Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-15 / 45. szám

1983. február 15., kedd Dunantult llanln 3 Kesztyűvarrás munkaidő után Új kezdeményezés a Hunor ll-es gyárában A fizetés 50 százaléka pluszban megkereshető itűnő kezdeményezés a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati "m Vállalatnál, hogy dolgozóiknak lehetőséget nyújtanak arra, hogy helyben vállaljanak másodállást. Módot adnak arra, hogy dolgozóik a munkaidő leteltével szakmájukhoz közel álló terüle­ten, vagy éppen szakmájukban dolgozhassanak Külön szerződés alapján fizetésének 50 százalékát bárki megkeresheti, ha mun­kaidejének végeztével vagy hétvégeken kesztyűt szab vagy varr. A ll-es gyárban — mint Marczi Mihály gyórigazgató el­mondotta — 84 fő dolgozik másodállásban, ebből 48 fő szab, 36 pedig varr vagy di- szítőmunkát végez. A szabászok ebben az esztendőben eddig 48 000 pár kesztyűt készítettek, míg a varrodában 3000 párat varrtak kézzel* Ezért 312 000 forint bért fizettek ki. Zsombori Lajos főművezető az elsők között vállalt mellék- foglalkozást, a legtöbb hétvé­tyűt szabtunk ki japán műbőr­ből. Ez nagyon helyigényes munka ezért a Hőerőmű mel­letti textilműhelyben dolgoz­tunk. Jól megszerveztük a prog­ramozást, q munkához szüksé­ges szerszámok kiválasztását. Először nem tudtuk, hogy meny. nyit fogunk keresni, új munka volt, eleinte nehezen boldogul­tunk. Az eredmények sem vol­tak a legkiválóbbak. Mostanra azonban már belejöttünk. Mint a gyár igazgatója el­A Kesztyűgyár (HUNOR) kollektívából négyen: Kakas Ferenc, Tihanyi Vilmos, Katona István és Vörös László szabászok, akik részt vesznek a munkaidőn túli munkából. Szokolai István felvétele gét éjszakát áldozta fel, és 25 600 forintot keresett eddig. — Mindenki dolgozik, akinek ideje van — mondja. — A fi­zikai területekről azok jelent­kezhetnek akik a gyár által kötelezően előírt túlórán kívül is hajlandók dolgozni. A töb­biek műszakiak, meósok, cso­magolok, adminisztratív dolgo­zók. Negyvennyolcán szabunk, az idén annyi kesztyűt gyártót, tünk, mint egy 60—70 fős sza­bászod műhely másfél havi tel­jesítménye. Nagyon keményen dolgozunk, hiszen az eddig ki­fizetett 312 000 forint tiszta da­rabbéres teljesítményre van ki­fizetve, ezen nincs műszak- vagy éjszakai pótlék. Pedig bizony volt olyan hónap, amikor hét— nyolc éjszakán is dolgoztunk. A szükség vitt bennünket a mellékfoglalkozás vállalására, de akkor legalább értelmét is látni akarjuk. — Mi négyen: Bánáti József műsziaki vezető, Pusztai Jenő főtechnológus, Szomor János technológus és én alakítottunk egy teamet kitűnő csapatmun­kával, mintegy 15 000 pár kész. mondotta, a termelés hat szá­zalékát voltak képesek az em­berek mellékfoglalkozásban megcsinálni, úgy, hogy főfog­lalkozásban is kitűnően dolgoz­tak. Felmerül azonban a kér­dés, meddig lehet a hétvége­ken, éjszakákon át dolgozni? — Tőlem is megkérdezték a vállalati pártbizottságon — mondja Zombori Lajos, hogy ■mikor bukók orra? Két gyere­kem van, lányom kilencéves, fiam nyolc. A család tűrőké­pességét is és természetesen az egészségemet is nagyon fontos figyelembe venni, másrészt mint főművezető, egy egész varroda munkájának szervezéséért, tel­jesítményéért, a munkások munkakörülményeiért, hangula­táért felelős vagyok, ezek rová­sára nem mehet a mellékfog­lalkozás. Szerintem meg kell ta­lálni azt az optimális időt, amely megfelelő anyagiakat hoz, de még nem veszélyezteti setn.az egészségem, sem a csa­ládi életet, sem a főállásban végzett munkám értékét. L. J. ) Gyenge pont a gyepgazdälkodäs Húszezer talajmintát vizsgálnak meg évente 0 Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szakszolgálati álló- másán. A talajminták egy része a legelőgazdálkodásra vonatkozó adatokat tartalmaz felújításra vagy telepítésre. ~ ‘ Meg lehet duplázni a fűhozamot Baranyában 43 500 hektár Szénatermés 15 mázsa hektáronként II termelési rendszerek felkarolták Az egyéb területeken nem­zetközileg is figyelemre méltó eredményeket elérő magyar mezőgazdaságnak —, s ezen belül Baranya mezőgazdaságá­nak különösképp — továbbra is gyenge pontja a gyepgaz­dálkodás, amelynek hozamai messze elmaradnak a lehető­ségektől. A fejlesztés azonban nemcsak a mezőgazdasági üze­mek gondja-baja, a továbbiak, ban javítani kell az ágazat gépellátásót — amely elma­radt a többi ágazatétól — és meg kell találni az ösztönzés­nek azt a módját is, amely a gyepterületek viszonylag költ­séges telepítésében, javításá­ban anyagilag az eddiginél jobban érdekeltté teszi a ter­melőket. A legújabb statisztikai fel­mérések szerint a mezőgazda- sági nagyüzemek termőterüle­tének mintegy egyötödén van gyep — Baranya gyepterülete 43 000 hektár — az állatállo­mány takarmányozására azon- bon ennél jóval kisebb terüle­tet hasznosítanak. A megyében lévő gyepek egyharmada úgy­nevezett talajvédő gyep és csak kétharmada áll művelés alatt. A talajvédő gyeptakaró —ahol az évenkénti szénohozam a 600 kilót sem éri el — hasznosítá­sa még juhokkal sem gazda­ságos, s mostani állapotában a mezőgazdaságnak semmi haszna nincs belőle. A magasabb termésátlagok az intenzíven művelt gyepeken érhetők el, ezek az ország gyepterületének alig 17 száza­lékát alkotják, mégis ezekről származik a nagyüzemi széna- termés csaknem fele, hisz szé­nahozamuk az országos átlag­nak a kétszerese. De még eze­ken a részeken is elmaradnak a lehetőségektől a mezőgaz­dasági nagyüzemek; egyebek között azért, mert nem megfe­lelő a tápanyag-ellátás és gyakran nem végzik el az ápo­lási és talajjavítási munkákat. A statisztikai kimutatás egy ko. rabbi adata szerint 1980-ban például az állami gazdaságok termőképes gyepterületüknek csak negyedén irtották ki a gyomokat, a mezőgazdasági tsz-ek gyommentesített terüle­teinek aránya pedig nem érte el a 20 százalékot. S bár a szántóterületen létesített gye­peknek mintegy ötödét-har-ma- dát öntözni lehetne, a terme­lők általában mégsem élnek a lehetőséggel. Az öntözési költ­ségek ugyanis gyakran borsó­sak és a terméstöbblet nem fi- zetődik ki. Az országos képbe illesztve Baranya gyepgazdálkodását, ennek helyzete az átlagnál is elmaradottabb. Bár a megye gyepterületének kétharmadát kitevő ún. művelt — gyepeken az intenzív gyep aránya 27— 35 százalékos, tavaly például e gyepek 27 százalékán végeztek adagolt-szakaszos legeltetést — tehát magasabb az országos aránynál, a megye átlagos szé­natermése elmarad az orszá­gos átlagtól. Az átlagos széna­termés 1981-ben Baranyában hektáronként 12,5 mázsa, 1982- ben 15,2 mázsa volt. Emelke­dett, de még mindig alig ha­ladja meg a másfél tonnát. Ezt összehasonlítva az 5,8 tonnás búza és 7,9 tonnás kukorica­átlaggal, van bőven behozni való. Igaz Baranyában az orszá­gos átlagnál kisebb az öntöz­hető gyepek aránya, kevés az öntözési lehetőség. A száraz­gazdálkodás lehetőségei azon­ban még nincsenek kimerítve. A nagy növénytermelési rend­szerek csaknem mind program­jukba vették az intenzív gyep- gazdálkodás elterjesztését, mert az ősgyepek felújításával, il­letve az újonnan korszerű módszerekkel telepített gye­peikkel kapcsolatos gazdálko­dás gyakorlatának elterjeszté­sével a hozamok rövid idő alatt megduplázhatok. Ehhez javíta­ni kellene a talaj előkészítését, többet kellene szánni gyomir­tásra, a gyepek növényállomá­nyának gyarapításához szüksé­ges vegyianyagok felhasználá­sára, vagyis műtrágyázásra. Ez évtől megszűnt a gyep­illetve rét-legelő gazdálkodás­ra adott állami támogatás, amit az elmúlt évben még kap­tak a gazdaságok. Tavaly Ba­ranyában 184 hektáron végez­tek új gyeptelepítést és 490 hektáron felújítást. Ebben az évben országosan 80 ezer hek­táron terveznek új gyeptelepí­tést és 100 ezer hektáron fel­újítást, az intenzíven művelt te­rület a következő években 400 ezer hektárral nő. Bara­nyában félezer hektárt ké­szülnek felújítani, illetve újra telepíteni. A gyengébb adottságú üzemek számára nagy segítséget jelentene, ha a gazdálkodás javításával kap­csolatos, nagy gyeptelepítési költségek terhének viselésénél legalább átmeneti kedvezmény­ben részesülnének. —Rné— Nagy forgalom a Munkaügyi Szolgáltató Irodában Egy hónap alatt 274-en találtak munkát A vállalatok, intézmények lassan mozdulnak Januór 1-én nyílt meg Pécsett a Munkaügy; Szolgáltató Iroda (Széchenyi fér 9. sz., a volt Me­gyei Tanács épületében). Mint ahogy nevében is szerepel, szol­gáltatás; és célja, hogy koordi­nálja, összehangolja egyrészt a lakosság részéről jelentkező munkavállalási szándékot, más­részt a vállalatok munkaerő- igényét. Az eltelt egy hónap tapasz­talatai ugyan még nem elegen­dőek ahhoz, hogy teljes képet lehessen alkotni a megye mun­kaerő-helyzetéről, vagy a mun­kaerő-mozgások tendenciáiról, ám bizonyos tanulságok már így is leszűrhetők. A Munkaügyi Szolgáltató Iroda szinte a nyitás első percétől hihetetlenül nagy forgalmat bonyolított le — és már ebből kitűnik, milyen szük­ség volt rá. A fogadónapokon volt úgy, hogy egyszerre 40—50 ember várakozott, hogy munkát, vagy tanácsot kérjen, kapjon. Az egy hónap alatt összesen 458-an fordultak meg itt, a te­lefonon érdeklődők számát már nem is jegyezték. A 458 közül 274-nek sikerült eddig megfelelő munkát találni. Voltak olyanok, akik most először vállaltak munkát, olyanok, akik munka­helyet kívánnak változtatni, és nagyon sokan, akik bedolgozói vagy hétvégi alkalmj munkára jelentkeznének. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ez utóbbiaknak tudtak a legkevésbé segíteni. Nagyon sok gyesen lévő kismama vállalna bedolgozói munkát. Ők szak­képzetlen munkaerőnek számí­tanak ilyen szempontból, a vál­lalatok legtöbbje viszont — ahol van bedolgozói hálózat — csak valamilyen szakképzettség­gel rendelkezőket, és főállású bedolgozókat kíván foglalkoz­tatni. Pedig érdemes lenne a kismamák szabad idejét hasz­nosan lekötni. Nehéz elhinni, hogy ilyen lehetőség egyáltalán ne lenne, lehet, hogy csak nem gondoltak rá, még senkinek nem jutott eszébe. Mint aho­gyan az iroda egyik alkalma­zottja döbbentette rá az egyik nagy állami vállalat munka­ügyesét, hogy milyen számtalan sok helyen lehetne foglalkoztat­ni hétvégeken például egyete­mistákat, pedig a munkaügyi előadó először állítottb, náluk ilyenre nincs lehetőség. A kereskedelemben is pa­naszkodnak, kevés az ember, ami különösen a hosszú nyitva­tartási napokon és vásárlási csúcsidőkben jelent gondot. En­nek ellenére kevesen élnek az­zal a lehetőséggel, hogy diá­kokat vagy nyugdíjasokat tanít­sanak be és alkalmazzanak rendszeresen ezekre az idősza­kokra. Alkolmi munkásokat ajánlott fel például az egyik tsz a téli holtszezonban. Bizonyos lebonyolítási nehézségekre való hivatkozással azonban az épí­tőipari vállalatok eddig nem él­tek vele. Az üzemek, intézmények vala­hogy egyébként is lassan moz­dulnak. Eddig 400-nál alig va­lamivel több küldött csak el az irodának munkaerőigényt. Az új munkaerő-szolgáltatás pedig csak akkor tud igazán koordi­nálni és segíteni, ha a vállala­tok közreműködésével teljes ké­pet kap a megye munkaerő- helyzetéről, és az is fontos len­ne, ha a vállalatok képviselői időnként felkeresnék az irodát és tájékozódnának c jelenlegi munkaerőkeresletről és -kíná­latról. Valószínű, hogy az indulást követő kezdeti időszak döcce- nőjéről van csak szó. Jó lenne, ha a szolgáltató iroda amolyan „munkaerő-bankká” válhatna, ahol a vállalat megtalálhatná a neki megfelelő embert, az em­ber a neki megfelelő munkát, cégek és kisiparosok az alkalmi segéderőket és diákok, kisma­mák, nyugdíjasok a kereset­kiegészítő alkalmi munkát. Ek­kor lenne a Munkaügyi Szolgál­tató Iroda valóban az, ami len­ni szeretne: szolgáltatás, S. Zs. Zajos kirendeltség Szigetvár centrumában Lapunk január végi sziget­vári ankétján többen kifogá­solták a Pannónia Sörgyár ki- rendeltségének fekvését — bent van a centrumban -, zaját és azt, hogy a szűk utcákon a sört és üdítőt szállító teherautók miatt a környékbeliek féltik gyermekeiket. Azt kérdezték, meddig marad a kirendeltség a jelenlegi helyén, mikor köl­töztetik ki kevésbé forgalmas helyre? 4 Tinusz lános, a szigetvári Vá­rosi Tanács elnöke kérésünkre elmondta, hogy a kirendeltség kitelepítésével számolnak, az általános rendezési tervek a helyére többszintes házakat, vagy családi házakat építe­nek. Tehát nem marad meg a jelenlegi helyén a kirendeltség. Az ez évben elkészülő részle­tes rendezési tervekben sem szerepel már a meglévő sör és üdítő bázis.- Hová telepítenék a kiren­deltséget?- Az általános rendezési tervben van kijelölt iparterület a hoboli út mindkét oldalán, a felépült Városgazdálkodási Vállalat új telephelye környé­kén. A sörgyári kirendeltség vagy ott, vagy a dencsházi út nyugati oldalán kialakítandó és iparvágány létesítésére is alkalmas iparnegyedben kap­na megfelelő területet.- Mikor jöhet szóba a sör­gyáriak költözése?- Nem mostanában. A Sör­gyár is úgy nyilatkozott, hogy nincs pénzük az új telephely kialakítására, a meglévő kiköl­töztetésére. Rendezési terveink megvalósítása is várat magára anyagiok hiánya miatt. * A sörgyári kirendeltség a gimnáziummal és a szakmun­kásképző intézettel szemben, a Szecsődi Máté utcára két nagy­kapuval, tehát két udvarral rendelkezik. A zajosabb forga­lom a hátsó udvarrészen zajlik, a piachoz vezető úton. Márton József kirendeltség- vezető-helyettes a kirendeltség forgalmáról mondja:- Tavaly 84 500 hektoliter sört - hordósat és palackosat- valamint 24 500 hektoliter üdítőt - Gyöngyöt és Pepsit — terítettünk. Innen látjuk el Da- rónytól Kővágószőlősig és le Majlátpusztáig, fölfelé Homok- szentgyörgyig és Szülőkig Ba­ranya és Somogy megye tele­püléseit, Barcsra is mi szállí­tunk üdítőt. A kirendeltségre szükség van a lakosság ellátá­sa miatt. Ha nem is ezen a helyen, de mindenképpen Szi­getváron szükséges a kiren­deltség. Sörgyári és Volán teherautók — hat darab 6 tonnás Zil — hozzák az árut és három Bar­kas viszi tovább a vendég­látóegységek, boltok rendelése alapján. Télen reggel 6 órától délután 5 óráig, nyáron reggel 6 órától este 7 óráig zajlik az élet a kirendeltségen. Rako­dáskor a műanyag rekeszek­ben csörögnek az üvegek, el­kerülhetetlen a zaj, a forga­lom. A telep — bár a piac, két iskola, néhány intézmény és szanált területek, néhány csa­ládi ház közé ékelődik elég nagy területen - szűk, régen kinőtte magát. * A Pécsi Pannónia Sörgyár főmérnökétől, Timár Istvántól kapott válasz nem sok jóval kecsegteti a zaj és a forgalom miatt kifogást emelő szigetvá­riakat: — A hatodik ötéves tervben új kirendeltség létesítésére nincs pénzünk ... M. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents