Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-16 / 46. szám

1983. február 16., szerda Dunántúlt napló 3 A járművek műszaki vizsgáztatásának tapasztalatai Személygépkocsik műszaki vizsgáztatása a pécsi XIV. AFIT (Szigeti úti) telepén Kevés a „bukott" kocsik száma Leggyakoribb hibák: rossz a kormány- és fékrendszer, a világítás helytelen beállítása A gépjárművek időszakos műszaki vizsgáztatása, ponto­sabban a járművek műszaki vizsgára való felkészí­tése gyakran nem kis gondot okoz a tulajdonosok­nak. Természetesen mindenki olyan állapotba szeretné hozni a járművét, hogy az megfeleljen a követelményeknek, hogy ..átmenjen" a vizsgán. Vajon mik a vizsgák tapasztalatai, milyenek a lehetőségek, várhatók-e változások? • • Ötvenegy mű, 600 ezer példányban Februári mezőgazdasági könyvhónap Bővült az építőipari kisiparosok tevékenységi kőre Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter az ipa­ri miniszterrel és a KIOSZ- szal egyetértésben rende­letet adott ki, amely az építőipari kisipari tevé­kenységet szabályozza. A rendelkezések kiterjednek a mestervizsga és az ipari igazolvány alapján gyako­rolható kőműves, ács-állvá­nyozó, felvonószerelő, gáz­vezeték. és készülékszere­lő, központifűtés- és cső­hálózatszerelő, épületvilla­mossági és szerelő kisipa­ri, valamint a szakmun­kás-bizonyítvány és o kis­ipari működési engedély alapján folytatható építő­ipari javító-karbantartó te­vékenységre. Az új rendelet leglénye­gesebb vonása, hogy bő­víti a lakosság sajátház­építkezéseihez nyújtható kisipari közreműködés le­hetőségeit. Korábban a kőműves kisiparos egyeme­letesnél, illetve 2 ezer lég- köbméteresnél nagyobb házat nem építhetett. Az új rendelet viszont lehetővé teszi, hogy négyszintes (földszint plusz 3 eme­letes) 4 ezer légköbméte­res házat létesítsen a ko­rábbival azonos feltételek mellett, tehát a jogsza­bályban meghatározott fe­lelős műszaki vezető irá­nyításával. A kőműves kis­iparos hatáskörének szé­lesítése tehát lehetővé te­szi, hogy ne csak egy. és kétszintes családi és iker­házak, hanem nagyobb társasházak építésére is vállalkozzon. Hasonlókép­pen bővült az építőipari javító-karbantartó kőmű­ves kisiparos tevékenységi köre azzal, hogy most már nemcsak bonthatja és ja­víthatja, hanem újonnan meg is építheti a 40 négy­zetméternél kisebb alapte­rületű beton-, kő. és tég­laépületeket. Ez az új lehe­tőség elsősorban a háztá­jival rendelkező lakosok gazdasági épületeinek lé­tesítését könnyíti meg. Na­gyobb lehetőséget nyitott a rendelet az építőipari ja­vító-karbantartó, ács-állvá­nyozó kisiparosoknak is, akik most már vállalhatják a 60 négyzetméternél ki­sebb alapterületű faépü­letek építését. Az új rendelet január 1- től lépett hatályba. — Az elmúlt esztendőben 33 000 műszaki vizsgát bonyolí­tottunk le a megyében, s a gépjárműveknek mindössze a 2,6 százaléka nem felelt meg elsőre a követelményeknek, ami kedvezőbb az országos átlog- nól. Az azonban igaz, hogy nőtt azoknak a járműveknek a száma, melyeket a közúti el­lenőrzéseink során nem tartot­tunk a műszoki, közlekedésbiz­tonsági előírásoknak megfele­lőnek — mondja Antal Zoltán, a KPM Autófelügyelet Baranya megyei Igazgatóságának veze­tője. — Miért kevesebb a vizsgán „megbukott" jármüvek száma Baranyában? — Elsősorban azért, mert a műszaki vizsgahelyünkön mód van a gyors visszajavításro. De a megyében több helyen van lehetőség úgynevezett zárt rendszerű vizsgáztatásra, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos