „beszédű" tojó. Olyannyira, hogy a hím a pár­jának még a megcsonkított hangját és kiáltását is felis­meri, ha hangszórón sugároz­zák. A biológusnő végső megál­lapítása a következő: a bába­papagáj nyelve igen jól fel­épített, a hangok felhaszná­lásának változatosságában közelebb áll az ember nyelvé­hez, mint például a majmoké. Képünkön a kísérletbe bevont állatkákat láthatjuk, s a ku­tatónő „zenei gyorsírásának" néhány sorát.

Next

/
Thumbnails
Contents