Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-16 / 46. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Dunántúli

napló

XL évfolyam, 46. szám 1983. február 16., szerda Ára: 1,40 Ft

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

A tartalomból:

Körút a fekete kontinensen

(2. oldal)

Tűz a szegedi szalámigyárban

(4. oldal)

A járművek műszaki vizsgáztatásának tapasztalatai (3. oldal)

Rakétavita Párizsban

„A Pershingeken kívül nincs üdvösség?”

Dél-Dunántúl fóliasátrai

alatt

Sajátos vita folyik immár hetek óta a francia sajtóban, a politikai világban. A téma az eurorakéták ügye.

Nem titok: Mitterrand elnök megválasztása, 1981. május óta (de már előbb is), többször hallatta szavát ebben a kérdésben. Elődje, Giscard d'Estaing elnök úgy nyilatkozott, hogy mivel Franciaország nem tagja a NATO integrált katonai szervezetének és földjére nerrv kerülnének sem a Pershing—2 rakétákból, sem a robotrepülőgépekből, Párizsnak nem kell állást foglalnia az erről szóló, 1979 decemberi brüsszeli NATO- döntéssel kapcsolatban. A szocialista politikus viszont úgy vélekedett hogy a szovjet középhatótávolságú rakétákat — az SS—20-asokat — az amerikai rakéták telepítésével kell ellensúlyozni. Ha volt folyamatosság Párizs álláspontjában az 1981- es fordulatot követően, az abban nyilvánult meg, hogy Mitterrand is elutasítja a hivatalos katonai doktrína szerint „elriasztásul" szolgáló francia atomerők bevonását a szovjet— amerikai tárgyalások körébe.

Bár a két megközelítés csak a nemzetközi politikai hatást illetően tér el, s a konkrét francia magatartásban nincs változás (Párizs sem több, sem kevesebb atomfegyvert nem állít most rendszerbe, mint amire a korábbi tervek szóltak), ez az új párizsi megítélés kétségkívül hozzájárul — az afgán és a lengyel kérdéskör mellett — a szovjet—francia kapcsolatok bizonyos fokú lehűtéséhez

Igaz, Párizs a decemberi szovjet javaslattal kapcsolatban rögtön leszögezte, hogy nem hajlandó erőit a szovjet SS—20- asokkal összehasonlítva számba venni, méghozzá ózzál az indokkal, hogy másfajta fegyverekről van szó. Ezzel kapcsolatban nincs is vita a francia politikai erők között, ám az amerikai rakétatelepítés perspektívája a legkülönbözőbb körökben (és nemcsak a kommunisták között) kelt aggodalmat.

Nagy feltűnést keltő cikket írt a Le Monde-ban Gabriel Robin, aki Giscard elnök egyik tanácsadója volt. „A Pershingeken kívül nincs üdvösség?" — kérdezte és kétségbe vonta az amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatos tézisek egész sorát.

A szocialista Antoine San- guinetti tengernagy érveket hoz fel magával az államfővel szemben is. Nem mintha tagadná Mitterrand téziseit, miszerint a nukleáris egyensúly megköveteli, hogy Nyugat-Európa ne maradjon válasz nélkül a szovjet fegyverekkel szemben, továbbá azt, hogy Nyugat-Európát ne válasszák el az Egyesült Államok védelmi rendszerétől. Sangui- netti tengernagy azonban rámutat, hogy a NATO atomtöltetű rakétákkal felszerelt Polaris- tengeralattjáróin lévő fegyverek számban és pontosságban felérnek az SS—20-asokkaf, ráadásul kevésbé sebezhetőek. (Vagyis a rakétaegyensúly megvan, éppen a Pershingek bontanák meg — mutat rá Sangui- netti.)

A polémia tart — Gabriel Robin és Antoine Sanguinetti e nézeteire valóságos pergőtűz zúdult. Tény azonban, hogy a franciák földjén is mind erőteJje- sebb a tudata annak, hogy a most születő döntések hosszú időre meghatározzák Európa légkörét.

Ehhez a vitához különben szovjet részről is hozzászóltak: a Le Monde közölte az APN kommentátorának, Eduard Arsze- nyevnek az írását, amely a témának konkrétan Franciaországot érintő részére visszatérve emlékeztet arra, hogy Jurij Andropov december 21-i javaslatai figyelembe veszik Franciaország atomerőinek független jellegét, nem irányozzák elő azok leszerelését vagy csökkentését. A szovjet kommentátor azonban rámutat; nyilvánvaló tény, hogy a francia atomrakéták a Szovjetunióra irányulnak, tehát lehetetlen figyelmen kívül hagyni őket az erőviszonyok számbavételekor. Arszenyev emlékeztet azonban arra is, hogy az európai nemzetek koncertjében a francia—szovjet kettős mindig is különleges szerepet játszott, Párizs és Moszkva párbeszéde sokszor utat tört az európai együttműködésnek. S a cikk címe, akárcsak a gondolatmenet végkicsengése egyaránt azt a véleményt fogalmazza meg, amellyel várhatóan a francia külügyminisztert fogadják majd Moszkvában: „Az enyhülés sokban« Franciaországtól függ".

Téltemető tavaszköszöntő

Mohácson

Tavaszváró farsang utolsó, s egyben legjelesebb napján — húshagyóked- den szerte az országban sok régi népszokást elevenítettek fel. Mohácson is ezen a napon fejeződött be a sokácok ma már országos vigalomnak számító téltemető, tavaszköszöntő ünnepe, a poklada.

A busók báránybundás, faálarcos serege és rongyos maskarába öltözött kísérőik, a jankelék, kedden ismét elözönlötték a Duna-parti várost, hogy a vasárnapi, ország-világ színe előtt megrendezett felvonulás után most már szőkébb körben köszöntsék a megújulás ünnepét. A busók a népszokás hagyományaihoz híven betértek a mohácsi udvarokba, benyitottak a boltokba, s a tisztaságot jelképező, hamuval töltött zsákocskáikkal meg-meglegyintették a járókelőket. A * kimúlt tél szimbólumát, az ormótlan, fekete fakoporsót végig- vonszolták a város utcáin, majd a főtéren megrakott hatalmas máglyára vetették. A felcsapó lángok körül üdvrivalgással járták el a közelgő tavaszt köszöntő, s a későn jött, kissé vonakodva tovatűnő telet búcsúztató táncukat.

Az elmúlt napokban mintegy hatvanezer salátapalántát ültettek el a mohácsi melöszövetkezet kertészetének dolgozói. Läufer

Új Barázda TérLászló felvétele

Vetik a primőröket

Élénkül a kistermelés — Lesz elég zöldség

Termálvízzel, földgázzal nevelik a palántát

Baranyában 20 százalékkal több fóliás primőr

T

avaly még márciusban is verte a hó a fóliasátrak falát, s áprilisban napfény és hőhiányban szenvedtek a fiatal zöldségpalánták, mégis jóra fordult minden, s igazán nem lehetett panasz a zöldségellátásra, S noha Dél-Dunántúl sosem volt teljesen önellátó — Szentes és környéke e tájegység legnagyobb primőrszállitója — mindig volt áru a boltokban, csarnokokban, ha kissé borsosabb áron is, mint ahogy azt szeretnénk.

Milyen lesz az idei ellátás? A jelek szerint jobb a tavalyinál. Az új évig tartó ősz és a Doroty- tya-napig kihúzódó őszutó az idén kedvezett a kertészkedők- nek. Különösen a legnapfényesebb, legdélibb és a fóliás priBaktériumok antigén szerkezetével, bioszintézisével, virulencia faktorokkal, immunológiával, virus megbetegedéssel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak a POTE Mikrobiológiai Intézetében. Képünkön a fermentor látható, amely baktériumok nagy mennyiségű tenyésztésére szolgál, biztosítva a tápanyagot, kedvező hőmérsékletet, savasságot vagy lúgosságot, a megfelelő oxigénellátást.

mőrtermelésben legnagyobb hagyományokkal rendelkező Baranyában, ahol a régió egyetlen termálvízzel fűtött palántanevelő és zöldséghajtató háza üzemel. Szigetváron az egy hektáros üvegházban már tápkockáz- zák a paradicsom- és paprikapalántákat. Összesen egymilliót nevelnek nagybani eladásra és a kistermelőknek, tápkockásan és szólásán. A tápkockás palánták eladása megkezdődött, február 28-ig a tápkockás paradicsom darabját 5,50-ért és 6 forintért, a paprikát 3,60-ért árusítják fűtött fólia aló természetesen. Március 1-től 50 fillérrel, 15-től 1 forinttal, április 1- től 1,50-nel lesz olcsóbb az ár.

Ekkor a pécs; vásárcsarnokban is megkezdik az árusítását. Paradicsomból a legjobb külföldi a bonset, a prim set és a vemone fajtákat, zöldpaprikából a közkedvelt fehérözönt állítják elő. A Közös Vállalat nemcsak Baranya nagyüzemeit és kistermelőit, de Dél-Somo- gyot is el tudja látni palántával.

Tavaly áprilisban fedezték fel a kistermelők a szigetvári „pa- lántagyórat”. Harmath Árpád, a növényház vezetője már előre tart a nagy áprilisj rohamtól. Az idén is az lesz a 40—50 filléres, szabadföldbe kerülő ún. szálas palánták szezonja. A fóliázok azonban már most megvehetik a tápkockázott növényt. Igaz, van benne „rizikó", hisz jöhet méq kemény idő, havazás is. Ez a lehetőség azonban a vérbeli fóliás termelőket — számuk több ezer a régióban — nem riasztotta el. A Pécs környéki kertes házakban az idén rekordkorán, január 20. táján felállították az első fóliasátrakat, elvetették a retket, a salátát. Pellérden néhány fóliasátor alatt már kikelt, sőt meggymag nagyságú a hónapos retek. A négy forintos fűtőolaj már drága a termelőknek, sokan visz- szatértek a „hidegfóliára”, szerencsére az idő tartósan jó, sok a napfény. Ha csak valamj tar- tósabb sarkvidéki hideghullám be nem szorul a Mecsek.aljára, 1983-ban korán megjelenik a boltokban a fóliás saláta, zöldhagyma, a retek, ami jól jön majd a téli vitaminhiány után.

Hogy tovább élénkül a kistermelői kedv, azt a fóliavásárlási láz jelzi. Pécsett már decemberben megkezdődött a roham a fóliáért. Újév óta a pécsi AGROKER több mint 500 mázsa 4,5, illetve 7,5 méter széles fóliát adott el. A fóliafelületben kb. 20 százalékos felfutásra van kilátás. Nagyban fogy a fekete és síkfólia is, ez utóbbit a Vajszló környéki dinnyések viszik nagy tételben. A pécsi Zöldért eddig 900 vagon zöldségre kötött szerződést, amivel előre lefedezte a megye szükségletét.

Zalában 85 százalékos a Zöldért szerződések állása. Itt a söjtör-pusztaszentlászlói Deák Ferenc Tsz földgázzal fűtött üvegházában nevelik a tápkockás palántákat. A zalai kistermelők uborkára szakosodtak le, Zalaszentgróton dolgozzák fel exportra. Az ottani ZÖLDÉRT zalakomári zöldségszárítóját is a kistermelők látják el áruval. A szárított vöröshagyma, vegyes zöldség innen tőkés exportra megy.

Tolnában a tolnai és a tolna- némedi tsz foglalkozik palántaneveléssel, -hajtatással. Somogybán a buzsáki Termál Kertészet és a kaposmérői Latinca Sándor Tsz gázzal fűtött növényháza látja el előnevelt palántával a nagy- és kistermelőket. Palántában, fóliában — bár a fekete színű jelenleg hiánycikk — és főként termelői kedvben nincs hiány. Zöldségellátásból a dél-dunántúlj kilátások pillanatnyilag jobbak a tavalyinál.

—Rné—