beodja kocsiját a szervizbe, ahol felkészítik, s levizsgáztat­ják. A harmadik ok, hogy a megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal és az Autóklubból közösen évente általában négy alkolommal rendezünk nyílt na. pót, aminek az a célja, hogy a két vizsga közötti időben ellen­őrizzük a járműveket. Ez jó a tulajdonosoknak is, hisz ingyen győződhetnek meg arról, hogy megfelelő állapotban van-e az autójuk, s hasznos számunkra is, mert ezzel növeljük a közle­kedés biztonságát. Sajnos ezek­re a nyílt napokra olyan au­tókkal is eljönnek, melyeknek már csak néhány hetük von a műszaki vizsgáig . .. — A műszaki vizsgán milyen gyakori hibák jönnek elő? — Általában a fék- és kor­mányrendszer hiányosságaival szokott gond lenni. Érdekes, hogy a köztudatbon az él, hogy a fékcsövet érdemes lecserélni, mert ha nem fénylik, akkor nem felel meg a kocsi. Ugyanakkor eljönnek olyan autókkal, me­lyeknek ugyan új a fékcsöve, viszont fékezésnél a kerekek nem fognak egyenlően. Koráb­ban blokkoltattuk a kocsikat, most már az ellenőrzést objek­tiven tudjuk végezni: a fékpa­don típusonként meghatározott fékerőt kell elérnie a kocsinok. — Mi történik akkor, ha olyan hibát fedeznek fel, ami ugyan nem veszélyezteti a köz­lekedés biztonságát, de nem adható meg a műszaki érvé­nyesség? — Ebben oz esetben lehető­séget adunk a tulajdonosok­nak, hogy a hibát két hónapon belül elhárítsák, s újra eljöjje­nek. — Este közlekedve tapasztal­ja az ember, hogy sok a rosz- szul beállított lényszóró. — A műszaki vizsgán is ez a helyzet, de fordított előjellel. Ha vizsgára jönnek a kocsival, akkor úgy leállítják a fényszó­rót, a tompítottat, hogy szinte az is szabálytalan. S miután ki. mennek tőlünk, kezükben a hosszabbítás, s máris visszaál­lítják. Azt hiszem, nem ártana nálunk is az utak mentén fény­szóró ellenőrző táblákat elhe- helyezni, melyek segítségével az autósok rendszeresen kont­rollálhatnák, hogy megfelelően világit-e az autójuk. — Sokan háborognak, hogy megszűnt a kötelező biztosítás, ugyanakkor az Autólelügyelet kéri a dijigázolólapot. Miért? — Azért, mert a biztosító másképpen nem tudja leellen­őrizni, hogy akkor befizették-e a dijat. A díjigazolólapot, tehát nem a csekket, azoktól a jár­műtulajdonosoktól kérjük, akik a kötelező biztosítás megszűné­se előtt voltak legutóbb műsza. ki vizsgán. Ez nekünk is gon­dot okoz... — A műszaki vizsgákon ér­zékelhető-e, hogy öregszik a hazai járműpark? — Természetes, hogy ha ke­vesebb jármű, főleg személy- gépkocsi érkezik az országba, akkor öregszik a járműpark, ami abban nyilvánul meg, hogy egyre több elhasználódott ko­csit hoznák vizsgára. De ha ál­lapotuk megfelel a közleke- désbiztonsáqi tényezőknek, ak­kor ezek az autók is ugyanúgy átmennek o vizsgán, mint a jobb külső állapotban lévő há­romévesek. Roszprim Nándor Valaha a kalendárium volt az egyetlen könyv tanyákon, pusz. tákon, falusi házaknál. Most a huszonhatodik mezőgazdasági könyvhónapon a kiadók 51 mű­vet ajánlanak 600 000 példány­számban. Köpeczi Béla műve­lődési miniszter egri könyvhóna­pi megnyitójában elmondta, Magyarországon évente 100 me­zőgazdasági szak- illetve egye­temi tankönyv, valamint 120— 150 középfokú szaktankönyv je­lenik meg. A példányszám jóval meghaladja a milliót. Mindebből kitűnik, hogy könyvet, mezőgazdasági szak­könyvet nemcsak februárban vá. súrolnak az emberek. Nemcsak ez a mostani 51 könyv viszi elő­re a mezőgazdaságot. Az im­már negyedszázados múltú mezőgazdasági könyvhónap mé­gis fontos kulturális, sőt agro- kulturális esemény. Sokan vitat­ják szerencsés-e az év legrö­videbb havában, februárban té­len tartani, amikor a termelő- szövetkezetek életének kiemel­kedő eseményei, a zárszámadási közgyűlések zajlanak. Nos ba­ranyai tapasztalatok szerint a két esemény nem üti egymást — sőt. A megye mezőgazdasá­gi nagyüzemei egyre többször kötik össze a különféle össze­jöveteleket, belső rendezvénye­ket ebben az időszakban áru­sítással egybekötött mezőgaz­dasági szakkönyvbemutatóval. A Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát központjában február 3-án szakember összejövetelt rendez, tek, s ez alkalmat megragadva meghívták a mohácsi 103-as Batsányi János könyvesbolt ela­dóit helyszíni szakkönyv-órusi- tásra. A kombinát saját kocsit küldött Mohácsra a könyvekért és az árusokért, s a rögtönzött kiállításon jó példát mutatva több ezer forint értékű könyvet vettek a gazdaság szakkönyvtá­rába. Az értekezlet résztvevői sem tértek haza üres kézzel. El­jön az idő, talán nem is sokára, — valakinek eszébe jut, s ak­kor máris lesznek követők — amikor a tsz zárszámadási köz­gyűlésekre érkező tagokat me­zőgazdasági ' szakkönyv-kiállí- tós fogadja a Művelődési Ház­ban. Érdeklődés van, könyv van, s talán árus is akadna. Szer­vezés kérdése, hogy a könyv gazdára találjon. A könyvterjesztők megfigye­lése szerint a szakkönyv olva­sási szokások Baranyában tá.- janként mások. Pécs és Vil­lány—Siklós környékén a gyü­mölcs- és szőlőtermeléssel kap­csolatos munkák Mohács kör-* nyékén és másutt az állatte­nyésztési kézikönyvek fogynak jobban. A már említett mohácsi könyvesbolt tavaly februárban 100 000 forintos forgalmat bo­nyolított le mezőgazdasági szakkönyvekből. Ennek a boltnak éves forgalma 9 millió forint. A Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nátnak négy helyen Bárban, a bólyi gépműhelyben, a vetö- magüzemben és a kombinát székházában működik állandó könyvbizományosa. Somberekén február 3-tól 10-ig a helyi mű­velődési házban tartottak me­zőgazdasági könyvkiállítást és -vásárt. A mohácsi Új Baráz­da, a szigeti Dunavölgye, a szajki Béke és még egy terme­lőszövetkezet kérte fel a boltot árusítással egybekötött szak- könyvbemutatóra. —Rné— Hármas ikerborjakat ellett a véméndi termelőszövetkezet Sári névre hallgató tehene 10 nappal ezelőtt. Ez a tehén harmadik ellése, a borjak épek és egészségesek, s a ritkaságszámba menő ellés után a „mama" is átvészelte a néhánynapos gyengeséget. Legutóbb a véméndi tehenészetben 1978-ban volt hármasiker. Läufer László felvétele A mozsgói szociális otthon­ban meleg — majdnem végze­tessé váló — perceket okozott a szakszerűtlenül szerelt, csöpögő olojkólyha. A gondozottak közül nyolcat kisebb füstmérgezéssel szállítottak kórházba, huszon­heten kerültek életveszélybe. Harmincötüket veszélyeztette az, hogy az adagolót a tűztér- rel összekötő cső végén nem húzták meg eléggé a hollandi anyát, vagy az alátéttel volt baj. Az olaj összegyűlt a tálcán, hő hatására gázosodott és be­gyulladt. Kiégett az olajkályha, égett a társalgó fából készült falburkolata. Az anyagi kár 15 ezer forint. Tanulság? Ha nincs közelben hozzáértő szakember, vagy nem győzzük kivárni érkezését, és ha úgy érezzük, hogy magunk is értünk az olaj kályhához, ügyeljünk a csővéget rögzítő csavar meghúzására és arra, hogy visszakerüljön alá az ép, hibátlan, tehát biztos tömítést eredményező alátét. A csöpö­gés mindenképpen tűz. és élet- veszélyes! Ajánlatos a VILLGÉP szerelőit hívni, mintsem hogy az amúgy is drága olajtüzelés még költségesebb legyen a tűzkár következtében. Úgy mint Mozsgón vagy Szentlőrincen és Komlón, ahol ugyancsak olaj­kályha gkozott lakástüzet. A fűtő- és tüzelőberendezé­sek különösen nagy figyelmet érdemelnek. Ha jó a műszaki állapotuk akkor meleggel há­lálják meg a törődést. Igaz, mű­száki hiba bármiikor bekövet­kezhet a legkörültekintőbb használatuk esetén is. Ám, ha eleve mulasztást követünk el, szinte törvényszerű, hogy bekö­vetkezzék a tűzeset. A mulasz­tást feledékenység is előidéz­heti. Mint Siklóson, ahol a mű­ködő hajszárítót a fürdőszobá­ban tárolt szennyesruhán felej­tették. Azt az adag ruhát nem kelllett már kimosni — elégett.- Az infralómpa meleget sugá­roz, épp ezért mind többen használják az ólakban. Apát- varasdon a malacoknak mele­gítettek, óm túl közel volt a lámpa az alomhoz, áz meggyul­ladt és bennégett a négy ma­lac. így túlontúl drága az infra- lámpás fűtés! Takarékoskodásá­ra fizttett rá a töttösi gazda, amikor a palántanevelő fólia­sátrát saját gyártmányú, vashor­dóból készített kályhával fű­tötte. Elégett 200 négyzetméter­nyi fólia, tönkrementek a pa­lánták, a kára 10 ezer forint. A tömítésekről már szó esett at olajkólyhák kapcsán, most új­ra és újra fel kell hívni a figyel­met a pb-gázpalaokok tömíté­sére. Palackcserénél nem érde­mes takarékoskodni a filléres bőralátéttel, újat ajánlatos be­tenni, mert a régi már nem tő­reit megfelelően. A nagyárpádi házban talán nem is gondoltak erre? A szivárgó gáz berobbant, ketten égési sérüléséket szen­vedtek, az épületben jelentős anyagi kár keletkezett. Versen­den is hasonló eset fordult elő. A januári szárazságban sok munkát adtak a tűzoltóknak az avartüzek! Az eldobott, izzó ci­garettavégek a felügyelet nél­kül hagyott lángoló gazkupa­cok erdőket égettek, épületeket veszélyeztettek. Habalban ku- koricaszórat égettek és szalma­kazal látta kárát. Pécsett és környékén 11 avartűz volt. Az égen/ölgyi erdő ki tudja med­dig őrzi magán az eldobott ci­garetta nyomát? Perekeden az addig elhanyagolt szőlőben összegyűjtött avart gyújtotta meg a tulajdonos, a lángok ál­dozata lett a szomszédos feny­ves. A karácsonyfa és a csillagszó­ró januárban is szedte áldoza­tát, igaz, vétlenül. A vétkesek mindig a felnőttek vagy a gye­rekek voltak Afsószentmárton- ban gyerekek játszottak a csil­lagszórókkal — égett a sző­nyeg, a ruhanemű. A mohácsi tömbház földszinti lakásának ablakából szikrázó csillagszórók, kai dobáltak célba a 15—,-1.7 éves fiúk és lányok. A cél az eme­leti erkélyek valamelyike volt. A fölöttük lévő első és máso­dik emeleti erkélyen tárolt ég­hető anyagok füstje rövidesen jelezte, hogy „milyen ügyesek". A szomszédok még ügyesebbek voltak mert időben eloltották a tüzet. A lakók, munkából haza­térve — nem tapsollak az unal­mukat csililagszáró dobálással elűző ifjoncoknak. A pécsi VI. emeleti lakásban felnőttek tar­tottak pót-karácsonyt A kiszá­radt fenyőfa lángot fogott a csillagszóró szikráitól, égett a függöny, a bútorzat. A hangu­latteremtés 25 ezer forint kár­ral járt. Megyénkben 75 tűzeset adott januárban munkát a tűzoltók­nak, a kár meghaladta az egy-, millió forintot. Tizenketten meg­sérültek. Mindegyik tűz meg­előzhető lett volng, mint a kom­lói is, A gyerekek gyufát vettek és a lakóépület alagsori helyi­ségében játszadoztak, meggyul­ladtak az ott tárolt könyvek, bú. torok. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents