Dunántúli Napló, 1983. február (40. évfolyam, 31-58. szám)

1983-02-13 / 43. szám

1983. február 13., vasárnap Dunántúlt napló 3 A cél: öregbíteni a tsz hírnevét Őrségváltás Szajkón Két tsz-elnök ül egymás mel­lett a szajki Béke Tsz elnöki szobájában, Speidl József, aki még elnök, hiszen a zárszám­adáson ő számolt be a tavaly végzett munkáról, és Husti Mihály, akit a három részköz­gyűlésen a szajkiak, babarciak, liptódiak, lánycsókiak, versen- diek és kisnyárádiak titkosan mór megválasztottak. Ma még mindkettő tsz-elnök, holnaptól már csak Hustj Mihály. A hatvanas éveiben járó és a negyveneseit taposó ember 17 éve formálja, alakítja a kö­zös művet, amit úgy hívunk: szajki Béke Termelőszövetkezet. És a tagok? Mit szólnak a tagok? Ezerkétszáz tsz-tag tar­totta egész természetesnek, itt egy percig sem lehet kérdés, ki legyen az utód. Husti Mihály személyes varázsa nem lenne ehhez elég, még az Üjhelyi-díj sem, amivel a tehetségét, a szaktudását ismerték el. Itt a szemük láttára nőtt fel orszá­gos hírű szakemberré. Nézem a két arcot, az idő­sebbik sem megtört, csak meg­hatódott. Speidl József érzi át jobban a perc emelkedettsé­gét, bepárásodott szemüvegét akkurátuson törölgetve keresi a szavakat — nehezen találja. Januárban nyújtották át a MÉM-ben Speidl Józsefnek a Munka Érdemrend arany foko­zatát. Kevesen érdemelték ki jobban nála. Az 1922-ben Szaj­kón született, 8 holdas kisgazda fia a háború, és az azt követő évek viszontagságai után 1952- ben lépett be a szajki tsz-be. Nyolcszáz hold, 2—3 tehén, ennyi volt a közös vagyon. Ma 5200 hektár föld, 200 millió te­hermentes vagyon, hétszeresen kiváló cím, OMÉK-nagydíjak és nívódíjak egy egész irodafalat beborító arzenálja. Minden 100 hektár szántóról egymillió tiszta nyereség. Nemzetközi hírnév, belső gazdasági és pénzügyi stabilitás. — Elvégeztem Böhönyén a vezetőképzőt, és 1958-ban megválasztottak Szajkón el­nöknek. Földből, jószágból élünk és jól. Huszonöt évvel ezelőtt, mikor én kezdtem, 12 mázsa búzát adott ez a föld — hektáronként 20 mázsát —, most 6 tonnát ad, a kukorica pedig 9-et, s két éve pedig 10 tonnát. Mire a legbüszkébb? Talán a babarci úttörő fúvós- zenekarra. Annak idején a tsz vette a gyerekeknek 0 hang­szereket, s ma már „tájolnak”. Husti Mihály Unokája is ott fújja a kürtöt. Nyugdíjban is a körzet megye; tanácstagja marad, s úgy érzi, sokat tehet még a négy faluért, a tsz-ért. Hétfőtől már ezer gond nyomja Husti Mihály vállát — még nem tudja, de érzi, az el­ső számú vezető mindenki szol­gája. Nevetve fogadja a gra­tulációkat Dunaszekcsőn szü­letett 1936-ban, ma is ott él, édesapja nyugdíjas tsz-tag Du- nafalván. Mohácson érettségi­zett az Általános Gimnázium­ban, majd a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem nappali ta­gozatán végzett 1961-ben. Há­rom pályakezdő év a Paksi Állami Gazdaságban, s aztán 1965 óta Szajkón főagronómus. Országos búzarekord, öt év múlva Munka Érdemrend ezüst fokozat. Majd az első magyar búzatermelési rendszer, a BBR beindulása, az Űjhelyi-díj. Ki­kiáltják az ország egyik leg­jobb gyakorlati búzatermelőjé­nek. Szinte nincs olyan dolog, amit a búzáról ne tudna. De az elnöki székben a búza­szerelemnél tágabb rálátás kell, s ma a kockázatot vállaló vezető típusa az ideál. — Kockáztatni? Eddig is megtettük, de nem úgy, hogy belekaptunk ebbe-abba. Nem. Én egy ismeretlen, új búzafajta üzemi méretű „kipróbálását” épp olyan kockázatnak tartom, mintha új ipari melléküzem beindítására vállalkoznánk. Minek az az ilyen jó földeken? A legkorszerűbb biológiai ala­pok és a technika bevetése — ez a mi dolgunk. Többet, job­ban és olcsóbban termelni. Sok sikert hozzá. — Rné — Speidl József Tv-sorozat a műhely­titkokról Műhelytitkok címmel művé­szeti alkotások létrejöttét nyo­mon követő sorozatot tűz mű­sorára február 26-tól szombat délutánonként a Magyar Tele­vízió. A hat héten át jelentkező adásokban Kútvölgyi Katalin rendező, Ézsiás Anikó szerkesztő és Kígyós Tóth Sándor műsor­vezető arra vállalkozik, hogy megismertesse a nézőket a rajzok, a fotók, a szobrok és a sokszorosított grafikai eljárás­sal előállított művek készítésé­nek eszközeivel, azok használa­ténak módjával. Szeptembertől egyetemi szintű tanárképzés indul Pécsett Módosított felvételi rendszer, új szakpárok Több lényeges'változásról ad hírt a Magyar felsőoktatási in­tézmények (felvételi tájékozta­tó) című könyv. A nemrégiben megjelent vaskos kötetből ér­tesülhet minden egyetemre és főiskolára pályázó a mostantól érvényes új felvételi rendszer­ről, valamint az induló szakpá­rokról és a felvehetők létszá­máról. A felvételi rendszer legfőbb újdonsága, hogy a választott egyetem vagy főiskola profiljá­tól függetlenül hat középiskolai tantárgynak a III. és IV. osztály végén szerzett jegyei számíta­nak bele a felvételi pontszám­Szövetkezeti dalosok országos találkozója Az idén is megrendezik Szol­nokon a különböző szövetkeze­tek keretében működő kórusok országos találkozóját. Ezt meg­előzően március 19-én és 20-án Tamásiban, március 26-án és 27-én Tatón, április 16—17-én Nyíregyházán, április 23—24-én pedig Kecskeméten találkoznak egy-egy körzet együttesei. Leg- kiválábbjaikat hívják meg a jú­nius 18—19-én Szolnokon sorra Jjerü lő országos bemutatóra, amelynek első helyezettjei nívó­díjat kapnak. Töltve vannak a liszteszacskók A busók várják Mohács vendégeit Kihirdették a népdaléneklési verseny eredményét Jókedvű brigád építi a mág­lyát szombat délután a mohácsi főtéren. A karácsonyi fenyőfá­kat erre az alkalomra tartogat­ták, azon kívül egy jókora cser­jés árokpart bánhatta meg a sokácok farsangolását. Az ut­cákon a busók ifjabb korosz­tályai és a fűrészporos zsákot pörgető jankelék tartanak fő­próbát holnapi szereplésükhöz. Küllemben nem sokban térnek el tőlük az előírásszerűén ki­fejezéstelen arccal ődöngő csö­vesek, illetve álcsövesek. Mohács készül a busójárásra. Számomra — minek tagadjam — sokkal rokonszenvesebb most a város, a maga csöndes zson­gásával, a főteret betöltő mu­zsikával, mint a lökdösődő-tapo- só-sorbaálló „igazi" farsangün­nepen. A Kossuth Filmszínházban ép­pen most fejeződött be a két­napos Schneider Lajos népdal­éneklési verseny. Az Olsvai Im­re népzenekutató által vezetett zsűri nevekkel, pontszámokkal sakkozik, de viszonylag hamar megegyezésre jutnak. A közép- iskolások versenyében Gazdag Erika fonyódi gimnazista nevét olvassák fel az első helyen. A további sorrend: Péter Anikó (Csurgó), Szojkó Tünde (Pécs, Kodály Ginmn.), aztán egy má­sik Kertész Attila tanítvány, Ké. kesdi Klára, majd az ötödik helyet megosztva Szabolcsi Ber­nadett (Kaposvár, Munkácsy Gimn.) és Galaba Ágnes, a pé­csi Kodály Gimnáziumból. — Igazán kiugró teljesít­ménnyel nem találkoztunk a két A nagykanizsai Szép Teréz énekel nap során, de ennek egyik oka az volt, hogy átlagosan magas színvonalon énekeltek a gyere­Esküvő gerberäva# és b-moll zongoraversennyel — Papp Ilona cipőgyári szakmunkás és Fábián István tsz-raktáros volt az első pár, aki a frissen alakult iroda szervezésében tartotta az es­küvőjét, azóta egy fiú. és egy leánygyermekük született. — Pap Györgynétől, a szigetvári