Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)
1983-02-13 / 43. szám
1983. február 13., vasárnap Dunántúlt napló 5 ASARItlAPI IUIAGAZIIU n Autóbusz helyett léghajó Párizs szívétől 12 kilométerre délre fekszik az orly-i repülőtér. Ezt a terepet még az első világháború idején egyengették el. majd pilótaiskola nyílt a repülőtéren. 1949-ben építették meg véglegesen polgári légi- forgalmi repülőtér céljára. Hatalmas ez a repülőtér, több mint 1700ha-on terül el. Már a hatvanas évtizedben 4 millió utas ment át a légikikötőn egy év alatt. Orly vasárnaponként kirándulóhelynek számít, sok ezer párizsi hozza ki ide vendégét, akik elgyönyörködnek a gépek fel- és leszállásában. A légiforgalom hihetetlen mérvű fejlődése miatt azonban Orly is szűknek bizonyult, így a hetvenes évtizedben kiépült Párizsban a Charles de Gaulle-ról elnevezett Roissy-i óriás légikikötő. A Concorde gépek már ezt használják, Párizs régi közlekedési problémája a repülőterek megközelítése a város központjától. Or- ly-t és a roissy-i repülőteret is jól meg lehet közelíteni autó- utakon. Orly-ba például az Air France autóbuszai sűrűn indulnak a városközpontból. A repülőterek közötti forgalmat is igyekeznek megkönnyíteni az illetékesek. Egy legújabb elképzelés szerint a két légikikötőt kormányozható léghajó-járatokkal kötnék össze egy angol—francia terv alapján. Ezt az évtizedekkel ezelőtt leírt légi járművet ma már nemcsak a tervezőasztalokon találhatjuk meg, hanem egyre több célra építenek ilyeneket utasszállítás mellett, pl. reklám-, turisztikai célokra, de alkalmazásuk szóba jöhet más téren is, például a légi szállításnál. Ha valóban megindul a léghajójárat, annak utasai Orly felett ezt a képet látják majd. Szovjet kutatók az Antarktiszon A 13 millió km2 területű Antarktiszon, a déli jégvilág jégmezőin napjainkban több állam tart fenn állandó és ideiglenes kutatóálJomást. Képünkön a 20. Antarktisz expedíció két szovjet munkatársát látjuk, a világ talán leghidegebb pontján. A hetvenes évtized közepén itt mínusz 88,3 Celsius-fokot mértek. A délsarki kutatások az első világháború után lendültek fel és a második világháború után vetették be a technika komolyabb vívmányait a jégmezőkön: motoros szánokat, fűthető házakat, repülőgépeket, helikoptereket stb. a jégtörők mellett. Szerencsére ez a kontinens ma is a béke kontinense, amelyet nemzetközi egyezmény véd az egész emberiség és a tudomány számára. Itt nincs honfoglalás, hiszen az antarktiszi természeti viszonyok ezt nem is engednék meg. A vándorhó ugyanis a legrövidebb idő alatt betemet minden területfoglalási jelet, lobogókat, cövekeket, határjelző táblákat, A tudomány képviselői már több évtizede azt az álláspontot hangoztatják, hogy az Antarktiszt nem szabad bevonni az egyes államok hatalompolitikai küzdelmeibe. Eddig érvényesült ez az elv, bár az elmúlt évtizedekben volt néhány állam, például Anglia, USA, Argentína, Chile, amely szívesen megvetette volna a lábát huzamosabb időre, és annek- tálta volna az Antarktisz egy- egy részét. A jégvilág azonban közös tulajdon, és reméljük, hogy a természet; kincsek kiaknázásában is megmutatkozik majd az az egyetértés, amely pillanatnyilag az antarktiszi tudósok körére jellemző. A mi közmondásaink Egy vérbeli távolugrás mértékegysége a hovatovább. ♦ Sokakat nem a gondolatátvitel izgat, hanem az áthozat. ♦ A dús ellentéte a koldus. ♦ A piramisépitők hagyatéka a lépcsőzetes munkakezdés. ♦ Fejétől bűzlik a hal. De uszonyatosan! A másnak ásott verem — az átverem. Villám-söröskocsi Kerekes László Nem mindennapi külsejű söröskocsit mutatunk be: a 7,2 literes Chevrolet-motor 450 lóerejével 10 másodperc alatt potom 210 kilométeres sebességre gyorsítja fel a különös hordó alakú vezetőfülkével készített járgányt. Hogy mi öncélja a hannoveri „Autó-tu- rizmus-szabadidő" kiállításon bemutatott járműnek? Nos, ha egy sörözőben esetleg kifogyna az italkészlet, pillanatok alatt odaérhet az utánpótlás ... Richter Gusztáv, a kanáribarát „Ilyen ügyről (Madárfüttyről), Mit sem tud a corpus juris": Arany Jánosunk már-már szállóigévé vált sorai ismerősek Richter Gusztávnak, hiszen dédelgetett kedvtelésére emlékeztetik. De a pontosság kedvéért néhány megszorítás is idekívánkozik. Nem fülemülék, hanem nemes kanárik énekét zsűrizi már évek óta, s ez annyira komoly tevékenység, hogy ha törvénykönyv nem is, de számos kötelező előírás szabályozza. — Mintegy hatszáz tágja van a Magyar Kismadártenyésztők Országos Egyesületének — mondja a magas, barna fiatalember, akinek lendületes mozgása, nyilvánvaló testi ereje gondolatomban alig fér ösz- sze kedvenc apró énekeseivel. — Többségük tenyésztő, de kanárit csak kevesen tenyésztenek. Még kevesebben vannak, akik a hangjáért, a természetben szinte egyedülálló énektudásáért tartják a hasonló nevű óceáni szigetekről származó apró madarakat. Tizennégy éve magam is tenyésztőként kezdtem, aztán rájöttem: különleges érzékem van a kanárik énekének megfigyeléséhez, megkülönböztetéséhez .. . Minden szerénytelenség nélkül mondhatja ezt. Tudományából ugyanis vizsgát kell tenni; hazánkban kívüle csupán két ember ért ehhez; mi több: gyakori vendége, meghívott zsüri- zője a külföldi kanáriversenyeknek is. Az Interkanári nevű nemzetközi társaság, a keleteurópai országok tenyésztőinek szervezete évente rendez ilyen versenyeket. A legutóbbi —magyar első díjjal! — a közelmúltban, Zágrábban volt. — Mi a szép ebben? — Képzelje el, horfy egy ember, egy tenyésztő egész évi, vagy több évi munkája sűrűsödik egy madár háromperces énekében! Tudja, mekkora izgalommal jár ez? És főleg mennyi munkát, törődést kíván, kezdve attól,—hogy a Tenyésztő 30—40 madár közül kiválaszt egy csoportot, hogy azok közül négy madarat az országos elődöntőkön, majd a döntőn, s végül a nemzetközi versenyen szerepeltessen? ... Mind nagyobb lelkesedéssel részletezi, magyarázza, mi mindent tud — tudhat — egy-egy apró énekesmadár. Majdnem minden kanári négyoktányi hangterjedelemben énekel, sa legrövidebb hangja a százhuszonnyolcad: a tizenhatod sokszoros törtrésze, A különböző énektípusok, strófák — „szavakkal nehéz ezt megmagyarázni ..." — szakmai nevükön: a kongvagördülő különböző fajtái, a doromboló, a trimulens (amely egyszerre két hangon énekel), a különböző bugyborékoló, kacagó, csobogó hangok, vagy épp a csengevegör- dülő, ami úgy hat, mintha valami hihetetlenül finom kristálypoharat pengetnénk . . . S ezzel a kanárik énektudásából csak halvány ízelítőt adtunk. — Jobb felől üt, nekem fü- työl, bal felől üt, s nekepi fü- työl — idézem ismét Aranyt, ezúttal szabadon. — Megéri?... — Egy szép „hömpölygő kongvagördülő" után egy pillanatra eláll a lélegzetem, és már be is írtam a kilencest... Varga J. HORGÁSZTURIZMUS Téli célpont: Bánhida Nincs mindig olyan enyhe tél, mint az idei — azonban még ez is fordulhat hidegebbre. Sokan szeretnének — az elszántabb horgászok közül — valahol horgászni, akkor is, ha pedig a természetes vizek többsége befagy. Az erőművi meleg vizek közül méltán a leghíresebb a bánhidai tó. Megközelítése egyszerű: az M 1-es úton Tatabányáig kell menni, onnan az eligazító táblák nyomán Környe— Oroszlány felé vezető utat kell követni, és mielőtt a várost elhagynánk, kiérünk a Bánhidai Hőerőműhöz. De az is jöhet ide, akinek nincs kocsija: a tatabánya—oroszlányi vasút egyik megál.lója az erőmű bejárata előtt van. Az erőművi bejárat fontos hely: a főportán adják a napijegyet. Nem olcsó, 100 forint, de ha figyelembe vesz- szük a tó szinte egyedülállóan gazdag halállományát és fogási lehetőségeit, akkor még annak is megéri, aki „halban számolja a napijegy árát". A korábbi évek tapasztalatai alapján — amikor is márciusra elfogyott a napijegy — az egyesület vezetői az idén úgy döntöttek, hogy elosztják egyenletesen az év elejére és végére a jegyeket. Ezért ajánlatos indulás előtt tájékozódni van-e még az adott hónapra jegy? Ez viszonylag egyszerű: az erőmű crossbar távhívószáma 06-34-10-444, a főportát kell kérni, és ott adnak felvilágosítást. Felmerül a kérdés: hol horgásszunk? A vendéghorgászok két — stéggel be nem épített — jó partszakaszt találhatnak: az erőművel szem- benállva, jobbra elindulva az Általér beömléséhez érnek, ez tavasztól őszig igazán jó. Télen viszont az erőműtől balra induljunk el, átkelünk az Általér kivezető szakaszának hídján, és a város felőli tóparton, a zsiliptől a stégekig hosszú, üres part vár. Mire lehet horgászni? És hogyan? Ponty, busa, amur, harcsa, süllő, bahn, ezüst- kárász fordul elő komoly méretben és nagyobb mennyiségben. Rengeteg a dévér, de a zöme apró. Időnként horogra kerül csuka, compó, bodorka, veresszárnyú. És itt van az ország legnépesebb és legnagyobb amerikai fekete- sügér-állománya is! A szabályokra ügyelni kell, mert alaposan eltérnek az országostól: január 1—március 31. között semmilyen rabló nem fogható, tehát a 80 centisnél nagyobb harcsa' sem! Más tilalom nincs, kivéve az őszi, általános haltelepítési tilalmat, ezt a napilapok szokták közölni. A méretek: a pontyé 36 cm —, de van is bőven ennél nagyobb, a 2—7 kiló közötti sem ritka. A süllő 40 cm-en felül, a többi hal az országos méret szerint fogható. (Feketesügér — 30 cm.) A korlátozások: napi öt kiló keszegféle fogható, nemeshalból viszont 6 kilogramm! Ezen belül pontyból, amurból, vagy busából, tehát pontyfélékből összesen egy, süllőből kettő. A többi nemeshalra nincs darabkorlátozás, csak a hatkilós felső súlyhatár, mondjuk 80 dekás sügérekből akár hét, másfél kilós harcsákból négy is fogható. De ha van például 5 kiló nemeshalunk, és akkor fogunk egy tízkilós harcsát, vagy egy ötkilós balint, azt még megtarthatjuk. Amikor április 1-től szabad már pergetni, arra ügyeljünk: ha kívülről akad a hal, és nem a test első harmadában van a horog, a helyiek jogos etikai okokból visszadobatják. Magyarán: nem tanácsos „gereblyézéssel" próbálkozni. Jobb szabályosan horgászni, kapás így is bőven lesz. Most, télen mire érdemes próbálkozni? Gilisztával, kukoricával, fenekezve, vagy úszózva nagy, néha kilót is elérő ezüstkárászok akadnak, és a 3—4 kilós pontyok is esznek egész télen. Szatmári