Társadalmi ünnepségeket Szervező Iroda vezetőjétől tudtuk ezt meg abból a* al­kalomból, hogy az iroda most üli fennállásának a 10 éves jubileumát. Vb-határozattal hoztak létre, s a működését 1973. február 1-én kezdte meg. A jeles évfordulóhoz úgy érkeztek el, hogy a megszo­kottnál szerényebb külsőségek között kénytelenek megren­dezni a családi ünnepsége­ket, óm arra nagyon vigyáz­nak, hogy á melegség, a meghittség maradéktalan le­gyen. A szigetvári városházán folyó felújítási munkák miatt a tanácsterem — amely a hétvégeken házasságkötő te­Tízéves a szigetvári TÜSZI rémmé szokott „előlépni" — most a ki-beköltöző irodáknak ad helyét, így az esketéseket, névadókat átmenetileg egy ki- sébb helyiségben bonyolítják le. Tegnap pl. három esketés volt. Az egyik pár: Gáspár Erzsébet Dobszóról és Iván István Somogyhárságyról. Ők az előzetes megbeszélés sze­rint ünnepi szavalatot, gerbe- rából összeállított menyasszo. nyi csokrot, pezsgős koccintást kértek, továbbá Mendelssohn Nászindulóját, Csajkovszkij B-moll zongoraversenyét, és Brahms magyar tárcainak egyikét. A boldogító igen ki­mondása és a gyűrűcsere után a fiatalok kedves sziget­vári hagyományként virággal köszöntötték az örömszülő­ket ... A nap egyetlen név­adója Baksa Évikéé volt, aki­nek az anyukája ipari szövet­kezeti könyvelő, az apukája pedig felszolgáló. — Hanem mi történt a két nap, azaz 1973. február 1-e és 1983. február 12-e között?, — 512 ünnepélyes névadót, 1167 házasságkötést és 174 társadalmi temetést szervez­tünk — sorolja Papné a szá­mokat abból a beszámolóból, amit a minapi tanácsülés elé terjesztett az évtizedes műkö­désről. — A kezdetben sze­rények voltok a lehetőségeink és a körülményeink és ren­geteg szemléleti problémával, előítélettel kellett megküzde. nünk. Ezért aztán ha a szá­mok a tíz évhez mérten ala­csonynak is tűnhetnek, mi elé­gedettek vagyunk, mert mind többen tapasztalják, hogy a nálunk rendezett családi ün­nepségek is életre szóló kelle­mes emléket adnak. — Az esketéseknél külön­féle szolgáltatások vehetők igénybe a csokortól és a meg­hívótól a pezsgőig és a fény. képészig. Mibe is kerülhet igy egy esküvő? — Ha valaki csak az alap­szolgáltatásainkat — nászin­duló, anyakönyvi beszéd ... — veszü igénybe, az semmit sem fizet. A külön szolgál­tatósok díja változó, ha va­laki mindet igénybe veszi, 1500 forintnál többe akkor sem kerül az esküvő. H. I. kék. A verseny kiírása, ti. hogy Kodály gyűjtéseiből válasszanak népdalokat, egy kissé megkötöt­te az énekeseket. Nem jött be az a számításunk, hogy kevésbé ismert népdalokat fognak re­pertoárjukra tűzni. Három alap. vető hiányosságot tapasztaltunk: kevesen törődnek a szöveggel, pedig a népdal szövege meg­határozója ezeknek a kis remek­műveknek. Az is elég gyakori hiba, hogy a szopránok igye­keznek a legmagasabb hangon énekelni, és az így hallható „sipítás” tönkreteszi a hatást, árt a szöveg értelmezésének. Harmadsorban pedig a harsány- ságot említeném, amit előszere­tettel összetévesztenek az erő­teljes énekléssel. De hogy va­lami jót is mondjak: nagyon szépen díszítik a dallamokat a mostanában pódiumra lépő gye­rekek. Külön öröm, hogy ezút­tal fiúk is indultak, pedig ők ebben a korban eléggé vissza­húzódók. Hátrányban érzik ma­gukat a csengő hangú lányok­kal szemben — összegezte a zsűri véleményét Várnai Ferenc Baranya megyei vezető ének­szakfelügyelő. A hangszeres kategóriában tegnap Erős János és Laczkó Lóránt, a két egyházaskozári fu. rulyás, valamint a pécsi leö- weyista Tóth Attila citerás dia­dalmaskodott. «V A busójárás előre kiadott programjában változás nincs. A művelődési központban fél 10- től kétórás váltásban folklórmű­sorok lesznek, a busók délután 2 órakor gyülekeznek a Kóló­téren, a Széchenyi téren pedig 3-kor kezdődik meg a szabad farsangolás. A máglyát fél 5- kor gyújtják meg, az éjszakai sokácbál előtt, este 7-kor a Ba­ranya Táncegyüttes ad önálló műsort. A részletes programról a városszerte látható plakátok tájékoztatnak. Ismét felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy vasár­nap erős forgalmi korlátozások­ra számíthatnak Mohácson. Havosi J. ba. A gimnáziumban végzők­nél magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv és egy választható tárgy számít; míg a szakközép- iskolában végzettek a magyar nyelv és irodalmon, a törénel- men és a matematikán kívül az adott iskolatípus képzésének legfontosabb három -szakmai tárgya adja a hozott pontszó- mot. Ennek megfelelően változnak a ponthatárok is. Az eddigi 20 helyett maximálisan 120 pont szerezhető összesen. Ennek, fe­lét a középiskolai tanulmányok alapján az említett tárgyakból számítják ki, és szintén maxi­málisan hatvan pont szerezhe­tő az írásbeli és szóbeli felvé­teli vizsgákon. (Aki a felvétel; vizsgán 50 vagy több pontot ér el, függetlenül össz-pontszá- rnától — fellebbezhet.) Nappali tagozatra minden 35 éven aluli személy felvételiz­het, ha jelentkezési lapját már­cius végéig eljuttatja a válasz­tott intézménybe. (Ha nem a felvételi évében, de 1978 után érettségizett, maga választhat: felvételi eredményét duplázza meg vagy középiskolás jegyeit számítja be.) Jelentős módosulás az is, hogy 1983 szeptemberétől a pécsi JPTE Tanárképző Karán — a négyéves főiskolai képzés mellett — nappali tagozaton beindul az ötéves egyetemi szintű, egységes tanárképzés is. Az első évben 120 hallgatót vesznek fel a következő szak­párokra: magyar—orosz,, ma­gyar—angol, orosz—történe­lem, angol—történelem. Vala­mint az országban egyedül, új­donságként lesz magyar iro­dalom—magyar nyelvtan és magyar irodalom—esztétika szak is. Természetesen tovább­ra is indulnak főiskola képzésű szakok; 16-féle párosításban összesen háromszázan tanul­hatnak itt szeptembertől. A JPTE Jogi Karón 95, Köz- gazdasági Karán pedig száz főt tudnak fogadni. A POTE-n 170 általános orvos és 20 fog­orvos, a PMMF különböző szakjain pedig összesen 420 hallgató kezdheti a tanévet. Levelező tagozatra is jelent­kezhetnek az érdeklődők. A JPTE Jogi Karón száz, a Köz­gazdasági Karon (az esti ta­gozattal együtt) 60, a PMMF- en összesen 240, a JPTE Tanár­képző Karán pedig összesen 52 hallgatót tudnak fogadni. Itt egyszakos kiegészítő képzés is indul, elsősorban az úgyne­vezett „reál” tárgyakból, s hí­rek szerint megkezdik a nép­művelők levelező képzését is. Bozsik László Szőlőfajta­bemutatókert Elkészült Kecskemét határá­ban a szőlészeti kutatók új székháza. Hét hektáros kert­jében szőlőarborétumot alakí­tanak ki: a régi és az új fajták, a hagyományos és a korsze­rűbb művelési formák egyaránt helyet kapnak benne. Az új épületben dolgozó kutatók — a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének munkatársai — nemcsak a ho­mok; szőlőtermesztés jelenével és jövőjével foglalkoznak, a teljes hazai szőlőnemesítést koordinálják. Tájegységenként vizsgálják a szőlő tápanyag- és vízigényét, a fajtahonosu- lást, az energiaigényt és a ví- rusfertőzöttséget; számontart- ják, összehangolják a gazdasá­gi egységekhez tartozó szőlő- nemesítők, -kutatók munkáját és figyelemmel kísérik az új fajták sorsát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents